Az epikus mfajok I rsz sszelltotta Lnhrt Melinda

Az epikus műfajok I. rész Összeállította: Lőnhárt Melinda Széles Tímea

Olvastad-e?

Olvastad-e?

Olvastad-e?

Olvastad-e?

Olvastad-e?

Az epikai műfajok osztályozása 1. ritmikai forma szerint: verses epika (pl. ballada, elbeszélő költemény, eposz) prózepika (pl. mese, novella, elbeszélés, karcolat, anekdota, humoreszk, kisregény, regény) 2. terjedelem szerint: kisepikai műfajok (pl. novella, elbeszélés) nagyepikai műfajok (pl. regény, elbeszélő költemény, eposz, stb. )

Az epika jellemzői a három irodalmi műnem egyike a líra és a dráma mellett a külvilág, egy cselekmény áll a középpontjában konkrét tér-és időszerkezete van a történetet az elbeszélő/narrátor mondja el

Az elbeszélői nézőpont az elbeszélői nézőpont lehet: korlátozott tudású (szubjektív, E/1, maga is részese az eseményeknek) mindentudó (objektív, E/3, kívülálló)

Az elbeszélői nézőpont „Pali tizenkét éves, harmadik gimnazista. Náluk vacsorázom. ”(korlátozott tudású, szubjektív nézőpont) „Boka János komolyan nézett maga elé a padra, és most először kezdett derengeni egyszerű gyermeklelkében a sejtés arról, hogy tulajdonképpen mi is az élet. . . ”(mindentudó, objektív nézőpont)

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Az epika közlésformái elbeszélés/narráció leírás párbeszéd monológ

A szereplők rendszere főszereplő(k) mellékszereplők epizódszereplők pozitív negatív

A szereplők jellemzése a szereplő társadalmi helyzete, környezetének a leírása külső tulajdonságai belső tulajdonságai és ezek indoklása a többi szereplőhöz való viszonya

Szereplőábrázolási eljárások: 1. külső leírás 2. beszéltetés/belső beszéd 3. cselekedtetés 4. mások véleménye a szereplőről 5. önjellemzés

Konfliktus, konfliktushelyzet a konfliktus, a szereplők közötti összeütközés, amely mögött vélemények, értékek kerülnek szembe egymással konfliktushelyzet akkor alakul ki, amikor a felek viselkedése akadályozza saját igényeik érvényesítését, vagy értékrendjük különböző

Az epikus művek szerkezete: 1. expozíció, bevezetés 2. fordulópont 3. a cselekmény kifejtése 4. tetőpont 5. lezárás, befejezés

Miből idéztünk? Expozíció: „Pali tizenkét éves, harmadik gimnazista. Náluk vacsorázom. Vacsora után, mikor a vendégek a társalgóban poharazgatnak és füstölnek, tizenegy felé fényt látok a diákszobában. Bekémlelek az üvegajtón. A kisdiák ott gubbaszt a zöld viaszkosvászonnal vont asztalnál, kezében toll, előtte papír. Homlokát ráncolja, sóhajtozik. Rágja tollszárát, bele-belemártja a tintába. De nem ír. Így múlik öt perc. Akkor nyitok be. . . Fordulópont: -Mi az, te még nem alszol? -Házi dolgozatot kell írnom holnapra. -Miről? ”

Szerző, cím? „ - Édesapámról. . - Arról - szól, s elém tolja a füzetét. Cím: Édesapám. Az édesapa szerkezete a következő: a, bevezetés: leírása, b, tárgyalás: jelleme, szokásai, c, befejezés: mivel tartozunk édesapánknak? ”

Csattanószerű lezárás: „Éjfél van, mire befejezzük. Akkor visszamegyek a társalgóba, barátaimhoz. - Hát te, hol voltál? - kérdezi Pali apja. -A fiadnál. -Mit csináltál? -Neveltem őt- feleltem. - Az életre neveltem. Megtanítottam hazudni. ” (Kosztolányi Dezső: Házi dolgozat)

Milyen műfaj? csattanóra végződő, érdekes történet rövid, tömör egy szálon fut a cselekmény szerkezete egyszerű kevés szereplőt vonultat fel kisepikai műfaj

A novella csattanóra végződő, érdekes történet rövid, tömör egy szálon fut a cselekmény szerkezete egyszerű kevés szereplőt vonultat fel kisepikai műfaj Pl. Kosztolányi Dezső: Házi dolgozat

Figyeljétek meg a következő idézet hangnemét: tárgyilagos, humoros, szatirikus, tragikus, patetikus? „Az édesapa szerkezete a következő: a, bevezetés: leírása, b, tárgyalás: jelleme, szokásai, c, befejezés: mivel tartozunk édesapánknak? ” (Kosztolányi Dezső: Házi dolgozat)

Komikus hangnem: Az édesapát nem lehet szerkezeti egységekre osztani, legfennebb a róla szóló fogalmazást, házi dolgozatot. A novella hangneme itt komikus, derűs, a humor forrása az a félreértés, amely által Pali a saját édesapjáról úgy beszél, mint csupán egy tárgyról, aminek szerkezete lehet.

