TRGYI S SZELLEMI KULTRA A kultrtrtneti rtkek kre

TÁRGYI ÉS SZELLEMI KULTÚRA A kultúrtörténeti értékek köre és jogi védelme Magyarországon

A kultúrtörténeti értékek védelmének jogi háttere 1996/LIII. Természetvédelmi törvény A természet élő és élettelen értékei mellett bizonyos emberi alkotások, illetve azok környezetének a védelme szintén a természetvédelem feladatkörébe tartozik. 2001/LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről A kulturális örökség elemei: a régészeti örökség, műemléki értékek, valamint a kulturális javak. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 előtt keletkezett érzékelhető nyoma, mely segít rekonstruálni az emberiség történetét és kapcsolatát környezetével. Műemléki érték: minden olyan építmény, kert, temető vagy temetkezési hely, terület (illetve ezek maradványa), valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék, alkotórészeivel, tartozékaival és berendezési tárgyaival együtt. Műemlék: olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai - az ingatlanok kivételével -, valamint a művészeti alkotások.

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben A műemlékvédelem, a régészet, a muzeológia, a néprajz, a hadtörténet, az irodalomtörténet, az ipartörténet és a földrajztudomány számos értéke in situ helyezkedik el. Ezek esztétikus, illetve jellemző természeti környezetének a védelmét a természetvédelem hivatott biztosítani. A kultúrtörténeti érték, illetve annak környezete lehet természetes (eleve védelemre érdemes természeti környezet – várhegy, tó, sziget, puszta, erdő, stb. ), illetve mesterséges. Ezen értékek részben más értékkategóriákba soroltak (víztani, földtani, növény- és állattani, tájképi értékek). – kunhalom, őshonos magyar állatfajták, növényfajták, park, temető, hegy, stb.

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben A kultúrtörténeti érték kategóriába a természetvédelmi törvény azokat az ember által létrehozott élettelen értékeket és azok környezetét, illetve azon helyeket sorolja, melyek védelmét a természetvédelem a céljának, a létesítményt vagy helyet pedig tárgyának tekinti. Nagy értékű műemlékek, régészeti lelőhelyek esetén csak a védett érték környezete a természetvédelem tárgya, míg kisebb kultúrtörténeti értékek esetén (pásztorlétesítmény, gémeskút, stb. ) a természetvédelem magát a tárgyat is védi, kezeli, fenntartja, bemutatja. Nem mindig csak az eleve védelemre érdemes természeti területeken kell védelmet biztosítson, védendő lehet pl. egy régészeti feltárás, csatatér, stb. mezőgazdaságilag művelt környezete is.

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Műemléki környezet műemlékvédelem Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kastélypark, történeti kert, várhegy, műemléket övező vízfelület, erdő, gyep, élőfagyűjtemény, stb.

Zádor-híd

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Történelmi emlékhelyek Történelmi eseményekkel kapcsolatos helyek, csataterek, temetők, tömegsírok, emlékművek környezete. Más népek emlékhelyei is: pl. Kis-Balaton melletti Cirill-Metód emlékoszlop.

Somogyvár

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Irodalomtörténeti emlékhelyek Természettudósok, írók, költők és más híres emberek szülőháza. szülőhelye, lakhelye, alkotásainak helyszíne, sírja, kedvenc tartózkodási helyén kialakított emlékhely, emlékszoba, emlékház, múzeum. Híres emberek tiszteletére ültetett fa, kert, arborétum, stb. (pl. Jókai-kert)

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Népmondai emlékhelyek Népmondai személyek, meselakok, kitalált hősök, vagy valóságban is élt betyárok, pásztoremberek, erdészek, stb. vélt vagy valós szülőhelyei, sírjai, akasztófái, történelmi személyeknek tulajdonított fák, fasorok, stb. pl. : nagycenki hársfasor, Petőfi fák, Rákóczi fák, stb.

