A francia kultra s kommunikci Nyelv kultra kommunikci

A francia kultúra és kommunikáció Nyelv, kultúra kommunikáció

Franciaország mint nagyhatalom l l l l l 63, 4 millió lakos, területileg a 3. legnagyobb európai ország Oroszország és Ukrajna után. GDP: hatodik a világon. Export: ötödik hely Agrárexport: harmadik Fegyverexport: harmadik Turizmus: első (2006: 78 millió turista) Luxustermékek, divat: első 47 Nobel-díjas (26 természettudományi) Matematika: 11 Field-érmes tudós

A francia nép és a kultúra l l l 1. A francia nép kialakulása (frank, francia) 843: verduni szerződés: Nagy Károly két unokája, Kopasz Károly a nyugati, Német Lajos a keleti részeket szerzi meg: Franciaország és a Német-római birodalom kialakulása. 2. A francia nyelv kialakulása: latin, vulgáris latin, újlatin nyelvek (francia, olasz, spanyol, portugál, román stb. ) Az olasz szó régi jelentése a magyarban: minden újlatin nép, így a vallon is (Bodrogolaszi) A francia nyelv hatása az angolra (1055, Hódító Vilmos). Normann: elfranciásodott vikingek.

A francia nyelv I. l l l Kiejtés és helyesírás viszonya: the French letter, a néma /e/: Voltaire, arbre; Concorde vagy Concord? ? „A néma e nemzeti kincs” (Konvent) Hangkötés (mes enfantes) és hangkivetés (l’image) Az uvuláris (nyelvcsappal pergetett) /r/ mint francia sajátosság. Először csak az arisztokrácia nyelvében volt! Hol beszélik és miért? (Franciaország és külbirtokai, Belgium, Quebec, Svájc, a volt gyarmatok) Az algériai nyelvi helyzet: a francia mai súlya.

A francia nyelv II. l. A frankofon országok és szervezetük (Egyiptom, Románia és Magyarország is tag!) l Románia és a frankofónia; az első idegen nyelv Romániában, ennek oka… l A francia nyelvvel kapcsolatos hazai attitűdök l A francia nyelv múltja és jelene. A 9. nyelv a világon: 180 millió beszélő.

Egy érdekes vélemény 1794 -ből l Bertrand Barrere, a Konvent tagja: l Rapport sur les idiomes: l „ a francia a világ legszebb nyelve (… ) és a föderalizmus és a babonaság bretonul, az emigráció és a köztársaság elleni gyűlölet németül, az ellenforradalom olaszul, a fanatizmus baszkul beszél. ”

A francia nyelv III. A francia nemzetállam koncepciója és a francia nyelv (Napoleon korában a lakosság fele nem beszélt franciául!). A köztársaságellenes periféria, a „reakció nyelvei” voltak a kisebbségek nyelvei. Erőszakos nyelvi asszimiláció. l Kisebbségek nyelvei: elzászi német, breton (kelta eredetű nyelv), baszk (ismeretlen eredetű), okszitán (vagy provanszál, neolatin), korzikai olasz. Mai reneszánszuk. l

A francia nyelv IV. l. A francia nyelvtörvény. A nem kívánt angol nyelvi hatás: a „franglais”. l Francia – magyar nyelvi kapcsolatok l Kölcsönszavak: lakat, kilincs, tárgy; sofőr, rúzs l Idiómák: c’est la vie, comme il faut, dejá vu, enfant terrible, cherche la famme, liberté, egalité, fraternité l Honni soit qui mal y panse! (oni szoá ki mál i pánsz)

A verbális kommunikáció l l Francia nyelvi öntudat, a jó franciatudás előnyei a tárgyaláson Fejlett vitakultúra, választékos nyelvhasználat, iskolában tanulják! A tegezés kevésbé elterjedt, keresztnéven szólít és magázhat Tabutémák: a jövedelem, vagyoni helyzet, a kollaboráns múlt (Pétain marsall), az algériai háború, a bevándorlókkal kapcsolatos problémák

A francia nemzeti kultúra I. l Barsoux (1988): „a franciák a nyugati világ keleti emberei” l Hofstede dimenziói: PD: 68 (német: 35, dán: 18) l IV: 71 (német: 66, venezuela: 12) l MS: 43 (német: 66, japán: 95) l UA: 86 (német: 65, dán: 23)

