Kzforgalm gygyszerszet logisztikai alapok kszletezs Hank Zoltn Vzlat

  • Slides: 45
Download presentation
Közforgalmú gyógyszerészet, logisztikai alapok, készletezés Hankó Zoltán

Közforgalmú gyógyszerészet, logisztikai alapok, készletezés Hankó Zoltán

Vázlat 1. A gyógyszerellátás célja és feladata 2. A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelményei

Vázlat 1. A gyógyszerellátás célja és feladata 2. A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelményei 3. Készletezési szempontok 4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei 5. Készletezési megfontolások a gyógyszertárban 6. Készlettartás és helyettesítés 7. A magisztrális gyógyszerkészítés logisztikai aspektusai 8. Szerződéses kapcsolatok alakulása a beszállítókkal

1. A gyógyszerellátás célja és feladata • A gyógyszer mint termék biztosítása Logisztikai feladat:

1. A gyógyszerellátás célja és feladata • A gyógyszer mint termék biztosítása Logisztikai feladat: 7 M = • megfelelő gyógyszer • megfelelő minőségben • megfelelő állapotban • megfelelő helyre • megfelelő időben • megfelelő felhasználónak • megfelelő költséggel

1. A gyógyszerellátás célja és feladata • A gyógyszer mint termék biztosítása Logisztikai feladat:

1. A gyógyszerellátás célja és feladata • A gyógyszer mint termék biztosítása Logisztikai feladat: 7 M = • megfelelő gyógyszer • megfelelő minőségben • megfelelő állapotban • megfelelő helyre • megfelelő időben • megfelelő felhasználónak • megfelelő költséggel tehát: beszerzés, készletezés, értékesítés

1. A gyógyszerellátás célja és feladata • A gyógyszer mint termék biztosítása Logisztikai feladat:

1. A gyógyszerellátás célja és feladata • A gyógyszer mint termék biztosítása Logisztikai feladat: 7 M = • megfelelő gyógyszer • megfelelő minőségben • megfelelő állapotban • megfelelő helyre • megfelelő időben • megfelelő felhasználónak • megfelelő költséggel tehát: beszerzés, készletezés, értékesítés • Információ, compliance • Egyéb termékek biztosítása 2/2008 (I. 8. ) EüM rendelet a gyógyszertárban forgalmazható és kötelezően készletben tartandó gyógyszerekről és egyéb termékekről • Gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség, költséghatékonyság • Társadalmi felelősség

2. A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelményei • 2006. évi XCVIII. tv. (gyógyszer-gazdaságossági törvény)

2. A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelményei • 2006. évi XCVIII. tv. (gyógyszer-gazdaságossági törvény) – 2. § (3) A gyógyszertár egészségügyi szolgáltató és kiskereskedelmi tevékenységet végző egészségügyi intézmény. Gyógyszertár közforgalmú, intézeti, fiók- és kézigyógyszertári formában működhet. – (4) A gyógyszertár egészségügyi feladata a lakosság gyógykezeléséhez kapcsolódó gyógyszerek kiszolgáltatása, valamint az e gyógyszerekkel kapcsolatos, a betegségek megelőzését szolgáló, a betegekkel történő együttműködést megvalósító felvilágosító, tanácsadó szolgáltatás – 3. § (j) A közforgalmú gyógyszertárak esetében nem minősül kereskedelmi gyakorlatnak a gyógyszerek, gyógyászati segédeszköz kiszolgáltatásakor, valamint a gyógyszerekkel kapcsolatos jogszabályban előírt tájékoztatás nyújtása során végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység, továbbá a gyógyszerészi gondozás – (p) közforgalmú gyógyszertár: a betegek, fogyasztók közvetlen gyógyszerellátását biztosító intézmény – (q) fiókgyógyszertár: (…) a betegek közvetlen gyógyszerellátását biztosító intézmény – (r) intézeti gyógyszertár: a fekvőbeteg gyógyintézet részeként működő intézeti és közvetlen lakossági gyógyszerellátó feladatokat ellátó egészségügyi intézmény

2. A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelménye • 2006. évi XCVIII. tv. (gyógyszer-gazdaságossági törvény)

