MTA Regionlis Kutatsok Kzpontja jraiparosods s jraiparosts a

MTA Regionális Kutatások Központja Újraiparosodás és újraiparosítás a gazdasági válság előtt és után Barta Györgyi előadása Regionális tudomány és területpolitikai gyakorlat a Kárpát-medencében. Jubileumi tudományos ülésszak. Pécs, 2009. június 25 -26.

MTA Regionális Kutatások Központja Az ipari átalakulás hatása a foglalkoztatottság csökkenésére A foglalkozási szerkezet változása Magyarországon Ágaz 1989 2007/1989 at Ezer % fő fő fő Ipar+ 1805 37, 4 1262 32, 1 -543 -60, 6 é Mg. 838 17, 4 183 4, 7 -655 -73, 0 Terci er 2180 45, 2 2481 63, 2 +301 +33, 6 2

MTA Regionális Kutatások Központja A szellemi és fizikai foglalkoztatottak megoszlása Év Szellemi dolgozók Ezer fő % Fizikai dolgozók Ezer fő % Össz. Ezer fő 1988 1705 35, 2 3140 64, 8 4845 2007 1636 42, 1 2254 57, 9 3890 Változá s -69 -886 -955 3

MTA Regionális Kutatások Központja A népesség, a foglalkoztatottak és az ipari foglalkoztatottak számának változása (1992– 2005, fő) 4

5 MTA Regionális Kutatások Központja

6 MTA Regionális Kutatások Központja

7 MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja Az elbocsátottak száma 8

MTA Regionális Kutatások Központja A válság idején elbocsátottak 2008 és 2009 áprilisa közötti változás (KSH): - A munkanélküliség 7, 7%-ról 9, 9%-ra nőtt. - A foglalkoztatottak száma 85 000 fővel (az ÁFSZ szerint 2008 -2009 májusai közötti munkanélküliség növekedés: 140 ezer fő), ebből a feldolgozóiparban 58 000 fővel csökkent (68%) > 2010 -ben folytatódik a visszaesés… - Ebből a járműiparban 17 ezer, a gumi- és műanyagiparban 11 ezer, a fémfeldolgozásban 8 ezer fővel. - Az ipari fizikai foglalkoztatottak száma 55 000 fővel, a szellemi foglalkoztatottaké 3 ezer fővel csökkent. 9

MTA Regionális Kutatások Központja Az alapkérdés: Magyarországon 1989 -től 2007 -ig az iparban és a mezőgazdaságban drámaian csökkent a foglalkoztatás, amit a tercier ágazat nem pótolt. Elsősorban a szakképzetlen fizikai dolgozók veszítették el az állásukat. A válság legerősebben a korszerű, új ipart sújtotta. A megszűnt munkahelyek 65%-át ipari fizikai foglalkoztatottak töltötték be. Elképzelhető-e, hogy az újraiparosítás során jönnek majd létre azok a munkahelyek, ahol a szakképzetlen, illetve fizikai dolgozók ilyen tömegét lehet foglalkoztatni? 10

MTA Regionális Kutatások Központja A hiányzó magyar iparpolitika • Nincs konzisztens iparpolitika, nincs iparpolitikai stratégia. • Szükség lenne hosszú távú iparpolitikára. Okai: – mivel az ipar meghatározó jelentőségű a gazdaságban, – a kelet-európai és a fejlődő ázsiai országok egyre erősebb versenytársak – erre fel kell készülni, – Konjunkturális érzékenység: az export túlzott koncentrációja miatt: ágazati, vállalati, a kivitel iránya. VÁLSÁG! – A vertikális integrálódás alacsony szintű 11

MTA Regionális Kutatások Központja Egy lehetséges iparpolitika céljai: – Tehát az értéknövelő, vertikális gazdaságfejlesztést kell ösztönözni, amely nem feltétlenül ipari ágazat jellemzője, idetartoznak a szolgáltatások is – Kiemelt ágazatok (Bajnai program): járműipar, logisztika, gyógyszeripar (biotechnológia), infokommunikációs technológiák. Az ágazati fejlesztés területei: K+F, képzés, KKV mint beszállítóipar, iparági beruházások ösztönzése. 12

MTA Regionális Kutatások Központja Nemzetközi tapasztalatok: a reindusztrializáció sikertelensége a nagy múltú iparterületeken A német Ruhr-vidék pozitív példája - 40 éve zajló rehabilitáció (3 korszaka: reindusztrializáció; hosszú átmenet, neo-industrialisation. - Az új, modern gazdaság (környezetipar, energiaipar) a tradíciókra épül, nem a gyökértelen újraiparosodásra. - Diverzifikáció – a monostruktúrával szemben. A modern ágazatok kombinációjára van szükség. Tercier ágazatok. - Új munkahelyek főleg a képzettek számára, az új munkahelyek száma messze elmarad a bezártakétól > magas maradt a munkanélküliség (alkalmazkodás az új generáció számára). - KKV-k alapításának támogatása, a hiányzó vállalkozói mentalitás kialakulása. - A változás katalizátora a regionális- helyi önkormányzat, bottomup policy. A helyi szereplők bevonása fontos. - Nincs általános recept a megújulásra! 13

MTA Regionális Kutatások Központja Bizonytalanul körvonalazódó körülmények a válság utáni magyar ipar számára • A külföldi működő tőke várható átalakulása: - Ágazati változások (új ágazatok megjelenése: nyersanyagok, agrár-élelmiszeripari ágazatok, túltermelés leépülése pl. az autóiparban, a „buborék” ágazatok eltűnése a luxus termékek területén) - Fejlődő országok a befektetők között (Korea, Kína, India) - Állami multinacionális vállalatok megjelenése (otthoni beruházások növekedése, stabilitás, külpolitikai célok) • A magyar gazdaságra/iparra várható kihatások: - kedvező és kedvezőtlen hatások (ösztönzés az euró bevezetésére, a leértékelődő forint növeli a beruházás hatékonyságát, viszont az exportkereslet csökkenése miatt leépítések) - A magyar KKV nehéz helyzetben 14

MTA Regionális Kutatások Központja Erősödő versenyképesség: a forint leértékelődésével 15

MTA Regionális Kutatások Központja A vállalati alkalmazkodás hosszú távú hatásai • Kevesebb munkán többen osztoznak (4+0 s mozgalom), ez a munkaadónak, a munkavállalónak és a kormányzatnak is érdeke. • A képzett munkaerő megtartása 16

MTA Regionális Kutatások Központja Töprengések: • A válság romjain újraépül a hasonló struktúrájú gazdaság > az elbocsátott munkaerő újra talál állást. (Kérdés: hogy felélednek-e a KKV-k? • Pozitív szcenárió: Magyarország jobban jön ki a válságból, mint ahogy belement > versenyképessége növekszik főleg a szomszéd országokkal szemben. • A nagytömegű munkaerő felesleget (szakképzetlen, fizikai dolgozók)nem tudja felszívni egyetlen ágazat sem. De csökkenhet a gazdaságpolitika „aprómunkája” révén: mezőgazdaság, oktatás, non-profit vállalkozások, a mobilitás növekedése, stb. • Az újraiparosítás is előremozdulhat (átütő hatás nélkül): a magyar gazdaság a „testhez állóbb” ágazatokban fejlődik (környezetipar, energiaipar, élelmiszeripar) 17