Kszletgazdlkods 5 Elads 1 KSZLETGAZDLKODS csoportosts statikus modellek

Készletgazdálkodás 5. Előadás 1

KÉSZLETGAZDÁLKODÁS csoportosítás: statikus modellek egy periódussal modellezzük a többit dinamikus modellek egyszerre több periódust vizsgálunk sztochasztikus modellek csak az igény várható értéke ismert 2

KÉSZLETGAZDÁLKODÁS alapfogalmak: a készletek keletkezésének okai az igény bizonytalanságai a beérkezés bizonytalanságai a termék bonyolultsága sorozatnagyságtól függő gazdaságosság spekuláció 3

KÉSZLETGAZDÁLKODÁS a készletekkel kapcsolatos döntések hogyan rendeljünk? rendelési mechanizmus mennyit rendeljünk? rendelési tételnagyság mikor rendeljünk? rendelési szint, rendelési időköz 4

KÉSZLETGAZDÁLKODÁS a készletezési rendszer működése folyamatos készletvizsgálat (s, Q) rendszer állandó rendelési tételnagyság periodikus készletvizsgálat (R, S) rendszer állandó rendelési időköz 5

folyamatos készletvizsgálat készletszint Q s T 1 Q T 2 L L idő 6

periodikus készletvizsgálat készletszint S Q 2 Q 3 Q 1 L R LR idő 7

Készletekkel kapcsolatos költségek Összes ktg. = beszerzési ktg. + rendelési ktg. + készlettartási ktg. + hiány ktg. 8

Beszerzési költség: A szükséges anyag, alkatrész, részegység, termék előállításának, vagy beszerzésének költsége 9

rendelési költség: adminisztratív költségek a tétel szállításával, érkezésével, átvételével kapcsolatos költségek gépek átállításának költségei átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama anyagveszteség 10

készlettartási költség: A készletekben fekvő tőke elmaradt haszna A készlettartás mennyiségtől függő költségei Technikai és fizikai avulás költségei Mennyiségi veszteségből adódó költségek Biztosítások, vámok stb. 11

hiány költség: Késve szállítás többletköltsége Elvesztett vevő elmaradó hozama 12

Készlet állapotok Követelés készlet Input készlet Késztermék készlet Befejezetlen Félkész } Termelési készlet 13

Készlet vezérlés 1. Felhasználás vezérelt rendszerről akkor beszélünk, ha a vizsgált alkatrész, anyag pl. éves várható felhasználását nem lehet konkrétan tervezett feladatokból (javítási, TMK-terv) meghatározni, leszármaztatni. Ilyenkor kénytelenek vagyunk az előző időszakok (hasonló időtartamok) felhasználási statisztikáit a tervezés alapjául választani. 2. Szükségletvezérelt készletgazdálkodási rendszerről akkor beszélünk, ha a vizsgált alkatrész, anyag felhasználását a szükségleti oldal feladataiból lebonthatjuk és ezáltal a rendelés konkrét igény-kielégítési impulzus alapján megy végbe. 14

Készlet összetevők és a mérleg egyenletek A gyártás biztonságát garantáló készletek alakulása meghatározza a lekötött tőke nagyságát, mobilitását. A készletek csökkentésének nagysága és a termelésbe betöltött szerepe a gazdaságosság szempontjából ellentétes módon viselkedik: q q csökkenő készlet eredménye bizonytalan, kifeszített termelést indukál, míg a növekvő készletek hatására "lazább" termelési kötöttséget jelenik meg. Ezért a készletszintek előírásánál, értékelésénél nem tekinthetünk el a termelésben elfoglalt szerepének vizsgálatától. Az anyaggazdálkodás tervezési időciklusait - készletek tervezési és visszamérési időintervallumait - a termeléstervezés időciklusaihoz kell igazítani. A termelési feladat ellátásához szükséges készletszintek nagyságát az időszakra eső feladatból kell számítani. A készlet mennyiségének lefutását három tényező: q q q az időszak kezdetén meglévő nyitó készlet, az időszak alatt történt beszerzések, és az időszak alatti felhasználás, illetve az eladott készletek nagysága határozza meg. 15

