Etika Etika def az erklccsel foglalkoz tudomny a

  • Slides: 35
Download presentation
Etika

Etika

Etika • def. : az erkölccsel foglalkozó tudomány • a szó eredete (görög) –

Etika • def. : az erkölccsel foglalkozó tudomány • a szó eredete (görög) – éthosz (jellem) éthiké (jellemmel kapcsolatos) – ethosz (szokás) • az etika részei: – deskriptív etika tudományos megközelítés – metaetika filozófiai megközelítés – normatív etika (filozófiai) etika v. erkölcsfilozófia

Deskriptív etika • Az erkölcsi vélekedések és az erkölcsös viselkedés tényszerű vizsgálata (leírás). •

Deskriptív etika • Az erkölcsi vélekedések és az erkölcsös viselkedés tényszerű vizsgálata (leírás). • • • antropológia szociológia pszichológia biológia történettudomány • azzal foglalkozik, ami VAN

Metaetika • Az etika alapjait, előfeltevéseit vizsgálja • metafizikai és ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozik •

Metaetika • Az etika alapjait, előfeltevéseit vizsgálja • metafizikai és ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozik • erkölcsi fogalmak elemzése (analitikus etika) • erkölcsi érvelések vizsgálata • az etika státusza (objektív szubjektív; igaz vagy hamis) • az etika megalapozás (objektivitás)

Normatív etika • preskriptív etika • tárgya a normaadás – az etikailag helyes viselkedés

Normatív etika • preskriptív etika • tárgya a normaadás – az etikailag helyes viselkedés szabályainak megtalálása • a ”Hogyan kellene élnem? ” kérdésre válaszol • tárgya: a KELL • részei: – általános normatív etika – alkalmazott normatív etika

Általános normatív etika • általános és elvont módon igyekszik válaszolni a ”Hogyan kellene élnem?

Általános normatív etika • általános és elvont módon igyekszik válaszolni a ”Hogyan kellene élnem? ” kérdésre • milyen általános erkölcsi normákat kellene elfogadnunk, és miért? • etikai elméletek: – deontológiai etikai elméletek – konzekvencionalista etikai elméletek – erényetikai elméletek

Normatív etikai elméletek • Hogyan kellene élnem? – Mit kell tennem? Mit nem szabad

Normatív etikai elméletek • Hogyan kellene élnem? – Mit kell tennem? Mit nem szabad tennem? • deontológiai elméletek • konzekvencionalista elméletek • Hogyan kellene élnem? – Milyen ember legyek? • erényetikai elméletek

Deontológiai etikai elméletek • a szó eredete (görög) – deon (kötelesség) + logosz (tudomány)

Deontológiai etikai elméletek • a szó eredete (görög) – deon (kötelesség) + logosz (tudomány) • a szó jelentése – kötelességek tana (kötelességetika) • Hogyan kellene élnem? – kötelességek teljesítése: az erkölcsi szabályok betartása – erkölcsileg helyes a cselekedet: ha tiszteletben tartja az erkölcsi szabályokat – abszolút (feltétlen) kötelességek konfliktusa – prima facie kötelességek (pl. az orvosetika négy alapelve) • egy prima facie kötelességet nem mindig kell betartani, viszont mindig figyelembe kell venni (abszolút, mert figyelembe kell venni nem abszolút, mert nem kell mindig betartani) • egy prima facie kötelességet mindig kötelező betartani, ha más prima facie kötelességgel nem ütközik

Konzekvencionalista etikai elméletek • Következményetika – egy tett erkölcsi megítélésénél a cselekedet következményei számítanak

Konzekvencionalista etikai elméletek • Következményetika – egy tett erkölcsi megítélésénél a cselekedet következményei számítanak • egy konzekvencionalista elmélet két részből áll: – egy értékelméletből, mely megmondja, mi a jó és a rossz – a helyes cselekvést leíró elméletből, mely megmondja, hogyan kell a cselekvőnek az értékelméletben megadott értékhez viszonyulnia (a jó maximalizálása, a rossz minimalizálása, vagyis a jó/rossz arány maximalizálása – hasznosság elve) • erkölcsileg helyes a cselekedet: ha a lehető legtöbb jót, illetve a lehető legkevesebb rosszat hozza létre, vagyis ha maximalizálja a jó/rossz arányt

Utilitarizmus • Kinek a számára kell a jó/rossz arányt maximalizálni? – egoizmus: a cselekvő

Utilitarizmus • Kinek a számára kell a jó/rossz arányt maximalizálni? – egoizmus: a cselekvő egyén számára – utilitarizmus: az összes ember számára (minden érintett számára) • utilitarizmus – minden ember érdekeinek egyenlő és pártatlan figyelembevétele (állatok is!) – úgy kell cselekedni, hogy a legtöbb embernek a legtöbb jót tegyük (illetve a legkevesebb rosszat okozzuk) abszolút szabály!

