Kutatsmdszertan A tudomnyos gondolkods s a tudomnyos vizsglati

Kutatásmódszertan A tudományos gondolkodás és a tudományos vizsgálati módszer alapvető elméletei.

A rejtélyeket kedvelő elme: „Több dolgok vannak földön és egen, Horatio, mintsem bölcselmetek Álmodni képes. ” (Hamlet, I. 5. ) A tudományt művelő: „Igen, de már dolgozunk rajta. ” A fenti képzelt párbeszéd Dawkinstól kölcsönözve.

Miért érdemes a tudományos gondolkodást megismerni? l „Mivel a tudomány elválaszthatatlan a mindennapi élettől, az a hozzáállás, hogy ez csúnya, ijesztő és kockázatos dolog, kimondottan káros, ha nem egyenesen életveszélyes” ( ) http: //index. hu/tudomany/2015/09/04/rossz_a_matekban_at_fogjak_verni/

Az előadás kérdései 1. 2. 3. 4. A tudomány mint tudás és gondolkodás A tudomány „működése” A tudomány „fejlődése” A tudomány társadalmi szerepe

Alternatív megismerési módok l Köznapi l Mesterségbeli l Művészi l Misztikus l Mitologikus l Metafizikai l Tudományos megismerés

A praktikus megismerés l l Köznapi boldoguláshoz kapcsolódik Nem kutat okokat

Szakmai megismerés l l Korlátozott területen nagy felkészültség Gyakorlati feladatokra korlátozott Meglévő ismeretek rutinszerű használata Módszertani jellegű (hogyan)

A művészi megismerés l l l Kétoldalúan (többoldalúan) szubjektív Egyedi jelenségeket vizsgál Irracionális Tárgya bármi lehet Érzelmileg telített Alkotó

A misztikus megismerés l l l „Omnijektív” (Mérő László után) Nincs tárgya, nincs vizsgálat és megértés sem, helyette eggyéválás van Nem akar magyarázni, nem „versenyzik” a tudománnyal

Mitologikus megismerés l l l l Kezdeti, antropomorf, személyes Komplex és univerzális Kinyilatkoztatott vagy közvetített Transzcendens magyarázóelv Tekintélyelvű, dogmatikus Megjelenik a logikusság (okság) Az alaptételek sérthetetlenek Rokon: ideológiák

A babona

Metafizikai megismerés l l Végső magyarázatok keresése Logikus érvek használata Célja szerint dezantropomorf, de nem válhat el művelőjétől Tisztán teoretikus

A tudományos megismerés l l l Hatékony Jellemzői: racionalitás, általánosíthatóság, bizonyíthatóság, koherencia, analitikusság, predikciós képesség Kiegészítő elvek: egyszerűség, hasznosság, ismeretek bővítése (alkotás) Törekvés az objektivitásra Empirista és induktív Nyelvjáték

Egy érdekesség: összeférhet-e vallás és tudomány l l Nem adunk rá választ, mert erről élénk vita folyik, de tény, hogy napjainkban is vannak jeles természettudományt művelő kutatók is, aki vallásosak (régebben pedig ez volt az általános). Egy érdekes koncepció a keresztény teoretikusoktól (Durmond, Bonhoeffer, Coulson, Bube) származó „rések istene” (god of the gaps). Ők arra a jelenségre használták ezt a kifejezést, mikor valaki a tudomány által még meg nem magyarázott területeknek tulajdonít természetfeletti magyarázatot, és ezt téves megközelítésnek tartották. Helyesnek tartották ellenben „istent” mint magát a „természetet” felfogni (azaz a rések istenét nem tekintik egynek a biblia istenével).

A tudomány működése és „fejlődésének” egy megközelítése l Pozitivista tudományfelfogás l Neopozitivista tudományfelfogás l Rendszerfelfogás megjelenése (holisztikus) l Nem empirikus tudományelméletek l Nyelvi közösségek elmélete l Gestalt-pszichológia hatása l Kuhn paradigma-elmélete l Relativizmus l Historicizmus, episztemológiai naturalizmus, új tudásszociológia

A pozitivista felfogás l l l Empirista, induktivista Csak a megfigyelhetővel foglalkozik Igazság helyett bizonyosság Célja a természet kontrollálása A racionalizmus felsőbbrendűsége A tökéletes módszer keresése

A neopozitivista tudományfilozófia l l l Pozitivista örökség Felfedezés és igazolás kettőssége Racionális rekonstrukció Igazolási kontextus = nyelvi kontextus Egységességi elvek: nyelv, módszertan

A tudomány egységes nyelve Tudomány ideális nyelvének szabályai Protokolltételek (kétségbevonhatatlan, korrigálhatatlan, tévedhetetlen) Fizikalizmus Az elmélet standard formája (absztrakt + megfigyelési + elméleti terminusok) Realista – antirealista vita

