AKKREDITCIS TAPASZTALATOK AZ INTZMNYI BELS MINSGBIZTOSTSRL Dr Veress

AKKREDITÁCIÓS TAPASZTALATOK AZ INTÉZMÉNYI (BELSŐ) MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSRÓL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár Veress, 2009. 1

A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGÜGYI RENDSZERE HATALMAS TÉMAKÖR • EU jogszabályok • EU társadalmi szervezetek anyagai ENQA, EURASHE, ESIB, … • hazai jogszabályok (felsőoktatás, felnőttképzés, közoktatás, szakképzés, …) • a minőségügy irodalma (nemcsak EFQM, TQM!) • minőségügyi szabványok (nemcsak ISO 9001!) • a felsőoktatás minőségügyének irodalma • szakmai folyóiratok Quality Assurance in Education Quality in Higher Education Total Quality Management Assessment and Evaluation in Higher Education, stb. Veress, 2009. 2

A FELSŐOKTATÁS HAZAI MINŐSÉGÜGYI RENDSZERE • A felsőoktatás nemzeti/állami szintű minőségügyi szabályozása (külső min. bizt) – OM - MRK – MAB - MTA – FTT - pályázati rendszerek – OFI - stb. • A felsőoktatási intézmény (FOI) „belső” minőségbiztosítási rendszere Veress, 2009. 3

AZ INTÉZMÉNYI (BELSŐ) MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS HAZAI KÜLSŐ PROBLÉMÁK • • Hazánk minőségügyi kultúrája (külső, belső) Leépítések, létszámgondok (külső, belső) A felsőoktatási trv értelmezhetősége A MAB útmutatója Veress, 2009. 4

AKKREDITÁCIÓS TAPASZTALATOK A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSE • Minek értelmezzük a minőségét? • Hogyan értelmezzük a minőséget? • Van egységesen elfogadott intézményi minőség-meghatározás? Veress, 2009. 5

MI AZ, AMINEK A MINŐSÉGÉT ÉRTELMEZZÜK? MI AZ, AMINEK A MINŐSÉGÉT BIZTOSÍTJUK? A FOI alaptevékenységeinek, így • a képzés (szakonként!), • a kutatás (projektekként!) • a társadalmi szolgáltatás (projektekként) minőségét értelmezzük, a minőségét biztosítjuk. Megjegyzés: a folyamatoknak van minősége! Veress, 2009. 6

MI A KÉPZÉS MINŐSÉGE? A képzés és a tudáshasznosítás minősége a képzésben és a tudáshasznosításban érdekeltek, azaz a társadalom, a munkaadók, a végzett hallgatók, az oktatók, a FOI, a MAB, az MTA, … igényeinek a kielégítése által átadott érték, azaz az érdekeltek elégedettsége. A minőség érték. Megjegyzés: szakonként, mert mások az érdekeltek! Veress, 2009. 7

A KÉPZÉS MINŐSÉGE (SZAKONKÉNT!) • a munkaadó elégedettsége, a közoktatási intézmény (diákok) elégedettsége • a végzett hallgatók elégedettsége • a társadalom elégedettsége kamarák, MTA, … gyárosok szövetsége, … • a hallgatók elégedettsége • az oktatási intézmény elégedettsége • …. Veress, 2009. 8

A KÉPZÉS MINŐSÉGÉNEK AZ INTÉZMÉNYI „MEGHATÁROZÁSA” Mi az intézményi minőségbiztosítás célja? • Milyen érdekeltek, • milyen igényeit, • milyen súllyal veszi figyelembe ? Elvben a minőségpolitika tartalmazza, a gyakorlatban bevétel-maximalizálás! Veress, 2009. 9

HOGYAN BECSÜLHETŐ A KÉPZÉS (SZAKONKÉNTI) MINŐSÉGE? • az érdekeltek elégedettségének közvetlen becslése: kérdőívekkel, interjúkkal, • az érdekeltek elégedettségének közvetett becslése: az elégedettséget mutató minőségmutatókkal. Megjegyzés (1): szakonként külön-külön! Megjegyzés (2): sok mindentől függhet, ezért hibával terhelt! Veress, 2009. 10

AKKREDITÁCIÓS TAPASZTALATOK A (BELSŐ) MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS • • Kell hozzá minőségbiztosítási rendszer? Tartalmazza a minőség szabályozását? Használható az ENQA-ESG modell? Mi a minőségszabályozás lényege? Veress, 2009. 11

