Az EU bels piac szerkezete s joga Bels

Az EU belső piac szerkezete és joga

Belső piac, mint integráció alapja • Integráció alapja: belső piac • Mely tényezők szempontjából minősül ez egy(séges) piacnak? • 4 termelési tényező szabad áramlása: áruk, személyek, szolgáltatások, tőke

Fejlődési fokozatok • 1. lépés: szabadkereskedelmi övezet (résztvevő államok egymás közt nem alkalmaznak vámokat) • 2 lépés: vámunió, ami 1. lépés + egységes vámpolitika 3. államokkal • 3. lépés: közös piac (2. lépés + 4 tényező szabad mozgása + közös politika adott területeken (agrár- kereskedelempolitika) • 4. lépés: belső piac (megvalósult szabad mozgás 4 tényezőnél határok nélküli piaci térségben)

Fejlődési fokozatok és a mai helyzet • GMU (gazdasági és • Ma már pozitív monetáris unió) – közös integráció, amely a pénz használata Szerződések tilalmi rendelkezései mellett előtérbe helyezi a harmonizált szabályoknak másodlagos jogforrásokban

Fejlődési fokozatok és a mai helyzet • 1985: Váltás tulajdonképpen Egységes Európai Okmány pozitív integráció előtérbe helyezésével • 1993: egyfajta ellenreakcióként megjelenik szubszidiaritás és arányosság követelménye Maastrichti Szerződéssel • 2002: Euró megjelenése legfontosabb integrációs lépés utóbbi húsz évben + • 2009 -11: Lisszaboni Szerződés (nemzeti parlamentek megerősített szerepe) + GMU

Fejlődési fokozatok 2. • Legtöbb esetben először negatív integrációs követelmények megjelentek Szerződésekben • Közrendi klauzulák által megengedett kivételek • Szubszidiaritás • Bírói jogfejlesztés és további eredményeként megindult pozitív (másodlagos jogforrások előtérben) integráció

Fejlődési fokozatok és a mai helyzet EUSz. 3. cikk (3) bekezdése: „Az Unió egy belső piacot hoz létre. Az Unió Európa fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul, amely a környezet minőségének magas fokú védelmével és javításával párosul. Az Unió elősegíti a tudományos és műszaki haladást. ”

EU vs. tagállamok hatáskörei EUMSz. • Az EU a belső piac területén a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik (4. cikk), kivéve a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok, ahol hatásköre kizárólagos (3. cikk) • Tilos az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés (18. cikk)

Alapszabadságok a Szerződésekben • Áruk szabad mozgása (28 -37. cikk) (vámunió, vámügyi együttműködés, mennyiségi korlátozások) • Személyek szabad mozgása (45 -49. cikk) (munkavállalók + uniós polgárok) • Szolgáltatások szabad mozgása + letelepedés (49 -62. cikk) • Tőke szabad mozgása (63 -66. cikk)

Árúk szabad mozgása

Árúk szabad mozgása • 30. cikk: A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. • 34. cikk: a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés tilalma • 35. cikk: a kivitelre vonatkozó ugyanezen tilalma • 36. cikk: kivételek a 34. cikk és 35. cikk hatálya alól (igazoló körülmények) • Nagyon erősen luxemburgi esetjogban dolgozták ki

Vám és azzal azonos hatású díj • 30. cikk: A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj • Mi vám? – Formailag nem akként nevezik el tagállamok – Vámhatár átlépéséhez kötött állami költségvetésben megjelenő pénzügyi teher • Mi azonos hatású díj?

Vám és azzal azonos hatású díj • 24/68 (Statisztikai illetékek ügye): – adott tagállam kis összegű statisztikai illetéket szedett be exportélt és importált árúk után, célja a statisztikai adatgyűjtés volt tagállami piacon. Védekezésében előadta tagállam, hogy – (1) exportált árukra is kiterjedt – (2) nem költségvetési bevételek növelése miatt vetették ki Válasz: attól függetlenül tiltottak, hogy mi a céljuk e terheknek – egyoldalúan kirótt pénzügyi teher már annak minősül legyen bármennyire is kicsi, ha határon átlépő árúkat terheli