Demarkációs kritériumok (elvek) Verifikációs elv Lépései: 1. Verifikálhatóság vizsgálat 2. Verifikálható állítás igazságának eldöntése

Demarkációs kritériumok (elvek) Verifikálhatóság Egységes tudományos módszer (modell) ↔ AZ INDUKCIÓ PROBLÉMÁJA

Az indukció problémája 1. Múltbéli tapasztalatok érvényessége a jövőben (körülmények, valószínűség) 2. Az indukciós elv eddigi sikere 3. A megfigyelt „együttjárások” valódisága („zöké” példa)

Demarkációs kritériumok (elvek) 1. Verifikálhatóság és egységes tudományos módszer ↔ AZ INDUKCIÓ PROBLÉMÁJA 2. Konfirmálhatóság: igazolni kívánt állítás + már igazolt állítások → empirikusan ellenőrizhető állítások (az eredeti állítás megerősítése)

Demarkációs kritériumok (elvek) 1. Verifikálhatóság és egységes tudományos módszer ↔ AZ INDUKCIÓ PROBLÉMÁJA 2. Konfirmálhatóság ↔ elégséges mérték, kizárhatatlanság 3. Falszifikálhatóság

A Popper-i falszifikáció Alap: az emberi tudásnak nincsenek végső fundamentumai (tévedés nem kizárható) Teendő: a meglévő elméletek kritikai vizsgálata (megpróbálni elvetni) → demarkációs kritérium a falszifikálhatóság Menete: 1. Az elmélettel összeférhetetlen empirikus hipotézis felállítása 2. Döntő kísérlet megalkotása (melyik hipotézis egyezik jobban az empíriával) 3. A hipotézis falszifikálódik v. ellenáll a falszifikálásnak 4. A sokszor ellenállt elmélet korroborált (valószerű) 5. Konvergens realizmus: az elméletek a valósághoz tartanak

Demarkációs kritériumok (elvek) 1. Verifikálhatóság és egységes tudományos módszer ↔ AZ INDUKCIÓ PROBLÉMÁJA 2. Konfirmálhatóság ↔ elégséges mérték, kizárhatatlanság 3. Falszifikálhatóság ↔ az antidogmatikus tudósközösség nem valós feltevés

Holisztikus tudományfelfogás Eddig: különálló hipotézisek független vizsgálata (atomizmus) → Elmélet mint hipotézisrendszer: egyes állítások igazsága nem határozza meg az elméletét. Az elfogadott és az ellenőrizendő részek megválasztása sok tényező függvénye (Duhem– Quine motiválatlansági tétel). Két rivális hipotézis közül sem lehet választani, nem egymás komplementerei (az indukció Goodman-féle új rejtélye).

Nyelvi közösség szerepe Nem empirikus alapú tudományfelfogás Analitikus állítások: – alapvető metafizikai meggyőződések – szinonimitási relációk közösségfüggőek Az állítások csak a többi kontextusában bírnak jelentéssel! (erőtér felfogás)

Pszichológiai alapú elméletek Gestalt-pszichológia hatása: Empirikus adottság nincs. A tapasztalatok elméleti szűrőn át jutnak hozzánk. A neopozitivista felfedezés-igazolás kettősség megszűnik megismerhetőségi szempontból.

Paradigma-elmélet I. A felfedezés közösségivé (társadalmi) válik. Közös kiképzés (közös példázatok) szerepe: szakmai ismeretek, szimbólumok, kommunikációs hálózat, vizsgálandó problémák, kutatási irányok, megoldási módok, lehetséges válaszok Történelmi alap → felfedezés és igazolás nem szétválasztható Az empirikus észlelést is befolyásolja (mérőműszerek elméleti alapja)

Paradigma-elmélet II. A Kuhn-i normál tudomány: l egy uralkodó paradigma l csak érett tudománynál l elmélet kiegészítése, kiteljesítése, finomítása l folyamatos, kumulatív fejlődés l elmélet tévedhetetlensége → anomáliák l biztos, apró sikerek

Paradigma-elmélet III. Tudományos forradalom Paradigma válsága: Anomáliák felszaporodása l Módszertani és filozófiai kérdések l Rendkívüli kutatások l Sikeres paradigmajelöltek gyorsuló terjedése l Forradalomszerű váltás (elméleti egység) Új paradigma, új normál tudományos szakasz

Paradigma-elmélet IV. Paradigmák viszonya: Nem összemérhetőek A váltás logikailag nem indokolható Eltér a fogalmak jelentése A tudomány fejlődése nem folyamatos Az elméletek nem redukálhatók egymásra → Racionalitás többféle normarendszere

Relativizmus (Feyerabend, Paul) Történeti alap A gondolkodásmódok nem összemérhetőek A racionalizmus (tudomány) nem felsőbbrendű A tudomány nem ideológiamentes → A gondolkodás a priori korlátait meg kell szüntetni, államot és tudományt szét kell választani

