A kutats tervezsnek folyamata Kutats lehetsges cljai Tudomnyos

A kutatás tervezésének folyamata

Kutatás lehetséges céljai • Tudományos • Üzleti • Egyéb Bármelyik irányulhat a következőkre: • Feltárás • Leírás • Magyarázat • Értékelés • (Igazolás? )

A kutatás általános folyamata 1. Probléma-meghatározás és a tudományterület(ek) kiválasztása; döntés a kutatás elvégzéséről 2. Kutatási megtervezése 3. Terepmunka és adatgyűjtés 4. Adat-előkészítés és adatelemzés 5. Jelentéskészítés, prezentáció, tanulmányírás (interpretálás)

Az üzleti kutatás specialitása • Megbízás alapján, pénzért • Alapja a döntéshozói információszükséglet • A döntéshozói probléma NEM tudományos és NEM azonos a kutatási problémával, kutatási kérdésekkel („jéghegy-elv”) • Ezért itt bonyolultabb és több erőforrást igényel a probléma-meghatározás, és 3 lépésből áll: – Vezetői probléma meghatározása – Kutatás értékének meghatározása

A kutatási „hagyma” • Filozófiai szint: – pozitivizmus, kritikai realizmus, interpretivizmus, posztmodernizmus, pragmatizmus… • Elméletalkotási megközelítés szintje: – Dedukció, abdukció, indukció • Módszertan megválasztása: – Kvantitatív, kvalitatív, vegyes; egy vagy több módszer • Stratégiák szintje: – Kísérlet, survey, tartalomkutatás, esettanulmány, akciókutatás, etnográfia, grounded theory… • Időhorizont: – Keresztmetszeti vagy idősoros • Technikák, eljárások: – Kérdőívezés, interjúzás, statisztikai módszerek…

A kutatási folyamat lépései (Saunders et al. ) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Motiváció: miért akarok kutatni? Téma körülhatárolása, meghatározása Szakirodalom-elemzés: ez folytatódik a többi pont alatt is Kutatási filozófia (pl. pozitivista) és elméletalkotási megközelítés (pl. induktív) Kutatás felépítése, tervezése (research design) 5. 1. Módszertan: kvantitatív, kvalitatív, vegyes 5. 2. Stratégia: pl. esettanulmány, survey, kísérlet… 5. 3. Idősoros vagy keresztmetszeti 5. 4. Adatgyűjtési technikák: pl. milyen kérdőív, milyen interjú, adott milyen kísérleti elrendezés… 5. 5. Elemzési technikák Adatokhoz való hozzáférés és etikai kérdések Adatfelvétel tervezése, megvalósítása Adatelemzés (kavlitatív & kvantitatív) Kutatási jelentés és közlés (cikk, prezentáció stb. )

A filozófiai szint • Gyakorló kutatónak nem az izmusokat kell ismernie, hanem ezek dimenzióit… • …de azért egy-egy tudományterületnek lehetnek tipikus filozófiai megközelítései. • Lételmélet (ontológia; a valóság természete), ismeretelmélet (episztemológia; mit fogad el legitim tudásnak, megismerési módnak, azt hogyan lehet kommunikálni), értékelmélet (axiológia; az értékek és az etika szerepe a kutatásban) • Objektivizmus vagy szubjektivizmus

Néhány ontológiai kérdés (példák) Mi az, hogy „szervezet”, „vállalat”? Mi az a „gazdasági ember”? Mit jelent a „menedzselés”? Mi az a „hasznosság”? Mit tekinthetünk „hozamnak” vagy „költségnek” egy adott beruházás esetében? • … • • •

Néhány episztemológiai probléma (pl. ) • • • Hogyan szerezhetünk tudást az adott témáról? Mikor lehetünk biztosak a tudásunkban? Mi számít megfelelő adatfelvételnek? Milyenek a jó adatok? Milyen kutatási kérdés érdemes arra, hogy kutassuk (pl. diplomamunkaként)?

Néhány értékelméleti kérdés • Értéksemlegesnek kell-e maradnunk? • Milyen szerepet kaphatnak értékeink a kutatásban? • Mihez kezdjünk a vizsgálati alanyok értékeivel? • Vagy más tudományterületről jövő partnerkutatóink értékeivel?