Nagyar – Petőfi-fa

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Régészeti lelőhelyek Cél az ősrégészet, az ősembertani lelőhelyek és azok környékének védelme. A régészeti lelőhelyek szakmai felügyeletét és a feltárások irányítását Magyar Nemzeti Múzeum látja el. pl. : Kunhalmok, Rudabánya őshominida lelőhely

Rudabánya

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Néprajzi értékek Cél a hagyományos életformák és gazdálkodási módok korlátozott mértékű visszaállítása, illetve a még meglévők megmentése. pl. : extenzív gazdálkodási módok, hagyományos mesterségek, ezekhez szükséges létesítmények (csárdák, hodályok, istállók, itatók, kutak, csűrök, színek, erdészházak, pincék, stb. ).

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Agrártörténeti értékek A néprajzi és ipartörténeti emlékek között sok mezőgazdasági jellegű van. pl. : pásztorlétesítmények, dohányfeldolgozók, magtárak, malmok, karámok, ólak, jégvermek, pincék, présházak, kovácsműhelyek, méhesek, halásztanyák, zsilipek.

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Ipartörténeti értékek Cél a kiveszőfélben lévő kismesterségek fenntartása is, ezért bizonyos mértékig ösztönzendő pl. a kisüzemi szénégetés, mészégetés, zsidelykészítés, erdei berendezések gyártása, stb. , melyek élő ipartörténeti emlékeknek tekinthetők. pl. : erdei vasutak, fűrészmalmok, stb.

Karcag – szélmalom Túristvándi – vízimalom

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Erdészettörténeti értékek Legfontosabbak a szén- és mészégető helyek, erdei kisvasutak, erdei rakodók, siklók, csúszdák, felvonók, erdészházak, vadászházak, vadetetők, cserkészutak, magaslesek.

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Temetők Néprajzi értékek is egyben. pl. szatmárcsekei csónakfejfás temető

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Turistaemlékek pl. : kilátók, pihenőhelyek, esőbeállók, kiépített források, jelzett turistautak, tanösvények

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Földvárak Földsáncokból épített erődítmények – ex lege védettek. pl. : avargyűrűk, szabolcsi földvár, ördögárok

Kultúrtörténeti értékek kategóriái a Természetvédelmi törvényben Jellegzetes földrajzi pontok Cél a turistatömegek miatti terhelés csökkentése, irányítása a hagyományos célpontokon (Tihanyi-félsziget, Dunakanyar, Dobogókő, stb. ), illetve az új látványosságok irányított terhelésének kialakítása. Ilyen kijelölt pontok: az ország közepe, keleti, nyugati, déli és északi pontjai, legmagasabb és legalacsonyabb pontjai. Az ezeket összekötő útvonalak hossza mintegy 5000 km, mely mentén több száz természetvédelmi terület, kultúrtörténeti érték, település meglátogatására nyílik lehetőség. Gótikus út

Néprajztudomány és néprajzi muzeológia: gyűjteményi struktúrák változása

• British Museum - Grayson Perry: The Tomb of the Unknown Craftsman

Néprajztudomány és néprajzi muzeológia: • Történeti áttekintés – hagyományos néprajzi alapfogalmak és a Néprajzi Múzeum gyűjteményi struktúrája • Külföldi példák • Kísérlet a Néprajzi Múzeum gyűjteményi struktúrájának megújítására • Helyzet, problémák

Történeti áttekintés • Kezdetektől kettős gyűjtőkör: magyar és nemzetközi anyag gyűjtése • Xántus: Magyar gyűjteményt külön akarta, “kézműipari múzeum” • Herman Ottó: mukaeszközök voltak középpontban (azoknak is az ősi rétege) ősfoglalkozások • Jankó: a saját nemzet geográfiai és etnográfiai alakulásának múzeumi tanulmányozása. Komplex elképzelés: – egész országra kiterjedő (nemzetiségek is) – rokon népek – távoli népek kultúrájának anyaga

1. struktúra Bátky 1906 • • • • Gazdálkodás Pásztorkodás – állattenyésztés Halászat és vadászat Szobabútorzat Konyhaszerszámok Fonás-szövés szerszámai Népviselet Női kézimunkák Utenziliumok (apró, kisebb eszközök) Kismesterségek Népélet Zene Gyerekjátékok Céhemlékek Magyarság Néprajza 1933 -1937 • • • Földművelés Állattartás halászat, vadászat Bútorzat Táplálkozás • Viselet • • Mesterkedés A hagyomány tárgyai • gyűjtögetés, teherhordás, közlekedés, jeladás) Építkezés-település Világítás Díszítőművészet • • •

