LOGISZTIKAI ALAPOK SZOLNOKI FISKOLA NEMZETKZI SZLLTMNYOZSI S LOGISZTIKAI

  • Slides: 34
Download presentation
LOGISZTIKAI ALAPOK

LOGISZTIKAI ALAPOK

SZOLNOKI FŐISKOLA NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZAKÜGYINTÉZŐI SZAK LOGISZTIKAI ALAPOK 3. Félév NAPPALI TAGOZAT

SZOLNOKI FŐISKOLA NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZAKÜGYINTÉZŐI SZAK LOGISZTIKAI ALAPOK 3. Félév NAPPALI TAGOZAT

SZOLNOKI FŐISKOLA NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZAKÜGYINTÉZŐI SZAK LOGISZTIKAI ALAPOK Dr. Lakatos Péter lakatosp@szolf.

SZOLNOKI FŐISKOLA NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZAKÜGYINTÉZŐI SZAK LOGISZTIKAI ALAPOK Dr. Lakatos Péter lakatosp@szolf. hu

Általános információk Kötelező irodalom: üPrezenszki József: Logisztika II. üSzegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztikamenedzsment

Általános információk Kötelező irodalom: üPrezenszki József: Logisztika II. üSzegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztikamenedzsment üSzucsákné Dr. Ónodi Ágnes: Kereskedelemszervezés és technológia II. kötet üPrezenszki József: Raktározás-Logisztika 2021. 03. 02. Dr. Lakatos Péter 4

Általános információk Ajánlott irodalom: Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika Magyar Világ Kiadó Kft. Budapest, 2000

Általános információk Ajánlott irodalom: Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika Magyar Világ Kiadó Kft. Budapest, 2000 A logisztika, mint húzó ágazat Világgazdaság 36. évfolyam 2004. 184 sz. Dr. Tarnai Júlia: Logisztikai szolgáltatások, logisztikai szolgáltató központok, BME OMIKK Logisztika IX. évfolyam, 2004. november, 6. szám Logisztika c. folyóirat aktuális cikkei Némon Zoltán: Logisztikai szolgáltató központok minősítése, A+cs, Anyagmozgatás – Csomagolás, Logisztikai szakfolyóirat 52. évfolyam 2007. július – augusztus Közlekedéstudományi Szemle: 5. szám Dr. Kovács Ferenc: A megújuló magyar közlekedéspolitika 6. szám Dr. Zsirai István: Magyarország célszerű fejlesztési stratégiája a kombinált szállítás és a logisztikai szolgáltató központok területén 2021. 03. 02. Dr. Lakatos Péter 5

A főbb tartalmi elemek A logisztika fogalma, területei, kialakulása, logisztika a vállalati gazdálkodásban. Logisztikai

A főbb tartalmi elemek A logisztika fogalma, területei, kialakulása, logisztika a vállalati gazdálkodásban. Logisztikai rendszerek, Makro-, meta-, mikro-logisztika rendszerek sajátosságai. Az áruszállítási rendszerekről általánosságban. A csomagolás szerepe: a szállítási csomagolás, a gyűjtőcsomagolás, a védőcsomagolás, csomagolás és környezetvédelem. Egységrakomány képző eszközök és alkalmazásuk a disztribúcióban. A beszerzés feladatai. Beszerzés a vállalati célok szolgálatában. A készletezés szerepe a logisztikában, készletek fogalma, csoportjai, mérése. A disztribúciós logisztika feladatai. Raktározási rendszerek és raktározási folyamatok. Raktárak létesítmény rendszerei. Raktárak és nagykereskedelmi raktárak feladata, funkciója, kapacitása, fejlesztése. Termék és rakományazonosítási rendszerek, elosztási rendszerek. A logisztikai vevőkiszolgálás, a logisztikai központok kialakulása, szerepe, szolgáltatásai 2021. 03. 02. Dr. Lakatos Péter . 6

A tárgy részletes tematikája A logisztika fogalma, területei, kialakulása, logisztika a vállalati gazdálkodásban 09

A tárgy részletes tematikája A logisztika fogalma, területei, kialakulása, logisztika a vállalati gazdálkodásban 09 28 Logisztikai rendszerek, Makro-, meta-, mikrologisztika rendszerek sajátosságai. Szerepük és jelentőségük az értékteremtés folyamaiban. 10 05 Raktározási rendszerek (kötött és SZTR) tárolási módok (állványos és állvány nélküli, soros és tömbös, statikus és dinamikus) 09 28 SA A raktárak statikus és dinamikus kapacitása. Tároló terület kihasználás Áru elhelyezési stratégiák. Raktári folyamatok irányítása. 09 28 SA Az elosztási logisztika helye és feladata, szerepe az értékesítési csatornában. 2021. 03. 02. Dr. Lakatos Péter 7

A tárgy részletes tematikája A csomagolás szerepe: a szállítási csomagolás, a gyűjtőcsomagolás, a védőcsomagolás.

