A szakirodalom ttekintse elemzse Kun Andrs Istvn DEGTK

A szakirodalom áttekintése, elemzése Kun András István DE-GTK

A kutatási folyamat 8 lépéses modellje 0. A kutatás szélesen vett területének meghatározása • tudományterület, azon belül iskola, irányzat 1. Kutatási probléma meghatározása (specifikálás) 2. Konceptualizáció • valid, végrehajtható, menedzselhető 3. Adatgyűjtési módszer(ek) kidolgozása 4. Mintavétel 5. Kutatási terv (ajánlat) elkészítése • ‘Végső’ kutatási kérdések 6. Adatgyűjtés 7. Adatfeldolgozás • (rögzítés, tisztítás, elemzés) 8. Jelentés

Ciklikus (‘végtelenített’) kutatási modell Koncepció, elmélet Adatelemzés Induktív Deduktív Kérdések Empirikus adatok Hol a helye az irodalmazásnak?

Az irodalom-feldolgozás funkciói • Tudásbázis megszerzése • Elméleti alapozás a kutatáshoz • Segít azonosítani a kutatási problémát: – Mit ismerünk és nem ismerünk már – Hol járulhatunk hozzá magunk a tudomány vagy szakma ismereteihez (fehér foltok) – Megfelelő kutatási kérdések és hipotézisek megfogalmazása (abdukció) • Segít megtalálni a megfelelő módszertant – Formális hipotézisek, kutatási technikák, mintavétel… • Segít kontextusba helyezni az eredményeinket

Az irodalomkutatási paradoxon • A tudás megszerzése miatt olvasunk, de • Csak az tudja mit olvasson el (és hogyan értelmezze azt, amit elolvasott), aki már rendelkezik a megfelelő tudással • Feloldása: iteratív, az ‚egyszerűbbtől’ a ‚nehezebb’ felé tartó kutatási folyamat

Hogyan segít fejleszteni módszertanunkat • Melyek az elfogadott módszerek • Milyen problémák merülhetnek fel, és azt mások hogyan oldották meg (vagy épp: mit nem tudtak mások sem megoldani)

„Tudásbázis” • Kontextusba helyezi a kutatómunkát és az eredményeket is • Kötelező fejezet (diplomamunkák, disszertációk…)

Az irodalomelemzés 5 lépésben 1. Létező szakirodalmi források feltárása a kutatási területen (gyűjtés); 2. A kiválasztott irodalom áttekintése/átolvasása; 3. Elméleti keret felállítása az olvasmányok alapján; 4. Koncepcionális keret felállítása (fogalmak, definíciók, a szintetizálás célja(i) és módszere(i)); 5. Az irodalomelemzés megírása.

Legfontosabb forrás-típusok • Könyvek: – Szótárak, enciklopédiák, kézikönyvek – Monográfiák • Folyóiratok és periodikák: – Lektorált (vak, dupla stb. ) vagy nem lektorált (vagy csak szerző által lektorált) – Impakt faktor • Szürke irodalom – – Diplomamunkák, disszertációk Kutatási jelentések, műhelytanulmányok Vállalati dokumentumok egyéb • Statisztikai adatbázisok • „Bulvárirodalom” és kétes források: magazinok, honlapok, blogok, kormányzati kiadványok stb.

Könyvek • Elérhetőség – – Könyvtárak Könyvesboltok (online is, katalógusok is) Bibliográfiák, hivatkozásjegyzékek (!) Internet: segítenek a JEL-kódok, kulcsszavak, boolean keresés, filetype, Googel Books, Google Scholar stb. • Előnyök: valószínűbb a relevancia és a az átfogó jelleg, biztosabb az átlagos minőség • Hátrányok: nem friss, drága (megvenni), nehezebben elérhető, nem ellenőrizhető könnyen a minőség • Felhasználás: kiindulás, áttekintés

Folyóiratok, periodikák • Előnyök: up-to-date (ez nagyon függ a folyóirattól és fordítottan arányos a minőségbiztosítás színvonalával), témaspecifikus • Hátrányok: több alapismeretet igényel • Felhasználás: célzott kutatáshoz • elérhetőség: – Könyvtárak – Elektronikus adatbázisok (!) pl. jstor, EBSCO, Econpapers, Matarka, NBER – Internet: mint a könyvek esetében

Szürke irodalom • A konvencionális eszközökkel nehezen megtalálható irodalomra utalt először, amely ugyanakkor hiteles, hasznos és FRISS. A kutatói gyakorlatban azonban többnyire a nem publikált típusú irodalmat jelöli. – – műhelytanulmányok Tézisek, diplomamunkák, szabadalmak Vállalati dokumentumok Egyes információk magazinokból, szakmai és egyéb újságokból is (hitelesség függvénye) – stb.

Tudománymetria (scientometrics) • A tudomány, a technológia és az innováció mérésével foglalkozó módszertan, diszciplína. • Vizsgálati egysége a „szöveg”, a „tudományos teljesítmény”. • Döntően kvantitatív. • Fő vizsgálati területei: – Tudományos hatás (impact) mérése, hivatkozások rendszerének megértése, – tudományos területek feltérképezése, – indikátorok készítése a tudomány döntéshozói és menedzserei számára.

