A szakirodalom feldolgozsnak mdszerei Pedaggiai kutatsmetodika 1 A

A szakirodalom feldolgozásának módszerei Pedagógiai kutatásmetodika 1

A szakirodalom feldolgozásának módszerei • A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói • A szakirodalomi tájékozódás bázisai, forrásai – Előzetes források – Másodlagos források – Elsődleges források • A szakirodalom feltárásának lépései • A szakirodalom feldolgozásának technikái Pedagógiai kutatásmetodika 2

1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói • A szakirodalom ismeretének jelentősége – Válaszok gyakorlati problémák megoldására – Problémafelvetésben – Hipotézis alkotásban – Módszerek, eszközök megválasztásában – A kutatási eredmények értelmezésében A témára vonatkozó szakirodalom feltárása, feldolgozása Pedagógiai kutatásmetodika 3

1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói Releváns szakirodalom – Ugyanazokat a kérdéseket, változókat vizsgálja – Azonos elméleten alapul – Ugyanazon elmélet empirikus igazolására támaszkodik – Hasonló gyakorlatot elemez A releváns szakirodalom nem mindig korlátozható a pedagógia területére. Pedagógiai kutatásmetodika 4

1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói A szakirodalom áttekintése • Egy gondosan körülhatárolt témára vonatkozóan a meglévő ismeretek állapotát magas szinten, kritikusan elemezzük • A témára vonatkozóan szintézist teremtünk Pedagógiai kutatásmetodika 5

1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói A szakirodalom áttekintése Fontos • A viszonylagos teljességre törekvés, minden lényeges ismeret összegyűjtése • Más tudományok vonatkozó irodalmának figyelembe vétele • A feldolgozott irodalom megbízhatóságának, érvényességének ellenőrzése • A tapasztalható ellentmondások okainak felderítése • Visszanyúlás az eredeti művekhez • Az általánosan elfogadott megállapítások, vitatható nézetek, a feltáratlan „fehér foltok” kiemelése Pedagógiai kutatásmetodika 6

1. A szakirodalom tanulmányozásának célja, funkciói A szakirodalom gondos elemzésének előnyei • Lehetőséget ad a probléma pontos körülhatárolására, megfogalmazására • El tudjuk helyezni a kutatásunkat mind történeti perspektívában, mind pedig a jelenkori megközelítésmódok között • Elkerülhetjük a szükségtelen ismétlődéseket • Lehetővé válik tudományos eredményekkel alátámasztott kijelentések megfogalmazása a hipotézisekben • Megtudhatjuk, hogy mely kutatási módszerek és eszközök bizonyultak eredményesnek, ill. alkalmatlannak a miénkhez hasonló problémák megválaszolásában • Segít kutatási eredményeink megfelelő értelmezésben Pedagógiai kutatásmetodika 7

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai • Könyvtár • Levéltár (Történeti kutatás) • Internet Pedagógiai kutatásmetodika 8

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Országos Széchényi Könyvtár – Nemzeti könyvtárunk – Köteles példány – Külföldön megjelent magyar vonatkozású kiadványok – Betűrendes, szak-, sorozati és folyóirat katalógus – Magyar Nemzeti Bibliográfia – Központi Címjegyzék (külföldi könyvek) Pedagógiai kutatásmetodika 9

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára – Társtudományok – Disszertációk Pedagógiai kutatásmetodika 10

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – A szociológia szakkönyvtára (nevelésszociológia) Pedagógiai kutatásmetodika 11

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Országgyűlési Könyvtár – Az állam- és jogtudomány szakkönyvtára (ENSZ és UNESCO kiadványok) Pedagógiai kutatásmetodika 12

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Egyetemi Könyvtár – Az ELTE központi könyvtára Pedagógiai kutatásmetodika 13

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Oktatáskutató Intézet Könyvtára – Kutatási beszámolók AVKF könyvtára Pedagógiai kutatásmetodika 14

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai Könyvtárak Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum – Alapítva 1958 -ban – Gyűjtőköre • Neveléstudomány, pszichológia, közművelődés, gyermek- és ifjúságvédelem, az ifjúsági mozgalmak, szakképzés, pedagógusképzés – Külön gyűjteményei • Az iskolai értesítők (évkönyvek) • Tankönyvek • Ifjúsági és gyermekirodalom – Katalógusok, bibliográfiák, referáló folyóiratok Pedagógiai kutatásmetodika 15

