OKTATSGAZDASGTAN OKTATSFINANSZROZS 1 elads Kun Andrs Istvn egyetemi

OKTATÁSGAZDASÁGTAN, OKTATÁSFINANSZÍROZÁS 1. előadás Kun András István egyetemi adjunktus DE KTK

Követelmény • Az előadások anyaga • A jegyzetpótló segédanyagok ettől jóval többet tartalmaznak, így azokból csak az kell, amit az előadások fednek is

Az előadás felépítése • A klasszikusok • Az emberi tőke elmélet • Alternatív magyarázatok az oktatási beruházásra • A jelző/szűrő hipotézis

Adam Smith • Gépi beruházáshoz hasonlítja a munkások képzését • A képzést az állótőke részének tekinti • Kritizálja a céhes képzést: az csak versenyt hivatott korlátozni • Kritizálja a közpénzen történő oktatást is

Adam Smith: "Költséges új gépet azért állítunk üzembe, mert azt várjuk, hogy különleges munkájával, amit teljes elavulásig végez, nemcsak megtéríti nekünk a ráfordított tőkét, hanem ezen felül még meghozza legalábbis a szokásos profitot. Ilyen költséges géphez hasonlíthatjuk az olyan embert, aki sok munkát és időt áldoz, hogy kitanuljon valami különleges készséget és szaktudást igénylő mesterséget. Azt várjuk, hogy a munka, amit magtanult, az egyszerű munka bérén felül megtéríti a tanulásra fordított összes költséget, és ezen felül meghozza egy a költségösszeggel egyenlő nagyságú tőkének legalábbis a szokásos profitját. "

Robert Thomas Malthus • A gazdi növekedés feltétele a társadalmi béke • A béke feltétele a társadalmi konfliktusok elkerülése • A konfliktusok forrása lehet a népesedés mértani haladvány szerinti növekedése a termelés számtani haladvány szerinti növekedése mellett • Szükség van a népesedés szabályozására • A kötelező népoktatást látta a racionalizálás eszközének (felvilágosít, kitolja a házasságot, megszünteti a gyermekmunkát)

Fridrich List • Szellemi (műveltség, szakképzettség) és társadalmi erők szerzésére anyagi javakat kell áldoznia a nemzetnek • Az oktatás hatványozottan megtérül az egyén mellett a társadalomnak is

John Stuart Mill • Kötelezővé kell tenni az oktatást • A szegények oktatását támogatni kell, a többieknek önköltséges • A kapitalista értékeket is oktatni kell • Elveti az uniformizáló állami oktatást

Joseph Schumpeter • A műszaki haladás szerepe a ciklusokban • A vállalkozó szerepe a haladás gyorsításában

A Cobb-Douglas termelési fgv. • P. H. Douglas és Ch. W. Cobb - a gazdasági növekedést a tőke és a munkaerő figyelembe vételével magyarázta. Q=f(K, L) • Elsőnek próbálták számszerűsíteni a munka hatását a termelésre: • Q=1, 01*L 0, 75*K 0, 25

Robert M. Solow • A technikai haladás bevezetése a Cobb. Douglas termelési függvénybe: • Y=A(t)+f(K, L) • Ahol az ‘A’ csak az időtől függ

Odd Aukrust • A harmadik tényezőt már emberi tényezőnek nevezi • Tartalma: szervezés, szaktudás, technikai ismeretek • Norvég vizsgálat 1900 -1956: 1, 81% a 3, 39%-os gazdasági növekedésből az emberi tőkének tudható be

Vizsgálódások a Cobb-Douglass függvénnyel • Eduard F. Denison: Az USA 1929 -1957 közötti gazdasági fejlődésének 20 %-a tulajdonítható az emberi tudásmennyiség növekedésének • Vizsgálja, hogy az USA nemzeti jövedelem növekedési ütemének 0, 1 %-kal történő emelését milyen módszerekkel lehetne megvalósítani. Ehhez 20 év alatt: – vagy a munkaerő létszámát kellene 2, 4 %-kal növelni, – vagy a nemzeti jövedelem 1 %-ának megfelelő többletmegtakarításra és a reáltőke beruházások növelésére lenne szükség, – vagy a munkaerő másfél évvel hosszabb ideig történő iskoláztatásával lehetne megvalósítani e célkitűzést.

