Vrosok bels szerkezete telekrakra pl modellek dr Jeney

  • Slides: 18
Download presentation
Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte. hu Társadalomföldrajz

Városok belső szerkezete, telekárakra épülő modellek dr. Jeney László egyetemi docens [email protected] hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Települések meghatározott térbeli rendje n n 1. Település: lakó- és munkahelyek térbeli együttese Településföldrajzot,

Települések meghatározott térbeli rendje n n 1. Település: lakó- és munkahelyek térbeli együttese Településföldrajzot, település-gazdaságtant régóta foglalkoztatja: városok belső tagozódása Funkcionálisan: – Lakóövezet, ipar, kereskedelem – Telekárak, földhasználat 2. Társadalmilag: – Szegények, gazdagok – Különböző etnikumok

Tradicionális városok: funkciók keveredése n n Tradicionális városok: funkciók belső térbeli tagolódása történelmileg állandó

Tradicionális városok: funkciók keveredése n n Tradicionális városok: funkciók belső térbeli tagolódása történelmileg állandó Közhivatalok, üzleti tevékenység város szívében, 1. 2. 3. 4. n n Ókori görög városok: agóra Ókori római városok: fórum Feudális városok: piactér Modern városok: sétálóutcák Központban impozáns épületek, külvárosban kisebb házak DE: funkciók sokáig nem különültek el élesen egymástól (városok „finoman szemcsés” szerkezetűek) – Munkahely és lakóhely egysége (alul műhely, felül lakás) – Komplexitása ellenére teljesen átlátható volt a használó számára

Modern város: településen belüli funkcionális differenciálódás n Ipari forradalom: változó városkép – Nagyüzemi tömegtermelés

Modern város: településen belüli funkcionális differenciálódás n Ipari forradalom: változó városkép – Nagyüzemi tömegtermelés általánossá válása nagyméretű gyárak vállalatok, hivatalok a központtól távolabb a város szélére települtek – Nagyüzemekhez tömeges munkáslakások kellettek munkahelyektől elváló, tömbökben elhelyezkedő lakótelepek (kicsi, rosszul épített, túlzsúfolt lakások) n Közlekedés, motorizáció gyors fejlődése segítette a településekben zajló változásokat – Áruk és ingázók nagyarányú áramlása lehetővé vált – Kormányzatok: utak építése, az infrastruktúra fejlesztése újabb területeket kapcsolónak a város vérkeringésébe település térbeli határainak kiterjedése n Megváltozott a település alaprajza, elrendezése, szerkezete – Fizikailag, gazdaságilag és társadalmilag egyre megosztottabbá vált – Otthon végzett kistermeléstől távolodva elvált egymástól a munkahely és a lakóhely, a termelés és a fogyasztás

Településfejlesztési politika megjelenése n n n Tömegtermelés negatív hatásai (pl. zsúfoltság, környezeti problémák) Határozottabb

Településfejlesztési politika megjelenése n n n Tömegtermelés negatív hatásai (pl. zsúfoltság, környezeti problémák) Határozottabb törekvés e hatások csökkentésére Főleg a lakóhely ipari szennyezéstől való elkülönítésére Várostervezésben népszerű lett a földhasználati zónák kialakítása USA, 1916: első fejlesztési célú funkcionális városfelosztása Válaszok a felhőkarcolók és az árnyékukban meghúzódó leromlott lakóterületek nyomasztó látványára

Európai városok funkcionális térszerkezete n Európai városok: több évszázados történelmi fejlődés: újabb és újabb

Európai városok funkcionális térszerkezete n Európai városok: több évszázados történelmi fejlődés: újabb és újabb negyedek – – n 1. 1. 2. 2. munkahelyöv – központ: középkori városmag, igazgatás, üzleti élet, turizmus lakóhelyöv – lakónegyed: XIX. sz-i ipari fejlődés nyomán munkahelyöv – ipar és közlekedés (pályaudvarok) területei lakóhelyöv – kertvárosok, lakótelepek: XX. sz-ban olvadtak be Más kontinenseknél eltérések – Fejlődő világ: megkésett városfejlődés, vallás, kultúra szerepe – É-Amerika, Ausztrália: viharos, kevésbé szabályos városfejlődés

Első munkahelyöv n n n City, CBD (Central Business District – Központi Üzleti Negyed)

Első munkahelyöv n n n City, CBD (Central Business District – Központi Üzleti Negyed) Csökevényes lakófunkció, munkahelyek magas koncentrációja Irányítás – Kormányzati-politikai funkció – Üzleti cégek központi irodái n n Kis térigényű szolgáltatás: minőségi kereskedelem, bankok, tőzsde Ide koncentrálódik a turizmus: szállodák, éttermek, múzeumok, színházak Hagyományosan nappali és éjszakai népesség között tetemes különbség, ma az éjszakai is felértékelődik Gazdag épületállomány: – Történelmi műemlékek – Reprezentatív középületek

Első lakóhelyöv n n Belső munkahelyövet fogja körül Domináns: lakófunkció (intézményi funkciók alig) Épületállomány:

Első lakóhelyöv n n Belső munkahelyövet fogja körül Domináns: lakófunkció (intézményi funkciók alig) Épületállomány: régi, modern urbanizáció megjelenésével (XIX. sz. 2. fele) emelt bérházak Cityhez közelebbi része – Jobb minőségű (nagyobb, komfortosabb) lakások – Itt lakók inkább 1. munkahelyövben dolgoznak (tisztviselők, hivatalnokok, üzletemberek) n Külső része – Bérkaszárnyák – Itt lakók inkább a 2. munkahelyövben dolgoznak (ipari munkások) n Építészeti és társadalmi leromlásnak (slumosodás) van kitéve – Épületállomány kora és minősége

Második munkahelyöv n n 1. lakóhelyövet fogja körül Nagy térigényű funkciók – – n

Második munkahelyöv n n 1. lakóhelyövet fogja körül Nagy térigényű funkciók – – n n Ipar Szállítás (pályaudvarok, kikötők) Raktározás Nagy térigényű szolgáltatások (sportpályák, laktanyák, temetők) Ipari forradalom nyomán gyorsan modernizálódó város peremi része (korábbi mg-i területek) Heterogén épületállomány, rendezetlen beépítés – Kisebb zárványokban lakónegyedek is: szegény ipari munkásság hajléka

Második lakóhelyöv n Város peremén – Lazább beépítés: kertes, családi házak (esetleg villák) –

Második lakóhelyöv n Város peremén – Lazább beépítés: kertes, családi házak (esetleg villák) – II. vh. után: lakásépítés tömegessé válása (lakótelepek) n Fejlődés: elővárosi növekedés megindulása, ingázás feltételeinek megteremtése (XX. sz. eleje) nyomán – Korábbi mg-i települések gyors növekedése – alvótelepülések – Később közigazgatásilag város részévé válhat

Szabályos, koncentrikus elrendeződés ritka n Domborzat: Budapest – Budapest: 4 övezet inkább a pesti

Szabályos, koncentrikus elrendeződés ritka n Domborzat: Budapest – Budapest: 4 övezet inkább a pesti oldalon – Budai oldal: munkahelyek völgyben, lakóhelyek hegyen n Vízrajz: Chicago – Chicago: tópart – félgyűrűk n Várostervezés – Új city kijelölése (Párizs: La Défense negyed) – Ipar városon kívülre telepítése – Előre kijelölt bolygóvárosok

Meghatározó a társadalmi státusz szerinti elkülönülés is n n Különbség az európai és észak-amerikai

Meghatározó a társadalmi státusz szerinti elkülönülés is n n Különbség az európai és észak-amerikai városok között Európa – Felső rétegek lakóhelye: hagyományosan a városközpont: – Alacsonyabb státuszúak: külső kerületekben n Észak-Amerika – Magasabb státuszú csoportok: mindig a város peremén – Alacsonyabb státuszúak: belső városrészek n Európa: városok peremi része is felértékelődött – Belső lakónegyedek leromlása – Belső-szuburbanizáció

Előzmény – von Thünen: földhasznosítási modell n Versengő termékek földhasznosítás – Minden termék számára

Előzmény – von Thünen: földhasznosítási modell n Versengő termékek földhasznosítás – Minden termék számára van egy bizonyos távolság a központtól, amelynél annak a termelése éri meg n Földhasználat körkörös zónai: Thünen körök – Közlekedési költségek közvetlenül a piac viszonylatában merülnek fel ("Luftlinie„ légvonalban) – Csak mezőgazdasági földhasználatra

Modell és valóság: módosítások

Modell és valóság: módosítások

Alonso: városi modell alkalmazása – a telekbérleti díjak n Location Rent n Az egyes

Alonso: városi modell alkalmazása – a telekbérleti díjak n Location Rent n Az egyes funkciók jövedelem-görbéje a központtól való távolság függvényében Bérleti díj fizetési képesség csökken a központtól távolodva Industrial Residential Agricultural Commercial Distance from Center

A városok belső szerkezetét alakító tényezők n A városokban a funkciók (lakás, iroda, kiskereskedelem,

A városok belső szerkezetét alakító tényezők n A városokban a funkciók (lakás, iroda, kiskereskedelem, ipar stb. ) versenye zajlik a területért, telekért – Csak szabad ingatlanpiacú városokban (szocialista nem) n n Minden egyes funkció profitmaximalizálásra törekszik Bérleti díj: az összeg, amit egy funkció hajlandó fizetni egy adott földrajzi helyért

A városi területhasználat koncentrikus modellje n n n Városközpont: legnagyobb potenciális haszon (kiélezett verseny)

A városi területhasználat koncentrikus modellje n n n Városközpont: legnagyobb potenciális haszon (kiélezett verseny) Egy objektum elérhetősége a központtól távolodva csökken Az egyes funkciók jövedelem Hongkong görbéje a központtól távolodva csökken (lineárisan), de eltérő Városi telekárak – CBD mértékben Amelyik funkció többet kínál az adott telekért az győz! Az egyes funkciók koncentrikus övekbe rendeződnek Forrás: KOVÁCS Z. 2003, p. 195

A telekárak alakulását befolyásoló egyéb tényezők n n n Közlekedési vonalak Természeti környezet minősége

A telekárak alakulását befolyásoló egyéb tényezők n n n Közlekedési vonalak Természeti környezet minősége és állapota A városrész imázsa Helyi politika (pl. ingatlangazdálkodás) Alcentrumok szerepe