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források • • • Katalógusok Referáló folyóiratok Bibliográfiák Pedagógiai kutatásmetodika 16

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források Katalógusok – Betűrendes katalógus • Szerzők, szerkesztők (mű címe) alapján • Névelőt, ékezetet nem veszik figyelembe Pedagógiai kutatásmetodika 17

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források Katalógusok – Szakkatalógus - betűrendes tárgymutató • Megmutatja, hogy a szakkatalógus melyik alosztályában található egy adott témára vonatkozó irodalom • Az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) rendszere szerint épül fel – – – Pedagógiai kutatásmetodika Főosztályok (0 – 9) Osztályok Alosztályok 18

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források Katalógusok – Folyóirat katalógus • A folyóiratcímek betűrendjében • A megjelentető ország betűrendje szerint • A cédulán feltüntetve, hogy mettől meddig járt a könyvtárba Pedagógiai kutatásmetodika 19

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források Katalógusok – Sorozati katalógus • Kiadványsorozatok katalógusa • Megtudható, hogy az egyes sorozatok keretében mi jelent meg Pedagógiai kutatásmetodika 20

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források Katalógusok (OPKM) – Fordítások betűrendes és szakkatalógusa – Tankönyvek tantárgyak és iskolatípusok szerinti katalógusa – Ifjúsági könyvek katalógusa – Középiskolai értesítők katalógusa – UNESCO kiadványok katalógusa Pedagógiai kutatásmetodika 21

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források Katalógusok (OPKM) – Témabibliográfiák betűrendes és időrendi katalógusa – Könyvek Központi Katalógusa pedagógiai vonatkozású anyaga Pedagógiai kutatásmetodika 22

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források Referáló folyóiratok – Időszakos kiadványok (egy-két havonta) – Az újonnan megjelent szakirodalomról közölnek annotációkat – kereső indexek: szerző, tárgyszavak, kibocsátó intézmény, a publikáció típusa – A folyamatos tájékozódás forrásai – Visszatekintő tájékozódáshoz: összesítő kötetek (kommulációk) Pedagógiai kutatásmetodika 23

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források Referáló folyóiratok – Magyar Pedagógiai Irodalom – Külföldi Pedagógiai Információ – Resources in Education – Current Index to Journals in Education Pedagógiai kutatásmetodika 24

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források Bibliográfiák – Minden fajta irodalmat feltárnak – Nemzeti bibliográfiák • Egy ország kiadványai – Szakbibliográfiák • Egy tudományterület kiadványai Pedagógiai kutatásmetodika 25

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források Bibliográfiák – Magyar nemzeti Bibliográfia • Kiadja az Országos Széchényi Könyvtár Pedagógiai kutatásmetodika 26

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források Bibliográfiák – Pedagógiai szakbibliográfiák • OPKM Pedagógiai kutatásmetodika 27

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 1. Előzetes források Bibliográfiák – Témabibliográfiák (OPKM) • Gyermek- és ifjúságvédelem • Pedagógus továbbképzés • Távoktatás • Óvodai nevelés • Értékválság a pedagógiában stb. Pedagógiai kutatásmetodika 28

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 2. Másodlagos források • Az elsődleges források, azaz a kutatásról készített beszámolók, disszertációk alapján készített összefoglalások – – – – Lexikonok Enciklopédiák Kézikönyvek Tankönyvek Jegyzetek Monográfiák Tanulmánykötetek Szakszótárak Pedagógiai kutatásmetodika 29

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 2. Másodlagos források • Lehetővé teszik a kutató számára, hogy áttekintő képet kapjon – – – – A kutatás egy területéről Az alapvető problémákról A kutatási irányzatokról A jelentősebb kutatókról A kutatóhelyekről A téma jelenlegi állásáról A főbb eredményekről Pedagógiai kutatásmetodika 30

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 2. Másodlagos források Hazai másodlagos források • Pedagógiai lexikon – Nagy Sándor – 1976 -78. Pedagógiai kutatásmetodika 31

