A tanri munka sikeressgnek vizsglata a pedaggiai attitdk

A tanári munka sikerességének vizsgálata a pedagógiai attitűdök, a tanár-diák viszony és az iskolai élmények összefüggésrendszerében doktori (Ph. D) disszertáció és annak rejtett dimenziói, érdekességei Készítette: Fűzi Beatrix

A KUTATÁS BEMUTATÁSA

A kutatás koncepciójának alakulása, időbeli ütemezése 2004 Kérdőív és kipróbálása 2006 -07 KUTATÁSI KONCEPCIÓ, ESZKÖZÖK, 2005 EREDMÉNYEK Interjú és (Tanári kérdőív, kipróbálása 2007 -09 interjú 31 tanár 2009 -10 Kipróbálás I. 2006 Tantárgy-Tanulói kérdőív fejlesztés 375 Beválás-vizsgálat I. diák) Szakirodalmi meta-elemzés 2010 -11 Ismételt kutatás 2010 -11 Kipróbálás II. Beválás-vizsgálat II. 1/20

Kutatási koncepció és hipotézisek Pedagógiai attitűdök Indikátorok: Kedveltség Eredményesség Jó közérzet Diákokkal kapcsolatos attitűdök Élmények és reflexiók 2/20

Kutatási eszközök Indikátorok Kedveltség Eredményesség Osztályzatok és változásuk Tanórai aktivitás Tantárgyi attitűd és változása Flow Közérzet Kiteljesedés Jövőkép Elégedettség Ideálhoz való közelség Flow Befolyásoló tényezők Tanulói kérdőív Tanári kérdőív Attitűdskálák Rangsorolás Flow-kérdőív Metaforák Q-rendezés Nyíltvégű kérd. Tanári interjú Óramegfigyelés Pedagógiai attitűdök Tanórára való felkészülés Módszerhasználat Diákokkal kapcsolatos attitűdök Hasonlóság Nyitottság Inspirálódás Élmények és reflexiók Élmények típusa Gondolkodás – cselekvés Időbeli jellemzők A reflexió tartalma Flow

SAJÁTOS KUTATÁS-MÓDSZERTANI ELEMEK

Q-rendezés – kényszerválasztás alkalmazása 1. 2. 3. 4. 5. A diákok reakcióit nagy biztonsággal ki tudom számítani. Általában tudom, hogy miért sikerült jól/rosszul az órám. Szívesen megnézem a kollégáim óráit, hogy ötleteket merítsek. A munkámban főként az intuícióimra hagyatkozom. A tanítási módszert az óra megkezdésekor intuitív módon választom. … Kö 26. … Inkább nem Inkább jellemző -3 -2 7 9 12 -1 6 15 21 18 26 zömbös 0 11 14 24 23 17 jellemző 1 13 22 20 25 2 8 16 19 3 10 4/20

A Q-rendezéssel nyert adatok felhasználása Kezelhető: • Rangsorolt adatként – Korreláció számítás, különbözőség vizsgálat, leíró statisztika, stb. • Intervallum adatként – Állítások és személyek helycseréje – Biztosítható a normál eloszlás – Faktoranalízis végezhető – Személyek közötti hasonlóságok feltárására – Személyen belüli – pl. időbeli, kontextushoz kötött – stabilitás 5/20

A vizsgált minta Középiskolás diák 871 fő (∑ 1600 fő) Önjellemzést adó tanárok = Tanár 53 fő (∑ 70 fő) 35 fő Egyéni elemzést vállaló tanárok = 9 fő Mindkét kutatásban részt vevő tanárok= 22 fő 6/20

HOMLOKZATÓVÓ TENDENCIÁK MEGJELENÉSE

Valóságérzékelés – homlokzatóvás? – 1. Kedveltek Elutasítottak A tanárok kedveltsége a diákok és a tanárok megítélésében 7/20

Valóságérzékelés – homlokzatóvás? – 2. Sikeres pedagógus esetén Sikertelen pedagógus esetén 8/20

EREDMÉNYEK

A sikeresség indikátorainak vizsgálata H 1: Sikeresség = kedveltség+eredményesség+ jó közérzet Összefüggés és különbözőség vizsgálatok is megerősítik a hipotézisben foglaltakat Kedveltség – diákok Faktoranalízis tantárgyi attitűdje r=0, 813 p=0, 0001 kedveltség, eredményesség, Kedveltség – tanári jó közérzet szorongás r= -0, 388 p=0, 021 egyetlen faktorba tömörül, Sikeresek és sikertelenek mely a variancia 68, 5%-át diákjainak órai aktivitása magyarázza p<0, 01 9/20

További eredmény a kedveltséggel és eredményességgel kapcsolatban • Ok: a kedveltség. Okozat: az eredményesség. – Az elsőként szerzett osztályzatok közt nincs különbség – A jegyek változását a tanár kedveltsége magyarázza – Nincs következetesség a sikertelen tanárok osztályozásában H 5: A sikeresség nem jelezhető előre a tanárok neme, életkora, tantárgya és tanítással töltött ideje szerint 10/20

A befolyásoló tényezők vizsgálata/1. H 2: A sikeres pedagógusok diákképe, diákokkal kialakított kapcsolata pozitívabb Hasonlóság és kedveltség r=0, 389 p=0, 021 A tanári közérzet hat mutató-száma a hipotézis p=0, 02 szerinti összefüggést mutat Osztályzatok változása és inspiráció r=0, 429 p=0, 011 p=0, 015

A sikerességet befolyásoló tényezők/2. H 3/1: A sikeres tanárokat a tanórákra való felkészülésben nagyobb mértékben jellemzi a tanulóközpontúság • A tananyag és a tanári tevékenység tervezése megelőzi a tanulókkal kapcsolatos szempontokat • A tanulókra való ráhangolódás és tanulói sajátosságok figyelembe vétele a sikereseknek fontosabb, de nem szignifikánsan 12/20

A sikerességet befolyásoló tényezők/3. H 3/2: A sikeres tanárokra jellemzőbb a tanulói részvételt igénylő módszerek alkalmazása • Minden tanárcsoportban a tanári aktivitást igénylő módszerek alkalmazása a leggyakoribb • A beszélgetést a sikeres tanárok gyakrabban alkalmazzák (p=0, 003) A hipotézis szerinti szignifikáns kapcsolat igazolható: • a kedveltséggel • a tanári flow-mutatóval • MINDEN eredményességmutatóval 13/20

További eredmény a módszerek alkalmazásával összefüggésben Sikertelen tanár + Gyakran alkalmazott csoportmunka = KIVONÓDÁS Szorongó (r=0, 373 p<0, 05) és unatkozó (r=0, 488 p<0, 01) diákok Visszaeső tanári flow r=-0, 401 p<0, 05 Tanórára való felkészülésben: • fontos a diákok tevékenységének pontos tervezése • fontos az új módszerek kidolgozása • nem fontos a tanulói sajátosságok figyelembe vétele Reflexióban: • a diákok véleménye iránti érdeklődés hiánya • a spontaneitás elutasítása • új dolgokkal (módszerekkel, eszközökkel) való kísérletezés 14/20

A sikerességet befolyásoló tényezők/4. p=0, 005 15/20

A sikeresség változása • Beavatkozás nélkül a tanári sikeresség mértéke 99%-ig stabil jellemző • Változás traumatikus élmény hatására – A tanári szerepmodell alakult át és a diákokkal kapcsolatos attitűdök változtak jelentősen 2007 - „A diákok kb. 30%-val nem érdemes foglalkozni. ” Tanítás vagy vezetés 2011 - „Mindenkivel érdemes vesződni, csak van, akinél később lesz eredménye. ” 16/20

AZ EREDMÉNYEK FELHASZNÁLÁSA

Tantárgy-fejlesztések az Óbudai Egyetem mérnöktanári mesterképzésében • Didaktika és Neveléstan tantárgyak – Tartalmi hangsúlyok – Módszerek • A fejlesztések célja: – Diákokkal való azonosulás, nézőpontjuk átvételének gyakorlása – A tanár-diák kapcsolatra támaszkodó módszerrepertoár – Tanári szerepmodell fejlesztése 17/20

A tantárgyak tanulásának hatása I G E N 65%-uk alkalmazta sikeresen egy aktuális iskolai konfliktusa I megoldásában A szemléletváltozás az alábbi területeket érintette: • a diákokra való ráhangolódás (p<0, 01) • a diákok viselkedésének megértése (p<0, 001) G E N 18/20

A sikeresség fejlesztése Sikeresség felmérése I. diákok bevonásával Rendezett diákokkal kapcsolatos attitűdök és szerepmodell Fejlesztés kognitív elemekkel Kedveltség változása Tanulói osztályzatok változása Órai aktivitás változása Tantárgyi attitűdök változása 3102. sz. tanár 3103. sz. tanár Érzelmikapcsolati, szerepmodell problémák Sikeresség felmérése II. diákok bevonásával - 3201. sz. tanár 3105. sz. tanár 19/20

KÖVETKEZTETÉSEK

• Tanári sikeresség megbízható vizsgálata – Tanárok, tanulók és független megfigyelő bevonása – Komplex eszközrendszer – Longitudinális jelleg • A tanári karakter, mint gestalt – Hasonlóságok – Egyediség • A tanári sikeresség (minőség) fejleszthető – Sikeres tanárok – Középmezőny – Sikertelen tanárok kognitív tartalmakkal szerepmodell rendezése kognitív eszközökkel, majd ismeretekkel szerepmodell és érzelmi kapcsolati elemek rendezése mentorálással 20/20

Kérlek, tegyétek fel kérdéseiteket! MEGTISZTELŐ FIGYELMETEKET KÖSZÖNÖM!