Az endogén növekedéselméletek • A „harmadik tényező” nagysága a gazdaság döntéshozói által befolyásolt, nem pedig gazdaságon kívüli „adottság”. • Az emberi tőke határterméke növekvő! • Ennek okai lehetnek: 1) a tudás nem zárható el (Romer), 2) az emberi tőke termelése emberitőke-intenzív (Becker – Murphy – Tamura) • Az eltérő emberi-tőke mennyiséggel rendelkező országok gazdasági növekedésének sebessége eltérően gyorsul, a jobban ellátottak javára.

Az emberi tőke elméletek Human Capital (HC)

Az emberi tőke • Beruházással jön létre (költség, idő, fogyasztásról való lemondás) • Tartós termelékenységnövekedésben térül meg

Az emberi tőke elmélet 1. • Theodore W. Schultz szerint a munkaerő gazdasági szerepében meghatározó jelentőségű emberi tudás egy hosszú, költséges folyamat eredményeképpen alakul ki, amely leginkább a beruházási folyamathoz hasonlít, s a fogyasztásnak nevezett folyamat jó része az emberi tőkébe való beruházást jelent. • Az emberi tőkébe eszközölt ilyen beruházások megmagyarázzák az egy dolgozóra jutó reáljövedelem növekedésének legnagyobb részét.

Az emberi tőke elmélet 2. • Az emberi képességeket növelő tevékenységek öt fő kategóriája (T. W. Schultz): – az egészségügyi létesítmények és szolgáltatások amelyek az emberek élettartamát, erejét, állóképességét, vitalitását és életképességét befolyásolják; – a munka közbeni képzés; – a formális, szervezett, elemi, közép- és felsőfokú oktatás; – a felnőttképzési programok; valamint – az egyének és családok vándorlása a változó munkalehetőségekhez való alkalmazkodás érdekében.

Ugyanez egyéni szinten… (Mark Blaug) • • • egészségügyi célú költségek (nem csak gyógyászat, de az egészségesebb élettel összefüggő költségek is, például egészségesebb ételek), a kötelező iskoláztatáson felüli, önkéntes tanulás költségei, a legmagasabb lehetséges fizetést kínáló állás megtalálásának időköltségei, információ vásárlása a lehetséges álláslehetőségekről, a jobb álláslehetőségekhez segítő migráció, alacsonyabb fizetést és jobb karrierlehetőséget (Blaugnál konkrétan „magas tanulási potenciál” szerepel) kínáló állás választása a magasabb keresetet kínáló, de „zsákutcát jelentő”, fejlődési lehetőséget nem kínáló állásokkal szemben.

Az emberi tőke elmélet 3 A gazdaság növekedésében az emberi (munkaerő) tényező szerepe három okra vezethető vissza: – a dolgozók számának növekedésére, – az átlag dolgozó iskolában töltött éveinek számára; – az oktatási költségekre. E három tényezőből, az első mennyiségi, a másik kettő minőségi jellegű - amelynek megjelenési formája az emberi tőke. Leegyszerűsítve úgy fogalmazhatunk, hogy az emberi tőkeképződés olyan beruházás amelynek során növekszik az egyén termelékenysége, s ennek következtében növekszik részint az egyén jövedelme, részint az egész gazdaság teljesítőképessége (ortodox felfogás).

Az emberi tőke különös és jellemző tulajdonságai • • • Az emberi tőke (HC) nem választható el attól akié. A HC emberekbe történő befektetéssel szerezhető meg. A HC nem látható A HC belső hatásai (iskolázottság, munkahelyi továbbképzés, munkatapasztalatok, az egészségi állapot, és a felhasznált információk) nyomán növekszik az egyén magánhaszna. A HC külső hatásainak – mint pl. a tovagyűrűződő hatások (spill-over effects), ami azt jelenti, hogy magasabb emberi tőke környezetben az emberek szakértelmének szintje magasabb – jelentékeny pozitív hatása van a gazdasági növekedésre. A HC növeli mind a munka(erő), mind a fizikai tőke termelékenységét. (A HC két részből áll: az öröklött és a megszerzett képességekből. )

Az emberi tőke externális hatásai (hozamai) (Az állami szerepvállalást indoklása) • Az oktatás következtében a demokratikus intézmények hatékonyan működtethetők; • Az embereknek – illetve a munkaerőnek – megnő a technikai változásokhoz való alkalmazkodóképessége; • Alacsonyabb szociális, munkanélküliséget kompenzáló és egészségügyi kiadások; • Alacsonyabb a bűnözés, amely csökkenti a bűnüldözési és a büntetés-végrehajtási rendszer költségeit; • Kevesebb tökéletlenség a tőkepiacon; • Közösségileg előállított közszolgáltatások növekedése.

