TANTERVELMLET TANTERVFEJLESZTS I RUDOLF STEINER S ZSOLNAI JZSEF

TANTERVELMÉLET TANTERVFEJLESZTÉS I. RUDOLF STEINER ÉS ZSOLNAI JÓZSEF TANTERVELMÉLETI MUNKÁSSÁGA Készítette: Benczéné Csorba Margit 2006.

Reformpedagógia alternatívák és választások tudatos alkalmazása Ø tananyagok, tevékenységek szabad megválasztása Ø feladatok önálló kiválasztása, fejlesztő hatása Ø gyermeki aktivitás, önállóság Ø „szabadságjogok” a nevelési intézményekben Ø

Gyökerek Ø ipari forradalom Ø tudományos, technikai fejlődés Ø gazdasági fellendülés Ø életszínvonal emelkedése Ø gyors urbanizációs változások Ø új pedagógiai törekvések

Kezdetek Edouard Claparade Ø 1912 - Rousseau Intézet Øúj szemléletű pedagógia oktatása Ellen Key (1849 -1926) Øa gyermekből kiinduló pedagógia Øaz iskolában az életben szükséges ismereteket kell tanítani Øradikális, kíméletlen hangvétel John Dewey (1859 -1952) Øgyakorlati oktatás Øaz iskola feladata az életre való nevelés aktív, alkotó feltételek a gyermekek számára Øjól felszerelt laboratóriumok, műhelyek Øtanterv: cselekvő iskolával kapcsolatos elképzelések

Kezdetek Maria Montessori (1870 -1952) Ø Ø Ø 1907 „Casa dei Bambini”„Gyermekek háza” szabad és önálló életre való felkészítés tananyag differenciáltsága gyermeki szabadság hangsúlyozása értelmi fogyatékosok nevelése Ovide Decroly (1871 -1932) Ø Ø fogyatékos gyermekek nevelése 1907 - „Ermitage” nevű magániskola Brüsszelben természeti keretből indul ki a gyermeki ismeret az életre készít fel Petersen (1884 -1952) Jena-plan Ø csoportszobák Ø „ritmikus hetirend”– hangsúlyos a játék, munka, beszélgetés, ünnep Ø a pedagógus csoportvezető Ø a csoportok heterogének

Második szakasz 1921 - „New Education Fellowship”/Új ”/ Nevelés Ligája/ Celestine Freinet (1896 -1966) Ø a gyermek közvetlen kapcsolata a világgal, fokozatosan megismerés, és alkalmazkodás Ø rajzolásra alkalmas asztalok és műhelyek Ø tanító feladata a sikerélmény biztosítása Rudolf Steiner (1861 -1925) Ø antropozófia neveléselméletének kidolgozása Ø Waldorf iskola megalapítása Øoktatás az epochalitás elvére épül Øa tananyag blokkokban való tanítása Øa bukás ismeretlen Øévente osztálybemutatók

Alternatív pedagógia Magyarországon 1903 – Gyermektanulmányi Bizottság Ø 1906 – Magyar Gyermektanulmányi Társaság Nagy László vezetésével Ø 1913 – Montessori elgondolásainak valóra váltása Budapesten Ø 1915 – Nemesné Müller Márta „Családi Iskola” Domokos Lászlóné „Új Iskola” Ø 1926 -1932 – Waldorf-iskola Ø 1933 – Magyar Montessori Egyesület: Kenyeres Elemér Ø

Waldorf- módszer Waldorf-pedagógia Ø Ø Ø tudományos háttere a szellemtudomány - az antropozófia (emberbölcsesség) célja : az emberi személyiség kibontakoztatása, gondolkodás, érzés és akarat harmóniájának megteremtése nevelés hármas tagozódása: 1. szív iskolája - művészet 2. kéz iskolája - kézimunka (kötés, horgolás, hímzés, varrás, szövés, fa- és fémmunka, kertművelés, stb) 3. fej iskolája - tananyag elsajátítása

Zsolnai-módszer- NYIK 13 éves kutatómunka eredménye Ø alternatív tanterv: a Művelődési Miniszter 122/1984. (műv. k. 16. )MM számú utasítása alapján Ø bevezetése: 207/1984. (műv. k. 16. )MM számú útmutató Ø a NYIK-kísérlet elindítása 1971, Kaposvár, Gyakorló Iskola Ø próba a hátrányos helyzetű tanulók körében 1973 Sárszentlőrinc - igazolta, hogy a program hozzájárul a művelődési hátrány enyhítéséhez Ø

Zsolnai-módszer: NYIK szakít a tantervi minimalizmussal Ø hátrányos helyzetű tanulók művelődési hátrányának enyhítése Ø felzárkóztatás és tehetséggondozás a képességfejlesztésen keresztül Ø tananyagreform + pedagógiai gyakorlat reformja Ø maximalista, teljesítményorientált, rendkívül pontos és katonás utasításokat ad a gyerekeknek és a pedagógusoknak Ø

