Etika Etika def az erklccsel foglalkoz tudomny a

Etika

Etika • def. : az erkölccsel foglalkozó tudomány • a szó eredete (görög) – éthosz (jellem) éthiké (jellemmel kapcsolatos) – ethosz (szokás) • az etika részei: – deskriptív etika tudományos megközelítés – metaetika filozófiai megközelítés – normatív etika (filozófiai) etika v. erkölcsfilozófia

Deskriptív etika • Az erkölcsi vélekedések és az erkölcsös viselkedés tényszerű vizsgálata (leírás). • • • antropológia szociológia pszichológia biológia (agykutatás) történettudomány • azzal foglalkozik, ami VAN

Metaetika • Az etika alapjait, előfeltevéseit vizsgálja – metafizikai és ismeretelméleti kérdésekkel foglalkozik • erkölcsi fogalmak elemzése (analitikus etika) • erkölcsi érvelések vizsgálata • az etika státusza (objektív szubjektív; igaz vagy hamis) • az etika megalapozás (objektivitás)

Normatív etika • preskriptív etika • tárgya a normaadás – az etikailag helyes viselkedés szabályainak megtalálása – a ”Hogyan kellene élnem? ” kérdésre válaszol • tárgya: a KELL • részei: – általános normatív etika – alkalmazott normatív etika

Általános normatív etika • általános és elvont módon igyekszik válaszolni a ”Hogyan kellene élnem? ” kérdésre • milyen általános erkölcsi normákat kellene elfogadnunk, és miért? • normatív etikai elméletek: – deontológiai etikai elméletek – konzekvencionalista etikai elméletek – erényetikai elméletek

Alkalmazott normatív etika • alkalmazott v. gyakorlati etika • egy adott szakma gyakorlása közben felvetődő konkrét erkölcsi kérdésekkel foglalkozik • az általános etika elveit illetve elméleteit próbálja alkalmazni konkrét problémákra • ide tartozik például a környezeti etika, az üzleti etika és a bioetika

Bioetika és etika ETIKA Az erkölcs tudományos vizsgálata Deskriptív etika Erkölcsszociológia Az erkölcs filozófiai vizsgálata Metaetika Erkölcspszichológia Normatív vagy preskriptív etika Általános normatív etika Alkalmazott normatív etika Bioetika

Bioetika • a Bioetika születése: – mikor? : 1960 -as évek – hol? : USA – miért? : az orvosbiológia fejlődése gyakorlati szempontból is fontossá tett néhány filozófiai kérdést • def. : az alkalmazott normatív etika egyik ága, mely a modern orvosbiológia által felvetett erkölcsi kérdések szisztematikus filozófiai vizsgálatával foglalkozik

Bioetika és Orvosi etika Bioetika Orvosi etika • filozófiai megközelítés • nem csak az orvosok szempontjait jeleníti meg • pluralizmus • a vizsgálódási területe tágabb • interdiszciplináris • formális oktatás • tapasztalat és hagyomány • csak az orvosok szempontjait jeleníti meg • konszenzus • vizsgálódási területe szűkebb (egészségügy) • nem interdiszciplináris • informális oktatás (eskü vagy ü pl. neuroetika, ”animal ethics”, biotechnológiai etika, környezeti etika és nanoetika kódex (viselkedési szabályok) + a gyakorlatban megtanulható)

Etika és orvoslás Ø egészségügyi etika • nem csak az orvosok, hanem más egészségügyi dolgozók etikai problémáival is foglalkozik (az egészségügyi ellátás csapatmunka) • az egészségügy mint rendszer etikai problémáival is foglalkozik Ø klinikai etika • A gyógyítás során, a betegágy mellet felmerülő konkrét etikai problémákkal foglalkozik ( hagyományos orvosi etika)

Etika és orvoslás • • Szakemberek szerint Orvosi etika Fogorvosi etika Ápolásetika Gyógyszerészi etika • • Szakterületek szerint Pszichiátriai etika Fogorvosi etika Sebészeti etika Reproduktív etika Génetika Közegészségügyi etika stb.

