Zsolnai Jzsef Emlkkonferencia Veszprm 2011 jnius 10 Kaposi

Zsolnai József Emlékkonferencia Veszprém, 2011. június 10. Kaposi József: kaposi. jozsef@ofi. hu

Zsolnai József és az OKI Zsolnai József 1990 -1994 között az Országos Közoktatási Intézet alapító főigazgatója volt. Az Intézetről szóló visszaemlékezéseiből a következő két idézetet emelném ki: „Amikor elvállaltam az igazgatást, akkor én úgy gondoltam, hogy egy kutató-fejlesztő intézetet hozok létre. ” „Csak azt tartottam pedagógiában adekvát kutatásnak, amelyik azért térképezi fel a terepet, hogy azokra azonnal kész programokkal adjon választ. Ezt hívják akciókutatásnak. ” Mindkét idézet jól szemlélteti Zsolnai József elkötelezettségét a kutatás és fejlesztés iránt, illetve azt meggyőződését, hogy a kutatások szolgálják a közoktatás fejlesztését.

Az OKI által preferált értékek A Zsolnai-korszakban így rögzítette az Intézet azokat a szakmai elvárásokat, amelyeknek meg kell felelni. 1. Tudományosan megalapozott szakszerűség 2. Az interdiszciplinaritás gyakorlása 3. Az alternativitás, a pluralizmus és demokratizmus 4. Produktivitás, mint a teljesítmény mutatója 5. Eredetiség a kutatásban, fejlesztésben

6. Európaiság: azaz az egyetemes és magyar tudományosság együttese 7. Idegen nyelven történő kommunikáció 8. Megértő magatartás mindenki irányában 9. Felelősség a munkavégzésben 10. Demokratikus szervezeti viszonyok 11. Az Intézeti törekvésekkel való azonosulás Ezek ma is vállalható elvárások.

A Zsolnai-program és a drámajáték Zsolnai József iskolafejlesztési tevékenységének egyik érdekes területe a báb- és drámajáték iránti elkötelezettség, amelyet a következő idézetek is igazolnak: „Az ősi és népi játékok ezek, amelyekben a „mozgás és mondóka ritmikus egysége a fölsorakozás és együttes vonulás, a továbbmozgás rendje, koreográfiája esztétikusan nyilvánul meg. ” (Justné Kéry H. , 1978. , 84. p) „[…] a játéknak nemcsak a képességfejlesztő hozama van, hanem […], hogy lássák: hol a játék határa, hol kezdőik az élet, hol lép be a moralitás, hol a határ a következmény és a következmény-nélküliség között […] mi a különbség a szerepjátszás […] és az önmegvalósítást, a képességkibontakoztatást biztosító játék között. ” (Zsolnai J. ÉKP 1995. , 39. p)

„Mai tudásunk alapján elmondhatjuk azonban, hogy sem a drámajáték, sem a bábozás pedagógiai és személyiségalakító hatása nem érhető el „iskolás” eszközökkel. Ezért legalább a 10. életévben minden iskolásnak szembesülnie kellene a drámajáték valamilyen formájával. Tömegesen bevezetni a drámajátékot 10 éves korban azonban szinte már lehetetlen, ha azt előtte meg nem alapoztuk. Azaz, ha bábozás, mimetikus játék és más játékok révén nem tartjuk fenn a 6. életév után is az önkifejező és a játékkedvet a tanulásban. ” (Zsolnai József: A magyar közoktatás minőségi megújításának szakmai programja. Iskolakultúra, II. évf. 6 -7 szám)

A Zsolnai-program drámajátékai 1. fantáziajátékok (kisgyermekek játékai, a tárgy fantáziánk szüleménye) 2. mimetikus (szerep-) játékok (képzeletbeli időben, térben és szerephelyzetekben valósulnak meg) 3. szabályjátékok (közösségi játékok, versenyszerűség). Közös sajátosságuk, hogy emberi képességeket hoznak mozgásba. Egyik emberi képesség minden játékban vezető szerepet játszik, a fantázia.

