Alkalmazkods Edzettsg teljestmny Rcz Katalin Alkalmazkods Sportalkalmazkods az

  • Slides: 12
Download presentation
Alkalmazkodás Edzettség - teljesítmény Rácz Katalin

Alkalmazkodás Edzettség - teljesítmény Rácz Katalin

Alkalmazkodás • Sportalkalmazkodás: az egyén szervezetének, szervrendszerének változása meghatározott edzések, és versenyterhelések hatására. •

Alkalmazkodás • Sportalkalmazkodás: az egyén szervezetének, szervrendszerének változása meghatározott edzések, és versenyterhelések hatására. • A mozgás és környezeti inger hatására jön létre az adaptáció. • Ha az edzésterhelések szakszerűen halmozódnak, csak akkor várható emelkedés a teljesítőképességben. • Azonos edzéshatást kiváltó, ismétlődő edzések sorára van szükség ahhoz, hogy tartósan megjelenő változások jöjjenek létre a szervezetben. • Edzésfolyamat: tervszerűen rendeződő, valamilyen képesség, készség fejlesztésére összeállított és elvégzett edzések sorozata.

Alkalmazkodás Jellemzői: • Új struktúrák alakulnak ki (új ideg-izom kapcsolat, állóképesség – érmennyiség nagyobb,

Alkalmazkodás Jellemzői: • Új struktúrák alakulnak ki (új ideg-izom kapcsolat, állóképesség – érmennyiség nagyobb, koordináció – idegvégződések száma nagyobb) - Amilyen ingerre kell válaszolnia egy szervezet alkalmazkodási rendszereinek, annak megfelelően hasznosul a strukturális változás. • Minél edzettebb valaki annál tovább tart egy kialakult alkalmazkodás. • Állóképesség úszásban –> futásban is jobb –> keresztadaptáció. • Genetikus tárolás – élsportoló szülők gyermeke magasabb szinten teljesít • Vívók – vizuális ingerre jobban reagálnak

Alkalmazkodás szintjei • Egy terheléshez való alkalmazkodás kb. mindig ugyan úgy történik: – mozgás

Alkalmazkodás szintjei • Egy terheléshez való alkalmazkodás kb. mindig ugyan úgy történik: – mozgás és környezeti inger – fáradtság – pihenés – adaptáció • Ismétlődő edzések adaptációs folyamata: eltérő szerkezetet mutat • 1. Klasszikus edzettség építési gyakorlat: – edzés – szuperkompenzáció – optimális pihenés – pl. : utánpótlás, alacsonyabb szintű sportoló, hobbi sportoló • 2. Élsport szintű edzettség terhelés alakítása: – Sajátosan szabályozott hullámzó terhelésépítkezés – Heti 5 -6 edzés után - 3 -5 napos nem teljes pihenéssel teljesített szakasz – utána nagyobb teljes pihenési egység biztosítja a szuperkompenzációt (mikrociklus)

Edzettség • Az edzésterhelés gyakorisága jelentősen befolyásolja az edzéshatást, de ha jól terhel az

Edzettség • Az edzésterhelés gyakorisága jelentősen befolyásolja az edzéshatást, de ha jól terhel az edző, akkor biztosan létrejön a magasabb szintű alkalmazkodás, az edzettség. • Edzettség: Az edzésingerek hatására kialakuló különböző testi – lelki alkalmazkodások sorozatának eredményeként létrejött és megnövekedett teljesítmény képesség. – Az alkalmazkodás inger függő, így az edzettség is jellemzően inger specifikus. – Az edzettség változása a pszicho-motoros szabályozásnak minden szintjén megjelenik. Komplex módon jelentkezik a személyiség egészének megnyilvánulásaként. • Fajtái: 1. Általános edzettség: sokoldalú módszeres képzés, külső-belső terhelések hatására jön létre. Az egészségi színvonal minősítője. 2. Speciális edzettség: sportág specifikus edzettség.

Edzettség összetevői 1. Motorikus változások (izomműködés szabályozás, mozgáskészség) – Mozgásszabályozás tökéletesedik (mozgató idegrendszer –

Edzettség összetevői 1. Motorikus változások (izomműködés szabályozás, mozgáskészség) – Mozgásszabályozás tökéletesedik (mozgató idegrendszer – izomrostok szinkronizált működtetése) – Az első tanulási fázisban is először az idegrendszeri szabályozás tökéletesedésével alkalmazkodik az izom. – A motorikus változások köre annál nagyobb mértékű minél nagyobb technikai repertoárt tud bemutatni a sportoló. 2. Fiziológiai változások (élettani szabályozás) – Szervek, szervrendszerek működési kapacitása, szinkronizációja változik. – Tökéletesebb, gyorsabb méregtelenítés, jobb O 2 kihasználás és vérellátás, gyorsabban mobilizálódnak és töltődnek fel a raktározott energiaforrások

