Gygyszerhamistssal illeglis gygyszer kereskedelemmel kapcsolatos ismeretek attitdk Felmrs

Gyógyszerhamisítással, illegális gyógyszer -kereskedelemmel kapcsolatos ismeretek, attitűdök Felmérés a lakosság körében Készült a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület megbízásából

Háttér, módszer, minta § A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az illegális gyógyszer-kereskedelemmel és gyógyszerhamisítással kapcsolatos ismeretek és attitűdök vizsgálatára irányuló felmérést kezdeményezett a magyar lakosság körében. § Az adatfelvétel a megbízó által jóváhagyott kérdőívre alapozva került lebonyolításra, online panelen, önkitöltős módon. § A minta reprezentatív nem, életkor (18 -69), iskolai végzettség, régió, településtípus szempontjából. Szűrőkritérium: gyógyszerészek, gyógyszertárban vagy gyógyszergyárban dolgozók, egészségügyi dolgozók kizárva. § Elemszám: N=1000. § Az adatfelvétel időszaka: 2019. május. 2

Eredmények

Beszerzési források, online vásárlás

Gyógyszerek beszerzési forrásai A vezető forrás a gyógyszertár és a drogéria – az online patikák rendszeres használata még nem jellemző. Kisebb arányban informális és (vélhetően) nem legális források is előfordulnak. (Q 1 a) Vásárolt Ön valaha gyógyszert, akár saját részre, akár hozzátartozó részére, a következő beszerzési forrásokból ? igen, többször is gyógyszertárban drogériában (DM, Rossmann, Müller, stb. ) orvosi rendelőben, az orvostól / asszisztenstől (nem gyógyszertárban) interneten: gyógyszertár webes felületéről, online patikából benzinkúton interneten: egyéb (nem gyógyszertár) webáruházból 13% 11% 29% 8% 58% 13% 6% 80% 12% 2% 5% 82% 93% 4% 9% 2% 9% interneten: jófogásról, vateráról, ebayről, facebookról, bloggerektől 3% 2% piacon, utcai árustól 1% 2% Bázis: teljes minta (n=1000) ∑ Vásárolt nem 84% ismerőstől, rokontól, szomszédtól* *A kérdés vásárlásra vonatkozott, azonban nem zárható ki, hogy a válaszadók egy része ide sorolta azokat az eseteket is, amikor ingyenesen segítették ki gyógyszerrel igen, néhány alkalommal 87% 88% 95% 97% 5% 95% 42% 20% 18% 8% 13% 12% 5% 3% 6

Gyógyszerek beszerzési forrásai: online patika és egyéb webáruház (Q 1 a) Vásárolt Ön valaha gyógyszert, akár saját részre, akár hozzátartozó részére, a következő beszerzési forrásokból ? ∑ Vásárolt (többször is + néhány alkalommal) gyógyszertárban 95% drogériában (DM, Rossmann, Müller, stb. ) 42% orvosi rendelőben, az orvostól / asszisztenstől (nem gyógyszertárban) 20% interneten: gyógyszertár webes felületéről, online patikából 18% benzinkúton 8% interneten: egyéb (nem gyógyszertár) webáruházból 13% ismerőstől, rokontól, szomszédtól* 12% interneten: jófogásról, vateráról, ebayről, facebookról, bloggerektől 5% piacon, utcai árustól 3% *A kérdés vásárlásra vonatkozott, azonban nem zárható ki, hogy a válaszadók egy része ide sorolta azokat az eseteket is, amikor ingyenesen segítették ki gyógyszerrel Jelentős átfedés (kereszthasználat): - az online patikából vásárlók - 52%-a egyéb webáruházból is vásárolt már gyógyszert - 21%-a informális webes felületről (jófogás, vatera, fb, blogger) is - az egyéb webáruházból gyógyszert vásárlók - 72%-a online patikából is vásárolt - 32%-a informális webes felületről (jófogás, vatera, fb, blogger) is Bázis: teljes minta (n=1000) 7