Az egyéni beruházás – az életciklusmodellek • Pl. 1. iskolába járás, 2. munka és munka melletti tanulás, 3. kizárólag munkavégzés szakasza, 4. nyugdíjas életszakasz (általában átfedik egymást) • a következő változók alakulása jellemzően igazodik ezekhez az életszakaszokhoz: – K(t): emberitőke-állomány, – W(t): bérek, – Y(t): nem vagyonból származó összes jövedelem, – B(t): magánvagyon, – h(t): munkára és tanulásra fordított időhányad, – l(t): szabadidőhányad (szórakozás, pihenés), – x(t): emberitőke-beruházás mértéke.

K(t) B(t) Y(t) W(t) X(t) l(t) h(t) életkor 1. ábra: életkor szakaszok (forrás: Fokas-Rodatos [1987] 27. o. )

Az ortodox emberi tőke elméletek kritikái (Maglen, 1990) 1. • Ami nem kétséges: az iskolázottabbak átlagosan többet keresnek • Ami kétséges: köze van-e ennek az oktatáshoz?

Az ortodox emberi tőke elméletek kritikái (Maglen, 1990) 2. 1. Tényezők árazásának neokl. elmélete 2. Egyensúlyban a bérek megegyeznek a határtermelékenységgel 3. Azonos termelékenység = azonos bér; magasabb termelékenység = magasabb bér 4. Aki képzettebb, többet keres átlagosan, tehát a képzettebb termelékenyebb is (1) és ezt az oktatás okozta (2)

Nincs bizonyíték az oktatás és a termelékenység kapcsolatára • Idősoros vizsgálatok: A növekedési mutatók és az iskolázottság összefüggése a vizsgálatok többségénél ellentmondásos • Komparatív vizsgálatok: a módszer alkalmatlanansága + nincs konzisztens kép • Foglalkozáson belüli összehasonlítások esetén csak az agráriumban és csak az elmaradott országokban és csak az alapoktatásban van termelékenységi hozama az oktatásnak • A vállalatközi összehasonlítások is csak a technológiai újítások használatában mutatták ki az oktatás gazdaági szerepét

A modell belső problémái • Az eltérő képzettségűek eltérő kínálata is lehet a bérkülönbségek oka • A specifikus képzéssel nem számol • Szolgáltatások, közszolgálat, önfoglalkoztatók • Nincs bizonyíték a keresetek és a termelékenység kapcsolatára sem!!! • Alternatív elméletek

Szociológiai megközelítések

A társadalmi hovatartozás újratermelésének elmélete • A társadalmi hovatartozás újratermelésének elmélete szerint az oktatás elsődleges feladata a társadalmi osztályok újratermelése. • Minél inkább arra szerveződik az oktatás, hogy újratermelje a társadalom osztályszerkezetet, annál inkább gyengül annak a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása. • Ennek oka, hogy a társadalmi hovatartozást újratermelő oktatási rendszer – a tananyag tartalmában a magas kultúrát helyezi előtérbe a szakismeret helyett, – a felvételi keretszámban a társadalmi hovatartozást helyezi előtérbe a munkaerőpiac igényei helyett, – inkább kötődik a közintézményekhez, mint a gazdasági vállalkozásokhoz.

A státuszkonfliktus elmélet • A státuszkonfliktus elmélet szerint az oktatás fő feladata, hogy muníciót adjon az álláskereséshez. • Az egyes csoportok versengenek abban a tekintetben, hogy magasabb iskolázottságot érjenek el mint versenytársaik, s ez oktatási expanziós spirált eredményez. • amilyen mértékben az iskolázottság növekedése a státuszversenyt tükrözi, olyan mértékben gyengül az iskolai végzettségnek a gazdaságra gyakorolt hatása, mert – az iskolázottság emelkedése a státuszverseny eredménye s nem a munkaerőpiac követelményeire való reagálás, – ilyen rendszereknél az előremenetelnél a végzettség egyre nagyobb szerepet kap, – viszont romlik az oktatás és a tananyag színvonala.