2. A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelménye • 2006. évi XCVIII. tv. (gyógyszer-gazdaságossági törvény) – 2. § (3) A gyógyszertár egészségügyi szolgáltató és kiskereskedelmi tevékenységet végző egészségügyi intézmény. Gyógyszertár közforgalmú, intézeti, fiók- és kézigyógyszertári formában működhet. – 3. § (p) közforgalmú gyógyszertár: a betegek, fogyasztók közvetlen gyógyszerellátását biztosító intézmény • 1994. évi LIV tv. a gyógyszertárak létesítéséről… – 1. § (2) A gyógyszertár a gyógyszerellátásra irányuló egészségügyi szolgáltató – ide értve a gyógyszer-kiskereskedelmet is – tevékenységet végző egészségügyi intézmény. – A gyógyszertár közforgalmú, fiók, intézeti és kézigyógyszertárként működhet – 2. § (a): Közforgalmú gyógyszertár: elsődlegesen a beteg emberek közvetlen és teljes körű gyógyszerellátását biztosító intézmény

2. A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelménye • 2/2008 (I. (. ) EüM rendelet

2. A forgalmazás és készlettartás jogszabályi követelménye • 2/2008 (I. (. ) EüM rendelet a gyógyszertárban forgalmazható, valamint kötelezően készletben tartandó termékekről • Kötelezően készletben tartandó – Intézeti gyógyszertár: • Humán anti-tetanusz immunglobulin • Adszorbeált tetanusz toxoid – Közforgalmú gyógyszertár • Adszorbeált tetanusz toxoid – Súlyponti kórház kijelölés alapján: • Viperamarás elleni szérum • Forgalmazási kötelezettség: – 5. § (2) Ha a gyógyszerész, szakasszisztens az [orvos által igényelt gyógyszert vagy egyéb terméket] a meglevő készletből nem tudja kiadni, a helyettesítés felajánlását követően, a beszerzés lehetséges legkorábbi időpontjának megjelölésével köteles a beszerzést felajánlani. – (3) Referenciagyógyszer esetén a (2) bekezdés szerinti beszerzés időtartama nem haladhatja meg a 24 órát, de legkésőbb a gyógyszertár szolgálati rendje szerinti következő nyitvatartási napra a beszerzésnek teljesülnie kell.

3. Készletezési szempontok – A készlet szükséges (mert nem lehet ott előállítani, ahol éppen

3. Készletezési szempontok – A készlet szükséges (mert nem lehet ott előállítani, ahol éppen kell) • • de a készlet a vállalkozásnak nem mindig érték: a magas készletszint – gazdaságilag hátrányos az alacsony készletszint – veszélyezteti a tevékenység biztosítását az összrendszerinti optimális készletre van szükség – A készletezési rendszert befolyásolja • forrás, rendelés (input folyamat - beszerzés) természete • működési stratégia (később) • kereslet, rendelés, kiszolgálás (output folyamat - értékesítés) természete • költségtényezők (következő dián)

3. Készletezési szempontok • A készletezés költségtényezői – Készlettartási költségek • A termék fizikai

3. Készletezési szempontok • A készletezés költségtényezői – Készlettartási költségek • A termék fizikai jellegéből adódó költségek, pl. – raktárfenntartás – anyagmozgatás – tárolási veszteség – különleges tárolási körülmények (szellőzés, hűvös kamra, hűtőszekrény stb. ) – raktározással kapcsolatos adminisztrációs költségek • A termék értékjellegéhez kapcsolódó költségek (készletértékkel arányosak) – Készletutánpótlás költségei (részletesen a következő dián) – A hiány költségei

3. Készletezési szempontok • A készletezés költségtényezői Készletutánpótlás költségei • Rendelés feladás költségei •

3. Készletezési szempontok • A készletezés költségtényezői Készletutánpótlás költségei • Rendelés feladás költségei • Beszerzéssel kapcsolatos adminisztráció • Általános ügyviteli költségek (posta, fax, telefon számítógép stb. ) • Anyagköltségek (nyomtatvány, irodaszer) • Termékátvétel költségei • Átvétel, rakodás, anyagmozgatás • Átvételi minőség-ellenőrzés • Impleálás • Rongálódás, veszteség a szállítás során • Szállítónak fizetendő díj • Szállítmányozónak fizetendő díj • Függ: – megrendelések számától – megrendelt mennyiségtől