Erényetika • Hogyan kellene élnem? – Milyen ember legyek? ( Mit kell tennem? )

Erényetika • Hogyan kellene élnem? – Milyen ember legyek? ( Mit kell tennem? ) • nem a cselekvésen, hanem a jellemen van a hangsúly • az erkölcs célja – nem bizonyos erkölcsi elvek vagy szabályok betartása (mert ezek nem tudnak a különböző helyzetek sajátosságaihoz alkalmazkodni) – hanem az erkölcsileg helyes jellem kifejlesztése (bizonyos jellemvonások kifejlesztése)

Erényetika • az erény: – az erkölcsileg helyes cselekvésre való hajlandóság – állandó jellemvonás

Erényetika • az erény: – az erkölcsileg helyes cselekvésre való hajlandóság – állandó jellemvonás – gyakorlással fejleszthető • Egy erkölcsi probléma helyes megoldása az, ahogyan az erényes ember az adott szituációban cselekszik. • alternatív vagy kiegészítő elmélet?

Aranyszabály • pozitív megfogalmazása – Csak azt tedd másokkal, amit kívánsz, hogy ők is

Aranyszabály • pozitív megfogalmazása – Csak azt tedd másokkal, amit kívánsz, hogy ők is cselekedjenek teveled! • negatív megfogalmazása – Ne tedd másokkal azt, amit nem kívánsz, hogy ők veled cselekedjenek! • értelmezése: döntéseinkben vegyük figyelembe mások érdekeit, szempontjait, kívánságait

Alkalmazott normatív etika • alkalmazott v. gyakorlati etika • egy adott szakma gyakorlása közben

Alkalmazott normatív etika • alkalmazott v. gyakorlati etika • egy adott szakma gyakorlása közben felvetődő konkrét erkölcsi kérdésekkel foglalkozik • az általános etika elveit illetve elméleteit próbálja alkalmazni konkrét problémákra • ide tartozik például a környezeti etika, az üzleti etika és a bioetika

Bioetika és etika ETIKA Az erkölcs tudományos vizsgálata Deskriptív etika Erkölcsszociológia Az erkölcs filozófiai

Bioetika és etika ETIKA Az erkölcs tudományos vizsgálata Deskriptív etika Erkölcsszociológia Az erkölcs filozófiai vizsgálata Metaetika Erkölcspszichológia Normatív vagy preskriptív etika Általános normatív etika Alkalmazott normatív etika Bioetika

Etika és orvoslás • Bioetika – definíció: – az alkalmazott normatív etika egyik ága,

Etika és orvoslás • Bioetika – definíció: – az alkalmazott normatív etika egyik ága, mely a modern orvosbiológia által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus filozófiai vizsgálatával foglalkozik • Egészségügyi etika – nem csak az orvosok, hanem más egészségügyi dolgozók etikai problémáival is foglalkozik (az egészségügyi ellátás csapatmunka) – az egészségügy mint rendszer etikai problémáival is foglalkozik • Klinikai etika • a gyógyítás során, a betegágy mellet felmerülő konkrét etikai problémákkal foglalkozik ( hagyományos orvosi etika)

Bioetika és Orvosi etika Bioteika Orvosi etika • filozófiai megközelítés • nem csak az

Bioetika és Orvosi etika Bioteika Orvosi etika • filozófiai megközelítés • nem csak az orvosok szempontjait jeleníti meg • pluralizmus • a vizsgálódási területe tágabb • interdiszciplináris • formális oktatás • tapasztalat és hagyomány • csak az orvosok szempontjait jeleníti meg • konszenzus • vizsgálódási területe szűkebb (egészségügy) • nem interdiszciplináris • informális oktatás (eskü vagy ü pl. neuroetika, ”animal ethics”, biotechnológiai etika, környezeti etika és nanoetika kódex (viselkedési szabályok) + a gyakorlatban megtanulható)

Etika és orvoslás • • Szakemberek szerint Orvosi etika Fogorvosi etika Ápolásetika Gyógyszerészi etika

Etika és orvoslás • • Szakemberek szerint Orvosi etika Fogorvosi etika Ápolásetika Gyógyszerészi etika • • • Szakterületek szerint Pszichiátriai etika Sebészeti etika Reproduktív etika Génetika Közegészségügyi etika stb.