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 2. Másodlagos források Hazai másodlagos források • Pedagógiai kézikönyv – 1982. szerk. : Báthory Zoltán és Gyaraki Frigyes • Tanulmányok a Neveléstudomány Köréből – Tanulmánykötet sorozat Pedagógiai kutatásmetodika 32

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 2. Másodlagos források Hazai másodlagos források • Tankönyvek – Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek (Bp. Tankönyvkiadó, 1992. ) – Nagy Sándor: Az oktatáselmélet alapkérdései (Bp. Tankönyvkiadó, 1981. ) – Nagy Sándor: Az oktatás folyamata és módszerei (Bp. ELTE, 1993. ) Pedagógiai kutatásmetodika 33

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 2. Másodlagos források Külföldi szakirodalom (OPKM) – – – Általános pedagógiai enciklopédiák A pedagógia részterületeivel foglalkozó enciklopédiák Kézikönyvek Szakszótárak Évkönyvek Áttekintő folyóiratok Pedagógiai kutatásmetodika 34

2. A szakirodalmi tájékozódás bázisai, forrásai A szakirodalom forrásai 3. Elsődleges források • minden olyan dokumentum, amely közvetlenül számol be eredeti kutatási eredményekről, új elméleti általánosításokról. – pedagógiai szakkönyvek: Pedagógia időszerű kérdései, Pszichológia nevelőknek, Korszerű nevelés (ezek sorozatok, Tankönyvkiadó); Közoktatási Kutatások (sorozat, Akadémiai Kiadó és Educatio Kiadó) – disszertációk – kutatási beszámolók – folyóiratok Pedagógiai kutatásmetodika 35

3. A szakirodalom feltárásának lépései A szakirodalom feltárásának 2 módja van: a) folyamatos tájékozódás: ha lépést akarunk tartani az új eredményekkel b) visszatekintő (retrospektív tájékozódás): ha egy adott időpontban akarjuk feltárni a minket érdeklő téma irodalmát Hogyan érdemes a szakirodalom feltárását végezni? „Optimális stratégia”: 1. A kutatás problémájának pontos körülhatárolása 2. Friss, releváns másodlagos források áttekintése (lexikonok, enciklopédiák stb. ), majd a probléma pontosítása 3. A jelentősebb referáló folyóiratok legfrissebb számainak áttekintése Pedagógiai kutatásmetodika 36

3. A szakirodalom feltárásának lépései 4. A kulcsszavak listájának összeállítása – kulcsszavak kapcsolódása 5. A referáló folyóiratok legfrissebb számaiból a releváns tanulmányok összegyűjtése 6. A kigyűjtött elsődleges források beszerzése 7. Az elsődleges források elolvasása, jegyzetelése 8. A jegyzetek rendszerezése, a tanulmányunk struktúrájának megtervezése 9. A kritikus áttekintés megírása, logikus szerkezetbe integrálva az olvasott műveket Pedagógiai kutatásmetodika 37

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái A szakirodalom feldolgozása – Az összegyűjtött, feltárt irodalom • elemzése • értelmezése, • rendszerezése, • szintetizálása és • kritikus ismertetése Pedagógiai kutatásmetodika 38

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái Jegyzetelés – Pontosság – Visszakereshetőség – Időtakarékosság • A jó jegyzetanyag – – – Más rendszerbe könnyen átalakítható Csoportosítható Összehasonlítható Rendszerezhető Visszakereshető Pedagógiai kutatásmetodika 39

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái A jegyzetelés formái Naplózó kivonatolás – Összefüggő, füzetbe egymás után írt jegyzet – A lényeges gondolatok, kulcsszavak kiemelése (aláhúzással, számozással, színnel) • Alkalmazása – Ha csak egy, vagy néhány mű feldolgozására kerül sor – A jegyzetanyagot egyetlen célra kívánjuk felhasználni (előadás, szemináriumi dolgozat stb. ) – A feldolgozott mű struktúrája nem tér el lényegesen az általunk írni kívánt műétől Pedagógiai kutatásmetodika 40