Normatív etikai elméletek • Hogyan kellene élnem? – Mit kell tennem? Mit nem szabad tennem? • deontológiai elméletek • konzekvencionalista elméletek • Hogyan kellene élnem? – Milyen ember legyek? • erényetikai elméletek

Deontológiai etikai elméletek • a szó eredete (görög) – deon (kötelesség) + logosz (tudomány) • a szó jelentése – kötelességek tana (kötelességetika) • Hogyan kellene élnem? – kötelességek teljesítése: az erkölcsi szabályok betartása • Miért kell a kötelességeket betartani? – mert betartásuk önmagában is értékes (nem a hasznosságuk miatt!) • erkölcsileg helyes a cselekedet: ha tiszteletben tartja az erkölcsi szabályokat

Deontológiai etikai elméletek • szabályok – felszólítások • tiltások (”Ne ölj!”, ”Ne lopj!”, ”Ne hazudj!”) • előírások (”Igéreteidet tartsd be!”) – abszolút (feltétlen) kötelességek • problémák – az erkölcsi szabályok megalapozás – kötelességek konfliktusa • kettős hatás elve • William David Ross: kvázi-deontológiai elmélet

Kant • Olyan kritérium keresése, mellyel eldönthető, hogy erkölcsi szabály érvényes és elfogadható-e vagy sem. • kétféle parancs – hipotetikus imperatívusz (feltételes parancs) • ha-akkor: Ha X-et akarod, tedd Y-t. • egy cél elérése érdekében kell betartani (nem abszolút) – kategorikus imperatívusz (feltétlen parancs) • a keresett kritérium • önmagáért kell betartanunk • abszolút (feltétlen) kötelesség

Az univerzalizáció elve • ”Cselekedj úgy, mintha cselekedeted maximájának akaratod révén általános természettörvénnyé kellene vállnia” • maxima: a cselekvőt motiváló szubjektív elv – maxima cselekvés (Mi lenne, ha mindenki így cselekedne? ) • Mikor fogadható el egy cselekedet erkölcsileg? – ha maximája általános elterjedése – ellentmondás nélkül elgondolható (pl. hamis ígéret, hazugság) – ha maximája általános elterjedése – akarható (az egyén számára elfogadható)

Az univerzalizáció elve • univerzalizáció három lépésben (John Mackie) 1. Akarható-e a vizsgált maxima általános elterjedése az univerzalizálást végző alany számára? Akkor is elfogadható-e a maxima általános elterjedése, ha az univerzalizálást végző alany egy másik ember helyzetében lenne – de még a saját értékeivel és személyiségével? (pl. fizetőképesség elve) Akkor is elfogadható-e a maxima általános elterjedése, ha az univerzalizálást végző alany egy másik ember helyében lenne – akinek más az értékrendje és a személyisége? (pl. segítségnyújtás) 2. 3. az általánosíthatóság elvét (2. , 3. ) a közgondolkodás is használja: Ø Képzeld magad az én helyembe!

Az ember mint öncél • ”Cselekdj úgy, hogy az emberiséget mind saját személyedben, mindenki más személyében mindig célnak is, sohasem pusztán eszköznek tekintsd” • az emberi személy tiszteletének elve • ”célnak is” (pl. operáció) • amilyen mértékben célja a viselkedésemnek a másik ember érdeke is, olyan mértékben vagyok vele szemben erkölcsös • amilyen mértékben nem veszem figyelembe a másik ember érdekeit, olyan mértékben vagyok vele szemben erkölcstelen

Aranyszabály • pozitív megfogalmazása – Csak azt tedd másokkal, amit kívánsz, hogy ők is cselekedjenek teveled! • negatív megfogalmazása – Ne tedd másokkal azt, amit nem kívánsz, hogy ők veled cselekedjenek! • értelmezése: döntéseinkben vegyük figyelembe mások érdekeit, szempontjait, kívánságait

Kettős hatás elve • a kérdés – Mely esetekben engedhető meg valamilyen erkölcsi jó elérése érdekében valamilyen rosszat okozni vagy valamilyen rossz keletkezését eltűrni? • a különbségtétel – a két hatás – egy tett szándékolt következménye nem lehet rossz (szándékosan (közvetlenül) rosszat tenni erkölcsileg mindig elfogadhatatlan) – egy tett előre látott, de nem szándékolt ”mellékhatása” lehet rossz (rosszat nem szándékolt ”mellékhatásként” létrehozni erkölcsileg elfogadható)

