MTA Regionlis Kutatsok Kzpontja A kistrsg a kzsg

MTA Regionális Kutatások Központja A kistérség a község szemszögéből Finta István Ph. D. MTA RKK finta@rkk. hu

MTA Regionális Kutatások Központja Mit jelent a kistérség a községek (kistelepülések) számára • A kérdés megválaszolásához szükséges szempontok: • Az önkormányzati feladatellátás optimális területi léptékének meghatározása, • az önkormányzati jogállás kérdései, valamint • a községeket és kistelepüléseket érintő terület és településfejlesztési politika aktuális és középtávú problémáinak bemutatása. 2

MTA Regionális Kutatások Központja A kistérség, mint területi egység értékelési szempontjai (mire jó a kistérség? ) • Az optimális területi léptéket az ellátható feladatok, funkciók alapján szükséges meghatározni és nem fordítva. • közszolgáltatási feladatok, • államigazgatási feladatok, • területfejlesztési programok megvalósítása és a kapcsolódó finanszírozás feltételeinek megteremtése. 3

MTA Regionális Kutatások Központja Egyes közszolgáltatási feladatok ellátásának területi léptéke • Az alapfokú oktatás ellátásának területi léptéke – elaprózott településszerkezet esetén – intézményi társulás, vagy ennél nagyobb léptékű mikrotérség. • Az orvosi ügyelet biztosítása többnyire mikrotérségi szinten történik. • Egyes ellátások (pl. : jelzőrendszeres szolgáltatás) működhetnek kistérségi központtal, de nem feltétlen teljes kistérségi lefedettség mellett. 4

MTA Regionális Kutatások Központja Államigazgatási feladatok • Mely szempontok alapján dönthető el a feladatellátás optimális területi léptéke? 5

MTA Regionális Kutatások Központja A hatáskör telepítés szempontjai Az ügy Szakért Időimegnevezése elem gény (pl. : adóügy) Gazdaságosság (olcsó, költségigényes, kihasznált-e a személyzet) Technikai, infrastruktu Elektroniku Szemé-rális -san lyes feltételek intézhető jelenlétet igényel Célkitűzés, információgyűjtés Feldolgozás, tervezés Döntés Végrehajtás Koordináció és ellenőrzés 6

MTA Regionális Kutatások Központja A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések 1. Kistérség jegyzőjéhez telepíthető feladat - és hatáskörök • speciális szakértelem; (környezetvédelem, vízügyi igazgatás, stb. ) • magasabb szakmai felkészültség; (szabálysértéssel, üzletek működése, telepengedélyek, stb. ) • alacsony ügyszám; • (A példák kifejezetten rosszak a második csoportba illenek. ) 7

MTA Regionális Kutatások Központja A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések 2. Más államigazgatási szervhez telepíthető hatáskörök • Dekoncentrált szakigazgatási szervekhez történő telepítés (gyakran körzeti kirendeltséggel rendelkeznek, pl. : ÁNTSZ, állategészségügy, munkaügy, katasztófavédelem tűzoltóság) • Előnye: szakszerűség, költséghatékonyság, stb. 8

MTA Regionális Kutatások Központja A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések 3. Továbbra is a települési jegyző hatáskörébe maradó feladatok • a hatáskör ellátása az ügyfélközelség miatt indokolt (pl. : pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, anyakönyv vezetés); • egyszerűbb megítélésű, nagy számban jelentkező ügyek (pl. : hagyatéki ügyek) • az intézkedés hatékonysága és gyorsasága, illetőleg a helyismeret ezt indokolja (pl. : polgári védelmi feladatok) 9

MTA Regionális Kutatások Központja A hatáskör telepítésre vonatkozó kormányzati elképzelések 4. Deregulálható feladatok • az ügyfajta igényel-e államigazgatási hatósági beavatkozást (pl. tűzszerészeti mentesítéssel, a szerencsejáték szervezésével, valamint a laká sok önkényes elfoglalásával kapcsolatos hatáskörök. ) • a hatáskörök deregulációjának indokoltsága az évek óta nem, vagy csak formálisan gyakorolt hatáskörök esetében: (pl. megváltozott 10

MTA Regionális Kutatások Központja Államigazgatási feladatok • Érdemi empirikus tapasztalatok és kutatási eredmények nem állnak rendelkezésre. • Feltételezhető, hogy bizonyos államigazgatási feladatok ellátásának optimális területi léptéke lehet a kistérségi szint. 11

