Vegetci s tjtrtnet VIII Nagy tjtalakt tevkenysgek a

Vegetáció- és tájtörténet VIII.

Nagy tájátalakító tevékenységek a 19. sz. közepétől napjainkig

Vasútépítés • A vasútépítés a Kárpát-medence földrajzi-gazdasági képét alapvetően megváltoztatta • Pest – Vác szakasz 1846, Pest – Szolnok 1847 • 1867 -73 között 4100 km új vasútvonal épült • Erősen centralizált hálózat alakult ki

A vasútépítés közvetlen hatásai • Töltések építése (Alföld) • Hidak építése (pl. Dunántúl) • Kubikgödrök kialakulása • Balaton berkeinek leválasztása, a tó öntisztuló képességének romlása • Művelési ágak, felszínborítás átalakulása

A vasútépítés hatásai Kecskemét példáján • Extenzív állattenyésztés visszaszorulása • Baromfitartás, sertéstenyésztés előretörése • Gabonatermesztés, gyümölcstermesztés, szőlőtermesztés, zöldségtermesztés előretörése • Tanyahálózat sűrűbbé válása a vasútvonalak mentén • Erdőtelepítések elősegítése • A vasúthálózat fejlődése közvetetten elősegítette a futóhomok megkötését „a kecskeméti pusztákon végig a Tisza felé olyan dús és buja területen megy át a vonat, amilyeneket csak Olaszországban látni itt-ott. Gyönyörű szőlőültetvények, tele gyümölcsfával. Minden dús, roskadásig tele, ezt szokták földi paradicsomnak nevezni. ” Móricz Zsigmond

„Én még emlékszem arra az időre, amikor Ballószög, Köncsög, Helvécia, Ágasegyháza, Kadafalva, Hetényegyháza, Méntelek, Nyír stb. gyakran lakatlan sivatag volt, kizárólag birkajárásnak használták, bár legelő is kevés volt rajta. Ma ezeken a területeken – de a város egész határában is – virágzó mezőgazdasági kultúra, gyümölcsösök és szőlőskertek ezrei hirdetik a lakosság élni akarását, lankadatlan szorgalmát és munkakedvét. ” Móricz Zsigmond

A Kárpát-medence földrajzának jellegzetességei a nagy folyószabályozások kapcsán • A medencében eredő összes folyó a medence belseje felé igyekszik ( kivétel: Poprád, Olt) • Magyarország vizének 96%-át külföldről kapja, 230 milliárd köbméter • 19. sz. -ig 48 767 km 2 -t borított állandóan vagy időszakosan vagy állandóan víz a Kárpát - medencében

• Magyarország jelenlegi területének 28, 6 %-a ártéren fekszik • Árterek folyóvölgyenkénti megoszlása: Tisza: 53 %, Duna 26 %, Egyéb tájak: 21 % • Duna a legnagyobb folyó, de a Tisza hidrológiai szerepe nagyobb • Hortobágy, Nagykunság K-i része, Nagy - Sárrét, Szigetköz, Csallóköz, Solti-lapály, Sárköz, Gemenci-ártér

Nagy vízrendezési munkálatok céljai • Területnyerés (mezőgazdasági + településterületek) • Nagy árvizek megakadályozása • Vízlefolyás, jégzajlás felgyorsítása • Hajózási útvonalak biztosítása

• A Duna szabályozásának egyik megindítója az nagy 1838 -as, pesti árvíz • A Dunát először lokálisan, a pesti és tolnai szakaszon szabályozták • A nagy folyószabályozások 1846 -ban kezdődtek a Tiszadob melletti urkomi magaslaton • Széchenyi elképzelései • Vásárhelyi Pál, Lányi Sámuel, Huszár Mátyás, Paleocapa, Pesetti tervezési munkája

• Első terveket a Tisza szabályozására Színyei Merse József tette (1784) • A Tisza szabályozásának fő elve: meder esésének növelése, hosszának csökkentése, mederkanyarulatok levágása • Eredetileg a folyó hullámterét viszonylag szélesre szabták (volna) (7501000 m)

• A munka a Hortobágyhoz kapcsolódó Tisza szakaszon kezdődött • Az átvágások során vezérárkokat ástak, melyeket a folyó eróziós tevékenysége fejlesztett tovább (lassú, árvízveszélyes módszer) • Tiszaújlaktól, Titelig 111 kanyarulatot, 133 km hosszon vágtak le • A folyó hossza Tiszaújlaktól a torkolatig 1212 km-ről 729 km -re rövidült, teljes hossza 1419 km-ről 962 km-re módosult • A Tisza esése másfélszeresére növekedett • A folyó vízjárása szélsőségesebbé vált

Ország neve Árvízvédelmi vonalak hossza (km) Mentesített terület (millió ha) Franciaország 480 0, 1 Hollandia 3300 1, 5 Lengyelország 3000 0, 9 Németország 3760 0, 5 Olaszország 1000 0, 7 Magyarország (Trianonig) 6990 3, 7 Magyarország (jelenleg) 4642 2, 4 Év Az ország népessége (millió) 1 km 2 -re eső népsűrűség Mentesített terület (1000 ha) Árvízvédelmi vonalak hossza (km) 1850 11, 6 40, 8 800 1300 1870 13, 7 48, 2 1490 3340 1880 13, 8 48, 8 2140 4360 1890 15, 3 53, 9 3020 5360 1900 16, 8 57, 6 3520 6340 1910 18, 3 64, 6 3740 6990