Internetes gyógyszervásárlás lehetőségének ismertsége Bár a megkérdezettek több, mint 80%-a hallott arról, hogy gyógyszert interneten is lehet vásárolni, csupán 10 -ből 2 vásárolt már gyógyszert online – a rutinos online vásárlók körében valamivel nagyobb arányban. (Q 1 a) Vásárolt Ön valaha gyógyszert, akár saját részre, akár hozzátartozó részére, a következő beszerzési forrásokból ? (Q 1 c) HA NEM VÁSÁROLT GYÓGYSZERT INTERNETEN: Hallott-e már arról, hogy gyógyszereket az interneten is be lehet szerezni? ∑ vásárolt gyógyszert internetes forrásból; 23% Krónikus Rx szedők körében: 24% OTC vásárlók körében: 23% Rendszeres netes vásárlók körében: 34% nők akik rendszeres netes vásárlók nem vásárolt, de hallott a lehetőségről; 60% nem hallott arról, hogy interneten is be lehet szerezni gyógyszert; 17% férfiak 18 -29 korosztály alapfokú végzettségűek ∑ vásárolt gyógyszert internetes forrásból: Q 1 a / összes internetes beszerzési forrás (szabályos + nem szabályos) Bázis: teljes minta (n=1000) Szignifikánsan magasabb érték egy vagy több szegmenshez képest 8

Az internetes gyógyszervásárlás percepciója biztonságosság szempontjából A megkérdezettek többsége elsősorban kockázatokat társít az interneten történő gyógyszervásárláshoz. (Q 2 a) Mit gondol Ön az internetes gyógyszervásárlásról? Kérem, jelölje az Önhöz legközelebb álló véleményt. Internetről gyógyszert vásárolni biztonságos, nincsenek, vagy alig vannak kockázatai (1) 9% felsőfokú végzettségűek akik rendszeres internetes vásárlók 16% Az internetes gyógyszervásárlásnak több az előnye, mint a kockázata (2) 35% Az internetes gyógyszervásárlásnak több a kockázata, mint az előnye (3) Kimondottan kockázatos internetről gyógyszert vásárolni (4) 40% alapfokú, középfokú végzettségűek 60 -69 korosztály akik semmit nem vásárolnak interneten TELJES MINTA Bázis: teljes minta (n=1000) Szignifikánsan magasabb érték egy vagy több szegmenshez képest 9

Az internetes gyógyszervásárlás kockázatai (spontán említések) Jellemző asszociáció az összetétellel kapcsolatos bizonytalanság és a rendelttől eltérő vagy hamisított termék szállítása. (Q 2 b) Ön szerint milyen kockázatai lehetnek az internetes gyógyszervásárlásnak? Kérem, soroljon fel mindent, amit Ön kockázatosnak érez ezzel kapcsolatban. NYITOTT KÉRDÉS VESZÉLYES, ISMERETLEN, KÉTES Veszélyes hatóanyag / összetevők Nem ellenőrzött minőség / nem bevizsgált Nem tudni az összetevőket / ismeretlen összetétel Nem megfelelő / kétes összetevők Mellékhatások / ismeretlen/súlyosabb mellékhatások Eredete ismeretlen / bizonytalan gyártó Nem megbízható/ellenőrizhető a weboldal MÁS, MINT AMIT RENDELTEM Nem azt küldik, amit rendeltem / nem a megfelelő gyógyszert Hatásossága nem megfelelő / nincs benne a megfelelő hatóanyag Nem ugyanaz a hatóanyag van benne Gyengébb minőség / nem minőségi Lejárt szavatosságú / átdátumozott terméket kapok 35% 9% 5% 4% 3% 2% 8% 6% 30% 16% 4% 4% 2% 5% 20% HAMIS Hamis terméket küldenek / hamisítvány NINCS SZAKÉRTŐ TÁJÉKOZTATÁS Bárkinek bármilyen gyógyszert eladhatnak / nincs szűrés Hiányzik a személyesen tanácsadás / a gyógyszerész szakértelme Hiányzó tájékoztatás / nincs mellékelt tájékoztató 10% 4% 4% 2% Nem tudja / nem válaszol Bázis: teljes minta (n=1000) 21% Szignifikánsan magasabb érték 12