3. Készletezési szempontok • A készletezés költségtényezői • A hiány költségei – – elmaradt

3. Készletezési szempontok • A készletezés költségtényezői • A hiány költségei – – elmaradt vagy később jelentkező nyereség adminisztrációs többletköltség rendkívüli beszerzés többletköltsége Good-will elvesztése

3. Készletezési szempontok • A készletezés költségtényezői • A hiány költségei – – elmaradt

3. Készletezési szempontok • A készletezés költségtényezői • A hiány költségei – – elmaradt vagy később jelentkező nyereség adminisztrációs többletköltség rendkívüli beszerzés többletköltsége Good-will elvesztése A hiány a rendszer többi szereplőjénél is többletköltséget generál

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei • Egyre több cikket kell kezelni, tárolni:

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei • Egyre több cikket kell kezelni, tárolni: – évente kb. 300 millió doboz, növekvő termékszám • ma már több mint 5000 gyógyszer (+homeopata, + egyéb termékek) • pl. generikus hatóanyag-helyettesítés: – 84 hatóanyag – 1024 készítmény – cikkenként kisebb volumen, nagyobb készletezési, kezelési egységköltség – minél nagyobb egy cikkből az értékesítési volumen, annál alacsonyabb (fajlagos) készlet szükséges – a cikkek 20%-a teszi ki az eladási bevételek 80%-át (Pareto elv) – a raktári készletek fele az eladások kb. 4%-a (de jelentős beruházás, költségigény)

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei Részesedés a forgalomból 100% 90% 75% 10%

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei Részesedés a forgalomból 100% 90% 75% 10% 70% 100% Termékek száma az összes termékhez viszonyítva

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei Készletfinanszírozás a patikában • Jellemző adatok –

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei Készletfinanszírozás a patikában • Jellemző adatok – Gyógyszertár – tb elszámolás (a forgalom kb. 50 -55%-a) – Patika – nagykereskedő – Forgási napok száma • kb. 18. napra átlag 40 -45 nap 15 -20 A patikai készlet finanszírozásának terhe megoszlik. De! – nagy a szórás – gyorsan növekszik a határidőn túli tartozásállomány – csökken a patikai likviditás, ez készletleépítéssel jár – 2007 -ben a patikai nyereség 70%-ának forrása a nagyker. engedmény volt (nem reprezentatív minta!) – Készletfinanszírozási rendszer (mindegyik nagykereskedő alkalmazza) • áruhitel – mi lesz ilyen magas alapkamat mellett? • feltöltési támogatás

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei Hogyan változott a gyógyszertárak fizetőképessége? Teljes gyógyszertári

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei Hogyan változott a gyógyszertárak fizetőképessége? Teljes gyógyszertári kintlévőség MD Ft Lejárt kintlévőség aránya a teljes kintlévőséghez képest % 2005. dec. 31. 30, 5 (36, 0) 2, 5 (3, 0) 8, 2 2006. dec. 31. 35, 1 (42, 1) 2, 7 (3, 2) 7, 75 2007. dec. 31. 35, 1 (42, 1) 3, 7 (4, 4) 10, 7 2008. dec. 31. 42, 4 (53, 0) 5, 6 (7, 0) 13, 2 Megjegyzés: 1. 2007. januártól (mérlegadatok alapján) a patikáknak adott fizetési határidő 4 -5 nappal nőtt, amely miatt a lejárt kintlévőség a valós helyzetnél optimistább képet mutat. 2. Határidőn túli kintlévősége több száz gyógyszertárnak van. 3. A hitelfeltételek szigorodnak és drágulnak a nagykereskedőnek és a patikának is.