• Az Alföld képe, a mezőgazdasági termelés feltételei néhány évtized alatt radikálisan megváltoztak • A mentesített területek nagyobb része a Tisza mentén, kisebb része a Duna árterületén feküdt • Mezőgazdasági művelésre alkalmas területek szabadultak fel • Javult a folyók hajózhatósága

• Körgátak építése • A Tisza mentén 4500 km hosszúságú, az egész országban 6400 km hosszúságú gát épült • Az ártér 38 500 km 2 -ről 1800 km 2 -re csökkent • A folyószabályozások hibái vezettek az 1879 -es szegedi nagy árvízhez

• Keskeny keresztmetszetű átvágások • Beszűkülő hullámtér • Nem épült ki a teljes belvíz elvezető rendszer • Elmaradt a komplex tájrendezés • A folyószabályozások következtében nőtt a fátlanság, az ár- és belvízveszély, a másodlagos szikesedés • A folyamatok az Alföldet Európa legérzékenyebb nagytájává tették • Másodlagos tájelemek születése: holtágak, kubikgödrök, kubikerdők, szikes puszták

Kubikgödör program – Nagykörű • Kubikgödrök: halbölcsők és haltemetők • Töltéssel párhuzamosan több sorban • Kubikerdők odúlakó madárfajok, vadmacska, nyári tőzike élőhelyei (pl. ) • Kubikgödrök összekapcsolása a folyóval és egymással • Zsilippel történő vízszintszabályozás

• A Szamos meandereit 22 helyen vágták át • Körös-Berettyó szabályozása • Maros, Bodrog szabályozása • A Dráva és a Mura szabályozását már a 18. sz. -ban elkezdték, de csak a 19. sz. második felében fejezték be (eredetileg 1000 km 2 mocsárvilág, megtelepedésre alkalmas ormányok) • Vízrendezések a dombságok, hegyvidékek szélesebb patakvölgyeiben • Mocsárlecsapolások: Ecsedi-láp, Szernye-, Szenna-, Blatta-mocsár, Rétköz, Bodrogköz, Nagy- és Kis-Sárrét, Fertő-Hanság medence, Szigetköz, Csallóköz, Rába-völgy, Sárköz, Alibumári-mocsár, Nagy-berek, Kis-berek • Az Alföld csatornahálózata 1846 és 1920 között 28 km-ről 12 000 km-re növekedett • Alagcsövezés, öntözőrendszerek kiépítése

• A mélyen fekvő, alacsony árterek, állandó vízborítású területek kiterjedése viszonylag kicsi volt (kb. 1000 km 2) • Hanság ( 230 km 2), Nagy-Berek, Ecsedi-láp területe összesen 584 km 2 • Alföldi elöntéses területeken belül a lápok területe 150 km 2. Pl: Csaroda, Vajai-tó, Bátorligeti-síkláp • 1999 -es felmérés szerint a lápok 97 %-a megsemmisült • Időszakosan elöntött mocsarak: Bodrogköz, Nagy- és Kis-Sárrét, Alsó-Jászság, Hortobágy, Nagykunság egy része, Sárköz, Hanság, Ormánság

Állóvizek • Természetes és mesterséges állóvizek • Természetes: pl. homokvidékek, a szél alakította ki őket • Kiskunság, Somogy, Nyírség • Talajvízszint süllyedés > tavak eltűnése • Eutrofizáció felgyorsulása • Mesterséges tavak funkciója: horgászat, szabadidő eltöltése, fürdés, bányászat

Balaton • Vízszintcsökkenés, majd visszaállás • Legnagyobb kiterjedésekor hozzá tartozott a Nagy – berek, Tapolcai – medence, Kis – Balaton • Kis – Balaton I. -II. élőhely - rekonstrukció • A rekonstrukciós terület problémái ( pl. a nád nem nő eléggé) • Part beépítése, természetes szűrőzóna eltűnése, a hullám nem rakja ki a szemetet

A Balaton a XVIII. század végén

Talajvíz csökkenés • Körös – Maros NP • Kiskunsági NP • Eredeti erdőtársulások rekonstruálása nehéz • Szigetköz • Taljvízcsökkenés okai: folyószabályozás, belvízlevezetés, ivóvíz kitermelés, intenzív öntözés, erdőtelepítések Karsztvíz • Nyírád 60 – 100 m depresszió • Eocén program – bauxit bányászat • Dunántúli középhegység • Hévizi – tó, Tapolcai tavas barlang vízszintcsökkenése • ’ 90 – es évek óta növekszik a kartszvízszint

Mélyművelésű bányák meddői • Kiemelkedés > tájképi kár • Nehézfémek kioldódása • Radioaktív sugárzás • Összegyűlő víz (Inota, Várpalota) Pl. : bauxit, timföld – Ajka, Inota szén – Salgótarján

Felszíni bányászat Kőbányászat: • Minőségi terméskő • Terméskő • Ipari nyersanyag Badacsony, Pálháza, Bélapátfalva, Szársomlyó (értékes sziklagyepek, magyar kikerics), Felsőtárkány, Berva-völgy, Esztramos (barlangok pusztulása, károsodása) Felszíni lignitbányászat Visonta, Bükkábrány (medencék feltöltése, talajvízszint süllyedés) Mészkőbányák esetében a tájképi kár nagyobb Illegális hulladéklerakás

Darvastó, védett bauxitkülfejtés

Darvastó, védett bauxitkülfejtés

Magyarpolány, kõfejtõ

Pusztavám, felhagyott szénkülfejtés

Vértessomló, felhagyott szénkülfejtés

Kavicsbányató, Dunakeszi