MTA Regionális Kutatások Központja Területfejlesztési feladatok • A területfejlesztés mind a többcélú társulásoknak, mind pedig a kistérségi fejlesztési tanácsoknak feladata (lenne). • Milyen fejlesztési források állnak a kistérségi szint rendelkezésére? • 1. Hazai decentralizált források: döntés regionális szinten, bizonyos esetekben (TEKI, CÉDE) döntés előkészítés lehetséges kistérségi szinten. 12

MTA Regionális Kutatások Központja Területfejlesztési feladatok • 2. Közösségi források: ÚMFT esetén döntés központi szinten, döntés előkészítés – ROP ok esetén – regionális szinten. • ÚMVP III IV. tengelye esetén a döntés és a forrásallokáció területi szintje a kistérségi léptéket csaknem minden esetben meghaladja (általában két kistérség egy akciócsoport). • A kistérségi szint számára önálló forrás 13

MTA Regionális Kutatások Központja Következtetések • A kistérségi szint számára meghatározott feladatok ellátása alapvetően nem ebben a területi léptékben történik. • A településüzemeltetési feladatok racionalizálása jogos igény. • Cél e Európa egyik legintegráltabb önkormányzati rendszerét létrehozni? 14

MTA Regionális Kutatások Központja Az önkormányzati jogállás kérdései • Ha változik a feladat, a feladatellátás léptéke, a társadalmi igények, stb. akkor ez miként hat az önkormányzati jogállás szabályozására? • Az egyes modellek bemutatása és értékelése az alábbi szempontok szerint történik: • a feladatellátás és annak területi szintje, • a polgármesterek, képviselők jogállásának, díjazásának kérdése, 15

MTA Regionális Kutatások Központja Változatlan jogi szabályozás és jogállás • A feladatellátásra vonatkozó jelenlegi szabályozás alapján (önálló, társulás, bármilyen egyéb jogszabálynak megfelelő mód) nem lehet meghatározni és nem lehet következtetni az önkormányzati méretre, a leendő önkormányzati struktúrára. • A jelenlegi szabályozás alapján a pénzügyi „ösztönző” rendszer sem hat feltétlenül a testület racionalizálásának irányába. • A hivatal működése szempontjából a körjegyzőségi támogatás szükséges, de nem elégséges szabályozás. (A szervezetalakítási jog 16

MTA Regionális Kutatások Központja Csökkentett számú önkormányzat nagyobb területi lépték és lélekszám mellett • Tényleges feladatellátás léptékéhez igazítani az önkormányzati struktúrát (több település, egy önkormányzat). • Előnye: kevesebb képviselő és polgármester; • Hátránya: tagtelepülések elsorvadása, csökken, megszűnik a helyi társadalom szervezése. • Hivatal: szakmai, pénzügyi szempontból is egyértelműen előnyösebb a több település, nagyobb területi lépték (500 fő alatti települések többsége így is körjegyzőségben működik). • Miért kényelmes a mindenkori kormányzat 17

MTA Regionális Kutatások Központja Új, szűkített feladatkörű (változatlan jogállású) önkormányzati rendszer • Differenciált hatáskör telepítés a kötelező feladatok esetén is. • A finanszírozás a tényleges feladatellátót segíti, megszűnik a kistérségi transzfer. • A polgármesteri képviselői létszám és díjazás maximalizálható, arányosítható költségvetési kötelezettségvállalással. • Önálló hivatal fenntartása lakosságszámhoz köthető. • Egyetlen változtatási igény sem nélkülözheti az Ötv. módosítását. A valódi változásokhoz a 18

A feladat-és hatáskör változás lehetséges útjai MTA Regionális Kutatások Központja 1. Állami feladatátvállalás • Számos országban bizonyos közszolgáltatások ellátása az állam feladatkörébe tartozik (pl. : bölcsőde, óvoda, felső tagozatos oktatás); • Egyértelmű előnyt az intézménnyel nem rendelkező (kis)települések számára jelentene; (költségektől szabadulás) • Részben előnyös a székhely települések számára (költség csökken, de megszűnik az irányítás „elveszik” az intézmény); • Hátrányos az állam és a lakosság számára, mert a teljes működési forrás nem áll rendelkezésre, csökken, vagy átalakul az intézmény hálózat, 19