A tárgy részletes tematikája A csomagolás szerepe: a szállítási csomagolás, a gyűjtőcsomagolás, a védőcsomagolás. A fogyasztói csomagolás, mint eladási egység. A csomagolás gazdaságossági kérdései, csomagolás és környezetvédelem. Egységrakomány képző eszközök és alkalmazásuk a disztribúcióban. (10. 05) I. Zárthelyi dolgozat (10. 19. ) Termék és rakományazonosítási rendszerek, vonalkódok, EAN kódos azonosítás. RFID azonosítás. Rácz László) A beszerzés (ellátás) korszerű megoldásai. A készletezés szerepe a logisztikában, készletek fogalma, csoportjai, mérése, készletezési modellek. (11 02 LP) 2021. 03. 02. Dr. Lakatos Péter 8

A tárgy részletes tematikája Az áruszállítási rendszerekről általánosságban. A hagyományos áruszállítási rendszerek. Vasúti-, közúti-,

A tárgy részletes tematikája Az áruszállítási rendszerekről általánosságban. A hagyományos áruszállítási rendszerek. Vasúti-, közúti-, vízi-, légi-, és csővezetékes áruszállítás. (10. 19 -26) A logisztikai vevőkiszolgálás. A logisztikai központok kialakulása, szerepe, szolgáltatásai. Bíró Koppány 11 09 II. Zárthelyi dolgozat A kombinált fuvarozás szerepe, kialakulásának feltételei, napjaink kombinált fuvarozási technikái. A kombinált fuvarozások megszervezése. A fuvarozás és a szállítmányozás általános szabályozása. Fuvarozási szerződések, felelősségi szabályok. Főbb közúti és vasúti paritások. Makács Pál 2021. 03. 02. Dr. Lakatos Péter 9

Beszerzés, készletgazdálkodás Farkas Péter, Phd hallgató Nyugat-Magyarországi Egyetem, KTK

Beszerzés, készletgazdálkodás Farkas Péter, Phd hallgató Nyugat-Magyarországi Egyetem, KTK

Beszerzés „A beszerzés szervezeten belüli elhelyezkedésének tükröznie kell a vezetés beszerzésről alkotott nézeteit. Amennyiben

Beszerzés „A beszerzés szervezeten belüli elhelyezkedésének tükröznie kell a vezetés beszerzésről alkotott nézeteit. Amennyiben a beszerzést operatív funkcióként értelmezik, a beszerzés a szervezeti hierarchia alacsony szintjén helyezkedik el. Azok a szervezetek, amelyek a beszerzést stratégiailag fontos területként kezelik, a beszerzést a szervezeti struktúrában akár közvetlenül a legfelsőbb vezető alá is helyezhetik. ” Chikán Attila (1999): Az értékteremtő folyamatok menedzsmentje 11

A logisztika területei Logisztika Elosztás (értékesítés) Ellátás (beszerzés) Felhasználás, fogyasztás, újrahasznosítás, stb. Alapanyag, alkatrész,

A logisztika területei Logisztika Elosztás (értékesítés) Ellátás (beszerzés) Felhasználás, fogyasztás, újrahasznosítás, stb. Alapanyag, alkatrész, félkésztermék, fogyasztási cikk stb. Termékelőállítás, szolgáltatás végzés, üzemeltetés stb.

Beszerzési logisztika fogalma Az ellátási (beszerzési) logisztika a beszerzéssel együttműködve azért felelős, hogy a

Beszerzési logisztika fogalma Az ellátási (beszerzési) logisztika a beszerzéssel együttműködve azért felelős, hogy a vállalatnál a termeléshez szükséges alap-, segéd- és üzemanyagok, alkatrészek a megfelelő időpontban, a megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álljanak.