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei • A szállítási költségek nagyok és fokozatosan

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei • A szállítási költségek nagyok és fokozatosan nőnek (= nagyker. szállítási készség romlik) – A szállítási távolságok jelentősek (= több nagykerrel van kapcsolattartás) – A nagykereskedők árképzése változó (egyenként és időben is) – A szállítási költségek patikákra terhelése rontja a gyógyszertár-nagyker kapcsolatot – Nagyobb bonyolultságú, nagy értékű termékek jelennek meg

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei A gyógyszer-kiskereskedelmi árrés Nagykereskedelmi ár (Ft) Árrés

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei A gyógyszer-kiskereskedelmi árrés Nagykereskedelmi ár (Ft) Árrés (% Ft) Fogyasztói ár (Ft) 0 -500 26 % 0 -630 501 -590 130 Ft 631 -720 591 -1500 22 % 721 -1830 1501 -1737 330 Ft 1831 -2067 1738 -3500 19 % 2068 -4165 3501 -3911 665 Ft 4166 -4576 3912 -5000 17 % 4577 -5850 5001 - 850 Ft 5851 -

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei A készlettartás és az árrésrendszer kapcsolata 2008

4. A gyógyszertári gazdálkodás problémái, jellemző ismérvei A készlettartás és az árrésrendszer kapcsolata 2008 februári forgalom: • 663 Ft-ig • 663 -1000 Ft-ig • 1001 -6143 Ft-ig • 6144 -8050 Ft-ig • 8050 -95250 Ft-ig • 95. 250 - • • 1, 1 Mrd 3, 6 Mrd 14, 9 Mrd 3, 1 Mrd 8, 4 Mrd 3, 2 Mrd 850 Ft-os fix árréssel forgalmazzák a gyógyszerforgalom 43%-át (értékben)! A forgalom több mint 10%-át 1% alatti árréssel forgalmazzák a gyógyszertárak! Átlagos árrésszint • teljes gyógyszerkincs, súlyozva • közfinanszírozott gyógyszerek • patikai értékek 13, 2% (fogy. árból) 11, 2% (fogy. árból) 3 -5% - 15%-ig

5. Készletezési megfontolások • A készletezési rendszerek működési stratégiája – Lehetséges stratégiák • Költségcsökkentés

5. Készletezési megfontolások • A készletezési rendszerek működési stratégiája – Lehetséges stratégiák • Költségcsökkentés • Tőkeigény csökkentés • Működés javítás – Költségkonfliktus: • Az egyik részrendszernél történő költségcsökkentés másik területen költségnövekedést idéz elő, ezért egyidejűleg több tényezőt kell figyelembe venni

5. Készletezési megfontolások • A készletezési rendszerek működési stratégiája – Stratégia választáshoz kell •

5. Készletezési megfontolások • A készletezési rendszerek működési stratégiája – Stratégia választáshoz kell • Rendszer sajátosságainak, korlátainak az ismerete – Rendszer mérete és bonyolultsága (cikkelemek ára, félesége, forgalmi eloszlása stb. ) – Készletezett termék jellemzői (súly, térfogat, lejárat, különleges tárolási igény, helyettesíthetőség) – Forgalom, kapcsolatok szervezettsége • Cél kitűzése – Optimálisan működjön (az optimum az elvárások függvénye): » Kereslet kielégítés + minimális összes költség » Adott költség + max. megbízhatóság » Adott költség + max. kereslet-kielégítés • Eszközök, módszerek kiválasztása – Mikor rendeljek – Mennyit rendeljek

5. Készletezési megfontolások A készletezési rendszerek működési stratégiája Mikor Mennyit Előre adott egyenlő időközökben

5. Készletezési megfontolások A készletezési rendszerek működési stratégiája Mikor Mennyit Előre adott egyenlő időközökben Egyenlő nagyságú tételekben (T) (q) Amikor a készletmennyiség adott szint alá csökken Annyit, hogy beérkezéskor egy max. készlet legyen (s) (S)

5. Készletezési megfontolások A készletezési rendszerek működési stratégiája Mikor Mennyit Előre adott egyenlő időközökben

5. Készletezési megfontolások A készletezési rendszerek működési stratégiája Mikor Mennyit Előre adott egyenlő időközökben Egyenlő nagyságú tételekben (T) (q) Amikor a készletmennyiség adott szint alá csökken Annyit, hogy beérkezéskor egy max. készlet legyen (s) (S)