Vám és azzal azonos hatású díj • Állat-és növényegészégügyi vizsgálat díja (Marimex II-ügy): – Védekezésében előadta tagállam, hogy – (1) egyfajta szolgáltatás is kötődik – (2) belföldi fogyasztók védelme is megvalósul (közrendi klauzula? ) Válasz: előállítási költség megváltoztatásával hatásában ugyanolyan, mint a vámok, így ez is tiltott (határátlépéshez kötöttség) Cél szerinti megkülönböztetés továbbra sem volt megengedett, de más lenne a helyzet, ha kiterjedne a hazai termékekre is, amely így állam általános adórendszerébe illeszkedik és objektív kritériumok alapján alaklamzank termékek különböző kategóriáira (diszkriminatív elem)

Mennyiségi korlátozások tilalma • Hatály: az EUSz. 34 -36. cikkei csak akkor alkalmazhatóak, ha az adott kérdésben nincs uniós szintű harmonizált szabályozás. • Fogalom: termékekre vonatkozó tilalom vagy kvóták formájában megjelenő intézkedés, amely export/import akár részleges korlátozását jelenti (közig int. , gyakorlat is) • Meghatározása: 70/50/EGK irányelv + bírói esetjog

Mennyiségi korlátozások tilalma • 70/50/EGK irányelv 2. cikk (3) bek. : 1. kizárólag a behozott termékekre vonatkozóan: 2. minimális vagy maximális árakat állapítanak meg, 3. kizárólag a behozott termékekre vonatkozóan rögzítik a nyereséghányadot vagy az ár egyéb összetevőit, vagy ezeket a belföldi és a behozott termékek esetében eltérően rögzítik, ez utóbbiak hátrányára; 4. kizárják a behozott termékek árának a behozatalhoz szervesen kapcsolódó többletköltségeknek és díjaknak megfelelő mértékű emelését; 5. kizárólag a hazai termékek bekerülési ára vagy minősége alapján, olyan szinten rögzítik az árakat, amely akadályozza a behozatalt 6. leszállítják a behozott termék értékét, különösen a belső értékében előidézett csökkentés vagy bekerülési költségének növelése révén; 7. a behozott termékek hazai piacra való bejutását ahhoz a feltételhez kötik, hogy az importáló tagállamban rendelkezik-e a termék megbízottal vagy képviselővel; 8. kizárólag a behozott termékekre vonatkozóan fizetési feltételeket írnak elő, vagy a behozott termékeket olyan feltételeknek vetik alá, amelyek eltérnek a hazai termékekre előírt feltételektől és azoknál nehezebben teljesíthetők

Desonville-formula (8/74) • • Egy belga jog az importált röviditaloknál származási bizonyítványt írt elő, amelyet a származási ország állíthatott csak ki (skót whiskyről Skóciában) Büntetőeljárás indult az italkereskedők ellen, mert a Fro-ból importált whiskey-nél nem tudták felmutatni a bizonyítványt Válasz: „tagállamok minden olyan kereskedelemre vonatkozó szabályát, amely közvetve/közvetlenül, ténylegesen/potenciálisan akadályozhatja a Közösségen belüli kereskedelemet = MAHI (tilott)”

Cassis de Dijon-ügy (120/78. sz. ügy) Ezt követően annak elkülönítése, hogy behozott termékeket diszriminatívan kezelő int. /nem diszkriminatív (importált és hazai termékre egyaránt alkalmazandó) int. -k megítélése: Utóbbiban alapvető jelentőségű volt Cassis de Dijon-ügy: • Német jog csak olyan gyümölcslikőr forgalmazását engedte meg, amelynek az alkoholtartalma min. 25%-os volt - Dijoni ribizlilikőr „csak” 15 -20% • Német érvelés szerint alacsonyabb % könnyebben okoz függőséget (közegészség) – NEM harmonizált kérdés volt még – alapszabadság megsértése? KÖLCSÖNÖS ELISMERÉS ELVE: • Tiltott korlátozás: ha jogszerű előállítás és forgalmazás egyik tagállamban akkor a másikban is forgalmazni lehessen, de • KÉNYSZERÍTŐ ÉRDEKEK alapján korlátozhatják • Mennyire kell tágan meghatározni Desonville-formulát?