A francia nemzeti kultúra II. l l l Kivételesség: individualista, de nagy hatalmi távolságú kultúra Erős bizonytalanságkerülés: katolicizmus Elméleti tudományok fejlettsége: filozófia Kelet-európaiak EU-csatlakozásának helyeslése (2000): 36 % (Dánia: 65%!) Feminin vonások: „Boldog, mint az isten Franciaországban. ” A franciák 86 %-a tartja magát boldognak. A napi étkezési idő 10 perccel több, mint a 2. helyezetté (90 perc). A francia konyha, „Párizs a szerelem fővárosa”.

Nem verbális kommunikáció l Kézfogás gyakori, gesztikulálás l Érintések gyakorisága, kísérlet: egy óra alatt hány érintés: francia. 120, angol: 0. l Kör rajzolása hüvelyk- és mutatóujjal, mosollyal: „OK”. l Mosoly nélkül: „nulla, értéktelen. ”

Időgazdálkodás l Polikron vonások, pontatlanság l 35 órás munkahét (a 20 főnél nagyobb vállalatoknál) l Évi 5 hét fizetett szabadság, sok ünnepnap l De: termelékenység / óra: második hely az OECD-ben Norvégia után! l Munkaidő: 9 – 6 -ig l Szieszta: csak Dél-Franciaországban!

Milyen virágot (ne) ajándékozzunk? l Május elsejére: gyöngyvirágcsokrot (szokás) l Krizantém: temetői virág, mint nálunk (GBr, holland, dán: nem az) l Fehér liliom: esküvőre, első áldozásra l Szegfű: szerencsétlenséget jelent, „büdös virág”. Öregedő színésznők kapták. l Kardvirág, hortenzia: hidegség, közöny

Francia nemzeti jelképek I. l Marianne: a köztársaság jelképe. Fiatal nőalak, fején a frígiai sapkával, amit a régi Rómában a felszabadított rabszolgák hordtak. Polgármesteri hivatalokban, a bírói emelvény mögött. 1961 -től szokás híres sznésznőkről mintázni (pl. BB és Catherine Deneuve) l Frígiai sapka: fület takaró piros fejfedő. Kokárda díszíti.

Francia nemzeti jelképek II. l Nemzetiszínű kokárda (cocarde tricolore): a nemzet jelképe. A forradalomban a fegyverben álló nép szimbóluma. Napoleon óta a színek sorrendje: piros, fehér, kék (legbelül). Gépkocsin csak a törvényhozó és végrehajtó hatalom tagjai viselhetik. A három színt több ország is alkalmazta később.

Francia nemzeti jelképek III. l. A francia trikolór (drapeau tricolore): a nemzeti egység és egyetértés jelképe. 1789: a polgármester fogadja a királyt a városházán, s a király a kalapját díszítő fehér kokárda mellé a Párizst jelképező kék-piros szalagot is kitűzi. 1790 -től nemzeti jelkép. Lajos Fülöp óta (1830) mindvégig nemzeti jelkép. A színek vízszintesen.

Francia nemzeti jelképek III. l Liliom: a királyi hatalom és emellett Franciaország és az Isten közti kiváltságos kapcsolatnak is a jelképe. l Gyakori díszítő motívum szobrokon, pénzérméken, használati eszközökön

Francia nemzeti jelképek IV. l. A gall kakas (coq gaulois): a 15 századtól királyi címereken. A forradalom alatt címerállat, a császárság korában azonban a sas lett címerállat. Büszkeség, harciasság, éberség szimbóluma. Ma elsősorban a francia sport jelképe. l Eredete: lat. gallus szó jelentése kettős: 1. kakas, 2. gall férfi, galliai

Ajánlott irodalom l Balogh Katalin: Franciaország. In: Hidasi J. szerk. Szavak, jelek, szokások. Budapest: l Balogh Katalin: Franciaország. In: Hidasi Judit szerk. Kultúrák, kontextusok, kommunikáció. Budapest: Perfekt Kiadó, 2007. Péter: Francia kulturális szótár: Budapest: Corvina Kiadó, 2004. l Ádám