2. struktúra Zöld Könyv (2000) • Földművelés • Állattartás-pásztorművészet • Gyűjtögetés • Halászat • Közlekedés • Építkezés • Bútor- és világítóeszköz • Textil és viselet • Kerámia • Táplálkozás • Kosár • Mesterség • Szokás és játék • Egyházi • Átány Magyar Néprajz (1997 -2001) • 1. Gazdálkodás – Természeti gazdálkodás: • vadnövények gyűjtése, vadászat , méhészet, halászat – Paraszti gazdálkodás • Parasztgazdaság, paraszti üzem, Erdőgazdálkodás, Rétgazdálkodás, Földművelés, Állattartás, pásztorkodás – – Állattartó gazdaságok Fejezetek állatfajták szerint – Közlekedés, szállítás • • • Híradás, közlekedés, szállítás, Vizi közlekedés, szállítás 2. Kézművesség (= mesterség) 3. Életmód – – – Település Építészet Lakáskultúra Táplálkozás Öltözködés

Külföldi példák: Varsói Néprajzi Múzeum • Lengyelország és Európa – Lengyel gyűjtemény • • Gazdálkodás és kézművesség Folklór (szokás, rítus, hangszerek) Viselet és textil Népművészet/naiv művészet – Európai gyűjtemény • Európán kívüli gyűjtemény Mi a néprajzi muzeológia ma? Néprajzi Múzeum, 2011. 10. 12.

Külföldi példák: Szlovén Néprajzi Múzeum Lakáskultúra Társadalom Spirituális kultúra Falusi gazdaság és közlekedés Népművészet és képi források Textil Kézművesség és kereskedelem Szlovén emigránsok, szlovén etnikai kisebbségek a szomszéd országokban, nemzeti kisebbségek és etnikumok • Európán kívüli gyűjtemény • •

Finn Nemzeti Múzeum • Néprajzi gyűjtemény (finn) • Nemzetközi gyűjtemény • Finnugor gyűjtemény

Museum of Anthropology, University of British Columbia, Vancouver • • • Agyagmunkák Kosarak Gyöngyök Faragás és szobrok Klasszikusok Modernek Viselet és ékszer Maszkok Fémmunka modellek • • Zene és hangszer Festmények Textilek Totemoszlopok Játékok Közlekedés Fegyverek és páncélok papírmunkák

Struktúra 3. Mivel próbálkozunk most? • I. Gyűjteményi csoportok • II. Gyűjtemények – az eddigi felosztásnak megfelelően • III. Gyűjteményi vagy tematikus raktárak

Gyűjteményi csoportok • Gazdálkodás – Földművelés, Állattartás, Vadászat, Halászat, Gyűjtögetés • Háztartás – Bútor, Világító eszközök, Kerámia, Táplálkozás, Kosár • Viselet, textil – Viselet, Háztartási textilek • Technológia, kommunikáció – Mesterség, Közlekedés, Építkezés • Rítus – Egyház, Szokás, Hangszer • Regionális – Európa, Ázsia és Indonézia, Amerika, Afrika, Óceánia

Etnológiai Archívum 2001 (Zöld könyv) • Kézirat • Dokumentációs gyűjtemény (EAD) • Rajz, festmény, nyomat • Inventárium • Térkép • Fénykép • Diapozitív • Film és video • Népzene 2009 • Kézirattár – Dokumentációs gyűjtemény – Inventárium – Kéziratgyűjtemény • Képarchívum – Rajz-, festmény-, nyomatgyűjtemény – Térképgyűjtemény • Fényképtár – Diapozitív – Fénykép • Mozgóképtár • Film és videógyűjtemény • Hangtár

Problémás „gyűjtemények” • Átány • Roma • Műanyag

Védelem - UNESCO • UNESCO Közgyűlésének 32. ülésszaka • 2003. október 17. – nemzetközi egyezmény a szellemi és kulturális örökség védelmében