PEDAGÓGIAI PROGRAMCSOMAG

A TANTERVEK FÓKUSZPONTJAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer CÉLJA Olyan személyiségvonások, személyiség jegyek, attitűdök, képességek, én-kép, világkép, melyek az eltérő életkori sajátosságoknak megfelelően fejleszthetők. - egységes, alapvető követelmények -Differenciálás A tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai, iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. - kompetenciák fejlődése, fejlesztése - átfogó rendszerszemlélet - egyéni képességekre leírt célok és követelmények Az életkori sajátosságokhoz rendelt képességfejlesztés. - személyiségfejlesztés - szocializáció - értékközvetítés Kiemelt cél: - kreativitás fejlesztése - gyakorlatorientált tanítás -hagyományőrzés -művészetek -minden társadalmi osztályhoz tartozó sajátíthassa el az általános műveltség alapjait

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer KÖVETELMÉNYRENDSZERE Nincs törzs – és kiegészítő anyag megkülönböztetés. - mindenkinek el kell sajátítania az előírt anyagot - az elsajátítás a különböző fejlettségi szintek miatt különböző időszakokban - elégséges, a közepes, jó, jeles érdemjegyeknek megfelelő teljesítmény - követelmények az olvasókönyv mellékletében a gyerekekhez szólnak: csökkenti az osztályzat szubjektivitását - az ÉKP megfelel a NAT műveltségterületeire előírt követelményeinek -általános ismeretek minimuma és a teljesítés ideje -alkalmassági követelmények -személyiségfejlesztő oktatás ösztönzése -közös , általános, részletes követelmények - NAT műveltségterületeit, törzsanyagát magában foglalja - a pedagógiai szakaszok esetenként eltérnek - NAT által előírt követelményeket rugalmasan kezeli - követelményszintek a Waldorf iskola pedagógiai szakaszaihoz igazodnak: 1 -3. osztály (iskolába lépéstől 9. életévig) 4 -5. osztály (10 -11. év) 6 -7. osztály (12 évtől a nemi érésig) 8. osztály (a nemi érés ideje) 9 -12. osztály (a nemi érés után)

Zsolnai-módszer -1 -6. , 7 -10. évfolyam 37 tantárgy, ( kötelezően szabadon választandók) - 11 -12. évfolyam - 33 tantárgy -tananyagrendszer főosztályokba, alosztályokba csoportosított - olyan műveltségterületeket jelölt meg, melyek képesség fejlesztők - eltekint egyes műveltségterületek sajátos logikájától / tudományágak, művészeti ágak/ - a Zsolnai koncepciójára épülő ÉKP a NAT-ban meghatározott műveltségterületeket öleli fel Hagyományos (NAT) FELÉPÍTÉS - 10 műveltségterületet - különbözőképpen lehet tantárgyakká szervezni - vannak a műveltségi területek között olyanok, melyek önmagukban is önálló tantárgyakat alkothatnak ( javasolt százalékban adja meg ezek arányát) - több műveltségi területhez tartozó tartalmak egy tantárggyá is szervezhetők Waldorf-módszer Tanterv Horizontális: gyermeki fejlődés egyes szakaszainak megfelelő didaktikai, metodikai feladatok összefoglalása. Vertikális: kronológiai sorrendben írja le az egyes tantárgyak tartalmát, tanulási célok fejlődését. -NAT-ban meghatározott műveltségterületek - tananyagok tantárggyá szervezése - speciális tantárgyak: formarajz, kézimunka, kézművesség, festés, zene, szabad vallás , euritmia és két idegen nyelv 1. osztálytól - főtárgyak epochákban, a szakórák hagyományos órakeretben - tananyagok , tantárgyak évrőlévre koncentrikusan bővülnek

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Módszerek, szervezési feladatok - 45 perces órák - legtöbbször a tanító áll az óra középpontjában 1. főoktatás (120 perc) - főbb tantárgyak epochákban, tömbösítve - a nap mindig ugyanúgy kezdődik: kézfogás, fohász bizonyítványvers, beszélgetőkör - ritmikus rész: verses, dalos, mozgásos tevékenység - munkarész: a tananyag feldolgozása - minden tevékenyéghez kapcsolódik az azt előhívő dal, vers, mozdulatsor, furulyajáték - mese: évfolyamonként más 2. szakórák (45 perc) - a főoktatást követik