Az oktatás fogyasztása

Az oktatási fogyasztás 1. • Fritz Machlup szerint nem minden oktatási kiadás beruházás, hanem csak azok, amelyek az emberek jövőbeni szükséglet kielégítése érdekében (gazdasági, kulturális, stb. , azaz jövőbeni élvezetek forrásaként) kerülnek befektetésre. A ma megvalósuló örömök, élvezetek érdekében történő kiadás = fogyasztás. A munkahelyi képzés pedig, folyó termelés. • Az oktatás négy célját különíti el, - az oktatás növelheti: – a termelékenységet (a termelési képességet) a távoli jövőben; – a termelékenységet a közeli jövőben; – az élvezeteket (örömöt, szükségletek kielégítését) a távoli jövőben; – az élvezeteket a jelenben. • az 1. és 3. beruházás, a 2. termelési ksg, a 4. fogyasztás.

Az oktatási fogyasztás 2. • Gábor R. István szerint míg a fizikai beruházás a beruházó számára jövőbeli hozam reményében vállalt jelenbeli áldozat, addig a tanulás alapvetően pozitív élmény, s ennyiben magában hordja jutalmát. • A továbbtanulási igények gazdasági növekedést kísérő folyamatos emelkedésének megmagyarázására a fogyasztáselmélet tűnik alkalmasabbnak: más úgynevezett normál fogyasztási jószágokhoz hasonlóan, az iskola mint fogyasztási szolgáltatás iránt is a reáljövedelmek emelkedésével természetszerűen növekszik a lakossági kereslet.

Az oktatási fogyasztás 3. Lazear [1977]: empirikus vizsgálata • Az oktatásban a beruházási elem a meghatározó • Az oktatásban töltött idő növeli a kereseteket, nem csupán együtt jár azokkal • Az oktatásba a jólét-maximalizálás szempontjából optimálisnál kevesebbet ruháznak be az egyének, azaz az oktatás hasznossága az egyén számára negatív

A jelző/szűrő hipotézis

Az oktatás gazdasági funkciói • • • Termelékenység-növelés Jelzés (termelékenység, társi réteg stb. ) Közvetlen fogyasztás Fogyasztási beruházás Externális hatások (pl. bűnözés csökkentése)

Az oktatási beruházás szintjei • Egyéni: – keresetnövelés és – fogyasztási beruházás • Vállalati: – termelékenységnövelés • Állami: – termelékenységnövelés – extern hatások (kvázi közjószág)

Keresetnövelési célú egyéni oktatási beruházás I. Megfigyelés: • A vállalatok megfizetik a magasabb végzettséget Feltételezés: 2. A vállalatok a (határ)termelékkel arányos bért fizetnek Következtetés: 3. A magasabb végzettségűek termelékenysége magasabb

Keresetnövelési célú egyéni oktatási beruházás II. Két lehetséges mechanizmus (több is van): 1. Az oktatás során növekszik meg a termelékenység (emberitőke-képzés) 2. Az emberek termelékenysége eleve eltérő, és oktatás során csak ennek jelzési/szűrése történik (jelzési/szűrési hipotézis) A kettő a valóságban egyszerre jelenik meg.

Az emberi tőke elmélet (HC) I. Gary S. Becker (1992), Theodore W. Schultz (1979) Adott mennyiségű oktatási beruházás (pl. egy iskolaév) mérhető mennyiségű termelékenységnövekedést okoz. „Szépítési lehetőségek”: – iskolatípus, – oktatási minőség, – eltérő egyéni tanulási képesség stb.

Az emberi tőke elmélet (HC) II. Egyéni következmény: aki több iskolát végez, magasabb lesz a keresete Vállalati következmény: ha magasabb végzettségűt alkalmaz, magasabb lesz a termelékenysége Társadalmi következmény: ha több a magasabb végzettségű, nő a társadalmi össztermék (az externáliáktól eltekintve is)

A szűrő hipotézis „eredete” 1. „Market for Lemons” (George A. Akerlof (2001)) 1. A legjobb munkavállalóknak éri meg leginkább oktatásba beruházni (haszon – ktg) 2. A nem szűrt munkavállalók átlagos termelékenységre így a munkaadók számára is nyilvánvalóan csökken 3. Csökken a nem szűrt munkavállalók kapta átlagbér 4. Egyre több munkavállalónak éri meg a szűrés, míg végül csak az marad szűrés nélkül, akitől rosszabb munkavállaló nincs (amennyiben a szűrés költsége elég kicsi)

