Az egyetemek regionlis gazdasgi szerepe a nemzetkzi szakirodalom

Az egyetemek regionális gazdasági szerepe a nemzetközi szakirodalom tükrében Varga Attila Gazdaságpolitikai Kutatások Központja és Közgazdaságtan Tanszék Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Az előadás szerkezete • • • Bevezető Az egyetemi tudástranszfer és formái Kutatási módszerek az irodalomban Egyetemek és a csúcstechnológai vállalatok telephelyválasztása Egyetemek és regionális gazdasági aktivitás Egyetemi kutatások és vállalati K+F lokáció A tudásáramlások térbeli kiterjedése Egyetemek a regionális innováció rendszereiben Tudástranszfer és agglomeráció Összegző: az egyetem-bázisú regionális fejlesztéspolitika lehetőségei és korlátai

Bevezető • Sikertörténetek: MIT, Stanford, Cambridge • Egyetemek és a felemelkedő csúcstechnológiai régiók • Egyetemi tudás-hatás: Új jelenség? • Az explicit közgazdasági elmélet hiánya (az IR, EGN és az UGF elemei)

Egyetem és regionális gazdaság Forrás: Luger és Goldstein (1997)

Az egyetemi tudástranszfer és formái • Az egyetemi tudástranszfer • A regionális tudástranszfer hordozói (lokális személyes hálózatok, formális üzleti kapcsolatok, egyetemi létesítmények szerepe) • Egy implicit modell

Kutatási módszerek az irodalomban • Empirikus felvételek (vállalati telephelyválasztás, innovációfelvételek, egyetemi tudástranszfer formák vizsgálata) • Esettanulmányok (vállalatok, egyetemek, régiók) • Szabadalmi dokumentumok elemzése (hivatkozások vizsgálata, egyetemi szabadalmak direkt vizsgálata) • Ipar-egyetem közös publikációk • Innovációs hálózat kutatások • Ökonometriai modellek (foglalkoztatás, lokáció, innovációk)

Egyetemek és a csúcstechnológai vállalatok telephelyválasztása • Vállalati felmérések és esettanulmányok • Iparági különbségek - mikroelektronika, repülőgépgyártás, biotechnológia: pozitív hatás (Rees 1991, Robinson 1985, Haug 1991, Galbraith és De Noble 1988) • Vállalati tulajdonosi státusz - központok és gyárrészlegek (Malecki 1986, Galbraith és De Noble 1988) • Vállalat méret - nagyvállalatok (Rees 1991, Galbraith és De Noble 1988) • Városméret ( Malecki és Bradbury 1992)

Egyetemek és regionális gazdasági aktivitás • A regionális gazdasági aktivitás mérése: foglalkoztatás, a vállalatok száma, vállalati beruházások, új vállalatalapítások • Nem egységes kép, általában a hatás igen bizonytalan • Eltérő térbeli egységek, különböző minták, eltérő ökonometriai módszerek • Rutin és nem-rutin tevékenységek • Szektorális különbségek

Egyetemek és regionális gazdasági aktivitás

Egyetemi kutatások és vállalati K+F lokáció • Konzisztens eredmény: igen erős hatás • Eltérő térbeli egységek (USA államok, nagyvárosokon belüli kerületek) • Eltérő mintaválasztás

Egyetemi kutatások és vállalati K+F lokáció Note: * significance of at least 0. 10

A tudásáramlások térbeli kiterjedése • Elméleti és alkalmazott kutatások és térbeli közelség (Mansfield, 1991, 1995) • Egyetemi szabadalmak ipari hivatkozásai (Jaffe, Trajtenberg és Henderson, 1993) • Egyetem-ipar innovációs együttműködések és térbeli közelség (Koschatzky és Sternberg 2000, Fischer és Varga 2001) • Egyetemi tudástranszfer és regionális innováció (Jaffe 1989, Acs, Audretsch és Feldman 1991, Audretsch és Vivarelli 1994, Audretsch és Feldman 1996, Anselin, Varga és Acs 1997, Fischer és Varga 2003, Varga 1998, 2000)

A tudásáramlások térbeli kiterjedése Note: * significance of at least 0. 10

Egyetemek a regionális innováció rendszereiben • Az innováció rendszerei (Lundval 1992, Nelson 1993): – aktorok (innovatív vállalatok, azok vásárlói és beszállítói, gazdasági szolgáltatók, kutatóintézetek, egyetemek, az „intézmények szférája”) – Interakciók (formális, informális tudásáramlások)

Egyetemi kutatások és regionális innováció: agglomerációs hatások • A régió mérete, a tudás infrastruktúra fejlettsége döntő hatással van az egyetem és a vállalatok közötti tudásáramlások intenzitására (Acs, Herron, Sapienza 1992, Feldman 1994, Varga 2000)

Egyetemi kutatások és regionális innováció: agglomerációs hatások Forrás: Varga 2000

Összegző: az egyetem-bázisú regionális fejlesztéspolitika lehetőségei és korlátai • Konzisztens és pozitív hatás a regionális innovativitásra • Konzisztens és pozitív eredmény a K+F lokációra, új technológiai vállalatok alapítására, határozott szektorális különbségekkel • Bizonytalan hatás a régió általános csúcstechnológiai gazdasági aktivitásra - elsősorban nem-rutin termelési funkciók • Szektorálisan, regionálisan igen változékony lokáció-hatás • Igen erős agglomerációs hatás • Egyetem-alapú regionális gazdaságfejlesztés: nagyszámú kísérlet (USA, EU, Ázsia); a siker/sikertelenség faktorainak meghatározása a közgazdaságtan „forró” kutatási területe