Időszakos készletfeltöltési rendszer (T; S) mechanizmus volumen s q 1 t q 3 q

Időszakos készletfeltöltési rendszer (T; S) mechanizmus volumen s q 1 t q 3 q 2 t t idő

5. Készletezési megfontolások A készletezési rendszerek működési stratégiája Mikor Mennyit Előre adott egyenlő időközökben

5. Készletezési megfontolások A készletezési rendszerek működési stratégiája Mikor Mennyit Előre adott egyenlő időközökben Egyenlő nagyságú tételekben (T) (q) Amikor a készletmennyiség adott szint alá csökken Annyit, hogy beérkezéskor egy max. készlet legyen (s) (S)

Biztonsági készlet / fix rendelés rendszere volumen (s; q) mechanizmus q q s q

Biztonsági készlet / fix rendelés rendszere volumen (s; q) mechanizmus q q s q t 1 t 2 t 3 idő

5. Készletezési megfontolások A készletezési rendszerek működési stratégiája Mikor Mennyit Előre adott egyenlő időközökben

5. Készletezési megfontolások A készletezési rendszerek működési stratégiája Mikor Mennyit Előre adott egyenlő időközökben Egyenlő nagyságú tételekben (T) (q) Amikor a készletmennyiség adott szint alá csökken Annyit, hogy beérkezéskor egy max. készlet legyen (s) (S)

Biztonsági készlet / feltöltési rendszer volumen (s; S) mechanizmus S q 2 q 3

Biztonsági készlet / feltöltési rendszer volumen (s; S) mechanizmus S q 2 q 3 q 1 s t 1 t 2 t 3 idő

5. Készletezési megfontolások – A döntés függ: • Előírásoktól, pl. • kötelező készlettartás •

5. Készletezési megfontolások – A döntés függ: • Előírásoktól, pl. • kötelező készlettartás • referencia-készítmény • A rendelkezésre álló pénzeszközöktől • A beszállítói rugalmasságtól • milyen időközönként szállít • milyen hamar szállít • milyen biztonsággal szállít • A kereslet alakulásától • Nagyságától • Szezonális változásoktól • • A készletek nagyságától A rendelés költségétől A készletezés költségétől A hiány költségétől

5. Készletezési megfontolások • Mitől függ a választás? • A kereslet nagyon ingadozik: sq

5. Készletezési megfontolások • Mitől függ a választás? • A kereslet nagyon ingadozik: sq modell (3. modell) • A készlettartás költsége magas s. S (4. modell) • A termék kevésbé fontos TS (2. modell) • A szállítási idő hossza • • rövid TS (2 modell), • hosszú sq (3) vagy s. S (4 modell) A szállítói rugalmasság • nagy s. S (4. modell), • kicsi sq (3. modell)

6. Készlettartás és helyettesítés Generikus program – – elvileg előnyös, mert a rendszerben forrásokat

6. Készlettartás és helyettesítés Generikus program – – elvileg előnyös, mert a rendszerben forrásokat szabadíthat fel patikai szinten költségkonfliktus (készletgazdálkodási problémák) Generikus helyettesítéssel kapcsolatos problémák • • • Fel kell ajánlani a helyettesítési listáról Helyettesítésre a készleten lévőt célszerű ajánlani Lehetnek szakmai problémák is (biológiai egyenértékűség értékhatárai? ) Az orvosok jelentős része ódzkodik (akkor is, ha nem tiltja le) A betegek sem kedvelik (orvos döntéséhez ragaszkodik, márkához ragaszkodik, drágább gyógyszerhez ragaszkodik, volt negatív tapasztalata) A gyári érdekek eltérőek A szabályozás az adminisztratív elemekre helyezi a fő hangsúlyt Gyógyszerészi ellenérdekeltség Gyakori árváltozás, beragadt készletek, lejáratos selejt

Az európai generikus piac 2007 -ben Az európai gyógyszerpiac főbb adatai 2007 -ben Forgalom