A szűrő hipotézis „eredete” 2. Statisztikai diszkrimináció • munkaerőpiaci diszkrimináció típus • Edmund S. Phelps, M. A. Spence, Kenneth J. Arrow • forrása: információs aszimmetria, múltbéli tapasztalatok (saját vagy átvett) • a statisztikai diszkrimináció olyan hüvelykujj-szabályok és sztereotípiák használatát jelenti, melyek a munkavállalók valamely személyes jellemzőjére támaszkodnak, de (általában) vagy nem alkalmasak erre vagy feladatukat csak jelentős hibával látják el

A szűrő hipotézis I. Michael A. Spence (2001), Kenneth J. Arrow (1972), Joseph E. Stiglitz (2001) Az elnevezésről: Signaling – ha a munkavállaló jelez először Screening – ha a munkaadó kényszeríti ki a jelzési beruházást Sorting – a kettő együttesen

A szűrő hipotézis II. Feltételezések: 1. A munkavállalók heterogén termelékenységűek 2. A termelékenység és a végzettség megszerzésének valószínűsége pozitívan korrelál 3. A munkaadók csak az átlagos termelékenységet ismerik és a 2. pontban említett korrelációt 4. A munkavállalók ismerik saját termelékenységüket és a fenti korrelációt (információs aszimmetria).

A szűrő hipotézis III. A mechanizmus (signaling esetre): 1. Minden munkavállaló azonos bért kap, mely az átlagtermelékenységnek felel meg 2. A jobb munkavállalók így diszkriminálva vannak 3. A jobb munkavállalók felhasználják komparatív tanulási előnyüket, hogy végzettségükkel jelezzék magasabb termelékenységüket a munkaadók felé 4. A munkaadók a végzettség-termelékenység korrelációját ismerik, ezért a magasabb végzettségű munkavállalóknak magasabb bért ajánlanak. 5. A jobb munkavállalók megerősítést kaptak abban, hogy érdemes iskolázottságba beruházniuk 6. A folyamat állandósul (egyensúly)

A szűrő hipotézis IV. Következtetések: • A szűrés társadalmi és egyéni haszna jelentősen eltér • A szűrési egyensúlyok jóléti szempontból lényegesen különbözőek • A szűrés sok esetben minden munkavállalói csoport jövedelmét egyszerre csökkenti • A szűrési költségek növelése bizonyos határt átlépve egyértelműen csökkenti a társadalmi összjövedelmet

Továbbfejlesztések 1: Ha jelentős az allokációs hatás • Nem minden munkavállaló alkalmas minden munkára • A szűrés az egyes munkatípusokban jelentkező alkalmasságot mutatja ki • Ha nincs szűrés, csökken az egyének határterméke (nem megfelelő munkatípusba kerülnek)

Továbbfejlesztések 2: Kontraszignál (countersignalling) • Nick Feltovich, Richmond Harbaugh és Ted To 2002 • Legalább 3 csoport (magas, közepes, alacsony termelékenység) • Kétszintű jelzés • Jelzésen kívüli extra információ • A jelzési költségek megfelelő arányai • A magas termelékenységű csoport szűretlen maradhat

Az empirikus tesztelés motivációi • Amennyiben az oktatás döntően szűrési funkciójú, úgy csak elegendően alacsony szűrési költségek mellett, és teljes szűrés esetén térülnek meg társadalmi szinten az oktatási ráfordítások. • Ha az emberi tőke elmélet dominál, az oktatási kiadások megtérülnek, esetleg növekvő határhaszon mellett, tehát a ráfordítások mind nagyobb növelése célszerű.

Tesztelési módszerek fő csoportjai • Az oktatás megtérülésének (kereset) összehasonlításán alapuló tesztek. (P-teszt 1979; Wiles-teszt 1984; Riley-teszt 1979) • Iskolázottsági szintek összehasonlításán alapulón tesztek. (Wolpin-teszt 1977; Iskolázottsági flexibilitás) • Oktatási szignál minőségére építő tesztek. (Sheepskin-hipotézis; Munkában eltöltött idő; Iskolázottságon kívüli információk)

Köszönöm a figyelmet!