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái A jegyzetelés formái Cédulázás – Az irodalom egy-egy gondolati egységét külön cédulára írjuk • Bibliográfiai jegyzet – Egy kiválasztott , vagy feldolgozott mű pontos adatait tartalmazza – Célszerű katalóguscédulára készíteni – Felhasználható az irodalomjegyzék elkészítéséhez is Pedagógiai kutatásmetodika 41

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái A jegyzetelés formái Cédulázás • Bibliográfiai jegyzet könyv esetén Pedagógiai kutatásmetodika 42

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái A jegyzetelés formái Cédulázás • Bibliográfiai jegyzet könyvfejezetek, konferencia-előadások, gyűjteményes kötetek esetén Pedagógiai kutatásmetodika 43

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái A jegyzetelés formái Cédulázás • Bibliográfiai jegyzet folyóiratcikk esetén Pedagógiai kutatásmetodika 44

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái A jegyzetelés formái Cédulázás Motiváció • Tárgyi jegyzet Pedagógiai kutatásmetodika Gage – Berliner, 1975. 45 328. o.

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái A jegyzetelés formái Cédulázás • Tárgyi jegyzet – Az álláspontok illusztrálására, alátámasztására, összehasonlítására használható fel – Tartalma lehet: • • • Tények, adatok, nevek, statisztikák, definíciók Érvek, leírások, magyarázatok, kérdések, illusztrációk Saját kommentárok Összefüggések, következtetések, értelmezések További vizsgálódást, ellenőrzést igénylő megállapítások Pedagógiai kutatásmetodika 46

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái A jegyzetelés formái Cédulázás • Tárgyi jegyzet – A problémát és a hipotéziseket szó szerint célszerű leírni – Rögzíteni kell a módszereket, a minta sajátosságait, a mintavétel módját, a kutatási eszközöket, a fontosabb eredményeket – A jegyzetelés • A passzív másolástó a kritikai szempontok alapján történő átfogalmazásig Pedagógiai kutatásmetodika 47

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái A jegyzetelés formái Cédulázás • Tárgyi jegyzet – A készítés szabályai • Minden gondolati egység új cédulán (csak a cédula egyik oldalán) • Jól olvashatóan, tollal • Egyértelmű rövidítések alkalmazása • Elkülönített rétegei: - szószerinti idézet - a szerző átfogalmazott gondolata - saját észrevételeink Pedagógiai kutatásmetodika 48

4. A szakirodalom feldolgozásának technikái A jegyzetelés formái Cédulázás • Tárgyi jegyzet – A készítés szabályai • Idézetek idézőjelben saját megjegyzések zárójelben a hibás szöveget is betűhíven kell közölni (sic!) saját kiemeléseik jelölése (kiemelés – vezetéknév) a kihagyott szövegrészek jelölése: … • Fontos a kritikai észrevételek feltüntetése már a jegyzetelés során Pedagógiai kutatásmetodika 49

Korszerű információkereső rendszerek a kutatás szolgálatában Pedagógiai kutatásmetodika 50

1. Az információkereső rendszerek alapfogalmai • Releváns dokumentum – A felhasználó számára információt hordoz • „Zaj” – Az információkeresés során visszahívott dokumentumok azon része, mely nem releváns a felhasználó kérdése szempontjából Pedagógiai kutatásmetodika 51

1. Az információkereső rendszerek alapfogalmai • Az információkeresés célja – Lehetőleg minden releváns dokumentum kiválasztása a gyűjteményből – Minél kevesebb legyen a visszakeresett nem releváns tételek száma • Dokumentum – Az ismeretek, információk hordozója, „lelőhelye” – A felhasználónak a benne foglalt ismeretekre van szüksége Pedagógiai kutatásmetodika 52

1. Az információkereső rendszerek alapfogalmai • Információgyűjtemény – A dokumentumokban lévő ismereteket, információkat tartalmazza Bibliográfiák, könyvtári katalógusok, referáló lapok – Az információgyűjtemények az eredeti dokumentumok feldolgozása révén jöttek létre (információveszteség!!) – Az információgyűjteményben a keresés soha nem „tökéletesen” eredményes Pedagógiai kutatásmetodika 53

2. A számítógépes információkereső rendszerek • A számítógép megjelenése forradalmi változást hozott az információkeresés területén könyvtári katalógusok referáló folyóiratok Pedagógiai kutatásmetodika 54