A komikum forrásai helyzetkomikum jellemkomikum nyelvi komikum

Honnan idéztünk és milyen a hangneme? „. . . az új ködmön kezdett lassan-lassan lefele csúszni, lecsapódott a földre. Boriska sikoltva, egy szökkenéssel termett a leesett ruhadarabnál. Mindenki ránézett. . . - Cukri! Kis báránykám! – kiáltott fel a leányka fájdalmasan. Lehajolt. Fejecskéjét odaszorította, ahol a bélésen két barna folt látszott. . . ”

Mikszáth Kálmán: A néhai bárány

Tragikus hangnem: mivel témája egy olyan eseményt ábrázol, amelyben egy veszteségről, tragédiáról van szó a szavak érzelmi töltete is ezt a drámaiságot tükrözi: „sikoltva”, „leborult”, „fájdalmasan”

Milyen műfajról van szó? kisepikai műfaj, akárcsak a novella a novellával azonos jelentésben is használják szűk értelemben a novellánál hosszabb, a kisregénynél rövidebb több szereplője van és részletezőbb, gyakoribbak benne a fordulatok

Az elbeszélés ez a műfaj prózaepikai, kisepikai műfaj, akárcsak a novella a novellával azonos jelentésben is használják szűk értelemben a novellánál hosszabb, a kisregénynél rövidebb több szereplője van és részletezőbb, mint a novella, gyakoribbak benne a helyzetváltások és a fordulatok Pl. Mikszáth Kálmán: A néhai bárány

Honnan idéztünk? „A jó tanuló udvariasan és végtelen megértéssel köhög. . . Most úgy néz a tanárra, komolyan és melegen, mint egy szép grófnő, akinek egy gróf megkérte kezét, és mielőtt válaszolna megértéssel és rokonszenvvel, mélyen a gróf szemébe néz jól tudva, hogy e tekintet elbűvöli a grófot, s a gróf remegő boldogsággal sejti, hogy a válasz kedvező lesz. ”

Karinthy Frigyes: A jó tanuló felel Milyen műfaj?

A humoreszk prózai kisepikai műfaj fő jellemvonása a rövid terjedelem és a könnyed, kedélyesen derűs hangulatú humor eltúlozva mutat be egy embertípust vagy magatartásformát, viszont nem részletezi a környezetet vagy más szereplőket előadásmódjára az irónia, a humor és a komikum jellemző Pl. Karinthy Frigyes: A jó tanuló felel

Ironikus hangnem burkoltan gúnyos, amelyben a lekicsinylés a dicséret, magasztalás alakját ölti magára pl. a fenti szövegben a jó tanuló rajongását az író úgy teszi gúny tárgyává, hogy egy szép grófnőhöz hasonlítja

Hangnemek: tárgyilagos hangnem patetikus, ünnepélyes hangnem tragikus hangnem komikus hangnem ironikus hangnem szatirikus hangnem

Honnan idéztünk? „Tallóssy uram látta, hogy szépen rá van szedve, ijedtében úgy meggyógyult egyszerre, hogy felugrott az ágyból. . . -. . . küldjenek be Szatmárba. Azt is megtették vele, mégpedig négylovas hintón. Ott aztán azzal csúfolta minden ember, hogy kikúrálták Huszt várából. ”

Jókai Mór: A huszti beteglátogatók -

Az anekdota rövid, csattanós, tréfás, humoros történet többnyire közismert személyekről vagy történelmi eseményekről szól Pl. Jókai Mór: A huszti beteglátogatók

Összefoglalás: 1. az epikai műfajok csoportosítása 2. az epikai műnem jellemzői 3. az elbeszélői nézőpont 4. közlésformái 5. a szereplők rendszere/ jellemzése 6. az epika szerkezete 7. hangnemek megállapítása/indoklása 8. prózai, kisepikai műfajok jellemzői

A prózaepika részletezett műfajai: 1. novella 2. elbeszélés 3. humoreszk 4. anekdota 5. a regény I. rész II. rész

Könyvészet: 1. Hegedüs Géza: A szépirodalom műfajai. Kiadó: Fapadoskönyv. hu, 2010. , Bp. 2. https: //irodalomtanulas. hu/ 3. http: //irodalomora. hu/fogalomgyujtemeny/irodalmifogalomgyujtemeny/munemek-mufajok/ 4. https: //mek. oszk. hu/ 5. https: //tudasbazis. sulinet. hu/hu/magyar-nyelv-esirodalom/

„Az irodalom teljesen haszontalan, egyetlen haszna, hogy élni segít. ” Claude Roy Köszönjük a figyelmet!