MTA Regionlis Kutatsok Kzpontja Magyar Tudomnyos Akadmia Regionlis

MTA Regionális Kutatások Központja Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya Regionális politika szerepe a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatásában Prof. dr. Baranyi Béla tanszékvezető egyetemi tanár tudományos osztályvezető Erdély – Csíkszereda, 2010. november 4. 1

MTA Regionális Kutatások Központja 1. Bevezető gondolatok Ø A centrum-periféria viszonyrendszer alakulása Európában § V. ö: Immanuel Wallerstein: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. (A tőkés mezőgazdaság és az európai világgazdaság eredete a XVI. században). – Budapest, Gondolat Kiadó, 1983. Ø Előzmények: Az új világgazdaság - az új „európai világgazdaság” létrejöttének kezdetei: § nagy földrajzi felfedezések - a hagyományos szárazföldi (Európa–Elő-Ázsia–Ázsia), tengeri (Hanza-városok, Földközitenger) kereskedelmi útvonalak tengeri, transzatlanti irányokba történő áthelyeződése § nyersanyagok és nemesfémek tömeges beáramlása, árforradalom, árrobbanás, gabonakonjunktúra Ø Következmény: § az új gazdasági „Világ-rend”, az ún. „európai világgazdaság” kialakulása § a centrum és a periféria viszonyrendszer kontinentális átrendeződése 2

MTA Regionális Kutatások Központja 2. Az új gazdasági „világ-rend”, világpiac létrejöttének kezdetei Ø Az új „európai világgazdaság” regionális (területi) jellemzői: § Legfontosabb sajátosság a gazdaság dominanciája, nemzetekfelettisége, a korábbi kvázi nemzetállami jelleggel szemben. § Területiségében „tág térfoglalás”, kontinentális (pl. Európa), illetve interkontinentális (pl. Amerika, India) viszonylatokban § A nyugat- és kelet-európai fejlődési irányának szétválása • Elbán túli nyugat-európai területek iparosodása, tőkés fejlődése • Elbán inneni Kelet-Európában megtorpanás, a feudalizmus újratermelődése („újrakiadása”); a majorsági gazdálkodás megerősödése, a „második jobbágyság” (zweite Leibeigenschaft) újbóli intézményesülése; visszakanyarodás, refeudalizáció § Új kontinentális területi munkamegosztás Európa keleti és nyugati fele között (ipar-mezőgazdaság), amelyben a leszakadó és elmaradó Kelet-Európa a fejlettebb, iparosodó, gyorsan urbanizálódó Nyugat-Európa nyersanyagbázisa § Kontinentális centrum–periféria viszony létrejötte Nyugat- és Kelet-Európa viszonylatában. § Magyarország a folyamatban: török hódoltság, Trianon és a szocialista korszak következményei a perifériaképződésben, 3

MTA Regionális Kutatások Központja 3. Határrégiók szerepe a terjeszkedő EU-ban Ø Az 1989/90 -as kelet-európai rendszerváltó- és az európai integrációs folyamat kiteljesedése, a keleti bővítés a határrégiók növekvő jelenlétével járt együtt (az EU területének 46%-a határrégió, ahol a népesség mintegy harmada, 32, 2%-a él) Ø A határrégiók bővülő szerepköre, az európai regionális támogatási politika egyik legfontosabb prioritása. Ø Az intézményesült interregionális együttműködések az euroatlanti integrációs folyamat kiemelt területei, „motorjai” (számuk az EU-ban 200, Magyarországon 20). Ø A határrégiók helye az EU regionális politikájának stratégiai célrendszerében: a fejlettségbeli különbségek mérséklése; a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatása, fejlesztése és kohéziója. Ø A Schengen-folyamat új kihívásai és a határon átnyúló együttműködések paradigmaváltása a belső határok mentén (határok nélküli Európa). 4