Objektivizmus vs. szubjektivizmus Reál Külső (externális) Univerzális (egy valóság) Dolgok (granuláris) Rend Természettudományos Tények Számok Megfigyelhető jelenségek Törvényeszűségek keresése (általánosítás) • Értékmentes • Elfogulatlanság, elkülönülés • • • Nominális Társadalmi konstrukció Relativista (több valóság) Folyamatok Káosz Humán- és bölcsészettud. Vélemények Narratívák Tulajdonított jelentések Egyének, kontextusok, specifikumok • Értékvezérelt (kötött értékek) • Belsővé tétel, reflexió • • •

Pozitivizmus • Részletesebben ld. tudományfilozófiai bevezető • Értékmentes, természettudományos (mérés!), erősen strukturált • Tipikusan deduktív (elméletekből „építkezik”) • Kvantitatív, nagymintás

Kritikai realizmus • Míg a közvetlen realizmus szerint a tapasztalások valós képet adnak a világról, • addig a ~ megpróbálja a tapasztalatokat megfejteni, keresi mögöttük a valóságot. • Tipikusan retroduktív (visszafejtés) • A valóságot (okozati struktúrák, mechanizmusok) nem ismerhetjük meg, még csak a tényleges eseményeket és dolgokat sem (amiket a valóság hoz létre), csak a megfigyeléseinkből származó adatokat.

Interpretivizmus • Tipikusan induktív • Kismintás, mélyvizsgálatok, • Kvalitatív módszerek

Posztmodern megközelítés • Tipikusan dekonstruktív • Anomáliák mélyvizsgálata (ld. Thaler a közgázban)

Pragmatizmus • A kutatási probléma és -kérdés vezérli • Hangsúly a praktikus megoldásokon és az eredményességen (valahogy meg kell oldani) • Módszertani nyitottság

Az elmélet kialakítása, fejlesztése • Dedukció • Indukció • Abdukció (következtetés a legjobb hipotézisre)

Dedukció • Logikája: helyes premisszákból helyes lesz a következtetés • Általánostól a specifikus felé • Az adatok szerepe a tesztelés • A kutatás célja a falszifikáció vagy verifikáció

Indukció • Logikája: a premisszák nem ellenőrzött következtetésekre vezetnek • Specifikustól az általános felé • Az adatgyűjtés szerepe a feltárás, a minták és motívumok azonosítása, konceptuális keretek kialakítása • Elméletalkotási célok

Abdukció • Tesztelhető következtetések (hipotézisek) a premisszákból • A specifikus és az általános közötti kapcsolatokból általánosít • Az adatgyűjtés célja a jelenségek feltárása, motívumok és mintázatok feltárása, ezek elhelyezése az elméleti (konceptuális) keretben, és ezek tesztelése • Cél az elméletalkotás vagy -módosítás; a létező elméleteket felhasználhatja újak, vagy javítottak kialakításához

Vizsgálat alapegysége Mire vonunk le következtetéseket? • Egyének • Csoportok • Szervezetek • Dokumentumok vagy más társadalmi/kulturális/gazdasági produktumok • Országok • Korszakok, időszakok • …

Elemzési egységekkel kapcsolatos hibák • Ökológiai tévkövetkeztetés: amikor kizárólag nagyobb egységekre, aggregátumokra rendelkezésre álló adatokra támaszkodva hozunk annak kisebb egységeire, pl. egyénekre vonatkozóan téves következtetést. • Redukcionizmus (túlzott leegyszerűsítés): komplex jelenség vizsgálatánál túlságosan leszűkíteni a vizsgált lehetséges okok (koncepciók, változók) körét.

AZ IDŐ DIMENZIÓJA • KERESZTMETSZETI: Egy eszmei időpontban készül az adatfelvétel. Nem vizsgálható az időbeli változás. Ha a jelenség időben nem stabil, nem használható. • IDŐSOROS (LONGITUDINÁLIS) Több (sok) eszmei időpontban készült adatfelvétel szükséges hozzá. Vizsgálható az időbeli változás. Csak akkor van értelme, ha a változás viszonylag stabil az időben (trend).

