GRDONYI GZA AZ RETTSGIZK SZEMVEL Ksztettk EGRI AMAZONOK

GÁRDONYI GÉZA AZ ÉRETTSÉGIZŐK SZEMÉVEL Készítették: EGRI AMAZONOK

ÉLETÚTJA v 1863 -ban született, eredeti neve Ziegler Géza. v Írói nevét születési és anyakönyvezési helye, Gárdony után választotta. v Sokszor költözködtek, a sályi tartózkodás volt számára a legemlékezetesebb: itt ismerkedett meg a magyar vidékkel és a népköltészettel. v Az elemi iskola után a sárospataki református gimnáziumban tanult.

v Érettségi után az egri Líceum növendéke lett: ezek az évek nélkülözéssel és magánnyal teltek. v Irodalmi munkássága itt kezdett el kibontakozni: a Drukk, a Frici, a Füllentő és a Don Vigole című lapokban jelentek meg írásai. v 1882 -ben átvette népiskolai tanítói oklevelét. v Tanítói pályájának kezdeti éveiben több fővárosi lap is közölte írásait.

v 1884 -től Dabronyban vállalt tanítói állást, ami javított életkörülményein és újult erővel vágott bele az írásba. v 1885 -ben a pécsi Dunántúl című lap munkatársa lett. v. Még ebben az évben feleségül vette Csányi Máriát és Győrbe költöztek, ahol beindult újságírói karrierje. v 1897 -ben Egerbe költözött, mert a fővárosi életből kiábrándult.

v „Egri remetének” nevezték, tartózkodott a társasági élettől. v 1899 -től bejárta az országot és külföldön is megfordult. v Gárdonyi betegeskedő, gyenge fizikumú ember volt, akinek a hipochondriája is nehezítette életét. v 1922 -ben egri otthonában hunyt el, fejfájára az azóta legendássá vált szavakat vésték: „Csak a teste!”

EGRI CSILLAGOK „Esküszöm az egy élő Istenre, hogy véremet és életemet a hazáért és királyért, az egri vár védelmére szentelem. Sem erő, sem fortély meg nem félemlít. Sem pénz, sem ígéret meg nem tántorít. A vár feladásáról sem szót nem ejtek, sem szót nem hallgatok. Magamat élve sem a váron belül, sem a váron kívül meg nem adom. A vár védelmében elejétől végéig alávetem akaratomat a nálamnál feljebb való parancsának. Isten engem úgy segéljen! ” /Az egri várvédők esküje/

v Az egyik legismertebb magyar történelmi regény. v 1899 -től folytatásokban, majd 1901 -ben jelent meg könyvként. v Gárdonyi a legjobb művének tartotta.

AZ EGRI VÁR OSTROMA v 1552. szeptember 9. - október 17. (38 nap) v. Várkapitány: Dobó István v 2000 magyar védő v 50 -60 000 fős fejlett török haderő v. Jelentősége: ebben a században először sikerült megvédeni magyar várat. A vár alaprajza – „Teknősbéka”

A A Akindzsi Szpáhi A TÖRÖK HADSEREG Topcsi A) Janicsár aga C ) Janicsár harci öltözetben B) Janicsár ünnepi öltözetben D) Janicsár hétköznapi viseletben

AZ ÉN FALUM v 1898 -ban jelenik meg, 1894 -95 körül kezdi írni. v. Az első kötet, ami meghozza Gárdonyi sikerét. v. Mikszáthnak ajánlja (hála a Figurák előszaváért). v. Alcím: Egy tanító feljegyzései márciustól decemberig műfajilag tárcaszerűségre utal, és jelzi, hogy a kompozíció a hónapok rendjét követi.

vÖsszefüggő képek, lírai riportok a faluról. v. Népi zsánertörténetek, rövid novellák, elbeszélések sorozata. v. Témája: az idealizált paraszti élet, az egyszerű emberek hétköznapi élete. v. Színhelyei: falu, iskola, templom, kocsma – mindig ugyanazok a történetek.

v Stílus: eszményítő realizmus. v Ábrázolás: szubjektív, valósághű, benyomások és érzelmek kifejezése. v Hangvétel: naiv, lírai, sóvárog a falusi élet után. v Az ország különböző részein szerzett tapasztalatokat összegzi a faluról, a parasztságról. v Megemlékezik diákéveiről és segédtanítói időszakáról.

ÚTJA A TANÁRI PÁLYÁIG v 1878: érettségi vizsga v. A Líceumban töltött évei: „Kedv, hajlam… majd megjön az is, csak diploma legyen!” v. Répássy János magyar nyelvi professzora megbuktatja: „Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni. ” v 1881 -től segédtanító Karádon (nyomorúságos körülmények). v 1882. május 20. Népiskolai tanító (elégségesen képesített).

ISTEN RABJAI „Az Isten rabjai nekem a legszebb regényem. Az Egri csillagok a legjobb regényem. És a Láthatatlan ember a legkedvesebb regényem. ” ( Gárdonyi Géza ) 1906 -1908 A regény váza Margit királylány életének három sorsdöntő eseményére épül, s eszerint tagolódik a mű három részre.

v ELSŐ RÉSZ: A szigeti klastromba készülés körülményeit mondja el, a királylány ekkor még életvidám, bájos, naiv gyermek, aki önfeledten labdázik társaival. v MÁSODIK RÉSZ: Mikor 8 évvel később viszontlátjuk, már csodaszép hajadon. Szülei feleségül akarják adni Ottokár cseh királyhoz, de ő hajthatatlan marad. v HARMADIK RÉSZ: Befejező rész, Margit életszentségét, életének utolsó éveit, a csodákat, és a lány halálát mondja el.

GÁRDONYI ÚJ UTAT TÖR A MAGYAR IRODALOMBAN v. A mese, a legenda és a valóság fonódik benne össze, átszőve finom lírai motívumokkal, életrajzi elemekkel. Margit királylány alakja azonos Gárdonyi női ideáljával. v. Ebben a korszakban Gárdonyi már megtalálta írói hangját, kialakította egyéni stílusát, ábrázolásmódját, de még új utak felé tör, az irodalmi élet élvonalában halad.

GÁRDONYI RÉGEN ÉS MA (1863 -2013) Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulóját ünnepeljük az idén. Ez alkalomból Eger 62 millió forintot fordít arra, hogy az író egykori házát felújítsa, valamint egy szobrot felállítsanak róla, s ezzel megőrizzék emlékét az utókor számára.

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! Egri Amazonok