Drámajáték- pedagógiai színháztan Legalább 10 éves korban minden iskolásnak meg kell ismerkednie a drámajáték valamilyen formájával, de ez csak akkor lesz eredményes, ha előtte pl. a bábjátékkal a 6. életév után megalapozzuk illetve fenntartjuk a tanulásban az önkifejező és játékkedvet. (Zsolnai J. A magyar közoktatás minőségi megújításának szakmai programja 1992. ) A Zsolnai-program (ÉKP) ezt a szándékot meg is valósítja. Drámai irodalmi fakultáció (1972. Szentes)

A drámapedagógia fejlődése 1. Iskoladrámák 2. Gyermek- és diákszínjátszás 3. Drámajátékok 4. Tanítási dráma (DIE = Drama in Education) 5. Színházi nevelési programok (TIE = Theatre in Education) 6. Színház pedagógia Megteremtődtek szakmai feltételi és megjelent a társadalmi igény is a pedagógiai színháztanra, amely egy interdiszciplinális tudásterület. (Zsolnai J. A pedagógia új rendszere címszavakban Bp. 1996. )

Drámapedagógia és a kulcskompetenciák A DICE (“Drama Improves Lisbon Key Competences in Education / A drámapedagógia hatása a lisszaboni kulcskompetenciákra”) egy európai uniós kutatás. 2010. 12 különböző ország, összesen 4 475 diák, 111 különböző tanítási színház és dráma program A kulcskompetenciák közül az alábbiak: 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. A tanulása 3. Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák, állampolgári kompetencia 4. Vállalkozói kompetencia 5. Kulturális kifejezőkészség

Kutatási tapasztalatok a diákokról 1. tanáraik értékelése szerint minden szempontból jobb teljesítményt nyújtanak; 2. magabiztosabbak azokban a feladatokban, ahol olvasniuk kell, vagy meg kell érteniük valamit; 3. magabiztosabban kommunikálnak; 4. inkább tartják kreatívnak önmagukat; 5. jobban szeretnek iskolába járni; 6. nagyobb örömüket lelik az iskolai feladatokban; 7. jobban oldják meg a problémákat;

8. hatékonyabban küzdenek meg a stresszel; 9. szignifikánsan toleránsabbak a kisebbségekkel és az idegenekkel; 10. aktívabb állampolgárok; 11. nagyobb érdeklődést mutatnak a választások iránt minden szinten; 12. jobban hajlanak arra, hogy részt vegyenek a közösségeket érintő ügyekben; 13. empatikusabbak: figyelembe veszik a többi embert is; 14. inkább képesek arra, hogy nézőpontot váltsanak; 15. kezdeményezőbbek és vállalkozóbb kedvűek; 16. inkább gondolnak a jövőjükre, és több a tervük is ;

17. sokkal szívesebben vesznek részt bármilyen nemű művészeti vagy kulturális tevékenységben, nemcsak az előadóművészetek, de az írás, a zene és a kézművesség terén is ; 18. több időt töltenek az iskolában, több időt töltenek olvasással, házi munkával, játékkal, beszélgetéssel, többet vannak együtt családtagjaikkal, inkább gondoskodnak fiatalabb testvéreikről. Kevesebb időt töltenek tévénézéssel és számítógépes játékokkal; 19. többet tesznek családjukért, inkább vállalnak részmunkaidős állást, és több időt töltenek alkotó tevékenységekkel. Gyakrabban járnak színházba, múzeumba és moziba, kirándulni és biciklizni; 20. gyakrabban válnak osztályukban meghatározó személyiségekké; 21. jobb a humorérzékük; 22. jobban érzik magukat otthon.

Drámapedagógiai munka eredményei • magasabb foglalkoztatási ráta lehetősége, • az iskolából idő előtt kimaradók száma csökkenhet, • az oktatás, képzés szintjén általános minőségjavulás, • erősebb szinergia a kultúra és az oktatás között, • nyitottabb állampolgárok a kulturális sokszínűségre és a kultúrák közötti párbeszédre, • innovatívabb, kreatívabb és versenyképesebb állampolgárok.

Drámapedagógiai munka körülményei Hazai és nemzetközi téren: § igen kevés anyagi és/vagy erkölcsi támogatás; § nem kap biztos helyet a nemzeti alaptantervben és/vagy a felsőoktatás rendszerében. Nálunk a Nat-ban 1995 óta a Művészetek műveltségterületben benne van a dráma és tánc.

Összegzés Zsolnai József mondhatni korát megelőzően felismerte a drámajátékok fontosságát, nevelő – fejlesztő hatásait: előbbit igazolja az azóta is egyre bővülő drámapedagógiai tevékenység (DIE, TIE) utóbbit alátámasztják a legfrissebb nemzetközi kutatási eredmények (DICE) A drámajáték szerepével nem elégedetteknek ajánlom Petőfi Sándor: Levél egy színészbarátomhoz című versének részletét:

„Pártolj, közönség, és majd haladunk, ” Mond a színész: és az meg így felel: „Haladjatok, majd aztán pártolunk; ” És végre mind a kettő elmarad. ”