MIT JELENT A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS? AMIT CSINÁLUNK, AZT EGYRE JOBBAN CSINÁLJUK! • „ösztönös” minőségbiztosítás • „tudatos” minőségbiztosítás – célok (kinek az érdekében? ) – szabályozott folyamatok – megfigyelések, mérések – tökéletesítő intézkedések • formális minőségbiztosítás Veress, 2009. 12

MILYEN LEGYEN A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY(BELSŐ) MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE? Alapelv • rendszer legyen, ne csak rendszerelemek • tartalmazza az ESG ajánlást Megvalósítási lehetőségek • ESG alapú rendszer • ISO 9004 (rendszer) és ESG • NMD (EFQM) alapú rendszer és ESG • stb… (? ) Veress, 2009. 13

A KÉPZÉS MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA (ENQA-ESG 1) 1. 1 minőségpolitika és minőségügyi eljárások (4, 5) a minőség folytonos tökélesítése (8. 2, 8. 4, 8. 5) a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságának fejlesztése (4) 1. 2 a képzési folyamatok (programok) szabályozottsága (7) 1. 3 a hallgatók felmérése (megfelelőség-megállapítása) (!) (7. 6 ? ) 1. 4 az oktatógárda minősítettsége, képessége (megfelelősége) (6. 2) 1. 5 erőforrások biztosítása a tanulást támogató folyamatokhoz (6) 1. 6 a képzési folyamatokhoz szükséges információk biztosítása (8. 2) (1. 7 a közvélemény tájékoztatása) Megjegyzés: zárójelben az ISO 9004 fejezetek Veress, 2009. 14

Veress, 2009. 15

A MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS LÉNYEGE A KÉPZÉS MINŐSÉGSZABÁLYOZÁSA (SZAKONKÉNT) • • • a képzési folyamat leírása a képzési folyamatban érdekeltek meghatározása a képzési folyamat (intézmény) minőségpolitikája a képzési folyamat szabályozása a képzési folyamat mérése folyamatjellemzők, teljesítményjellemzők megfelelőségmegállapítások elégedettség, minőségmutatók • a képzési folyamatszabályozása • a képzési folyamat megfelelőségszabályozása • a képzési folyamat minőségszabályozása Veress, 2009. 16

A MINŐSÉGSZABÁLYOZÁS LÉNYEGE A KÉPZÉSI FOLYAMAT ELEMEINEK A MEGFELELŐSÉGE • az oktató megfelelősége • az oktató gárda megfelelősége • a hallgató megfelelősége – – felvételi követelmények vizsgakövetelmények záróvizsgára bocsáthatóság követelményei képesítési követelmények • az infrastruktúra megfelelősége • a minőségbiztosítási rendszer megfelelősége • … • az intézmény megfelelősége Megjegyzés: írott követelményrendszer! Veress, 2009. 17

AKKREDITÁCIÓS TAPASZTALATOK SZEMLÉLETI TORZULÁSOK • • ember helyett adminisztráció munka helyett verseny értékrend nélküli célok, céltalanság indikátorok, teljesítményértékelés túlhajszolása ISO 9001(9004) minőségmeghatározás nélkül „EFQM” konkrét minőségszabályozások nélkül stb Veress, 2009. 18

AKKREDITÁCIÓS TAPASZTALATOK SZEMLÉLETI HIÁNYOK • • • értékrend, értékszemlélet emberközpontúság „munkásság…”, kutatóközpontúság rendszerszemlélet folyamatszemlélet irányítás (szabályozás) elmélet Veress, 2009. 19

AKKREDITÁCIÓS TAPASZTALATOK A PROBLÉMÁK (KEMÉNYEN) Sehol sincs • megfelelő színvonalú minőségkultúra, • egyértelműen meghatározott és következetesen alkalmazott minőség-meghatározás, • teljes minőségbiztosítási rendszer, • ENQA-ESG rendszer. Veress, 2009. 20

AKKREDITÁCIÓS TAPASZTALATOK A HOZZÁÁLLÁS (PUHÁN) Elfogadható a minőségbiztosítási rendszer, ha • van minőség-értelmezés, • van minőség-meghatározás, • vannak minőségbiztosítási rendszerelemek, • van szabályozás (visszacsatolások). Veress, 2009. 21

A FOI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS FŐBB FELADATAI • a minőségkultúra fejlesztése • (a minőségbiztosítási rendszer működésének értése) • az ENQA ajánlások pontos megértése • az ENQA ajánlások bevezetése • az ENQA ajánlások teljesülésének ellenőrzése • a MBR szükséges fejlesztése • a MBR működéséhez szükséges erőforrások biztosítása • a MBR hatékonyságának folytonos tökéletesítése Veress, 2009. 22