2. A számítógépes információkereső rendszerek ADATBÁZIS Két funkcionális adatállomány Bibliográfiai adatállomány Invertált adatállomány (dokumentum file v. master file) (invertált file v. index file) • A dokumentumok, információforrások bibliográfiai leírását, esetenként tartalmi ismertetését tárolják • Egy dokumentumot egy rekord reprezentál Pedagógiai kutatásmetodika • • • Betűrendes file, amiben a keresés kezdődik Az egyes kifejezésekhez kapcsolódó azonosítók vezetnek el a bibliográfiai adatállományhoz, azaz a kifejezés helyéhez Táblázat, melynek első oszlopa „abc” sorrendben tartalmazza a kereshető kifejezéseket, további oszlopai pedig, hogy azok mely dokumentumokban találhatók 55

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései 1. A keresőkérdés megfogalmazása 2. A keresési stratégia kidolgozása 3. A keresés végrehajtása Pedagógiai kutatásmetodika 56

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései 1. A keresőkérdés megfogalmazása • A felhasználó által keresett téma pontos, szabatos meghatározása – Esetleges korlátozás (nyelv, dokumentum típus, időszak stb. ) • Eldöntendő: – – Minden releváns rekordot (dokumentumot) keressen a program vagy Csak releváns rekordokat kapjunk Pedagógiai kutatásmetodika Zajos lesz a keresés Nem minden releváns rekord kerül be 57

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései 2. A keresési stratégia kidolgozása • A természetes nyelven megfogalmazott kérdés számítógépes keresésre való átalakítása (profilszerkesztés) PROFIL – – A keresőkérdés gépi információkeresésre alkalmassá tett változata Elemei: - keresőszavak - a Bool-algebra logikai operátorai - keresést segítő elemek (csonkolás, korlátozás stb. ) Pedagógiai kutatásmetodika 58

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései 2. A keresési stratégia kidolgozása a) A keresőszavak kiválasztása – Külső forrásból (tárgyszójegyzék, saját kútfő, tezaurusz stb. ) – Invertált adatállományból – Bibliográfiai adatállomány szöveges adatmezőiből (cím, referátum stb. ) Pedagógiai kutatásmetodika 59

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései Példa Keresett téma: A pályamódosítás gyakorisága az angol pedagógusok körében 1. Az invertált adatállományban szerepelnek-e a fenti kifejezések? – – A „pályamódosítás” és az „angol” nem szerepel Helyettük van: „pályakorrekció” és „Anglia” Keresőszavaink gépi keresésre átalakítva: – Pedagógus, pályakorrekció, Anglia Pedagógiai kutatásmetodika 60

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései 2. Valamennyi keresőszót kiválasztottuk? bővítés: pedagógus tanár, tanító, óvónő Anglia Nagy-Britannia • A keresést a későbbiekben kiterjeszthetjük a bibliográfiai adatállomány szöveges adatmezőire is – Itt szerepelhetnek az „angol” és a „pályamódosítás” szavak is (természetes nyelvű szöveget tartalmaznak ezek a mezők) Pedagógiai kutatásmetodika 61

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései 2. A keresési stratégia kidolgozása b) A keresőszavak összekapcsolása – A megfelelő logikai operátorokkal – Az operátorok a keresőszavak egymáshoz való viszonyát (a keresőszavakkal kiválasztott rekordhalmazok viszonyát) határozzák meg – Operátorok nélkül • Minden olyan rekordot megkapunk, melyekben benne van a keresőszavak egyike (értelmetlen keresés) – Nekünk csak olyan tételek kellenek, melyek egyidejűleg mindegyik keresőszavunkat tartalmazzák Logikai kapcsolódás feltüntetésével érhető el Pedagógiai kutatásmetodika 62

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései Logikai operátorok • Logikai összeadás: „vagy” operátor – A „vagy” B A B – A-t vagy B-t vagy mindegyiket tartalmazza Pedagógiai kutatásmetodika 63

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései Logikai operátorok • Logikai szorzás: „és” operátor – A „és” B A B – A-t is és B-t is tartalmazza Pedagógiai kutatásmetodika 64

