Thomas S Kuhn A tudomnyos forradalmak szerkezete Ksztette

Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete Készítette: Gőgh Attila

Bevezetés l l l Tudománytörténet Leíró történeti modell (vs. racionális rekonstrukció) Esszéisztikus stílus → (félre)értelmezések

„Akár radikális, akár konzervatív, progresszív vagy ciklikus, kifinomultan érvelő vagy irracionális, modern, posztmodern, sőt premodern vállalkozásként kívánod értelmezni a tudományt, Kuhn a te embered. ” Thomas Nickles

Vázlat 1. 2. 3. Mi minden a paradigma? A normál tudomány Tudományos forradalmak

Paradigma 1. l Masterman összeszámolta (Masterman, Margarite (1970): The Nature of a Paradigm. In Lakatos I. – Musgrave, A. szerk. : Criticism and the Growth of Knowledge. Cambridge: University Press. ) l l Eredetileg mintapélda, séma (pl. az igeragozásé) Egy adott tudós közösségre jellemző

Paradigma 2. l l l Módszertani szabályok Alapkísérletek, mintafeladatok Szemléleti modellek, észlelési sémák Fogalmak és jelentésük Szóba jöhető entitások, ontológiai kategóriák

Paradigma 3. l l l Értelmes problémák, jogos kérdések, elfogadható érvek Normák, képzés, szocializáció Intézmények: folyóiratok, kézikönyvek, szöveggyűjtemények

Normál tudomány 1. l l l = a paradigma szellemében folytatott kutatómunka időszaka kísérlet, hogy „a természetet a paradigmából adódó, előre kialakított és elég merev keretbe erőszakolják bele” (46. o. ) „termékeny szűklátókörűség”, a mennyiségi fejlődés

Normál tudomány 2. l l Adatgyűjtés, gyakorlatilag hasznos predikciók készítése Az elmélet szempontjából fontos mérések végzése A paradigma kifejtése, pontosítások Alkalmazás új területeken

Normál tudomány 3. l Előny: nem kell mindig újrakezdeni, definiálni, fogalmakat tisztázni l Hátrány: kirekesztés, problémák elnapolása, megfigyelések ignorálása

Normál tudomány 4. l l Metafora: rejtvényfejtés Fix problémamegoldó eljárások, strukturált feladat Jellegét tekintve ismert és biztosan létező megoldás Kudarc esetén a tudós hibázott

Tudományos forradalmak 1. l l l = a domináns paradigma leváltásának és az új előtérbe kerülésének folyamata A politikai analógia jórészt találó: intézmények kerülnek válságba majd leváltásra NEM racionális módon történik a választás: inkommenzurabilitás

Tudományos forradalmak 2. „A politikai forradalmakhoz hasonlóan a paradigma megválasztásakor sincs magasabb szint, mint a szóban forgó közösség jóváhagyása. Így tehát amikor igyekszünk megtudni, hogyan is mennek végbe a tudományos forradalmak, nem csak a természet és a logika hatását kell majd megvizsgálnunk, hanem azokat a meggyőző érvelési módszereket is, melyek a tudományos közösséget alkotó, igen speciális csoportokra hatnak. ” (132. o. )

Tudományos forradalmak 3. l l l nincs paradigmafüggetlen értékelési standard, viszonyítási alap A paradigmák közötti vita „süketek párbeszéde” Példa: Newton és Einstein dinamikája

Tudományos forradalmak 4. l l A paradigmaváltás mint észlelési sémák kicserélődése „Hogy mit lát az ember, függ attól is, amit néz, és attól is, hogy a korábbi vizuálisfogalmi tapasztalatai minek a meglátására tanították meg. ” (155. o. ) Pl. Bruner és Postman kísérlete

Gestalt-switch

Tudományos forradalmak 5. l l l A tudomány Gestalt-switchei esetében nincs külső viszonyítási alap ahhoz, hogy „valójában” mit nézünk, amikor valamit látunk Kopernikusz nem mondja, hogy: „Azelőtt bolygót láttam, most pedig egy holdat. ” Hanem: „Régen bolygónak tekintettem a Holdat, de tévedtem. ” A kutatók paradigmánként különböző világokban dolgoznak

Köszönöm a figyelmet!