AKKREDITÁCIÓS TAPASZTALATOK AZ INTÉZMÉNYI (BELSŐ) MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSRÓL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Veress, 2009. 23

A KÉPZÉS: SZOLGÁLTATÁS • A tanítás-tanulás és a számonkérés-számadás egy rendszerben • A képzés terméke az átadott ismeret/képesség. • A képzés: állapotváltoztatás a hallgató tudásszintjének/képességeinek fejlesztése. • A képzés: ember-ember kapcsolat • A képzés célja a tudáshasznosítás. Veress, 2009. 24

A KÉPZÉS KÖZSZOLGÁLTATÁS • A képzés résztvevője: a hallgató • A képzés közvetlen fogyasztója: a gazdaság a közoktatás • A képzés végfogyasztója: a társadalom Veress, 2009. 25

A KÉPZÉS MINŐSÉGÉT MEGHATÁROZÓ FŐBB TÉNYEZŐK • • • a tananyag minőségképessége az oktató tanítási minőségképessége a hallgató tanulási minőségképessége a hallgató tudáshasznosítási minőségképessége …. a hallgató tudásszintjének a megállapítása Veress, 2009. 26

A MINŐSÉG SZABÁLYOZÁSA MINŐSÉGKÉPESSÉG HELYETT MEGFELELŐSÉG (CONFORMITY) • az oktató tanítási minőségképessége helyett az oktató megfelelősége • a hallgató tanulási minőségképessége helyett a hallgató megfelelősége a felvételkor a hallgató megfelelősége végzéskor diploma (certificat) = tanúsítvány • a hallgató tudáshasznosítási minőségképessége helyett…? Veress, 2009. 27

A KÉPZÉS MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA (SZAKONKÉNT) A képzés minőségének biztosítása a célok kijelölésével, a képzési folyamatok szabályozottságával, a megfelelőségek teljesítésével, az érdekeltek elégedettségének biztosításával, azaz a képzés minőségének folyamat-, megfelelőség- és minőség-szabályozásával Veress, 2009. 28

MAB „KÖVETELMÉNYEK” ÚTMUTATÓ (2007. OKT. 16. ) INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓ 1. Intézményi, kari szintű vezetés és szervezet 2. Oktatás-, kutatásvezetés és -fejlesztés 3. Minőségbiztosítás és -fejlesztés Veress, 2009. 29

MAB „KÖVETELMÉNYEK” • csak javaslat ! • bármilyen „önértékelés”! de: adatokkal alátámasztott állítások Veress, 2009. 30

ÖNFELMÉRÉS (self) assessment • minőségi díj alapú MBNQA EQA-EFQM NMD FMD • ISO 9004 A melléklet • egyéb, pl CSWOT Veress, 2009. 31

MAB „KÖVETELMÉNYEK” koncepció 3. Minőségbiztosítás és – fejlesztés (Az ESG alapján a Min. Biz. által javasolt értékelési szempontok) 3. 1. Minőségpolitika, -stratégia és eljárások a minőség biztosítására, 3. 2. Képzési programok indítása, követése, rendszeres belső értékelés 3. 3. A hallgatói teljesítmények értékelése 3. 4. Az oktatói minőség biztosítása 3. 5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások. 3. 6. Belső információs rendszer Veress, 3. 7. 2009. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása. 32

A KÉPZÉS MINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA (ENQA-ESG 1) 1. 1 minőségpolitika és minőségügyi eljárások (4, 5) a minőség folytonos tökélesítése (8. 2, 8. 4, 8. 5) a minőségbiztosítási rendszer hatékonyságának fejlesztése (4) 1. 2 a képzési folyamatok (programok) szabályozottsága (7) 1. 3 a hallgatók felmérése (megfelelőség-megállapítása) (!) (7. 6 ? ) 1. 4 az oktatógárda minősítettsége, képessége (megfelelősége) (6. 2) 1. 5 erőforrások biztosítása a tanulást támogató folyamatokhoz (6) 1. 6 a képzési folyamatokhoz szükséges információk biztosítása (8. 2) (1. 7 a közvélemény tájékoztatása) Megjegyzés: zárójelben az ISO 9004 fejezetek Veress, 2009. 33