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései Logikai operátorok • Logikai kivonás: „nem” operátor – A „nem” B A B – Azok a rekordok, melyekben A előfordul, kivéve azokat, melyekben B is Pedagógiai kutatásmetodika 65

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései Profilok • Pedagógus „és” pályakorrekció „és” Anglia Vagy • (pedagógus „vagy” tanár) „és” pályakorrekció „és” Anglia Vagy • (pedagógus „vagy” tanár „vagy” tanító) „és” pályakorrekció „és” (Nagy-Britannia „vagy” Anglia) Pedagógiai kutatásmetodika 66

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései Példa logikai kivonásra Téma: A középiskolák igazgatóinak kinevezése, kivéve a szakiskolákat. Keresőszavaink: középiskola, igazgató, kinevezés, szakiskola A keresőprofil: (középiskola „nem” szakiskola) „és” igazgató „és” kinevezés Pedagógiai kutatásmetodika 67

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései 2. A keresési stratégia kidolgozása c) A keresés korlátozása – A megadott keresőszó csak akkor vegyen részt a keresésben, ha a rekordok egy általunk meghatározott adatmezőjében szerepel – Pl. egy szerző neve a keresőszó, de csak a szerzői adatmezőben előforduló találatokat kérjük – Meghatározhatjuk az adatmező konkrét tartalmát: pl. a kiadás éve adatmező tartalma: 1990. – Adatbázisonként eltérő lehetőségek Pedagógiai kutatásmetodika 68

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései 2. A keresési stratégia kidolgozása d) Csonkolás pl. : „iskola” és „iskolák” helyett iskol* iskolatitkár iskolaszék iskolarendszer stb. • A megfelelő profilszerkesztéshez – Nagy szakértelem szükséges – Jól kell ismerni az adatbázis szerkezetét és – Az alkalmazott információkereső programrendszert Pedagógiai kutatásmetodika 69

3. Az adatbázisokban való keresés fő lépései 3. A keresés végrehajtása – Keresési utasítások, parancsok segítségével parancsnyelv – Keresőrendszerenként változik – Az ember és a számítógép közötti kapcsolattartás eszköze – Általában angol nyelvűek (Pl. : Select, Expand, Display, Print stb. ) Pedagógiai kutatásmetodika 70

Pedagógiai kutatásmetodika 71

Pedagógiai kutatásmetodika 72

Pedagógiai kutatásmetodika 73

Pedagógiai kutatásmetodika 74

Pedagógiai kutatásmetodika 75

Pedagógiai kutatásmetodika 76

Pedagógiai kutatásmetodika 77

Pedagógiai kutatásmetodika 78

Pedagógiai kutatásmetodika 79

Pedagógiai kutatásmetodika 80

Pedagógiai kutatásmetodika 81

Pedagógiai kutatásmetodika 82

Pedagógiai kutatásmetodika 83

Pedagógiai kutatásmetodika 84

Pedagógiai kutatásmetodika 85

Pedagógiai kutatásmetodika 86

Pedagógiai kutatásmetodika 87

Pedagógiai kutatásmetodika 88

Pedagógiai kutatásmetodika 89

Pedagógiai kutatásmetodika 90

Pedagógiai kutatásmetodika 91

Pedagógiai kutatásmetodika 92

Pedagógiai kutatásmetodika 93

Pedagógiai kutatásmetodika 94

Pedagógiai kutatásmetodika 95

Pedagógiai kutatásmetodika 96

Pedagógiai kutatásmetodika 97

Pedagógiai kutatásmetodika 98

Pedagógiai kutatásmetodika 99

Pedagógiai kutatásmetodika 100

Pedagógiai kutatásmetodika 101

Pedagógiai kutatásmetodika 102

Pedagógiai kutatásmetodika 103

Pedagógiai kutatásmetodika 104

Pedagógiai kutatásmetodika 105

Pedagógiai kutatásmetodika 106

Pedagógiai kutatásmetodika 107

Pedagógiai kutatásmetodika 108

Pedagógiai kutatásmetodika 109

Pedagógiai kutatásmetodika 110

Pedagógiai kutatásmetodika 111

Pedagógiai kutatásmetodika 112