Edzettség összetevői 3. Alkati változások: – Bővebb innerváció (ideg-izom kapcsolat) alakul ki. – Kör-,

Edzettség összetevői 3. Alkati változások: – Bővebb innerváció (ideg-izom kapcsolat) alakul ki. – Kör-, hossz-, és szerkezeti változások – Izomtömeg vastagodás, bővebb érhálózat, több mitokondrium az izomrostba, ahol ák-i munka folyt, az izomzat 1 mm 2 -re több érmannyiség, érhossz, érvastagság 4. Pszichés változások (lélektani): – Megnő a fájdalom-, szabály-, és monotónia tűrés, önfegyelem, munkabírás. – Érzékelés, megfigyelés, info. Feldolgozás minősége javul, gondolkodási folyamatok fejlődnek. Koncentrálás, feszültségtűrés.

Sportteljesítmény • Az edzettség növekedése magával hozza az egyre magasabb szintű sportteljesítmény növekedését. •

Sportteljesítmény • Az edzettség növekedése magával hozza az egyre magasabb szintű sportteljesítmény növekedését. • Teljesítmény (fizika): Időegységre jutó munkamennyiség. • Sportteljesítmény: egy sportterületen egyéni, illetve csapatszinten összegződő, valamilyen állandó viszonyítási alapon értékelhető személyiségmegnyilvánulás, cselekvésben vagy tevékenységben létrejött mérhető minőséget mutató megjelenés. • Versenyteljesítmény: a sportoló tudásának mozgósítási képessége versenyen, kiemelt izgalmi helyzetben. Meg kell alapozni – versenyzés fontossága!

A teljesítmény összetevői • Két nagy összetevőre bontható 1. Teljesítőképesség: az a részterület, ami

A teljesítmény összetevői • Két nagy összetevőre bontható 1. Teljesítőképesség: az a részterület, ami edzések során fejleszthető, jól tanulható, felkészülés jellege van. • Képzési feladat, fejlesztése az edző állandó cél-feladata. Tartalmazza: • A versenyző személyiségének aktuális állapotában megjelenős képességeit (kond. /koord. kép, lazaság – hajlékonyság, genetikai adottságok) • A versenyző személyiségének aktuális állapotában megjelenő készségeit: automatizmus szintjén megjelenő tanultság. • Technikai-taktikai tudást: sportághoz kötődő szakértelmét, készségeinek rendszerét.

A teljesítmény összetevői 2. Teljesítőkészség: • A sportoló követelményekhez, társakhoz, edzőhöz, munkához való érzelmi

A teljesítmény összetevői 2. Teljesítőkészség: • A sportoló követelményekhez, társakhoz, edzőhöz, munkához való érzelmi viszonya, magatartása. • A motiváció és személyiségstruktúra megnyilvánulásának viszonyrendszerét tükrözi. • Alakítható, de nehéz, sok konfliktussal járó pedagógiai folyamatban. • A felkészülés egy magasabb szintjén döntő faktorrá válik. • A teljesítőkészség növelése az edző nevelési feladata.

Teljesítmény - tapasztalatok • Az a versenyző, aki szellemi és érzelmi tevékenyégében nincs rendben,

Teljesítmény - tapasztalatok • Az a versenyző, aki szellemi és érzelmi tevékenyégében nincs rendben, az nem fejlődik. • Bármilyen munkát végez el a versenyző, az csak akkor válik eredményesség, ha azt belülről ő is akarta. • A versenyzőnek nem fejlődik az ereje, ha nem hisz a munkában. • „Csak legyünk túl rajta” – hozzáállás – kevésbé változik a szervezete. • Az edzőnek a munka minden fázisát tudatossá kell tenni. • A versenyző magánélete.

Edzés és teljesítmény • A terhelés növelése és a teljesítmény viszonya soha nem lineáris

Edzés és teljesítmény • A terhelés növelése és a teljesítmény viszonya soha nem lineáris növekmény. • Úszás: 100 m gyors – 1: 40 ről gyorsan el lehet jutni 1: 20 ra, de a további javuláshoz már csak több munkával lehet. • Minél magasabb szinten versenyez valaki, annál inkább megnő a javuláshoz szükséges munka mennyisége. • A sportoló kronológiai életkorának előrehaladtával elér egy olyan felkészülési szakaszba, ahol edzettségének szintje tovább már nem növelhető, sőt korábban elért teljesítmény szintje sem tartható.