MTA Regionális Kutatások Központja 2. Differenciált hatáskör-telepítés települési szerepvállalással • A jelenlegi feladattelepítés újragondolását feltételezi; • Célpontja azon települések, amelyek jelen pillanatban is a tényleges, vagy potenciális feladatellátók; • Nem igényli sem a települési, sem a kistérségi tárulási rendszert; • Szükséges garanciális elemek: igénybevehetőség biztosítása (intézményválasztási szabadság, iskolabuszok, stb. ) • Előnye: stabil feladatkör telepítés, megtakarításokból növelhető normatíva; 20

MTA Regionális Kutatások Központja 3. Differenciált hatáskör-telepítés kistérségi önkormányzat, vagy kötelező társulás mellett • Települések helyett új önkormányzati szint, vagy a társulás a feladatellátás címzettje, a települések helyett; • Az irányítás, működtetés szervezeti kerete a kistérségi szint. (Önkormányzat esetén probléma a tulajdon hiánya. ) • Előnye hasonló az előző pontban felsoroltakkal, továbbá a települések közötti koordinációt a kistérségi szervezet végezheti a kistérségi szereplők bevonásával. • Hátránya: az állam terjeszkedésével, új 21

MTA Regionális Kutatások Központja 4. A jelenlegi többcélú társulásokra építő, Ötv. feladat- és hatáskör módosítás • Csak a teljes körű társulás esetén alakítható ki; • Az önkéntesség a stabilitást veszélyezteti; • A pénzügyi ösztönző kényszerítő mechanizmus tartja életben, ennek megszűnése esetén a feladatellátás, a teljes körű tagság bizonytalan; • A kistelepülések szempontjából csak az a megoldás lehet pozitív, ahol a szervezeti keretek érdemi jogosítványokat 22

MTA Regionális Kutatások Központja A községeket és kitelepüléseket érintő terület- és településfejlesztési politika aktuális és középtávú problémái • Csökkenő, illetve minimális hazai források, újabban a városokra koncentrálva, • a közösségi források (ÚMFT, ÚMVP) meghatározó szerepe. 23

MTA Regionális Kutatások Központja Az ÚMFT és az ÚMVP közötti le- elhatárolás problémái és következményei • Legprimitívebb: 100 fő/km 2 , illetve az 5000, vagy 10 000 fő alatti település mehet az EMVA ba… • Differenciáltabb: fejlesztési területenként mérlegelnek (pl. : lovasturizmus) • DDOP technikák a vidéki esélyek csökkentésére, vagy a teljes kizárásra: 1. nem jogosult, 2. magas projekt méret (min. 100 millió Ft), csak 1 település pályázhat 24

MTA Regionális Kutatások Központja Az ÚMFT és az ÚMVP közötti le- elhatárolás problémái és következményei • Az ÚMFT több, mint kétszer annyi forrással rendelkezik, mint az ÚMVP, • ugyanakkor az ÚMVP III IV. tengelyének intézkedései teljes lakosság 45% át, és az összes település területének 87% át érintik. • Az ÚMVP én belül a III IV. tengely a teljes összeg legfeljebb 20% át képezi. • Jelen pillanatban ez 102 milliárd Ft, (elkülönítve 230 milliárd), míg az ÚMFT ből pl. : a DDOP 197 milliárd Ft, a 2. célterülethez tartozó KMOP 430 milliárd Ft 25

MTA Regionális Kutatások Központja Az ÚMFT és az ÚMVP közötti le- elhatárolás problémái és következményei • Következmény: 1 kistérségi központ város az ÚMFT ből egyetlen célra 1, 2 millárd Ft ot kapott, a kistérség, valamint még egy kistérség összesen 46 települése 1, 1 milliárd Ft ot az ÚMVP számos céljára, elvileg 7 évre. (Egyetlen célra – pl. : falumegújításra 250 millió Ft áll rendelkezésre 46 település számára. A támogatás mértéke max. 50 millió Ft 5 település felhasználhatná az összes 26

MTA Regionális Kutatások Központja Következtetések, lehetőségek • Az ÚMVP vidékfejlesztési forrásai nem képesek a vidék gazdaságát növekedési pályára állítani, a vidéki életminőséget érdemben javítani. • Az ÚMFT források töredékéből részesülhet a vidék. • A vidékfejlesztés részesedését növelni szükséges az ÚMVP én belül. • Sokkal jelentősebb forrásokat kell biztosítani a vidék számára az ÚMFT ből, finomítani, változtatni szükséges a lehatárolási szempontokat. • Mindezek hiányában a községek menthetetlenül elsorvadnak, a területi, valamint a falu város 27 közötti különbségek és ellentétek tovább nőnek és

MTA Regionális Kutatások Központja Köszönöm a figyelmet! 28