Az egyezmény előzményei -indokok • • a szellemi kulturális örökség jelentősége, mint a kulturális sokszínűség mozgatórugója és a fenntartható fejlődés biztosítéka, a szellemi kulturális örökség, valamint az anyagi kulturális és a természeti örökség mélyen gyökerező egymásrautaltsága, a globalizáció és a társadalmi átalakulás folyamata megnövelik a szellemi kulturális örökség súlyos hanyatlásának, eltűnésének és pusztulásának veszélyét, különösen a szellemi kulturális örökség védelmére fordítandó források hiányában, az emberiség szellemi kulturális örökségének védelmére vonatkozó egyetemes akarat és közös aggodalom a közösségek, különösen az ősi közösségek, csoportok és bizonyos esetekben az egyének szerepe a szellemi kulturális örökség létrehozásában, védelmében, gondozásában és újrateremtésében UNESCO tevékenységének eddigi hatásai a kulturális örökség védelme terén: különös tekintettel az 1972. évi, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972. évi egyezményre mindeddig nem létezett a szellemi kulturális örökség védelmét célzó többoldalú, kötelező erővel bíró okmány,

• • • szükség van a kulturális és természeti örökség védelmére vonatkozó meglévő nemzetközi megállapodások, ajánlások és határozatok szellemi kulturális örökségre vonatkozó új rendelkezésekkel történő hatékony gazdagítására és kiegészítésére, szükség van a szellemi kulturális örökség és annak védelme fontosságára vonatkozóan a tudatosság erősítésére, különösen a fiatalabb nemzedékek körében, az együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás szellemében a nemzetközi közösségnek a jelen Egyezmény Részes Államaival együtt hozzá kell járulnia ezen örökség védelméhez, az UNESCO korábbi, a szellemi kulturális örökséggel kapcsolatos programjainak, különösen az emberiség szájhagyomány útján fennmaradó és szellemi örökségének mesterműveiről szóló nyilatkozat jelentősége, a szellemi kulturális örökségnek az emberek közötti szorosabb együttműködés és megértés előmozdításában felbecsülhetetlen szerepe van

Az egyezmény céljai a) a szellemi kulturális örökség védelme; b) az érintett közösségek, csoportok és egyének szellemi kulturális öröksége tiszteletének biztosítása; c) a szellemi kulturális örökség és annak kölcsönös elismerése jelentőségének helyi, nemzeti és nemzetközi szinten való tudatosítása; d) a nemzetközi együttműködés és segítségnyújtás fejlesztése.

Előírja • a megfelelő nemzeti intézményrendszer kiépítését, • valamint egy nemzetközi kormányközi bizottság felállítását a szellemi kulturális örökség védelmére. • A Részes Államok a Bizottság által meghatározott formában és időközönként jelentést terjesztenek a Bizottság elé a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében hozott törvényi és jogszabályi rendelkezéseikről és egyéb intézkedéseikről.

Szervei • legfőbb szerve a Közgyűlés • kétévente tartja rendes ülését. • Az UNESCO keretén belül létrejön egy, a szellemi kulturális örökség védelmével foglalkozó kormányközi Bizottság – A Bizottság 18 Részes Állam képviselőiből áll, akiket a Közgyűlésén választanak meg 4 évre – A Bizottság munkáját az UNESCO Titkársága segíti – előkészítési feladatok • Alap: UNESCO pénzügyi rendelkezéseinek megfelelően kezelésébe adott vagyonból áll. Forrásai: – – – Részes Államok hozzájárulásai; (max. 1%-a az UNESCO rendes költségvetésbe való befizetésnek) az UNESCO Általános Konferenciája által e célra előirányzott források; hozzájárulások, adományok vagy hagyatékok az Alap forrásai után járó kamatok; az Alap javára rendezett gyűjtések és rendezvények bevételei;

A Bizottság feladatai a) az Egyezmény céljainak elősegítése, végrehajtásának támogatása és felügyelete; b) útmutatás a legjobban bevált gyakorlatra vonatkozóan, és ajánlások adása a szellemi kulturális örökség védelmét célzó intézkedéseket illetően; c) Alap forrásainak felhasználásáról szóló tervezet kidolgozása és jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjesztése; d) forrásai növelése érdekében további eszközök felkutatása, az ehhez szükséges intézkedések megtétele e) a jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó működési irányelvek kidolgozása és jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjesztése; f) a Részes Államok által benyújtott jelentések vizsgálata és összefoglaló készítése a Közgyűlés számára; g) a Részes Államok által benyújtott kérelmek vizsgálata és az azokról való döntés az általa meghatározott és a Közgyűlés által jóváhagyott objektív kiválasztási szempontok alapján, az alábbiak tekintetében: (i) felvétel a 16. , 17. és 18 cikkben említett listákra és javaslatokra, (ii) a 22. cikkel összhangban nemzetközi segítségnyújtás megadása.