A LONGITUDINÁLIS VIZSGÁLATOK TÍPUSAI • TRENDVIZSGÁLATOK: • valamely nagyobb populációban időben bekövetkezett változásokat vizsgálják (pl. milyen függvénnyel írható le adott ország népességének alakulása) • KOHORSZVIZSGÁLATOK: • speciális alpopulációkat (kohorszokat = általában életkor szerinti csoportok) tanulmányoznak és megnézik, hogy azok idővel hogyan változnak (pl. a 18 -20 évesek fogyasztási szokásait vizsgálják meg 5 éves időközönként) • PANELVIZSGÁLAT: • minden alkalommal ugyanezeket az embereket vizsgáljuk (pl. adott 100 család rádióhallgatásait vizsgálják 5 éven keresztül)

A kutatási terv egy lehetséges felépítése • Alapprobléma: rövid indoklással (szakirodalom vagy tényleírás) • Tudományterület, megközelítés • Szakirodalmi elemzés: rövid, csak a terv megalapozásához • Kutatási kérdések és/vagy hipotézisek (ha már vannak) • Tervezett adatgyűjtési és vizsgálati módszer (csak átfogóan) • Ismert korlátok és feltevések • Ütemezés és szükséges erőforrások, költségvetés (összekapcsolódva) • A kutatás várható haszna (kiknek és mi)

Konceptualizálás

Megfigyelhetőség § KÖZVETLENÜL MEGFIGYELHETŐK: egyszerűen és direkt módon megfigyelhetők § KÖZVETETTEN MEGFIGYELHETŐK: kifinomultabb, összetettebb és indirekt megfigyelések szükségesek § KONSTRUKCIÓK: megfigyeléseken alapuló elméleti származékok, melyek azonban sem közvetlenül, sem közvetve nem figyelhetők meg (pl. IQ)

KONCEPTUALIZÁLÁS A kutatás során használt kifejezések (fogalmak, koncepciók), és azok pontos jelentéstartalmának meghatározása • dimenziók • indikátorok

A FOGALMAINKHOZ VEZETŐ ÚT NÉVLEGES MEGHATÁROZÁS: olyan (munka)definíció, amelyet az adott kifejezéshez hozzárendelünk. MŰVELETI DEFINÍCIÓ: azon műveletek leírása, amelyeket a fogalom méréséhez végrehajtunk.

Fogalmaktól a mérésig KONCEPTUALIZÁLÁS NÉVLEGES DEFINÍCIÓ MŰVELETI DEFINÍCIÓ MÉRÉSEK A VALÓSÁGBAN

MÉRÉSEINK MINŐSÉGE STANDARDIZÁLTSÁG MEGBÍZHATÓSÁG / RELIABILITÁS ÉRVÉNYESSÉG / VALIDITÁS

Attribútumok és változók Az egyes koncepciók a valóságban azok (mérhető) attribútumain keresztül jelennek meg (pl. az életkor koncepciója úgy, hogy a születés óta eltelt évek száma 12). Ezen attribútumok logikailag összetartozó csoportjai a változók (pl. az években mért életkor változója számos értéket vehet fel nullától 120 -130 évig). Fajtái a vizsgálati modellekben betöltött szerepük alapján: • Függő (dependent) • Független (independent) • Mediátor (mediator) • Moderátor (moderator) • Kontroll (control) • Zavaró (confounding)

Koncepciók Változó Attribútum, a változó értéke ÉLETKOR 0 éves, 1 éves, 2 éves … NEM Nő, férfi ÁGAZAT Feldolgozóipar, pénzügyi szolgáltatások… VÉGZETTSÉG Általános iskola, középiskola, felsőoktatás… Amikor koncepciókat alakítunk ki, azok lehetnek tehát akár attribútumok, akár változók. A későbbi elemzéshez azonban érdemes az eredetileg önálló attribútumokat is változókká alakítani.

Operacionalizálás

Adatgyűjtési technikák KVALITATÍV KVANTITATÍV

Kvalitatív - kvantitatív • • „puha” Rugalmas Szubjektív Ideologizált Esettanulmány Hipotézis-alkotás Magyarázat Konkrét adatok • • • „kemény” Rugalmatlan, merev Objektív Értéksemleges Survey Hipotézis-tesztelés Leírás Elvont adatok Statisztikailag kezelhető Halfpenny, 1979 Hammersley, 1992

Adatgyűjtési technikák • • • Beavatkozással járó vagy beavatkozás-mentes? Strukturált vagy strukturálatlan adatgyűjtés? Hány alanyt kérdezünk meg? Terepspecifikusság vs. összehasonlíthatóság? Terepközeli vagy tereptávoli a kutató? Kvalitatív módszertan

Fontosabb kutatási stratégiák dióhéjban • • • Esettanulmány Felmérés (Survey) Kísérlet Tartalomkutatás Akciókutatás Grounded theory (alapozott elmélet)

És ahogy ez általában zajlik…. Ciklikus operacionalizálás Adatgyűjtés Kérdések feltevése Adatrögzítés Kutatási téma meghatározása Tanulmányírás Adatelemzés Spradley, 1980