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Módszerek, szervezési feladatok motiváció: figyelnek a tanulásában szerepet játszó indítékokra (pl. játék, önkifejezés, versengés) tanulás-szervezés, differenciálás: tevékenységek váltása gyors tempóban, rövid, pontos, egyértelmű utasítások, ellenőrzés - leggyakoribb munkaforma DOM, egyéni különbségek figyelembe vételével, homogén, de nem merev csoportok alakításával - döntés – alternatív lehetőségek közötti választás motiváció: egyre inkább előtérbe kerül az óra teljes terjedelmét átfogóan motiváció: az egész tanítást felöleli tanulás-szervezés, differenciálás: még a hagyományos, nem átjárható, képesség szerinti, általában mennyiségi differenciálás tanulás-szervezés, differenciálás: elsősorban a tanulók önmagukat differenciálják, hangsúlyos az önértékelés nem homogén, és állandó csoportokkal dolgozik

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Módszerek, szervezési feladatok feladatátadás: szóban vagy írásban egyértelmű utasítással, erőteljes artikulációval - kommunikáció : rendkívül beszabályozott módon történik (pl. csak a szemkontaktus által kísért verbális kommunikáció érvényes) ellenőrzés: hangsúlyos az önellenőrzés értékelés célja - serkentés, jutalmazás, elmarasztalás A tanítási program pontosan előírja, mit, hogyan, milyen módszerrel, milyen lépésekben tanítsunk. feladatátadás: egyértelmű utasításokkal, szóban és írásban feladatátadás: a kreativitásra épít, nem ad egyértelmű utasítást ellenőrzés: tanári és önellenőrzés is értékelés: hangsúlyosabb a pozitív irányú megerősítés ellenőrzés: önellenőrzés, spontán, egyéni, érzelmi megnyilvánulások alapján értékelés: elfogadja, hogy minden tanuló más és más, pozitívumokra helyezi a hangsúlyt, (a tanító direkt pozitív és negatív értékelést nem ad)

Zsolnai-módszer Hagyományos értékelés - a tanulók érdemjegyeket kapnak - az egyes érdemjegyekhez rendelt teljesítmény központilag meghatározott (pontosan ismeri a tanító, a szülő és a gyerek is ) Hagyományos (NAT) Félévi, év végi értékelés Hagyományos értékelés - tanulók érdemjegyeket kapnak -2004/2005 -ös tanévtől az első három évfolyamon: szöveges értékelés Waldorf-módszer - 1 -12. évfolyamig szöveges értékelés - a tanulók hozzájuk szóló rajzos, verses bizonyítványt kapnak, amit az osztálytanító ír - következő évben megtanulják, minden héten azon a napon, amikor születtek, elmondják

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Tárgyi és személyi feltételek Pedagógiai segédletek: tanítási program, feladatgyűjtemény, időterv, mérőlap és értékelési útmutató Tankönyvek: - teljes körűen kidolgozott tankönyvcsalád - nincsenek képek, csak üres keretek - tanulók maguk illusztrálják, ábrázolják, rajzolják le a tanultakat -az olvasmányok tele vannak ismeretlen szavakkal, az oldalak alján magyarázatok (néha az Ablak–Zsiráf használata) -az olvasókönyvek minden osztályfokon vegyesen tartalmaznak különféle olvasmánytípusokat - a globális és a szintetizáló módszert együttesen alkalmazza - irányított, háttérből levezényelt tanítás - valamennyi tevékenység tanításához felhasználható Tanári eszközök: - helyi tanterv, módszertani könyvek Tankönyvek: - tankönyvcsaládok széles választéka, a hozzájuk tartozó tanmenetekkel, esetlegesen óravázlatokkal - széleskörű módszertani lehetőségek Tankönyvek: - nincs kötelezően előírt - globális módszer, mindig az egészet veszi alapul

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Tárgyi és személyi feltételek taneszközök: tanári tárgyképek, tanári szóképek, tanulói szóképek - alkalmaz még írásvetítő fóliákat és a hagyományos füzeteket előre gyártott taneszközök, szemléltető eszközök és munkafüzetek, füzetek Taneszközök: - tanár által készített eszközök: táblakép, ill. falra festett illusztráció - epocha-füzetek: sima, nagy alakú - tégla majd rúd alakú méhviasz, kréták, ezzel írnak 3. osztály végéig - 4. osztálytól töltőtoll és ceruzák - furulya, majd más hangszerek - babzsák, botok, fagolyók, fém rudak, textíliák, termények, stb. - lexikonok, a tananyaghoz kapcsolódó könyvek a polcokon (epochánként) - természetes alapú anyagok, eszközök Osztályberendezés: - életkori sajátosságoknak megfelelő színű fal, mobil, praktikus bútorok - évszakasztal: az aktuális évszakhoz, ünnepkörhöz, tananyaghoz kapcsolódó díszítő elem