Védőintézkedések a) olyan általános politikát alakítson ki, amely felértékeli a szellemi kulturális örökség társadalmi szerepét és ezen örökség védelmét bevonja a tervezési programokba; b) kijelöljön vagy létrehozzon egy vagy több, a saját területén található szellemi kulturális örökség védelméért felelős szakértői testületet; c) támogassa a tudományos, technikai és művészeti vizsgálatok elvégzését, valamint a kutatási módszerek kifejlesztését a szellemi kulturális örökség – különösen a veszélyeztetett szellemi kulturális örökség – hatékony védelme érdekében; d) megtegye a szükséges jogi, technikai, adminisztratív és pénzügyi intézkedéseket annak érdekében, hogy: (i) elősegítse képzési intézmények létrehozását vagy kiépítését a szellemi kulturális örökség kezelése, valamint az ilyen örökség átadása terén olyan fórumokon és helyeken keresztül, amelyek célja ennek az örökségnek a bemutatása vagy kifejezése, (ii) biztosítsa a szellemi kulturális örökséghez való hozzáférést, tiszteletben tartva az ilyen örökség sajátos aspektusaihoz való hozzáférés szokásos gyakorlatát, (iii) dokumentációs intézményeket hozzon létre a szellemi kulturális örökség számára, és

Oktatás, a tudatosság erősítése és a szakmai képességek fejlesztése a) biztosítsa a szellemi kulturális örökség társadalmi elismerését, tiszteletét és erősítését, különösen az alább felsorolt módokon: • a nyilvánosságot – különösen a fiatalokat – megcélzó oktatási, a tudatosságot erősítő és tájékoztató programok, • az érdekelt közösségeken és csoportokon belüli speciális oktatási és képzési programok, • a szellemi kulturális örökség védelme terén kifejtett kapacitásépítő tevékenység, különösen az irányítás és a tudományos kutatás területein, és • a tudásátadás iskolarendszeren kívüli formái; b) folyamatosan értesítse a nyilvánosságot, az ezt az örökséget fenyegető veszélyekről, valamint azokról a tevékenységekről, amelyeket jelen Egyezmény alkalmazásában végrehajtanak; c) támogassa az azoknak a természetben található helyeknek és emlékhelyeknek a védelmével kapcsolatos oktatást, amelyek léte a szellemi kulturális örökség kifejezése szempontjából szükséges.

A sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listája (1) A megfelelő védőintézkedések megtétele céljából a Bizottság összeállítja, folyamatosan naprakésszé teszi és nyilvánosságra hozza a sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listáját, és az ilyen örökséget az érintett Részes Állam kérésére felveszi a listára. (2) A Bizottság kidolgozza és jóváhagyásra a Közgyűlés elé terjeszti e lista létrehozásának, naprakésszé tételének és nyilvánosságra hozatalának kritériumait. (3) Különösen sürgős esetben – amelynek objektív kritériumait a Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés hagyja jóvá – az érdekelt Részes Állammal konzultálva a Bizottság is felvehet ilyen örökséget az (1) bekezdésben említett listára.

Nemzetközi segítségnyújtás formái a) a védelem különböző aspektusaira vonatkozó tanulmányok; b) szakértők és gyakorlati szakemberek rendelkezésre bocsátása; c) a szükséges szakemberek képzése; d) normatív és egyéb intézkedések kidolgozása; e) infrastruktúra létrehozása és működtetése; f) felszerelés és szaktudás biztosítása; g) a pénzügyi és technikai segítségnyújtás egyéb formái, adott esetben ideértve az alacsony kamatozású kölcsönt és az adományokat is.