Példa a tudományterületek folyóiratainak „feltérképezésére” Forrás: Leydesdorff & Milojević (2015): Scientometrics

A scientometria viszonya más, tudományt vizsgáló diszciplínákhoz Forrás: Leydesdorff & Milojević (2015): Scientometrics

Rokon tudományterületek • • • Bibliometria Információtudomány Tudománypolitika Tudományszociológia Tudományfilozófia

Egy magyar büszkeség… • A Scientometria (IF: 2, 18) folyóirat alapítója, tiszteletbeli örökös főszerkesztője (editor-in-chief) Braun Tibor. Jelenleg is magyar a szerkesztője (editor), András Schubert és az ügyvezetőszerkesztője (managing editor), Kocsor Tibor. • A folyóiratot jelenleg a Springer és az MTA közösen adja ki.

„Publish or Perish” • Publikációs kényszer • Nem elég a teljesítmény, meg is kell osztani • Nem elég megosztani, azt úgy kell tenni, hogy mérhető legyen és „minél többet érjen”.

Publikációs tevékenység mérése • Mérhető: – Publikációk számával – Szerkezetével: • Hova történik a publikálás: – – – – kiadott vs. kiadatlan (speciális státusz a working paper és az absztrakt) referált-e (kereshető adatbázisban vagy referáló folyóiratban megtalálható) lektorált-e monográfia/könyvfejezet/folyóiratcikk/konferencia-kiadvány/stb. ezek rangja hazai vagy külföldi magyar vagy idegen nyelvű • Tudományos/oktatási/ismeretterjesztő/üzleti • Mikor (régi vs. új, fokozatszerzés előtt vs. után…) • Betöltött szereppel: egy vs. több szerző, hányadik szerző stb. – Hatásával (impact)

A publikációs hatás mérése • Citációk száma • Szerkezete: – Független/társszerzős/ön~ – Hol jelent meg (pl. IF) – Fajlagos citációs mutatók (Hirsch index, eigenfactor stb. ) – Hatás tartóssága (immediacy index, cited halflife, többéves IF összehasonlítások) • Minden scientometriai mérőszámot számos kritika ér, de ezek együttes használata mégis segíthet a minőség közelítő kimutatásában.

Az impact factor • hatás-tényező: adott publikáció hatását számszerűsíti • többféle is van, a legelfogadottabb az Institute for Scientific Information (ISI) (Thomson Reuters) által közölt, melyet 1975 óta évente számítanak a Journal Citation Reports-ban indexált folyóiratokra (az indexálásért fizetnek a folyóiratok). • folyóiratok számítják egy adott évre (ez alapját adja a folyóiratok egyféle éves rangsorának) és nem cikkekre, nem szerzőkre (a szerzőket is minősíti az összes így elért impact (összeadják azon folyóiratok adott évre vonatkozó impact factor-ait, amelyekben írásaik megjelentek, minden egyes írásukra nézve; ekkor szerző-szintű mérőszámot kapunk) • folyóirat szintű • tudományterületenként van csak értelme összehasonlítani (a természet és a társadalomtudományoknak eleve külön számítják)

Az impact factor kiszámítása • X évi impact factor = A / B. • A = hányszor hivatkozták az adott folyóirat összes közleményét (X-1) és (X-2) években. • B = az össze hivatkozható közlemény az adott folyóiratban (X-1) és (X-2) években. Nem számítanak hivatkozható közleménynek pl. a szerkesztői levelek. • Az X évi IF mindig (X+1) évben jelenik meg, és az (X+1) évben jellemzi a folyóiratot.

Hirsch index vagy h-index • legalább „h” számú idézetet kapott publikációk száma • h: azon publikáció sorszáma (a publikációk csökkenő száma szerint), amelynek idézői legalább annyian vannak, mint az adott sorszám • Szerző-szintű A baloldali kép forrás a Wikipedia

Immediacy index • frissességi index • milyen gyorsan kezdik idézni a cikkeket • számítása: hány hivatkozást kapott a folyóirat az adott évben / adott év összes cikkei • folyóirat szintű

Cited half-life • A Journal Citation Reports-ban adott évben citált cikkek medián életkora. • Folyóirat-szintű

Page. Rank típusú indexek (2 példa) • Eigenfactor: milyen gyakran hivatkozza egy adott folyóirat cikkeit egy átlagos kutató. Befolyásolja a folyóirat adott évfolyamában közölt cikkek száma. Folyóirat szintű és kutató szintű változata is van. • SCImago Journal Rank (SJR indicator): a citációk száma mellett a folyóirat presztízsét is figyelembe veszi. Független a folyóirat méretétől. Folyóirat-szintű.

ABCD kategóriák • Adott tudományos közösség (pl. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, Australian Business Deans Council stb. ) készíti, és saját megítélésük alapján • különböző minősítési osztályokba sorolják a folyóiratokat. Ezeket egyszerűen folyóirat listáknak nevezik.