A beszerzés főbb feladatai Általánosan: közreműködés a beszerzéssel, az anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintű döntések

A beszerzés főbb feladatai Általánosan: közreműködés a beszerzéssel, az anyagellátással kapcsolatos stratégiai szintű döntések meghozatalában vagy az anyagellátási stratégia megválasztásában. Konkrét feladatok • • • ár és költségelemzés, beszerzési piackutatás, a beszállítók kiválasztása, értékelése, • • beszerzéssel kapcsolatos ártárgyalások, szerződéskötések, beszerzés tervezése (beszerzési tervek készítése),

Beszállítók kiválasztása A legmegfelelőbb beszállító kiválasztását előre definiált követelményrendszer alapján végezhetjük el. Pl: •

Beszállítók kiválasztása A legmegfelelőbb beszállító kiválasztását előre definiált követelményrendszer alapján végezhetjük el. Pl: • • ár és árkondíció, minőségi kritériumok, • • szállítási idővel kapcsolatos kritériumok, kapcsolódó szolgáltatások kritériumai (pl. : garanciális feltételek), • környezetvédelmi kritériumok, • kooperációs készség, • innovációs képesség, stb. 15

Beszerzés helye a szervezetben 1. Centralizált A vállalat valamennyi beszerzését egyetlen szervezeti egység végzi.

Beszerzés helye a szervezetben 1. Centralizált A vállalat valamennyi beszerzését egyetlen szervezeti egység végzi. Előnyei: • • • nagyobb beszerzendő mennyiségek – erősebb tárgyalási pozíció a beszerzési piacok alaposabb ismerete egységes mutatószám használat intenzívebb kapcsolattartás a beszállítókkal A beszerzésre fordított kiadások könnyebb nyomonkövethetősége Hátrányai: • hosszabb kommunikációs utak • csak azok a beszállítók érdeklik, akik képesek a beszerzés által elképzelt mennyiségek igény szerintit szállítására • távol van a gyártástól • munkatársak hamar ráébrednek fontosságuk tudatára

Beszerzés helye a szervezetben 2. Decentralizált Minden egyes divízió maga látja el a beszerzési

Beszerzés helye a szervezetben 2. Decentralizált Minden egyes divízió maga látja el a beszerzési teendőket Előnyei: • • közel van a gyártási tevékenységhez nincs felesleges adminisztráció – gyors döntések gyors beavatkozás zavar esetén jó értékelemzés Hátrányai: • a munkatársak univerzális és nem speciális ismeretekkel rendelkeznek • az adminisztrációt is nekik kell megoldani • kisebb rendelési tételek miatt magasabb árakat kénytelenek elfogadni 3. Vegyes

Kapcsolatmenedzsment 1. Tranzakció-orientált modell Az árakat és a beszerzési tranzakciót helyezi a középpontba 2.

Kapcsolatmenedzsment 1. Tranzakció-orientált modell Az árakat és a beszerzési tranzakciót helyezi a középpontba 2. Kapcsolatorientált modell A szállító kiválasztása tárgyalás vagy tárgyalássorozatok útján történik 3. Stratégiai partnerkapcsolat Hosszú távú együttműködés, amelynek során megvalósul a felek bizonyos mértékű tevékenységi integrációja 18

Kapcsolatmenedzsment Kraljic-mátrix (1983) Beszerzés kockázata Nagy Beszerzés fontossága 19 kicsi Kicsi Nagy Befolyásolható termékek

Kapcsolatmenedzsment Kraljic-mátrix (1983) Beszerzés kockázata Nagy Beszerzés fontossága 19 kicsi Kicsi Nagy Befolyásolható termékek Rutintermékek Stratégiai termékek Szűk keresztmetszetű termékek

Az ellátás korszerű megoldásai Cross-docking 20

Az ellátás korszerű megoldásai Cross-docking 20

Az ellátás korszerű megoldásai Continuous Replenishment: 1. ) Vendor Managed Inventory (VMI) – beszállító

Az ellátás korszerű megoldásai Continuous Replenishment: 1. ) Vendor Managed Inventory (VMI) – beszállító által menedzselt készletek 2. ) Co-Managed Inventory (CMI) – közösen menedzselt készletek 21

Az ellátás korszerű megoldásai Gyógyszeripar Piacok Licensz szállítók Demand Market Planner Planner Demand Planner