Az európai generikus piac 2007 -ben Az európai gyógyszerpiac főbb adatai 2007 -ben Forgalom értékben (millió euro) Forgalom dobozban (millió doboz) 104 410 11 405 Összes készítmény Szabadalommal védett készítmények Átlagár (Euró) 9, 2 34, 3 46 634 1 358 NLP (lejárt szabadalmú készítmények) 20 006 2 285 Generikus készítmények 25 405 5 990 4, 2 Egyéb készítmények 12 365 1 772 7, 0 8, 8 Forrás: IMS Health 17 európai ország adata: NO, FR, UK, IT, ES, NL, SW, GR, BE, PO, SW, AU, DN, SF, IR, NO, CZ Kiskereskedelmi piac, kivétel Svédország, ahol teljes piac

A készítmények átlagára Európában 2007 -ben (€) Forrás: IMS Health

A készítmények átlagára Európában 2007 -ben (€) Forrás: IMS Health

Generikus gyógyszerek aránya a 19 európai piacon (BJ) ORSZÁG PIACI RÉSZESEDÉS % ÉRTÉK DOBOZ

Generikus gyógyszerek aránya a 19 európai piacon (BJ) ORSZÁG PIACI RÉSZESEDÉS % ÉRTÉK DOBOZ 1. Németország 22, 4 53, 6 2. Franciaország 21, 2 54, 8 3. Olaszország 27, 7 45, 8 4. Egyesült Királyság 28, 8 (5) 64, 9 (3) 5. Spanyolország 22, 0 48, 6 6. Görögország 20, 8 40, 6 7. Hollandia 21, 9 60, 8 8. Lengyelország 56, 9 (1) 65, 5 (2) 9. Svédország 17, 9 55, 2 10. Belgium 21, 3 45, 9 11. Portugália 37, 3 (4) 48, 5 12. Svájc 21, 1 42, 8 13. Ausztria 19, 8 40, 6 14. Dánia 20, 5 61, 1 (5) 15. Magyarország 42, 6 (3) 62, 2 (4) 16. Írország 19, 2 58, 7 17. Finnország 21, 8 55, 2 18. Csehország 51, 6 (2) 68, 5 (1) 19. Norvégia 19, 6 58, 7 (doboz szerint utolsó) (érték szerint utolsó) (doboz szerint utolsó) Forrás: IMS Executive Market Report Q 2, 2008

Terápiás fix és hatóanyag fix támogatású hatóanyagok és termékek számának változása a patikai piacon

Terápiás fix és hatóanyag fix támogatású hatóanyagok és termékek számának változása a patikai piacon Forrás: IMS Health

Terápiás fix és hatóanyag fix támogatású készítmények kiskereskedelmi átlagára Forrás: IMS Health

Terápiás fix és hatóanyag fix támogatású készítmények kiskereskedelmi átlagára Forrás: IMS Health

A generikus program következtében a patikákban jelentkezett többletterhek • Növekvő termékszám • Raktárkészlet növekedése

A generikus program következtében a patikákban jelentkezett többletterhek • Növekvő termékszám • Raktárkészlet növekedése • Finanszírozás • Árváltozás készletátértékelési veszteség • Delistázás immobil vagy eladhatatlan készletek • Gyógyszerész számára • Információ • Beteg és gyógyszerész, orvos és gyógyszerész közti kommunikáció helyettesítés problémája

7. A magisztrális gyógyszerkészítés logisztikai aspektusai • Gyógyszer-gazdaságossági törvény – Egyes magisztrális feladatokat más

7. A magisztrális gyógyszerkészítés logisztikai aspektusai • Gyógyszer-gazdaságossági törvény – Egyes magisztrális feladatokat más gyógyszertár elvégezhet – Kell-e labor? – 41/2007 EüM rendelet • • Kell labor Max. 3 gyógyszertárnak (levezethető a gyógyszer-gazdaságossági tv-ből) Minőségi tanúsítvány 14 díjosztály, 3 orvosi szakma (gyermek, bőr, szemészet) Utoljára 2001 -ben módosult a magisztrális díj Beszerzés?