Sürgős védelmet igénylő elemek Fehéroroszország A Kalyadi cárok (karácsonyi cárok) hagyománya 2009 Franciaország Cantu in paghjella – korzikai világi és liturgikus éneklési hagyomány 2009 Horvátország Ojkanje éneklés 2010 Kenya A kaya nép hagyományai Mijikenda szent erdőiben 2009 Kína A kínai dzsunkák vízzáró-válaszfalas technológiája 2010 Kína A kínai mozgatható fa nyomóelemes könyvnyomtatás 2010 Kína Mesrep Qiang újévi fesztivál 2010 2009 Kína Li textilkészítő hagyományok: fonás, festés, szövés, díszítés 2009 Kína Lettország Kínai fedeles fahíd építészet Suiti kulturális körzet 2009 Mali Sanké mon: a sankék csoportos halászati szertartása 2009 Mongólia A tsuur hagyományos zenéje Mongol Tuuli, hőseposz 2009 Mongólia Mongol biyelgee, hagyományos néptánc 2009 Vietnam Ca trù éneklési hagyomány 2009

Magyar vonatkozások • Magyarország 2006 -ban csatlakozott • Az egyezmény 2006 -ban lépett hatályba törvény formájában. • 2006. évi XXXVIII. Törvény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetéséről • Az egyezmény végrehajtásáról a mindenkori kulturális minisztérium gondoskodik. • Szellemi Kulturális Örökség Igazgatósága http: //www. szellemikulturalisorokseg. hu/

Az Egyezmény értelmében 3 listára jelölhetők értékeink a szellemi örökség területén: • Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listája (Representative List of the Intangible Cultural Heritage of Humanity); • A sürgős védelmet igénylő szellemi kulturális örökség listája (List of Intangible Cultural Heritage in Need of Urgent Safegarding) • A szellemi kulturális örökség védelmét célzó programok, projektek és tevékenységek nyilvántartása (Register of Best Practices)

A jelölés folyamata • A kritériumoknak való megfelelés • jelölési adatlap kitöltése, valamint a kért dokumentáció és a mellékletek csatolása • A jelölések döntést megelőző vizsgálatát és szakmai értékelését a szakmai lebonyolításért felelős intézmény (Szabadtéri Néprajzi Múzeum) végzi, illetve koordinálja • A jelölt elemek a nemzeti bizottság (az oktatási és kulturális miniszter tanácsadó testülete) ajánlása alapján a miniszter döntése után kerülnek fel a nemzeti jegyzékre • A szellemi kulturális örökségi elemek nemzeti jegyzékre történő felvételének ünnepélyes kihirdetésére és az ezt igazoló oklevelek átadására évente egy alkalommal, ünnepélyes keretek között kerül sor. • Eltávolítás is lehetséges!

Magyar vonatkozások • Szellemi kulturális örökség lista: – 22 tétel – Jó gyakorlatok: 3 tétel • Legújabbak: – 2014 • 1. Az egri fertálymesterség élő hagyománya 2. A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya 3. Magyarszombatfai fazekasság 4. Selmeci diákhagyományok • Jó gyakorlat: A balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban.

UNESCO reprezentatív listán • Busójárás Mohácson 2009 – Népszokás a 18. sz. végétől ismert – a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi alakoskodása – 2012 óta Hungarikum – Busó/jankele

• • • A magyar nemzeti jegyzék elemei: A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége Népszokások: – Busójárás Mohácson - maszkos farsangvégi télűző szokás – Pünkösdi templomdíszítés Mendén – Tikverőzés Mohán. Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás – Emmausz Bólyban. Húsvéthétfői népszokás – A kőszegi "Szőlő Jövés" ünnepe – Csobánolás - bukovinai székely betlehemes játék

Hagyományok Gasztronómia: – A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya – A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya – A szilvalekvár főzés szatmár-beregi hagyománya

Mesterség: – – – A halasi csipkevarrás élő hagyománya Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc Mezőtúri fazekasság Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése A magyar solymászat Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet Gyékényszövés Tápén Hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán Az egri fertálymesterség élő hagyománya A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya Magyarszombatfai fazekasság Selmeci diákhagyományok – a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia diákhagyományainak továbbélése a jogutód intézményekben (Miskolci Egyetem, Nyugatmagyarországi Egyetem)

Jó gyakorlatok: 1. ) Táncház-módszer mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje 2. ) Kassai-féle lovasíjász módszer 3. ) A balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban