Gazda Istvn intzeti igazgat a Magyar Orvostrtnelmi Trsasg

Gazda István intézeti igazgató a Magyar Orvostörténelmi Társaság alelnöke

Semmelweis orvostörténészi szemszögből 2018. október 16.

Tapasztalatra épülő rendszabályok a Semmelweis előtti években

A’ seborvos sebes kezét ne értesse a’ rothadt ’s ragadvány sebhez! Máskor is megmossa magát és kezeit! (Zsoldos János, 1818)

Állatgyógyászati rendszabások „akik esett marha bőrével, húsával, gyapjával foglalkoznak, sértett kézzel soha se nyúljanak hozzá”

„utána pedig jól megmosódjanak szappanos vízzel, sőt eczettel vagy olly mosódzóval, melly áll egy két nehezék chlór mésznek egy meszely vízzel való vegyületéből” (Csorba József dr. , 1837)

„Aki illeti [megérinti] akármely embernek a holttestét, tisztátalanná lesz hét napig. ” Mózes IV. könyve

Semmelweis kortársai: a mikroorganizmusok létének feltételezői

A mikro organizmusok patogenitásáról Jacob Henle 1840

Henle kimondja: hogy élő anyag közvetíti a fertőzést, nem pedig miazmák, tellurikus és kozmikus tényezők „Von den Miasmen und Contagien und von den miasmatisch-contagiösen Krankheiten” (1840)

J. Henle 1809 1885 MTA tag: 1884

Legismertebb göttingeni tanítványa az 1866 ban diplomát szerzett R. Koch elfogadta Henle tanítását: a fertőző betegségek okozói valószínűleg mikroszkopikus lények.

Agostino Bassi

Bassi 1852 ben kimondta, hogy „minden fertőző betegséget parasita mikroorganismusok okoznak, amelyek állati vagy növényi eredetűek”

Ő volt az első, aki a betegség elleni védekezés eszközéül a desinfectiót ajánlotta. Az általa ajánlott desinficiens szerek: hő, ásványi savak, lúgok.

Semmelweis disszertációjában olvasható „A modern orvostan virágzásának forrása a kórbonctanban keresendő” (1844)

A mikroszkopizálás korai orvostudorai közül többeket Semmelweis személyesen ismert

Gruby Dávid

Semmelweis 1838/39 ben Berres intézetében tanult. Rokitansky 1842 es pári zsi útja során vásárolt egy mikroszkópot. Ettől az évtől kezdve tanult nála Semmelweis.

Semmelweis kérvényéből: a jelölt „nem mulasztott el semmilyen alkalmat sem arra, hogy még különlegesen alapos kiképzést szerezzen a patológiai, mikroszkopikus és topográfiai anatómiában” Bécs, 1846. február 5.

Mikroszkóp a pesti egyetemen

Lenhossék József anatómus mikroszkóp használó 1843 tól

A cikkből is kitűnik: Schordann Zsig mond, Semmelweis pesti tanára, Lenhossék tanítványa is használt mikroszkópot

Monográfia a mikroszkóp orvosi alkalmazásáról

1849

A tanári kar, 1863

Néhány orvostörténeti kérdés

Elegendő e egyszeri klórvizes kézmosás? Valóban női betegség e a gyermekágyi láz?

Döbbenetesen hatott rá, hogy tanártársa egy eddig csak nőknek tulajdonított betegségben, a gyermekágyi lázban hunyt el. Jakob Kolletschka (1803– 1847)

Nem évszakfüggő Nem járványos betegség

Saját betegsége

A róla készült portrék 1857 ben, 39 évesen 1860 ban, 42 évesen

1863 ban, 45 évesen 1864 ben, 46 évesen

„Különös és szomorú játéka a sorsnak, hogy mint Semmelweis, úgy Fleischer József és Bruck Jakab is életük utolsó éveit a paralysis progressiva hosszú, sötét éjjelében töltötték el. . . ” Orvosi Hetilap, 1902

Garamvölgyi László: Semmelweist meggyilkolták Valószínűleg nem egy szike ejtette seb elfertőzése miatt halt meg Semmelweis Ignác. Agyonverték annak a bécsi kórháznak a pincéjében, amelyben előzőleg igazgatói állást kapott.

Tanultak e tőle a kortársak?

1870

Az orvostörténész válaszol

„… ungarndeutscher Chirurg und Geburtshelfer im damaligen Kaisertum Österreich”. Magyar német sebész és szülész, aki az egykori Osztrák Császárságban, az Osztrák Birodalomban működött.

Nem tudott jól magyarul Rossz tanuló volt a gimnáziumban, ezért vitték el Budáról Székesfehérvárra A bécsi egyetem az első év végén megbukott, jobb lett volna, ha a jognál marad

Végzése után Bécsben két éven át fizetéstelen orvos volt, szülei tartották el A Rókus kórházban két éven át fizetéstelen volt, miből élt?

Elméletének cáfolata Levegő Épületek anyaga Textília Virágpor Démon