Az ellátás korszerű megoldásai Gyógyszeripar Piacok Licensz szállítók Demand Market Planner Planner Demand Planner Market Planner Demand Market Demand Market Planner Planner Gyártóhelyek Customer Service Plant Planner Előnyök Hátrányok 1. Teljes lokális felelősség 1. Megosztott felelősség a kiszolgálást, költséget és készletet illetően 2. Termelő-piac közötti közvetlen kommunikáció 2. Számos kommunikációs csatorna 3. Decentralizált környezet nehezíti a gyors megoldások keresztülvitelét 4. A megfelelő tervezési szakértelem biztosításának nehézsége a gyártónál és a forgalmazónál 5. Transzparencia hiánya a döntések mögött (kiszolgálás/költség /készlet) 3. Döntéshozók közel vannak mind a piachoz, mind a termelővállathoz 22

Az ellátás korszerű megoldásai Gyógyszeripar Piacok Központi tervezés Market Planner Demand Planner Market Planner

Az ellátás korszerű megoldásai Gyógyszeripar Piacok Központi tervezés Market Planner Demand Planner Market Planner Demand Planner Előnyök 1. Market Planner Demand Mgmt Market Planner 3 rd party Mgmt Market Planner Plant Planner Packaging Mgmt Kihívások Tiszta, világos felelősség a kiszolgálást, költségeket, készleteket illetően 1. 2. Könnyebb kommunikáció 2. 3. Ellátási stratégiák és politikák gyors implementálásának lehetősége 23 Licensz szállítók Tiszta szabályok meghatározása a felelősséget illetően: § Termelés és gyártástervezés § Készletgazdálkodás Napi szintű rendszerintegrációk

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: A beszerzés folyamata 1. A szükségletek felismerése 2.

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: A beszerzés folyamata 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése 24

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása Piackutatás belső források alkalmazásával 3. Megfelelő szállító kiválasztása • • 25 Vevői monitoringozása 4. igények Ármeghatározás Társ üzletágak információinak feldolgozása Területi képviselők információinak gyűjtése 5. Szerződéskötés Rendszerinformációk elemzése 6. Megrendelések nyomon követése

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása Piackutatás külső források alkalmazásával 3. Megfelelő szállító kiválasztása • Beszállítók tájékoztatása 4. Ármeghatározás • Piaci adatok elemzése / IMS • OEP adatbázisok rendszeres szűrése 5. Szerződéskötés • Referencia termékek 6. Megrendelések nyomon követése • Támogatásváltozások • Vényíró program, stb 26

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása § 3. Potenciális termékek megnevezése Megfelelő szállító kiválasztása § Potenciális termékek jogi környezetének / engedélykötelesség 4. vizsgálata Ármeghatározás § vevőtípusonkénti igénycsoportosítás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése 27

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása Szállítói rangsor elkészítése 4. Ármeghatározás Prioritások ismert, rendszeres szállítók esetében: § céginformáció 5. Szerződéskötés § ár, fizetési feltételek minőség, reklamációk kezelése, 6. §Megrendelések nyomon követése 28 § szállítási feltételek § pontosság, határidők § rugalmasság, kapcsolattartás,

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása Szállítói rangsor elkészítése 4. Ármeghatározás Új, eddig nem ismert beszállító kiválasztása esetén: 5. Szerződéskötés Információszerzés: § Cégbíróság, csődértesítő, Internet, kiszolgálási 6. környezet Megrendelések nyomon követése megtekintése További prioritási elvek (mint előbb) 29

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás § Szerződéskötést megelőző tárgyalások Szerződéskötés § 5. Szerződéskötés § 6. Igények meghatározása Megrendelések nyomon követése § Rendelések leadása 30

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés Gyógyhatású készítmények, egyéb termékek vonatkozásában § 31 § Becsült árrés 6. Megrendelések nyomon követése Becsült forgalom § Becsült árrés tömeg

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás Gyógyszerek beszállítói árának képzése 5. Szerződéskötés a. ) OEP által kihirdetett ár § Támogatott termékeknyomon átadási követése árát /termelői ár/ 6. Megrendelések gyártó határozza meg. § Árak rögzítettek, hatósági árképzés érvényesül. / degresszív árképzési elv b. ) Szabadáras termékek 32

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése Szerződések meghatározó paraméterei: 33 § Átadási ár, fizetési határidő § Beszállítási ütem, szállítói rugalmasság § Kiszolgálási színvonal

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos

Gyógyszer-nagykereskedés beszerzési tevékenysége A beszerzés folyamata: 1. A szükségletek felismerése 2. A szükségletek pontos leírása 3. Megfelelő szállító kiválasztása 4. Ármeghatározás 5. Szerződéskötés 6. Megrendelések nyomon követése Döntés az első rendelési tételekről 34 § Új termék § Piacon szereplő termék