Az etika kétféle felfogása • az etika abszolutista felfogása – etikai kérdésekben csupán egyetlen

Az etika kétféle felfogása • az etika abszolutista felfogása – etikai kérdésekben csupán egyetlen helyes álláspont létezik (az etika hasonlít a tudományhoz) • az etika pluralista felfogása – etikai kérdésekben sokszor több, egyaránt elfogadható és védhető álláspont létezik (az etika nem hasonlít a tudományhoz) – a különböző álláspontok eltérő – bizonyításra már nem szoruló – végső erkölcsi értékekre épülnek (hasonlítanak a geometriai axiómákhoz) – tolerancia!

A bioetika szerepe • Miben tud segíteni a bioetika? 1. a kínálkozó több alternatíva

A bioetika szerepe • Miben tud segíteni a bioetika? 1. a kínálkozó több alternatíva közül néhányat kizár mint erkölcsileg elfogadhatatlant (nem mindig tud egy erkölcsi probléma megoldására egyetlen helyes megoldást ajánlani, mert sokszor több különböző alternetíva egyaránt védhető) 2. - pl. szelekciós kritériumok megfelelő eljárási szabályok kidolgozása nem a jó megoldást mondja meg, hanem azt, hogy milyen eljárással kell az erkölcsi problémát megoldani, hogy a megoldás erkölcsileg elfogadható legyen - pl. az orvosetika négy alapelve

Az orvosetika alapelvei

Az orvosetika alapelvei

Az orvosetika alapelvei • • az autonómia tiszteletének elve a ”Ne árts!” elve a

Az orvosetika alapelvei • • az autonómia tiszteletének elve a ”Ne árts!” elve a jótékonyság elve az igazságosság elve • princip(a)lizmus • prima facie elvek

Autonómia • a szó eredete (görög) – autosz (ön) és nomosz (törvény) • a

Autonómia • a szó eredete (görög) – autosz (ön) és nomosz (törvény) • a szó jelentése – öntörvényűség, önállóság • definíció: autonóm az az ember, aki fizikai és pszichológiai korlátozottságok nélkül, vagyis külső és belső kényszertől mentesen, szabadon képes mérlegelni cselekvési alternatívák között, s az ily módon választott alternatívának megfelelően képes cselekedni • elemei – a gondolkodás autonómiája ez a legfontosabb! – az akarat autonómiája – a cselekvés autonómiája

Az autonómia tisztelete • definíció: emberek autonóm döntései vagy tettei mindaddig nem korlátozhatók, illetve

Az autonómia tisztelete • definíció: emberek autonóm döntései vagy tettei mindaddig nem korlátozhatók, illetve nem akadályozhatók, amíg ezek mások autonómiáját nem sértik • jelentése: egy autonóm embernek joga van arra, hogy saját ügyeiben saját értékrendje, nézetei és tervei alapján saját maga döntsön, és ezt másoknak tiszteletben kell tartaniuk • Autonóm ember autonóm döntése vagy cselekedete csak és kizárólag mások védelme érdekében korlátozható, illetve akadályozható meg. (John Stuart Mill) • Ebből vezethető le a tájékozott beleegyezés elve.

”Ne árts!” elve • három eleme: – az orvosnak mindig a beteg javát, jóllétét

”Ne árts!” elve • három eleme: – az orvosnak mindig a beteg javát, jóllétét kell a legfontosabbnak tartania – az orvosnak mindig kellő gondossággal kell eljárnia azért, hogy az orvosi beavatkozásoktól elválaszthatatlan veszélyeket a lehetséges minimumra szorítsa le – a beavatkozás előnyeit és hátrányait egyránt mérlegelni kell, s csak a kedvező előny/hátrány arányú beavatkozást szabad elvégezni (a beteg szerepe!)