MTA Regionális Kutatások Központja Határrégiók Európában 5

MTA Regionális Kutatások Központja 4. Magyarország, a „határ menti ország” (Hajdú Z. ) Ø Ø Ø 2242 km hosszú államhatár hét szomszédos ország hét nagyrégió, 14 megye, 174 kistérség 1/3 -a érintkezik az Államhatárral a települések 10%-a határ menti, 43%-a határ közeli az ország területének és lakosságának 1/3 -a esik a határrégiókba Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály. 6

MTA Regionális Kutatások Központja 5. A határrégiók értelmezésének szempontjai – határmentiség és/vagy határrégió? Ø Jogi megközelítés: § A határon átnyúló régió egy a földrajzból, történelemből, ökológiából, etnikai csoportokból, gazdasági lehetőségekből stb. származtatható potenciális régió, amelyet azonban a határ két oldalán uralkodó államok szuverenitása két részre oszt. ” (Council of Europe, 2000. ) Ø Funkcionális megközelítés § A határrégió egy területi részegység és egy regionális rendszer, kiegészítve a határral és annak jellegzetességeivel. ” (Schmitt–Egner, P. 1998. ) § Határon átnyúló együttműködés „. . . transznacionális interakció szomszédos régiók és szereplőik között egy közös élettér megőrzése, 7

MTA Regionális Kutatások Központja 6. A határrégiók lehetséges interregionális szerepköre Ø A szomszédos országok közötti történeti, gazdaságitársadalmi, etnikai és transznacionális környezeti problémák és konfliktusok jelenlétének regionális térségi színterei. Ø A határrégiók az interregionális együttműködések. kiemelt területei, a határon átívelő kapcsolatok harmonizálásának, valamint a felzárkóztatás és a perifériahelyzet felszámolásának térszerkezeti keretei. Ø A centrum–periféria viszonyrendszer kontinentális területi vetületei (pl. Kárpáti régió). Ø Pótlólagos erőforrások megszerzésének lehetséges célterületei. Ø Sokoldalú konfliktuskezelés területei. Ø Az „euroregionális szemlélet” és a regionális identitás erősítésének lehetséges területi, térségi keretei. Ø A különféle intézményesült interregionális szervezetek (pl. 8

MTA Regionális Kutatások Központja 7. Külső (határ menti) perifériák kialakulása történeti dimenziókban Ø A jelentős terület- és népességvesztésen túl Trianon legsúlyosabb következménye az államhatár elválasztó szerepének erősödése. Ø A Kárpát-medence egységesülő politikai, gazdasági és etnikai térszerkezetének széttöredezése, a határ menti perifériák kialakulása. Ø A határ menti kettős perifériajelleg jellemzői: § új, elválasztó jellegű politikai államhatárok „szélére” került területeken egykori centrumvárosok, vonzásközpontok és térszerkezeti kapcsolatok elvesztése (pl. Kassa, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Arad, Szabadka stb. ); § sokirányú perifériaképződés az államhatárok mindkét oldalán (halmozottan hátrányos „periféria perifériája” helyzet kialakulása, tartós gazdasági-társadalmi válság, etnikai 9

MTA Regionális Kutatások Központja Az 1920. évi trianoni békeszerződés következtében vonzásközpontjukat vesztett területek Magyarországon Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály. 10

MTA Regionális Kutatások Központja A határ menti átvonzások alakulását érintő helyzet Trianon után Forrás: Tóth J. ábrája nyomán részben újraszerkesztve. 11

MTA Regionális Kutatások Központja Trianon etnikai következményei – Kárpátmedence etnikai térképe 1910 -ben 12

8. A határmentiség és a perifériahelyzet MTA Regionális Kutatások Központja Kistérségek fejlettsége – határ menti perifériák, 2008 Forrás: A 67/2007. (VI. 28) OGY határozat alapján KSH Területi Statisztikai Évkönyv, 2008. 13

MTA Regionális Kutatások Központja A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség, 2009 Forrás: www. nfu. hu 14

MTA Regionális Kutatások Központja A periféria „perifériái” – határ menti települések elhelyezkedése Északkelet-Alföldön 15