Zsolnai-módszer Hagyományos (NAT) Waldorf-módszer Tárgyi és személyi feltételek Korrekt tanítói magatartás és teljesítmény: - a jó eredményt nem sajátítja ki - a kudarcért önmagát teszi felelőssé és azok elemzése által igyekszik tökéletesíteni tudását, fejleszteni képességeit - kívánatos nevelési stílusa az együttműködő /kooperatív/ magatartás - a hatékony nevelőmunka feltétele a pozitív pedagógiai hozzáállás, melyet az együttműködő és korlátozó nevelési stílus hoz létre - a pedagógus szakember, tudományosan felkészült A NAT szerint elvárható tanítói magatartás: - gyermekközpontú - kreatív - együttműködő /kooperatív/ A pedagógusok még nehezen szakadnak el a központilag megfogalmazott sémáktól. Az osztálytanító-tanuló közötti erős kapcsolat meghatározó: - tanító: közvetíti a világot, magyarázza, értelmezi - 1 -8. osztályig végigkíséri a gyermekek fejlődését - szoros kapcsolat a szülőkkel - meleg hangulat kialakítása az osztályban, a tanító helyett a tanulás áll a középpontban - nevelési stílusa a gyermekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodik Tiszteleten alapuló tegező viszony tanár és tanuló között = egyenrangú partnerek

Alternatív iskolák közös jellemzői Ø Ø Ø Ø Ø a gyermek joga : saját személyiségének megfelelő teljes személyiséggé válás középpontban a gyermek, és szükségletei az értékelés - fejlődési állapot- jelentés - egyénre szabott szöveges értékelés tanterv- egyéni, kevésbé szigorú határidőket szab tantárgyak - szoros összefüggésben vannak egyéni fejlődés és tempó figyelembe vétele a tanár - „partner”, team-munka harmonikus kapcsolat a szülőkkel beiskolázás előzetes ismerkedéssel

Helyük napjaink közoktatásában Zsolnai-módszer Ø jelentősége: Waldorf-módszer Ø Ø kommunikáció megjelenése Ø tevékenységek rendszerének Ø kialakítása az anyanyelvi oktatásban Ø Ø Ø kidolgozásakor forradalmian új tantárgyi tanterv jelentős átdolgozásra szorul egyes elemei elavultak lexikális tudás helyett kompetencia alapú oktatás Ø alternatív pedagógiák jelenléte az állami iskolákban gyerekközpontú oktatás szemléletének elterjedése egységes rendszer Ø jelenleg 8 középiskola Ø 20 általános iskola Ø 35 óvoda Ø 4 - 12 osztályos iskola Magyarországon

Helyük napjaink közoktatásában Øaz iskolák többsége népszerűvé vált a szülők és a diákok körében Øa légkör barátságosabb, szabadabb, mint a hagyományos iskolákban Øa személyközpontú módszerek, differenciált foglalkozások színvonalas oktatást eredményeztek Az egyéniség figyelembe vétele, a fejlesztő értékelés, az egyéni képességekhez való igazodás, a mai kor irányzatainak meghatározója. Új megnyilvánulása - a kompetencia alapú oktatás kidolgozása.

Felhasznált irodalom l l l l Frans Carlgren – Arne Klingborg: Szabadságra nevelés, Pedagógustovábbképzési Módszertani és Információs Központ, 1999. Mesterházi Zsuzsa: A Waldorf-pedagógia korszerűsége az ezredfordulón. In: Pedagógiák az ezredfordulón (szerk. : Pukánszky Béla). Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1998. 31 -52. Vekerdy Tamás: A Waldorf iskola első három évének programjáról, „A Török Sándor” Waldorf pedagógiai Alapítvány sorozata Vekerdy Tamás: Másféle iskolák (Talán a Waldorf? ), Saxum Kiadó Bt. , 2005. A magyar Waldorf-iskolák kerettanterve. Magyar Waldorf Szövetség, Budapest, 2004. Ligeti Csákné: A magyar nyelv és irodalom tantárgy helyzete a közoktatás elemi szakaszában, OKI, 2006. Zsolnai József: A tanulás tervezése és irányítása a nyelvi, irodalmi és kommunikációs programban, Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. Nemzeti Alaptanterv, Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest, 1995. Tantervismertetö, OKI, 2006. Várhegyi György: Változások és illúziók az új iskolákban, Tani-tani, 1998/4. Dr Horváth László – Dr. Pornói Imre – Schablauer Zoltánné Dr. : A nevelés történeti és elméleti alapjai, Kaposvár, Cs. VM Tanítóképző Főiskola, 1997. Turcsán Gábor: Olvasókönyvek tartalomelemzése, Új Pedagógiai Szemle, 1998/ Mászáros István, Németh András, Pukánszky Béla: Neveléstörténet B. pest. 2005

Köszönöm a figyelmet!