Az internetes gyógyszervásárlás kockázatai (spontán említések) Az internetes gyógyszervásárláshoz inkább előnyöket társítók is megfogalmazzák ezeket a kockázatokat – kisebb arányban. (Q 2 b) Ön szerint milyen kockázatai lehetnek az internetes gyógyszervásárlásnak? Kérem, soroljon fel mindent, amit Ön kockázatosnak érez ezzel kapcsolatban. NYITOTT KÉRDÉS VESZÉLYES, ISMERETLEN, KÉTES Veszélyes hatóanyag / összetevők Nem ellenőrzött minőség / nem bevizsgált Nem tudni az összetevőket / ismeretlen összetétel Nem megfelelő / kétes összetevők Mellékhatások / ismeretlen/súlyosabb mellékhatások Eredete ismeretlen / bizonytalan gyártó Nem megbízható/ellenőrizhető a weboldal MÁS, MINT AMIT RENDELTEM Nem azt küldik, amit rendeltem / nem a megfelelő gyógyszert Hatásossága nem megfelelő / nincs benne a megfelelő hatóanyag Nem ugyanaz a hatóanyag van benne Gyengébb minőség / nem minőségi Lejárt szavatosságú / átdátumozott terméket kapok 35% 9% 5% 4% 3% 2% 8% 6% 30% 16% 4% 4% 2% 5% 20% HAMIS Hamis terméket küldenek / hamisítvány NINCS SZAKÉRTŐ TÁJÉKOZTATÁS Bárkinek bármilyen gyógyszert eladhatnak / nincs szűrés Hiányzik a személyesen tanácsadás / a gyógyszerész szakértelme Hiányzó tájékoztatás / nincs mellékelt tájékoztató 10% Bázis: teljes minta (n=1000) MÁS, MINT AMIT RENDELTEM: Aki szerint inkább biztonságos az internetes gyógyszervásárlás: 24% Aki szerint inkább kockázatos az internetes gyógyszervásárlás: 31% HAMIS: Aki szerint inkább biztonságos az internetes gyógyszervásárlás: 12% Aki szerint inkább kockázatos az internetes gyógyszervásárlás: 23% NINCS SZAKÉRTŐ TÁJÉKOZTATÁS: Aki szerint inkább biztonságos az internetes gyógyszervásárlás: 7% Aki szerint inkább kockázatos az internetes gyógyszervásárlás: 11% 4% 4% 2% Nem tudja / nem válaszol VESZÉLYES, ISMERETLEN, KÉTES: Aki szerint inkább biztonságos az internetes gyógyszervásárlás: 28% Aki szerint inkább kockázatos az internetes gyógyszervásárlás: 38% 21% Aki szerint inkább biztonságos az internetes gyógyszervásárlás: 30% Aki szerint inkább kockázatos az internetes gyógyszervásárlás: 18% Szignifikánsan magasabb érték 13

Az internetes gyógyszervásárlás kockázatai (állítások értékelése alapján) 10 -ből 6 válaszadó számára nehézséget jelent a megbízható online kereskedők egyértelmű azonosítása. (Q 3) Az internetes gyógyszervásárlásra gondolva, mennyire ért egyet a következő állításokkal? 5 -teljes mértékben egyetértek Internetes vásárlás esetén fennáll a veszélye annak, hogy hamis gyógyszert kapok 3 2 1 -egyáltalán nem értek egyet 52% Internetes vásárlás esetén fennáll a veszélye annak, hogy nem a megfelelő készítményt választom a betegség kezelésére, és gyógyulás helyett rontok az állapotomon 49% Nehéz megállapítani, hogy egy gyógyszert árusító webáruháznak van-e erre engedélye, legálisan árusít-e gyógyszert 48% Internetes vásárlás esetén nem kapok megfelelő szakmai tájékoztatást a készítmények használatáról 18% 43% 33% Bázis: teljes minta (n=1000) 16% 15% 16% 17% 18% 16% 4% 5% 16% 18% nem tudom megítélni 16% 44% Internetes vásárlás esetén nem megbízható, nem ellenőrzött forrásból kapom a készítményt Olyan webáruházak is árusítanak gyógyszert az interneten, amelyeknek nincsen erre engedélyük 4 4% 7% 5% 5% 6% 5% 7% 4% 8% 3% 12% 6% 7% 9% 10% 25% 14

Az internetes gyógyszervásárlás kockázatai (állítások értékelése alapján) Az idősebbek, az alacsonyabb végzettségűek, valamint az internetes gyógyszervásárlással tapasztalatot még nem szerzők körében általánosan erősebb a kockázat-érzékelés. (Q 3) Az internetes gyógyszervásárlásra gondolva, mennyire ért egyet a következő állításokkal? (5 -fokú skálán: 5=teljes mértékben egyetértek, 1=egyáltalán nem értek egyet) 5 -teljes mértékben egyetértek Internetes vásárlás esetén fennáll a veszélye annak, hogy hamis gyógyszert kapok 52% Internetes vásárlás esetén fennáll a veszélye annak, hogy nem a megfelelő készítményt választom a betegség kezelésére, és gyógyulás helyett rontok az állapotomon 49% Nehéz megállapítani, hogy egy gyógyszert árusító webáruháznak van-e erre engedélye, legálisan árusít-e gyógyszert 48% Internetes vásárlás esetén nem kapok megfelelő szakmai tájékoztatást a készítmények használatáról 44% Internetes vásárlás esetén nem megbízható, nem ellenőrzött forrásból kapom a készítményt Olyan webáruházak is árusítanak gyógyszert az interneten, amelyeknek nincsen erre engedélyük 43% 33% Bázis: teljes minta (n=1000) 60 -69 korosztály alapfokú , középfokú végzettségűek aki nem vásárolt gyógyszert interneten 50 -69 korosztály érettségi nélküliek aki nem vásárolt gyógyszert interneten 60 -69 korosztály 18 -29 korosztály alapfokú végzettségűek aki nem vásárolt gyógyszert interneten érettségi nélküliek aki nem vásárolt gyógyszert interneten 60 -69 korosztály érettségi nélküliek aki nem vásárolt gyógyszert interneten alapfokú végzettségűek aki nem vásárolt gyógyszert interneten Szignifikánsan magasabb érték egy vagy több szegmenshez képest 15

A Magyarországon online gyógyszer-kereskedelemre engedéllyel rendelkező csatornák percepciója (a megadott válaszlehetőségek alapján) 10 -ből 4 válaszadó nem feltételezne illegális tevékenységet, ha olyan webáruházban látna vény nélkül kapható gyógyszert, amit egyértelműen nem patika működtet. (Q 5 a) Ön szerint Magyarországon kik árusíthatnak gyógyszereket legálisan az interneten? Csak gyógyszertárak által működtetett webáruházak árusíthatnak, és csak vény nélkül kapható gyógyszereket 37% Vény nélkül kapható és vényköteles gyógyszereket is csak gyógyszertárak által működtetett webáruházak árusíthatnak 24% Vény nélkül kapható gyógyszereket bármilyen Magyarországon bejegyzett webáruház árusíthat, míg vényköteles gyógyszereket csak gyógyszertár által működtetett webáruház 39% aki nem vásárolt gyógyszert interneten felsőfokú végzettségű TELJES MINTA Bázis: teljes minta (n=1000) Szignifikánsan magasabb érték egy vagy több szegmenshez képest 17

Találkozás illegálisan gyógyszert értékesítő csatornával (percepció) A célcsoport közel negyede találkozott már illegálisnak vélt internetes kereskedővel vagy a hirdetésével. (Q 5 b) Látott-e Ön valaha olyan, gyógyszert kínáló hirdetést, vagy weboldalt, amiről gyanította, hogy valószínűleg illegálisan kereskedik ilyen készítményekkel? Látott olyan hirdetést, vagy weboldalt, amiről gyanította, hogy illegálisan kereskedik gyógyszerrel; 23% Internetes gyógyszervásárlással tapasztalatot szerzők körében: 35% aki vásárolt gyógyszert interneten 60 -69 korosztály (elsősorban férfiak) Nem találkozott ilyesmivel; 77% Bázis: teljes minta (n=1000) Szignifikánsan magasabb érték egy vagy több szegmenshez képest 18

A legális online gyógyszertárak azonosítása (spontán említések) A közös uniós logó spontán ismertsége még viszonylag alacsony az internetes gyógyszervásárlást kipróbálók körében is. (Q 6 a) Interneten csak vény nélkül kapható gyógyszerek árusíthatók, és csak közforgalmú gyógyszertárak által működtetett webáruházak rendelkeznek erre engedéllyel. Hallott-e Ön arról, hogy milyen ismertetőjel alapján ismerhetők fel ezek az engedéllyel rendelkező webáruházak, online patikák? (Q 6 b) Milyen ismertetőjelről hallott, mit kell keresni, megfigyelni a weboldalon? Kérem, írjon le mindent, ami az eszébe jut, akkor is, ha úgy érzi, nem pontos, vagy hiányos. NYITOTT KÉRDÉS Hallott arról, hogy miről ismerhetők fel az engedéllyel rendelkező online patikák; 13% Internetes gyógyszervásárlással tapasztalatot szerzők körében: 23% Nem hallott erről; 87% Ismertetőjelek (spontán említések): Ellenőrizni kell a céget / megnézni a céginformációkat 3% Biztonságos / https kapcsolat 2% Ne legyen lényegesen / gyanúsan olcsóbb 2% Csak nem vényköteles termékeket árulhatnak 2% Uniós / EU-s logót kell keresni 2% El kell olvasni a véleményeket 2% Egyéb válasz Bázis: teljes minta (n=1000) 10% Nem tudom a részleteket, csak hallottam, hogy van ilyen 79% Bázis: hallott ismertetőjelről (n=130) Szignifikánsan magasabb érték egy vagy több szegmenshez képest 19

Az online gyógyszertárakat azonosító közös uniós logó (a bemutatott illusztrációk alapján – a valós logó mellett 2 helytelen válaszlehetőséggel) A közös uniós logó ismertsége magasabb az online patikából vásárlók körében – azonban 10 -ből 5 érintett nem ismeri fel. (Q 7) Az internetes gyógyszerárusítás csak akkor legális, ha a weboldalon szerepel az online gyógyszertárakat azonosító közös uniós logó. Az alábbi 3 logó közül melyik lehet ez Ön szerint? Nem tudja / nem válaszol; 49% Helyes válasz; 30% Online patikából vásárlók körében: 46% Aki hallott arról, hogy azonosíthatók az online patikák: 47% Helytelen 2; 18% Helytelen 1; 3% Bázis: teljes minta (n=1000) Szignifikánsan magasabb érték egy vagy több szegmenshez képest 20

Gyógyszerhamisítás, szerializáció

A gyógyszerhamisítás mint jelenség ismertsége A többség hallott a jelenségről de nincs személyes tapasztalata – utóbbi az online vásárlás, kiemelten az informális források esetében nagyobb arányban merült fel. (Q 9) Hallott Ön arról, hogy létezik gyógyszerhamisítás? (Q 8) Vásárolt-e valaha olyan gyógyszert, amivel kapcsolatban kibontáskor felmerült Önben, hogy nem biztos, hogy eredeti volt ? Vásárolt már olyan gyógyszert, ami nem biztos, hogy eredeti volt; 7% Hallott arról, hogy létezik gyógyszerhamisítás ; 91% Jófogásról, vateráról, facebookról, stb. vásárlók körében: 46% aki vásárolt gyógyszert interneten aki vásárolt gyógyszert jófogásról, vateráról, facebookról, stb. 18 -39 korosztály alapfokú végzettségű nők 60 -69 korosztály középfokú, felsőfokú végzettségű Nem; 9% Interneten gyógyszert vásárlók körében: 19% Nem; 93% Bázis: teljes minta (n=1000) Szignifikánsan magasabb érték egy vagy több szegmenshez képest 22

Transzparencia fontossága: teendő bizonytalan forrásból vásárolt gyógyszer okozta probléma esetén (a megadott válaszlehetőségekből választva) (Q 14) Ha megtudná, hogy egy ismerőse, családtagja bizonytalan helyről vásárolt gyógyszer használatától valamilyen egészségügyi problémát tapasztal, mit tanácsolna neki? Forduljon orvoshoz, és mutassa meg az orvosnak a gyógyszert, hogy jobban tudjon segíteni Forduljon orvoshoz, de a gyógyszerről ne beszéljen, nehogy baj legyen 90% 50 -69 korosztály nők alapfokú végzettség felett krónikus Rx szedők Budapesten élők 18 -29 és 40 -49 korosztály faluban, községben élők alapfokú végzettségűek Ne menjen orvoshoz, mert feljelenthetik vagy kifizettethetik a kezelés költségeit 7% 3% TELJES MINTA Bázis: teljes minta (n=1000) 18 -39 korosztály férfiak érettségi nélkül Szignifikánsan magasabb érték egy vagy több szegmenshez képest 24

Szerializáció, új biztonsági elemek ismertsége (spontán említések) A gyógyszerhamisítás ellen bevezetett fejlesztések ténye a válaszadók közel harmada számára cseng ismerősen – a rendszeres gyógyszerszedők körében ez az arány magasabb. (Q 11 a) Hallott-e Ön arról, hogy 2019 februárjától biztonságosabbá vált a vényköteles gyógyszerek csomagolása, új biztonsági elemekkel egészültek ki a gyógyszerhamisítás megelőzése érdekében? (Q 11 b) Milyen változásról hallott, milyen új biztonsági elemeket kell keresni, megfigyelni a vényköteles gyógyszerek dobozán? Kérem, írjon le mindent, ami az eszébe jut, akkor is, ha úgy érzi, nem pontos, vagy hiányos. NYITOTT KÉRDÉS Új biztonsági elemek (spontán említések): Hallott új biztonsági elemek bevezetéséről; 29% Krónikus Rx szedők körében: 40% 60 -69 korosztály krónikus Rx szedő aki vásárolt gyógyszert interneten Nem hallott erről; 71% 11% Egyedi azonosító / egyedi kód / QR kód / vonalkód Csomagolás csak roncsolással nyitható Csomagolás megváltozott / biztonságosabb lett (nem részletezi) Egyéb válasz 5% 2% 4% Nem tudom a részleteket, csak hallottam, hogy van ilyen Bázis: teljes minta (n=1000) 79% Bázis: hallott új biztonsági elemek bevezetéséről (n=294) Szignifikánsan magasabb érték egy vagy több szegmenshez képest 25

Szerializáció, új biztonsági elemek ismertsége (a bemutatott illusztrációk alapján) Segítséggel, 10 -ből 4 megkérdezett azonosítja valamelyik új biztonsági elemet – elsősorban a rendszeres gyógyszerszedők. (Q 12) Az alábbiakban láthatja a vényköteles gyógyszerek hamisítás elleni biztonságát növelő változtatásokat. Kérem, mindegyik esetében jelölje, hogy észrevett-e ilyen változást az Ön által kiváltott vényköteles gyógyszerek dobozán, vagy akár csak hallott-e erről a változtatásról. Kép és leírás alapján, legalább az egyik új biztonságot növelő elemről hallott: 42% Kép és leírás alapján, legalább az egyik új biztonságot növelő elemre igaz: Krónikus Rx szedők körében: 53% hallottam erről és találkoztam is ezzel gyógyszeres dobozon hallottam erről, de még nem láttam gyógyszeres dobozon nem hallottam erről, de csodálkoztam, hogy megváltozott a gyógyszerem doboza nem hallottam erről Bázis: teljes minta (n=1000) 60 -69 korosztály 24% krónikus Rx szedő 18% 18 -39 korosztály 13% 30 -59 korosztály 45% nem (krónikus) Rx szedő Szignifikánsan magasabb érték egy vagy több szegmenshez képest 27

A szerializációval, új biztonsági elemekkel kapcsolatos információforrások A változásokkal kapcsolatos tájékoztatásban fontos szerepet játszott az írott sajtó, a gyógyszertárak és a kezelőorvosok. (Q 13) Honnan, kitől hallott Ön ezekről a vényköteles gyógyszerek hamisítás elleni biztonságát növelő változtatásokról? Kép és leírás alapján, legalább az egyik új biztonságot növelő elemről hallott: 42% Bázis: teljes minta (n=1000) hírek / média (újság, internet, továbbá TV, rádió…) 49% gyógyszerésztől / a gyógyszertárban dolgozóktól 32% a háziorvosomtól 22% ismerőstől, családtagtól, szomszédtól szakorvostól az orvos asszisztensétől, nővértől 21% 10% 9% felsőfokú végzettségűek 50 -69 korosztály 40 -69 korosztály férfiak 18 -39 korosztály férfiak 18 -49 korosztály 18 -59 korosztály Bázis: legalább az egyik új elemről hallott (n=421) Szignifikánsan magasabb érték egy vagy több szegmenshez képest 28

A felmérés főbb tanulságai

A felmérés főbb tanulságai (1) § Bár a megkérdezettek több, mint 80%-a hallott arról, hogy gyógyszert interneten is lehet vásárolni, az elsődleges beszerzési forrás továbbra is a gyógyszertár felkeresése, és a drogériák szerepe is nagyobb jelentőségű az online csatornákhoz képest. A teljes mintára vetítve, csupán 10 -ből 2 vásárolt már gyógyszert online: > ez az arány a krónikus Rx szedők valamint az OTC fogyasztók szegmensén belül sem magasabb, 1/4, > és az egyébként rendszeres, rutinos internetes vásárlók körében is hasonló, 1/3. § A megkérdezettek 18%-a patikaként azonosítja az általa használt online felületet, 13% vásárolt nem gyógyszertár(nak gondolt) webáruházból, informális online forrásból (pl. jófogás, vatera, facebook, blogger) 5% rendelt gyógyszert. > Figyelemreméltó átfedés figyelhető meg a vizsgált online csatornák kipróbálásában: az online patikából vásárlók fele állítása szerint egyéb, nem gyógyszertár webáruházból is vásárolt, és ötödük informális webes felületről is rendelt. Az online patikák és az egyéb webáruházak kereszthasználatát magyarázhatja a tudatosság alacsonyabb foka is: nem egyértelmű a fogyasztók számára, hogy melyik online felület tekinthető valóban patikának. > A kipróbált online források, patikák közül kiemelkedik a Pingvin Patika és a Benu, ugyanakkor a megkérdezettek több, mint harmada nem tudta felidézni a weboldal nevét. 30