Készlet összetevők és a mérleg egyenletek Q mennyiség Beszerzett készlet Felhasznált és eladott készlet Nyitó készlet Tervezett időszak Idő Záró készlet 16

Készletgazdálkodási mechanizmusok A működési cél ismerete után meg kell határozni azt a működési stratégiát, amely az adott feltételek mellett a választott cél szerinti optimális készletezési stratégiát eredményezi. A működési stratégia meghatározásánál két alapvető kérdésre kell választ kapni: n n mikor (rendelési pont) mennyit rendeljen a döntéshozó (rendelési mennyiség). 17

Készletgazdálkodási mechanizmusok A rendelési mennyiség és a rendelési pont meghatározása során vizsgálni kell: q a készlet állapotát (készletszintet), q az output folyamatot (szükség felmérése, kielégítésének módja), q az input folyamatot (rendelés lehetőségei, beérkezés). Az időponti kérdésre adható lehetséges válaszok: 1. Előre adott, egyenlő időközökben kell rendelést feladni. 2. A készlet utánpótlásról akkor döntünk, amikor a készlet valamilyen előre megadott minimális nagyság alá csökken. A rendelési tétel nagyságára adható válaszok: 1. Előre adott egyenlő nagyságú rendeléseket kell feladni. 2. Akkora mennyiséget kell feladni, hogy a készletszint a beérkezéskor egy előre adott maximális szintet érjen el. 18

Készletgazdálkodási mechanizmusok Az 1 -1 lehetőség kizárása után, a további három kombináció értelmezhető: q q q 1 -2 Állandó időközönkénti rendelés, amely a maximális szintre tölti fel a készletet, ez a ciklikusnak nevezett mechanizmus. 2 -1 Adott minimális szint elérése esetén adott rendelési tétel feladása. Ezt az eljárást kétraktáros készletgazdálkodásnak nevezzük. 2 -2 Adott minimális szint elérése esetén olyan rendelés, amely adott maximális szintre tölti fel a készletet - ez az ún. csillapításos készletgazdálkodás. 19

jelölések D Igény egy meghatározott periódusban [darab/időszak] A Rendelési költség [lej/rendelés] v Beszerzési költség [lej/darab] r Készlettartási ráta [lej/időszak] b Hiány ráta [lej/időszak] 20

jelölések L Utánrendelési idő [nap/rendelés] Q Rendelt mennyiség [darab] I készletszint [darab] P Beszállítási ráta [darab/nap] 21

EOQ MODELL FELTÉTELEK: Az igény állandó L=0 (azonnali szállítás) A rendelt mennyiség egyszerre érkezik Minden igényt kielégítünk A rendelési költség független a rendelt tételnagyságtól A készlettartási költség arányos a beszerzési költséggel 22

EOQ MODELL Készletszint Q s s T L=0 L=0 Idő 23

EOQ MODELL A modell által figyelembe vett költségek: Rendelési költség: Készlettartási költség: Beszerzési költség: 24

EOQ MODELL Rendelési költség: K K=A*D K=A 1 D Q 25

EOQ MODELL Készletszint Q Q Rendelési költség: Iátlag = 2 Iátlag T Idő L=0 L=0 26

EOQ MODELL Készletszint Iátlag = Q Q 2 Iátlag T Idő L=0 L=0 27

EOQ MODELL Készletszint = Q Iátlag T Idő L=0 L=0 28

EOQ MODELL Beszerzési költség: K 1 D Q 29

EOQ MODELL A modell által figyelembe vett költségek: Rendelési költség: Készlettartási költség: Beszerzési költség: 30

EOQ MODELL Teljes költség: 0 31