MTA Regionális Kutatások Központja 9. Határon átnyúló együttműködések szervezetiintézményi modelljei Magyarországon Ø Munkaközösség – nagy kiterjedésű, országokat és tartományokat magában foglaló laza, transznacionális szervezetek száma: 2 § Alpok-Adria Munkaközösség (1978) § Duna-Menti Tartományok Munkaközössége (1990) Ø Nagyrégiós modell – nagyívű határon átnyúló, középszintű tartományi és/vagy megyei, ún. trans-border típusú együttműködések § Kárpátok Eurorégió (1993) § Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió (1997) § West/Nyugat-Pannónia Eurorégió (1998) Ø Kisrégiós modell – megyeközi, kistérségi és/vagy városi vonzáskörzeti, ún. cross-border típusú együttműködések (számuk 20) § Interregio (2000); Kassa-Miskolc Eurorégió (2000); Hajdú-Bihar-Bihor § Ø Eurorégió (2002) stb. EGTC (Európai Területi Együttműködési Csoportosulás), mint új európai jogintézmény (pl. Ister-Granum EGTC, 2008) Egyéb településközi vagy rövidtávú, alkalmi és/vagy projektjellegű együttműködések. 16

MTA Regionális Kutatások Központja Az interregionális együttműködés eddigi euroregionális szervezeti keretei Magyarország részvételével 17

MTA Regionális Kutatások Központja … és Európában 18

MTA Regionális Kutatások Központja 10. A transznacionális nagyrégiós modellek működési zavarai és dilemmái a Kárpátok Eurorégió példáján „Működő régió vagy csak adminisztráció? ” Ø a Kárpátok Eurorégió létesítésekor (1993) meghatározó kül- és biztonságpolitika tényezők szerepének háttérbe szorulása; Ø túlméretezettség (öt ország középszintű területi egységei, 161 ezer km 2, 16 millió lakos); Ø jelentős fejlettségbeli eltérések és problémák, halmozottan hátrányos helyzet, perifériák találkozása (Kárpáti régió); Ø alacsony hatékonyságú együttműködés (posztszocialista örökség); Ø a „projekt (CBC) jellegű” operatív együttműködés helyett formális „bizottsági típusú együttműködés”. A jövő: Felértékelődik a kisebb, a határtérségek közötti hatékonyabb bi- és/vagy trilaterális együttműködések (pl. Interregio; Ister-Granum EGTC) szerepe. 19

MTA Regionális Kutatások Központja A Kárpátok Eurorégió és a működési területén létrejött kisrégiós interregionális szerveződések 20

MTA Regionális Kutatások Központja 11. Egy jól működő nagyrégió – West/Nyugat-Pannonia Eurorégió (1998) Ø Eurorégió, nagyrégiós modell. Ø Területe: 15, 2 ezer km 2; lakossága: 1, 3 millió lakos. Ø Sajátosságai: § nyugati irányú stratégiai kapcsolódási pont; § multiregionális szervezet; (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) megye és Burgenland tartomány); § történelmileg viszonylag homogén, relatíve magas fejlettségű térség; § nyitott jellegű együttműködés az EU formálódó belső határai mentén; § nagy együttműködési és innovációs készség. 21

MTA Regionális Kutatások Központja 12. Együttműködés határok nélkül Ø Magyarország uniós csatlakozása (2004) és Schengen-tagsága (2007) utáni helyzet néhány sajátossága § Erősödő integrációs kapcsolatok, a határok elválasztó jellegének csökkenése EU belső határai mentén. § A határrégiók fejlesztését szolgáló bővülő források (pl. Interreg I. , III. ). § Történelmi és újkeletű problémák (illegális kereskedelem, migráció, bűnözés) továbbélése és jelenléte a külső határokon § A magyar–magyar kapcsolatok nehezülése külső határok mentén, miközben az államhatárok túloldalán fogyatkozó, ám ma is jelentős számú magyar kisebbség él kiterjedt etnikai tömbökben. 22

MTA Regionális Kutatások Központja Magyarok a szomszédos országokban, 2001 -2002 23