A felmérés főbb tanulságai (2) § A megkérdezettek 40%-a kimondottan kockázatosnak ítéli az interneten történő gyógyszervásárlást, és összesen a célcsoport negyede szerint kínál az online csatorna teljes biztonságot vagy több előnyt a társított kockázatokhoz képest. > Az alacsonyabb végzettségűek, idősebbek, valamint az általánosságban az online vásárlásban rutinnal nem rendelkezők körében erősebb a bizalmatlanság. > Az informális online forrásokat használók is magasabbra értékelik a kockázatot, mint az online patikák használói (érzékelik, hogy ezek a források rejthetnek magukban kellemetlen meglepetéseket). > Az internetes gyógyszervásárlás lehetséges kockázataként spontán elsősorban az ismeretlen, ellenőrizetlen összetételt és ennek egészségügyi hatásait emelik ki (35% említi), hasonló arányban merül fel bizalmatlanság azzal kapcsolatban, hogy a megrendelt gyógyszer helyett más készítmény érkezik, vagy gyengébb minőségű, esetleg lejárt szavatosságú a termék. 10 -ből 2 megkérdezett spontán kifejezi aggodalmát a gyógyszer eredetiségével kapcsolatban. Kisebb arányban, spontán felmerül a szakértői segítség hiánya is. § Az online gyógyszervásárlás lehetséges kockázatait listán felkínálva és segítetten értékelve, figyelemfelkeltő, hogy a megkérdezettek jelentős hányada (10 -ből 6) szerint nehéz megállapítani, hogy adott online felület megbízható-e, legálisan kereskedik-e gyógyszerekkel, és bizonytalanság látható azzal kapcsolatban, hogy vajon mennyire jellemző az illegális online gyógyszer-kereskedelem. 31

A felmérés főbb tanulságai (3) § Alig több, mint a megkérdezettek harmada azonosítja helyesen az online gyógyszer-kereskedelem kritériumait (Csak gyógyszertárak által működtetett webáruházak árusíthatnak, és csak vény nélkül kapható gyógyszereket), 10 -ből 4 fogyasztó úgy véli, az OTC készítményekre nem érvényes ez a megkötés – a felsőfokú végzettségűek körében ez az arány valamelyest magasabb. § A percepciók alapján, a célcsoport közel negyede találkozott már illegálisnak vélt internetes beszerzési forrással vagy a hirdetésével. Amint az online gyógyszervásárlás lehetséges kockázatainak értékelésekor is látható volt, nehézséget okozhat a megbízható, legális kereskedők azonosítása. Ez visszaköszön az engedéllyel rendelkező online patikák ismertetőjelére vonatkozó eredményekben is: 10 -ből 1 válaszadó hallott ilyen kezdeményezésről, azonban jellemzően nem ismerik a részleteket, és a bemutatott lehetséges uniós logók közül is korlátozottan tudták kiválasztani a valódit. § A többség (91%) hallott a gyógyszerhamisításról mint jelenségről – kiemelten a fő gyógyszervásárló vagy fogyasztó idősebb korosztály, nők, valamint a magasabb végzettségűek. Mindössze 7%-ban merült fel valaha kétség a megvásárolt készítmény eredetiségével kapcsolatban – ez az arány szignifikánsan magasabb az internetes gyógyszervásárlást kipróbálók, és ezen belül kiemelten az informális online forrásokból (pl. jófogásról, vateráról, facebookról, stb. ) vásárlók esetében (19% és 46%). § Amennyiben bizonytalan forrásból származó gyógyszer használata mellékhatást, nemkívánatos eseményt idéz elő, a megkérdezettek többsége érti a transzparencia fontosságát: orvos segítségét kérni, nyíltan elmondva a hátteret. 10 -ből 1 tartana az orvos beavatásától és ennek következményeitől – elsősorban alacsonyabb végzettségű, fiatalabb válaszadók. 32

A felmérés főbb tanulságai (4) § A gyógyszerhamisítás ellen bevezetett, csomagolást érintő fejlesztések ténye a válaszadók közel harmada számára cseng ismerősen – kevesen vállalkoznak részletek felidézésére. Képes-magyarázatos segítséggel, 10 -ből 4 megkérdezett azonosítja valamelyik új biztonsági elemet – elsősorban a rendszeres gyógyszerszedők. § A szerializációval kapcsolatos ismereteket az érintettek jellemzően > az írott sajtóból szerezték (kiemelten a felsőfokú végzettségűek), > vagy a gyógyszerésztől kapták (40+ korosztály). > Emellett a tájékoztatásban szerepet játszott a háziorvos és az informális csatornák is (családtagok, ismerősök). 33