”Ne árts!” elve Ø a beteg szerepe: ükellő fevilágosítás után eldönteni, hogy mi számít

”Ne árts!” elve Ø a beteg szerepe: ükellő fevilágosítás után eldönteni, hogy mi számít előnynek illetve hátránynak, valamint kedvező előny/hátrány aránynak Ø gondosság: üa tájékoztatás során üa beavatkozás során • az orvosi kezelés kára – biztosan bekövetkező károsodás – lehetséges károsodás

”Ne árts!” elve • A ”Ne árts!” elvéből levezethető több specifikusabb szabály is, például:

”Ne árts!” elve • A ”Ne árts!” elvéből levezethető több specifikusabb szabály is, például: – Ne ölj! – Ne okozz fájdalmat vagy szenvedést! • orvosi jog – megbízási szerződés (elvégzést vállal) – eredményfelelősségi szerződés (eredményt is vállal)

A jótékonyság elve • két részből áll: – a pozitív jótékonyság elve • Előzd

A jótékonyság elve • két részből áll: – a pozitív jótékonyság elve • Előzd meg a rosszat! • Szüntesd meg a rosszat! • Tegyél jót! – a hasznosság elve • A következmények előzetes mérlegelése után azt az alternatívát kell választani, amelyik a maximális haszon/kár (jó/rossz) arányt eredményezi

A jótékonyság elve • Kötelesség vagy ajánlott elv? • Mit jelent? – Nem várható

A jótékonyság elve • Kötelesség vagy ajánlott elv? • Mit jelent? – Nem várható el, hogy valaki komoly személyes áldozatot hozzon mások megsegítése érdekében, az azonban igen, hogy segítsen, ha ez számára csak (nagyon) csekély kockázattal jár. • A ”Ne árts!” parancs szigorúbb és erősebb! – A ”Ne árts!” elvének betartása érdekében még komolyabb személyes áldozatoktól sem szabad visszariadnunk. (mindenkire és minden körülmények között érvényes) • Különbözik-e a ”Ne árts!” elvétől?

A jótékonyság és a ”Ne árts!” elve • Nem két különálló elv, hanem egy

A jótékonyság és a ”Ne árts!” elve • Nem két különálló elv, hanem egy kontinuum két végpontja: – Tegyél jót! Szüntesd meg a rosszat! Előzd meg a rosszat! Ne tegyél rosszat! • Cselekvés nem-cselekvés (orvoslásban? ) • A Hippokratészi eskü – ”Bármely házba lépek is be, azért megyek oda, hogy hasznára legyek a betegnek, tartózkodva minden szándékos jogtalanságtól és kártevéstől … ”

Alapelvek konfliktusa Ø a beteg nem egyezik bele az orvos által javasolt kezelésbe •

Alapelvek konfliktusa Ø a beteg nem egyezik bele az orvos által javasolt kezelésbe • jótékonyság elve – az orvos tegye azt, ami a beteg orvosi érdeke – paternalisztikus • az autonómia tiszteletének elve – a beteg döntésének elfogadása – bioetika: (a) összességében mi a legjobb a betegnek (orvosi és egyéb érdekek) – ennek megválaszolására csak a beteg képes; (b) a jótékonyság elvének a megvalósítását jelenti, ha tiszteletben tartják valakinek az autonómiáját

Az igazságosság elve • Az igazságosság elmélete azt vizsgálja, hogyan kell a társadalomban az

Az igazságosság elve • Az igazságosság elmélete azt vizsgálja, hogyan kell a társadalomban az előnyöket és hátrányokat megfelelően elosztani. – igazságos: ha mindenki azt kapja, ami neki jár • Kérdés? – Kinek mi jár? • Kétféle válasz: – formális válasz (Arisztotelész) – tartalmi válaszok

Az igazságosság elve • Arisztotelész: a formális igazságosság vagy egyenlőség elve – Az egyenlőkkel

Az igazságosság elve • Arisztotelész: a formális igazságosság vagy egyenlőség elve – Az egyenlőkkel egyenlően, az egyenlőtlenekkel pedig lényeges egyenlőtlenségeik arányában egyenlőtlenül kell bánni. • Azért formális, mert nem mondja meg, melyek azok a tulajdonságok, amelyek egyenlőtlensége morálisan olyan lényeges, hogy indokolja az egyenlőtlen bánásmódot. tartalmi igazságossági elvek

Az igazságosság elve • tartalmi igazságossági elvek: – mindenkinek egyenlően – mindenkinek szükségletei szerint

Az igazságosság elve • tartalmi igazságossági elvek: – mindenkinek egyenlően – mindenkinek szükségletei szerint – mindenkinek erőfeszítései szerint – mindekinek teljesítménye szerint – mindenkinek érdemei szerint – mindenkinek a piac törvényei szerint • igazságossági elv(ek) igazságosságelméletek