MTA Regionális Kutatások Központja 13. Paradigmaváltás a határon átnyúló kapcsolatokban Ø A Schengen-folyamat kiteljesedése: 2007. decemberétől Magyarország – 2011 -től Románia teljes jogú Schengen-tagsága Ø Az eurorégiós ún. „bizottsági típusú” együttműködések helyett és/vagy keretében erősödő kisebb, konkrét bi- és trilaterális, projekt típusú intézményesült, interregionális együttműködések formái: § § § Kistérség–kistérség, kistérség–város, város–város kapcsolatok vagy városszövetségek, határ menti településszövetségek, kvázi „mini-eurorégiók” létrejötte. Európai Együttműködési Területi Csoportosulások (European Grouping of Territorial Cooperation) létrejötte az Európai Parlament és a Tanács 1082/2006/EK. számú rendelete nyomán (2006. július 5. ). Az EGTC-k különböző tagállamok regionális és helyi önkormányzatainak jogi személyiséggel rendelkező új intézményi keretei. Nagy- és középvárosok „kapuvárosi” (gateway) és 24

MTA Regionális Kutatások Központja Formálódó határrégiók és új interregionális együttműködések Forrás: Hardi T. , MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr. 25

MTA Regionális Kutatások Központja Városok jelentősebb partnerkapcsolatai Magyarország keleti határai mentén 26

MTA Regionális Kutatások Központja Potenciális város-város és város-falu együttműködések Magyarország határtérségeiben Forrás: Balcsók I. – Koncz G. MTA RKK Debreceni Osztály, 2008. 27

MTA Regionális Kutatások Központja 14. Új típusú kisrégió – Ister-Granum Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC), 2008. máj. 6. • Alapítás helye: Esztergom, 2008. május 06. • 86 települési (47 magyarországi és 39 szlovákiai) önkormányzat együttműködé se • Tevékenység: a területfejleszté s teljes körére kiterjedő együttműködés 28

MTA Regionális Kutatások Központja A vállalkozási övezetek Magyarországon Forrás: Baranyi, 2007. 29

. . . és egyéb innovációorientált határo(ko)n átnyúló nagyvárosi kooperációk MTA Regionális Kutatások Központja Centrope régió Innovációs nagycentrumok (Bécs, Pozsony, Győr, Brno) együttműködése. Forrás: www. centrope. com 30

MTA Regionális Kutatások Központja 15. A paradigmaváltás várható eredményei Ø Ø A nagyívű határközi szervezeti rendszerekkel szemben vagy mellett felértékelődnek az együttműködés kisebb léptékű (ún. mini eurorégiós) intézményi formái (kistérség-kistérség, város vagy településszövetségek, EGTC-k), valamint a nagy- és középvárosok kapuvárosi (gateway) és tranzitfunkciók, az egyéb településközi kapcsolatok. A határrégiók és a határon átnyúló együttműködések távlatosan elősegítik a határtérségek közötti összekötő (híd-) szerep erősödését, a hajdan volt integrációs kapcsolatok és a széttöredezett térszerkezeti egységek újjászerveződését. A változó és megújuló interregionális együttműködési formák optimális esetben hosszú távon hozzájárulhatnak egy új Kárpát-medencei transznacionális makroregionális gazdasági térség, végsősoron a határok nélküli „közös Európa”, a „régiók európája” létrejöttéhez. A Schengen-folyamat pozitív következményeként és az interregionális együttműködések nyomán – mindenekelőtt a belső határok mentén – radikálisan csökken az államhatárok elválasztó jellege, végsősoron felgyorsulhat a külső (határ menti) perifériák felzárkóztatása. 31

MTA Regionális Kutatások Központja A témát érintő újabb kiadványok Baranyi Béla: A határmentiség dimenziói Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest– Pécs. 2007. 32

MTA Regionális Kutatások Központja Baranyi Béla (szerk. ): Kárpátalja. Pécs-Budapest: MTA Regionális Kutatások Központja, Dialóg Campus Kiadó, 2009. 540 p. (A Kárpát-medence régiói, 11. – Sorozatszerk. : Horváth Gyula) 33

MTA Regionális Kutatások Központja Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 34