Kettős hatás elve • alkalmazásának feltételei – maga a tett erkölcsileg nem elfogadhatatlan – a rossz következmény nem szándékolt (csak előre látott mellékhatás; csak a jó következmény szándékolt) – a rossz következmény nem eszköz a jó következmény eléréséhez (a jó következmény nem a rossz következmény eredményeképpen jön létre) – arányosság elve: a létrehozott jó nagyobb, mint a létrehozott rossz – a jó és rossz következmény szétválaszthatatlanul összekapcsolódik, és a jó másképp nem elérhető

Kettős hatás elve • példák – öngyilkosság / önfeláldozás – méheltávolítás / koponyamegfúrás – morfinnal való fájdalomcsillapítás / aktív eutanázia • tanulságok – a bizonytalanság jelentősége az etikában • a ”mellékhatások” általában bizonytalanabbak, mint az eszközök és a célok (mivel az előbbiek nem szándékoltak, az utóbbiak viszont akartak) • az eszközök és célok rossz voltát sokkal kevésbé szabad eltűrni, mint a ”mellékhatások” rossz voltát (mivel az előbbiek bekövetkezése biztosabb, mint az utóbbiaké) • minél biztosabb egy ”mellékhatás” bekövetkezése, annál inkább figylembe kell venni a döntés során

Kvázi-deontológiai elmélet • kétféle kötelesség létezik – prima facie (első látásra elfogadható) kötelességek: ezek a morális szabályok – aktuális (tényleges) kötelességek: egy adott szituációban fennálló kötelességek: ezek szerint kell cselekedni • Hogyan lesz a prima facie kötelességből aktuális kötelesség? – ha nem ütköznek egymással – ha ütköznek egymással el kell dönteni melyik kötelesség az erősebb, és annak megfelelően kell cselekedni (nincsen előre meghatározott fontossági/erősségi sorrend!)

Kvázi-deontológiai elmélet • a prima facie kötelességek betartása – egy prima facie kötelességet nem mindig kell betartani, viszont mindig figyelembe kell venni • abszolút: figyelembe kell venni • nem abszolút: nem kell mindig betartani (ha ütköznek!) – egy prima facie kötelességet mindig kötelező betartani, ha más prima facie kötelességgel nem ütközik • hétköznapi gondolkodás a szabályokról • lelkiismeretfurdalás

Konzekvencionalista etikai elméletek • Következményetika – egy tett erkölcsi megítélésénél a cselekedet következményei számítanak (a létrehozott jó mennyisége) • egy konzekvencionalista elmélet két részből áll: – egy értékelméletből, mely megmondja, mi a jó és a rossz – a helyes cselekvést leíró elméletből, mely megmondja, hogyan kell a cselekvőnek az értékelméletben megadott értékhez viszonyulnia a jó maximalizálása, a rossz minimalizálása, vagyis a jó: rossz arány maximalizálása = hasznosság elve • erkölcsileg helyes a cselekedet: ha a lehető legtöbb jót, illetve a lehető legkevesebb rosszat hozza létre, vagyis ha maximalizálja a jó: rossz arányt

Értékelmélet • az érték két fajtája – instrumentális érték: más érték elérésének eszköze (pl. pénz, egészségügyi ellátás) – önérték: ami önmagában és önmagáért értékes • értékelméletek – hedonizmus (jó: gyönyör; rossz: fájdalom) – monista • kvantitatív (Jeremy Bentham) és kvalitatív (John Stuart Mill) – eudaimonizmus (jó: boldogság; rossz: szenvedés) – monista – preferencia-utilitarizmus (jó: amire egy ember vágyik; rossz: amit valaki nem kíván) – pluralista – érdek-utilitarizmus (jó: ami egy ember érdekét szolgálja; rossz: ami nem szolgálja valaki érdekét) – pluralista

Utilitarizmus • Kinek a számára kell a jó: rossz arányt maximalizálni? – egoizmus: a cselekvő egyén számára – utilitarizmus: az összes ember számára (minden érintett számára) • utilitarizmus – minden ember érdekeinek egyenlő és pártatlan figyelembevétele – úgy kell cselekedni, hogy a legtöbb embernek a legtöbb jót tegyük (illetve a legkevesebb rosszat okozzuk) abszolút szabály!