A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS POLITIKÁJA ÉS ELJÁRÁSAI (ESG 1. 1) A képzési programok minőségbiztosítási rendszere • a minőségbiztosítás célrendszere (minőségpolitika) – szándékok – eszközök – megvalósítás módja • a minőségbiztosítás eljárásrendszere – – felelősség és hatáskör oktatás és kutatás kapcsolata a hallgatók bevonása a célok megvalósításának figyelemmel kísérésének felülvizsgálatának eljárásrendje Veress, 2009. 34

A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG 1. 2/1) A képzési programok tervezése és felügyelete • a végzettekkel szembeni igények meghatározása előrebecslés és beválás alapján • a képesítési követelmények meghatározása az igények és az értékrend alapján • a képzési program meghatározása a képesítési követelmények alapján Veress, 2009. 35

A KÉPZÉSI PROGRAMOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG 1. 2/2) A képzési programok minőségbiztosítása • • a képzési programok engedélyezési eljárása a hallgatók előrehaladásának követése szabályozott visszacsatolások az érdekeltektől szabályozott időszakos felülvizsgálat Veress, 2009. 36

A HALLGATÓK (TELJESÍTMÉNYÉNEK) FELMÉRÉSE (ESG 1. 3. ) A hallgatók képességének, képzettségének, teljesítményének felmérésére, értékelésére (assessment) szolgáló módszerek (osztályozás, tesztek, stb. ) • A hallgatók felmérésére szolgáló eljárások, módszerek a képzési program követésére alkalmasak a képesítési követelmények teljesülésének követésére alkalmasak szakszerűek következetesen alkalmazottak szabályzatokban rögzítettek közzétettek. Veress, 2009. 37

AZ OKTATÓGÁRDA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA (ESG. 1. 4. ) A hallgatók oktatásában résztvevők minősítettek és kompetensek • teljes mértékben ismerik és értik az oktatott tárgyat • a tudás átadására képességgel és tapasztalattal rendelkeznek • a hatékony hallgatói megértésre képességgel rendelkeznek • a teljesítményükre vonatkozó visszacsatolásokhoz hozzáférhessenek Az oktatók minőségének biztosítása érdekében • alkalmas felvételi és kinevezési eljárások • továbbképzési lehetőségek • megbecsülés • a gyenge oktatók fejlődésére lehetőség vagy felmentés Veress, 2009. 38

A HALLGATÓK TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSA (ESG 1. 5. ) A hallgatók tanulásának támogatására hozzáférhető erőforrások: megfelelőek és rendelkezésre állnak minden felkínált program számára Ennek érdekében eljárásrend az erőforrások • könyvtárak • informatikai eszközök • tutorok, tanácsadók • stb. tervezésére, figyelemmel kísérésére, felülvizsgálatára és a szolgáltatások tökéletesítésére. Veress, 2009. 39

INFORMÁCIÓS RENDSZER A KÉPZÉSI PROGRAMOK HATÉKONY MENEDZSELÉSÉRE (ESG 1. 6. ) • Biztosítani kell a képzési programok hatékony menedzseléséhez szükséges releváns információk – gyűjtését – elemzését és – használatát. • Az információs rendszernek tartalmaznia kell legalább – – – a hallgatók előmenetele és boldogulási aránya a végzettek elhelyezkedhetősége a hallgatók programokra vonatkozó elégedettsége az oktatók hatékonysága a hozzáférhető erőforrások és költségeik kulcs teljesítménymutatók, stb. Veress, 2009. 40

A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA (ESG 1. 7. ) • A felkínált programokra vonatkozó részrehajlás nélküli, tényszerű, naprakész információk szabályozott közzététele. Célja • „a fogyasztóvédelem, ” • a közérdekű adatok nyilvánossága. Veress, 2009. 41

A KÉPZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERÉNEK LÉNYEGE A lényeget jól tükrözi az ENQA –ESG: a képzési programok (1. 2), a kapcsolódó hallgatói felmérések (1. 3. ), az oktatók minőségbiztosítása (1. 4. ) és a tanulás-támogatás (1. 5. ) minőségbiztosítási rendszere (1. 1) megfelelő információs rendszerrel (1. 6. ) a közvéleményt tájékoztatva (1. 7. ) (a kutatás minőségbiztosítása? ) Veress, 2009. 42

a képzési folyamat ENQA: ESG 1. fejezet oktató M B R oktatási rendszer 5 oktató 4 hallgató tanulási rendszer 2 3 nyilvánosság 1 tanulástámogatási rendszer hallgató 7 végzett hallgató képzési programok minősége végzettek (diplomák) minőségképessége belső információs rendszer Veress, 2009. 6 a végzett hallgató tevékenysége 43