EUMSz. 114 -118. cikkei JOGTÖRTÉNETILEG: 115 cikk majd Cassis de Dijon formula, majd 114. cikk megszületése TARTALMA 115. cikk (EKSz. 94. cikk): Irányelvek elfogadása Tanács által olyan területeken szükségesek belső piac megteremtéséhez (korábban egyhangúság utána különleges jogalkotási rend) 114. cikk (EKSz. 95. cikk): Bármely intézkedés elfogadása rendes jogalkotási eljárásban csak belső piac megteremtéséhez - Milyen hátrányokkal járhat az egyhangúság követelménye? Konkrét példák a potenciális hátrányokat illetően?

Próbajogeset Megvalósítja-e a mennyiségi korlátozás tilalmát, ha 1/ importált termékeket szállító kamionokat megállító és a terméket megsemmisítő hazai gazdákkal szemben a tagállam nem lép fel? 2/ nem lépnek fel alpesi hágót érintő demonstráció ellen, ami akadályozza az áruszállítást? 3/ pékek éjszakai munkavégzését tiltó tagállami szabályozás?

Keck-ügy (C-267 -268/91) • Francia jog tiltotta, hogy kereskedők beszerzési ár alatt adják el termékeiket, de nem vonatkozott termelőkre – importkolátozó? - korlátozásokkal Árúkra vonatkozó korlátozások (minőség, csomagolás, összetétel) érvényesül Desonvilleformula Árúk kereskedelmére vonatkozó korlátozások nem érvényesül Desonville-formula, (1) ha adott állam területén tevékenykedő minden kereskedőre vonatkoznak (2) hazai és importált termékek forgalmazását is érintik

Igazoló körülmények (36. cikk) • A 34. és a 35. cikk rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket – (1) a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, – (2) az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, – (3) a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol. • Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

Igazoló körülmények (36. cikk) • Furcsa viszony Cassis-ügy kényszerítő érdekek és a 36. cikk igazoló körülményeivel, ráadásul átfedés is van (egészségügyi érdekek védelme) Cassis-ügy kényszerítő érdekei 36. cikk igazoló körülményei (1) Pénzügyi felügyelet hatékonysága (2) Közegészség védelme (3) Kereskedelmi ügyletek tisztessége (4) Fogyasztók védelme -kel összefüggő kényszerítő körülmények Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés ÉS Nem-diszriminatív (1) közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, (2) az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, (3) nemzeti kincsek védelme Mennyiségi korlátozással azonos hatású intézkedés Függetlenül diszkriminatív jellegétől, de NEM LEHET önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának

Vizsgálati rendszer • Kérdések sorrendje: 1. Mennyiségi korlátozás -e? 2. Ha korlátozás: Kényszerítő érdek vagy igazoló körülmény van-e? 3. Ha van: szükséges és arányos-e? • Magyar egészségügyi hatóságok tiltották kontaklencsék nem optikusnál (interneten) forgalmazásától, mert speciális szakértelmet követeltek meg ennek árúsításához • személyes szaktudás és jelenlét kell

Vizsgálati rendszer (Ker-Optika-ügy, C-108/09) • Kérdések sorrendje tilalomnál: Mennyiségi korlátozás-e? : Igen Ha korlátozás: Kényszerítő érdek vagy igazoló körülmény van-e? : Fogy. véd. + közegészségügy Ha van: szükséges és arányos-e? Aránytalanság mert (1) megelőző vizsgálatok optikusi üzleten kívül is (2) szaküzletben sics kötelező tanácsadás (3) interneten is lehetséges interaktív tanácsadás (4) tapasztaltabb használónál szükségtelen (5) állam kötelezheti kiterjedtebb fogy. véd-re gazdasági szereplőket

Szubszidiaritás (36. cikk) • A 34. és a 35. cikk alkalmazása csak akkor lehetséges, ha nem esik harmonizált jogterületre a kérdéses intézkedés/korlátozás (ld. Lidl Mo. C-132/08 – rádióberendezések forgalmazása) kérdéses intézkedés/korlátozás harmonizált jogterület szerinti megítélés nem harmonizált jogterület Árúk szabad mozgása szerinti megítélés