EGYIPTOM piramisok legels s legutols Egyiptomban tbb mint

EGYIPTOM piramisok

� legelső és legutolsó Egyiptomban több mint 130 piramist tartanak nyilván. Az első, Dzsószer fáraó lépcsős temetkezési helye az i. e. 27. században épült meg. A legutolsó piramisépítő az i. e. 16. században élt I. Jahmesz volt. Dzsószer i. e. 27. Dzsószer i. e. 16.

� leghíresebb Gízai piramisok Három piramisbó áll: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisaiból. (A három fáraó görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – is ismert. ) Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb piramisokat.

� épités • A piramisokat a közhiedelemmel ellentétben nem rabszolgák, hanem fizetett munkások építették. • Egy elmélet szerint a piramisok építésénél használt óriási kőtömbök mozgatása érdekében felvizezték az azokat szállító szán előtt a homokot, a legújabb teória szerint pedig farudak segítségével görgették a köveket. • A 2, 3 millió kőtömbből álló Kheopsz-piramis közel 6 millió tonnát nyom. Ha valóban 20 év alatt épült fel, a munkásoknak naponta 800 tonnányi kőtömböt kellett a megfelelő helyre helyezniük. • Tudós egyiptológusok számításai szerint átlagosan 14500, a csúcspont idején pedig mintegy 40 ezer munkás dolgozott a gízai nagy piramis megépítésén, akik számára naponta 1800 kg húst, főként kecskét, bárányt és marhát dolgoztak fel.

� érdekesség • Kheopsz fáraó piramisa, a gízai nagy piramis épült a legkorábban az ókori világ hét csodája közül, mégis ez az egyetlen, amely mindmáig fennmaradt. • Az eredetileg 146, 5 méter magas Kheopsz -piramis több mint 3800 évig, a 160 méteres lincolni katedrális 1311 -ben történő felavatásáig a legmagasabb építmény volt a Földön. A Kheopsz-piramis legnagyobb, „Király kamrájában” található, 25 -80 tonnás gránittömbjeit a több mint 800 km-re délre található Asszuánból szállították át.

EGYIPTOM múmiák Tutanhamon halotti maszkja

� mumifikálás célja A mumifikálás holttestek tartósítására szolgáló eljárás, melynek legismertebb alkalmazási helye az ókori Egyiptom, ahol a XVIII-XXI. dinasztiák korában teljesedett ki mint a balzsamozás szokása. Az Óbirodalom idején csak a fáraónak volt joga a balzsamozás rítusára, később aztán a tisztségviselők, majd azután a parasztok és kézművesek is részesülhettek ebben a kegyben. A mumifikált holttestek a múmiák (a perzsa mum=viasz szóból) a halott lelkének nyújtottak menedéket, mert ez ugyan az egyiptomiak hite szerint a halál után először az égbe szállt, de később időnként visszatért a testbe. Az egyiptomiak hittek a holtak a túlvilági életében, s abban, hogy a test a halál után csak akkor kelhet ismét életre, ha épségben megőrződik. Ezért a mumifikálás a számukra elengedhetetlen volt ahhoz, hogy biztosítsák halottaik örök életét.

� mumifikálás folyamata A test előkészítése A balzsamozó kiszedi az agyat egy kampó segítségével, amit az orrlyukon dug be. Ezután egy bemetszést végeznek a testen, azon keresztül távolítják el a belső részeket : tüdőt, májat, gyomrot és a beleket. Minden szervet gondosan lenvászonba csomagolnak, és kanópuszedénybe helyeznek. A szívet, amiről úgy vélik, hogy ott lakoznak a gondolatok és az érzelmek, kiszedik, becsomagolják, de visszarakják a mellkasba. Néha egy szív alakú kőszkarabeuszt használnak szív helyett. A mumifikáció A kívül-belül nátronnal kikent test kiszárítása nagyjából negyven napig tart. Ez az ásványi só elvonja a húsból a nedvességet. Amikor a holttest már eléggé, a balzsamozó megtisztítja, és olajjal, kenőcsökkel, fűszerekkel és fenyőgyantával keni be. A fejet és a testet faforgáccsal és lenvászonnal tölti meg, az oldalt vágott sebet méhviasz lappal fedi be. A szemek helyére lenvászondarabokat, viaszt, kis hagymákat tesz. Az ujjakat, kezeket, lábfejeket néha aranyfóliával védik. A múmiát ezután becsomagolják, majd körbetekerik keskeny lenvászon szalagokkal, amik között szélesebb darabok is vannak. A mikor ezt a folyamatot végzik, akkor helyezik el a test meghatározott helyeire az amuletteket. Az arcot az elhunyt arcát ábrázoló maszkkal fedik be. A fáraók maszkja aranykól, míg a szegényebb egyiptomiaké gipsszel egymáshoz ragasztott lenvászon csíkokból és papiruszdarabokból készül.