Tett-utilitarizmus • A cselekvőnek ki kell választania azt a cselekvési alternatívát, amelyik az adott helyzetben az összes érintett ember számára maximalizálja a jó: rossz arányt. (helyes a tett: ha megfelelt a hasznosság elvének) • Az erkölcsi szabályok betartásának csekély jelentőséget tulajdonít. – ha egy cselekedet történetesen megfelel egy erkölcsi szabálynak, az szerencse, de nem érdem – ha csak egy erkölcsi szabály megszegése árán valósítható meg a jó: rossz arány maximalizálása, akkor ez nemcsak megengedett, hanem kötelező is

Szabály-utilitarizmus • az erkölcsi szabályok betartása fontos • Olyan szabályokat kell elfogadnunk, melyek általános betartása a legtöbb ember számára a legtöbb jót eredményezi. • Egyedi tetteinkben szigorúan az elfogadott szabályok szerint kell eljárnunk. (helyes a tett: ha megfelelt az elfogadott szabályoknak) • A szabály-utilitarizmus szerint tetteinket a szabályoknak, lyoknak szabályainkat pedig a hasznosságnak kell irányítania. (helyes a tett: ha megfelel egy szabálynak, ami viszont megfelel a hasznosság elvének)

Utilitarizmus • előnyei – a mindennapi gondolkodsunkra hasonlít – racionális vitára ad lehetőséget – rugalmasság • problémái – bármilyen erkölcsi szabály megszeghető – a következmények megítélése (mi a jó/rossz következmény? ; a különböző jók/rosszak összevetése; hol az időbeli határ? ) – nem csak a következmények számítanak (igazságosság, jogok, a múlt (ígéret, jóvátétel, viszonzás)) – a személyes kapcsolatok leértékelése (pártatlanság miatt) – túl sokat követel (az erkölcsileg elvárható és hősies tett összemosása)

Erényetika • Hogyan kellene élnem? – Milyen ember legyek? ( Mit kell tennem? ) • nem a cselekvésen, cselekvésen hanem a jellemen van a hangsúly • az erkölcs célja – nem bizonyos erkölcsi elvek vagy szabályok betartása ( a szabályok nem tudnak a különböző helyzetek sajátosságaihoz alkalmazkodni) – hanem az erkölcsileg helyes jellem kifejlesztése ( bizonyos jellemvonások kifejlesztése)

Erényetika • az erény: – az erkölcsileg helyes cselekvésre való hajlandóság – állandó jellemvonás – gyakorlással fejleszthető • Egy erkölcsi probléma helyes megoldása az, ahogyan az erényes ember az adott szituációban cselekszik.

Erényetika • előnyei – számot ad az erkölcsi motivációról szándék – a személyes kapcsolatok figyelembevétele elfogultság • hátrányai – – mely jellemvonások tekinthetők erényeknek? a konfliktushelyzetek kezelése miért jó egy erény? körbeforgás: a helyes és az erényes fogalmai egymással lettek definiálva (helyes cselekvés: ahogy az erényes ember cselekszik; erényes ember: hajlamos a helyes cselekvésre) • alternatív vagy kiegészítő elmélet?

Az etika kétféle felfogása • az etika abszolutista felfogása – etikai kérdésekben csupán egyetlen helyes álláspont létezik (az etika hasonlít a tudományhoz) • az etika pluralista felfogása – etikai kérdésekben sokszor több, egyaránt elfogadható és védhető álláspont létezik (az etika nem hasonlít a tudományhoz) – a különböző álláspontok eltérő – bizonyításra már nem szoruló – végső erkölcsi értékekre épülnek (hasonlítanak a geometriai axiómákhoz) – tolerancia

A bioetika szerepe • Miben tud segíteni a bioetika? 1. a kínálkozó több alternatíva közül néhányat kizár mint erkölcsileg elfogadhatatlant (nem mindig tud egy erkölcsi probléma megoldására egyetlen helyes megoldást ajánlani, mert sokszor több különböző alternetíva egyaránt védhető) 2. - pl. szelekciós kritériumok megfelelő eljárási szabályok kidolgozása nem a jó megoldást mondja meg, hanem azt, hogy milyen eljárással kell az erkölcsi problémát megoldani, hogy a megoldás erkölcsileg elfogadható legyen - pl. az orvosetika négy alapelve

Etikai döntéshozatal Felmerül egy általános vagy konkrét etikai probléma Orvosbiológia Pszichológia Filozófia/etika Szociológia Teológia Antropológia Jogtudomány Kommunikáció Megszületik egy etikai állásfoglalás vagy döntés