A támogatott magisztrális forgalom összehasonlító adatai (2002 -2004 -2008) Megnevezések Megjegyzések 2002 2004 2008

A támogatott magisztrális forgalom összehasonlító adatai (2002 -2004 -2008) Megnevezések Megjegyzések 2002 2004 2008 12 388 12 607 6 663 Magi vények aránya az összes támogatott vényen belül (%) 9, 0 8, 4 4, 6 A támogatott magi forgalom bruttó fogyasztói áron (Mrd Ft) 8 615 10 669 5 212 A magi forgalom aránya a teljes támogatott forgalomban (%) 3, 13 2, 95 1, 19 A magi forgalom TB támogatása (kvázi tér. díj nélkül, Mrd Ft) 7 072 8 900 2 594 A magi készítmények TB tám. -ának aránya a br. fogyasztói árban (%) 82, 1 83, 4 49, 8 695 849 782 2002 -ben az ÁFA még 0 % volt! n. a. 391 2004 -ben is hasonló érték lehetett 37, 6 37, 2 33* *közelítő számítás alapján Magisztrális vények száma (edb) A magi vények átl. értéke br. fogy áron (Ft/vény) A készítési díj értéke br. fogy. árban (Ft/vény) A magi vények átlagos értéke a nem kiemelt támogatású vényekhez viszonyítva ( %) 2002 -ben az ÁFA még 0 % volt!

8. Szerződéses kapcsolatok alakulása a beszállítókkal • Zárt forgalmazási rend továbbra is érvényes •

8. Szerződéses kapcsolatok alakulása a beszállítókkal • Zárt forgalmazási rend továbbra is érvényes • Minden patikának (több) nagykereskedővel van szerződése – Minőségi garancia – Szállítási gyakoriság – Fizetési feltételek • Stratégiai partnerkapcsolatok – Gyöngy patikák (HPH és 620 gyógyszertár) – Szimpatikák (Phoenix és 380 gyógyszertár) – Integrált marketing rendszerként működnek • Forgalmi hányad • Közös akciók • Közös reklámtevékenység • Addicionális szolgáltatások – Üzemeltetési eszközök, anyagok (pl. papír, telefon) – Banki kapcsolatok – Flotta-lehetőségek – Stb.

A nagyker. engedmény nagysága és a költségek • Vállalható-e rövidebb fizetési határidő az engedmény

A nagyker. engedmény nagysága és a költségek • Vállalható-e rövidebb fizetési határidő az engedmény növelése érdekében? – A gyógyszertár a szállítókat 8. 000 e Ft-os átlag szállítói követelés mellett 30 nap alatt fizeti ki. – Ahhoz, hogy ez pl. 15 napra csökkenjen, az átlag szállítói követelést 4. 000 e Ftra kell csökkenteni, vagyis 4. 000 ezer Ft többletforrásra van szükség. – Ha ezt az összeget mind folyószámlahitelből kívánjuk finanszírozni és feltételezzük, hogy az év minden napján a teljes hitelkeret kihasználásra kerül, akkor 11%-os kamat mellett az éves kamatköltség 440 ezer Ft. – Eldöntendő, hogy a jelenlegi engedményszázalék növekménye biztosít-e annyi engedménytömeget, ami finanszírozza a folyószámlahitel kamatát. – A jelenlegi modellben 440 ezer Ft 120. e Ft ELÁBÉ-re vetítve 0, 37%, tehát ez az engedménynövekmény alsó határa.

A gyógyszerellátás célja és feladata • A gyógyszer mint termék biztosítása Logisztikai feladat: 7

A gyógyszerellátás célja és feladata • A gyógyszer mint termék biztosítása Logisztikai feladat: 7 M = • megfelelő gyógyszer • megfelelő minőségben • megfelelő állapotban • megfelelő helyre • megfelelő időben • megfelelő felhasználónak • megfelelő költséggel • Információ biztosítása • Egyéb termékek biztosítása 2/2008 (I. 8. ) EüM rendelet a gyógyszertárban forgalmazható és kötelezően készletben tartandó gyógyszerekről és egyéb termékekről • Gyógyszerbiztonság, ellátásbiztonság, szolgáltatásminőség, költséghatékonyság • Társadalmi felelősség

Türelmüket köszönve szép hétvégét kívánok!

Türelmüket köszönve szép hétvégét kívánok!