Társszerzők • Számos okból lehetnek társzerzőink: – lehetnek a tényleges kutatócsoport tagjai, – jelentősen segíthetnek szakmailag, – hozzáférést nyújthatnak adatokhoz, erőforrásokhoz (pénz, nyelvtudás, felszerelés stb. ), – hozzájárulhatnak a megjelenéshez a „nevükkel”, – de akár erejüknél fogva „élősködhetnek” is a tényleges szerzőkön. • Feltüntethetjük a társzerzőket: – Betöltött szerepük szerint: pl. természettudományokban, orvosoknál gyakori – Névsorrendben (pl. közgazdaságtanban gyakori) • A tudományos teljesítmény mérésénél figyelembe vehetik, hogy egyéni vagy társzerzős volt egy munka, illetve utóbbi esetben a szerepeket. Ennek módja változó.

A folyóiratba történő publikálás általános menete • • Cikk megírása Folyóirat kiválasztása (terület, nehézség, nyelv, presztízs, ár, gyorsaság, kapcsolat stb. ). – Gyakran van „open access lehetőség, ami általában pénzes vagy feláras. – A színes megjelenés is általában plusz költség a szerző részére • • Beküldés (általában online vagy e-mail) A szerkesztő az első akadály (illik-e a folyóiratba, gyors átnézés) Ha lát benne fantáziát kiadhatja bíráló(k)nak (ld. később) A bírálók véleményét is mérlegelve végül a szerkesztő dönt a megjelenésről Ha ez pozitív, jön a nyelvi és formai véglegesítés. Tartalmi és formai változtatások végig kérhetőek a szerzőtől, illetve a szerző is tehet kisebb módosításokat e pont előtt, de ezután nem. A megjelenés sokszor előbb előzetes fórumon történik (pl. online a kiadó „latest articles” vagy hasonló szekciójában), csak később kerül be adott számba. A nem „open access” megjelenés esetében vagy csak a kiadó teheti közzé a cikket, vagy bizonyos formában erre lehetőséget ad a szerzőnek (pl. saját weboldal, intézményi repozitórium). Utóbbi lehetőségek köthetőek ún. embargós időhöz. A szerző joga sokszor csak az, hogy a szerzőség az övé.

Lektorálás (reviewing, refereing) • Szerkesztői, bírálói (kutatótársak általi) és nyelvi/forma (nem tartalmi). • A szerkesztői (editorial review) lektorálás lehet kizárólagos, illetve felülbírálhatja a bírálóit. • Bírálói (peer review) lehet: – Nyílt” (open review): senki nem anonim – Egyszeresen vak (single blind): a lektor anonim – Kétszeresen vak (double blind): a szerző és a lektor is anonim • A lektor javasolhatja a benyújtott cikk: – – Módosítás nélküli közlését Kisebb vagy nagyobb módosításokkal való közlését Újra benyújtását Végleges elutasítását • A lektorokat általában a tudományterület, különösen az adott folyóiratban publikálók közül toborozzák. • A lektorok véleménye eltérhet (ha többen is vannak), illetve lehet, hogy nincs igazuk. A szerzőé a felelősség, hogy mit fogad meg!

„Open access” (OA) mozgalom • Alapgondolata, hogy a folyóiratokat mindenki számára (online) elérhetővé teszik. • A költségek ekkor nem jönnek vissza a folyóirat -eladásból, tehát sokszor (de nem mindig) azt a szerzőkre terhelik. • Általában létezik nem open access folyóiratoknál is olyan lehetőség, hogy egy-egy cikket a szerzők megfinanszírozhatnak, és akkor az nyíltan elérhető lesz. • Fokozatai lehetnek: gold, green OA

Predátor folyóiratok • Olyan folyóiratok, melyek a publikációs nyomást kihasználva pénzért alacsony vagy nulla minőségű, esetenként fantom folyóiratokba fogadnak be publikációkat. • Egységes definíciójuk nincs, így sok folyóirat csupán „predátor-gyanús”.

Kutatók bárki általi ellenőrizhetősége (példák) • www. mtmt. hu • www. doktori. hu (csak doktori iskolák tagjai) • egyetemek, kutatói szervezetek oldalai: – kutatói CV-k – kereshető adatbázisok (pl. https: //tudoster. idea. unideb. hu/) • kutatói közösségi oldalak: – – http: //www. researchgate. net https: //www. academia. edu/ https: //scholar. google. hu/ https: //www. growkudos. com/

Néhány kezdő tipp… • Elektronikus lelőhelyek (csak példák, a könyvtár honlapján megtalálható a hozzáférhető adatbázisok aktuális listája): – – – • • www. matarka. hu www. jstor. org search. epnet. com (EBSCO database) www. sciencedirect. com http: //www. nber. org/ http: //econpapers. repec. org/ Egyetemi honlapok Könyvtári honlapok A könyvtár… Tematikák

Néhány statisztikai adatbázis • www. ksh. hu • http: //epp. eurostat. ec. europa. eu/portal/pag e/portal/statistics/search_database • https: //www. cia. gov/library/publications/the -world-factbook/

Köszönöm a figyelmet!