Historicisták (Lakatos Imre) Egymást követő racionalitások (paradigmák) összevetése Azonosság keresése Szociológiai torzító tényezők kiküszöbölése (a valójában egységes racionalitás keresése)

Episztemológia naturalizáslása Az ismeretelmélet (természet)tudománnyá tétele Leíró feladat Empirikus alapok Megismerési eljárások környezetfüggése Megismerési eljárások biológiai-pszichológiai függése Kitér a hagyományos ismeretelméleti problémák elől

A tudásszociológia edinburgh-i iskolájának „erős programja” Az episztemológiát szociológiai tudománnyá tenni A szociológiai faktorok meghatározzák a gondolkodást A megismerés alanya a társadalom ↕ Kritika: Megismerés helyett Elhittség

A KÖZGAZDASÁGTAN ÉS A MENEDZSMENT MINT TUDOMÁNY A kép forrása: http: //www. economistsdoitwithmodels. com

A gazdasággal foglalkozó tudományterületek 1. 2. 3. A közgazdaságtan mint tudomány A menedzsment mint tudomány A kettő összehasonlítása

Gazdaságtudományok l l l Közgazdaságtan Szakterületek gazdaságtanai (pszeudoközgazdaságtan) Menedzsmenttudományok

Közgazdaságtan születése I. l Adam Smith (1776) → érett tudomány Rendszerezett ismeretként először l Természet rendjébe vetett hit, természettudományos módszer (önműködés, egyensúly) l Szabadságeszmény (Méhek meséje – Mandeville) l Természetes hajlamok feltételezése (önzés, csere) „Láthatatlan kéz” doktrína l

Közgazdaságtan születése II. l l l l Tárgya: a nemzetek gazdagodásának oka Problémakör: gazdagodás, jövedelemelosztás Magyarázat: munka, munkamegosztás, csere Módszer: fogalmak, kategóriarendszer, törvények Normarendszer, ideológia: belső rend, nem kell beavatkozni Ricardo: absztrakt Marginalisták: erőforrások optimális allokációja, határelemzés, ceteris paribus elv Neokl. szintézis: puszta módszertanná lesz

Paradigmák a közgazdaságtanban l l l Klasszikus Marginalista – neoklasszikus Keynesizmus (talán) Neoklasszikus szintézis Válság (új intézményi kgtannal bővített) ? Oka: - posztindusztriális társadalom – tudásgazdaság? - normál tudományos működés (anomáliák felszaporodása)

A közgazdaságtan attribútumai Problémafelvetés: szűkös erőforrások optimális allokációja Ideológia (normák): belső rend, hatékonyság (→ értéksemleges) Módszer: - módszertani individualizmus - természettudományos szigor - modellépítés (absztraktság) - racionalitás és maximalizálás - egyensúly (erő-ellenerő) - hatékonyság

Egyéb jellemzői l l l Szűkösség + maximalizálás választás (nincs ingyen ebéd; csere) Az egyensúly egyben hatékony is → problémafeltárás „Imperialista” (? )

A közgazdaságtan imperializmusa A közgazdaságtan kiterjesztése olyan területekre melyek korábban nem képezték vizsgálatának tárgyát használták olyan területekre használni, ahol nincs keresnivalója Irányai: a/ más tudományok területei b/ a „fekete doboz” belseje Típusai: a/ módszer átadása b/ terület elhódítása (beolvasztás) „Exportcikk”: módszer (racionalitás, maximalizálás, egyensúly, modellezés) Sikeres

A neoklasszikus paradigma „tudományos” módszere Elmélet = nyelv + alapvető hipotézisek halmaza A priori elméletek (feltevések) → → predikciók → → empirikus tesztelés → → elméletek megítélése, módosítása Kulcs: - előrejelző ( leíró) képesség - hosszú idő óta tartó cáfolhatatlanság

Milton Friedman: „…egy elmélet „feltételezéseivel” kapcsolatban […] azt kell kérdezni, hogy vajon a kitűzött cél szenpontjából a valóság jó közelítésének tekinthetők-e […] azaz elég pontos előrejelzéssel szolgál-e? ” „…úgy viselkednek, mintha…”

A mérés (empirikus tesztelés) l Statisztikai vizsgálatok (sztochasztikus kapcsolatok feltételezése) cáfolni nem képes! l l l Alapja: Arisztotelészi dedukció Cél: törvényszerűségek (általánosítás) Feltételei: l l Adatok rendelkezésre állása: l Naprakészek és hozzáférhetőek (intézmények, szervezetek) l Gazdasági célból készüljenek Általánosan elfogadott elméleti keret: l Mérések közti konzisztencia biztosítása (neoklasszikus egyensúlyelmélet) l Értelmezi az adatokat, mert a vizsgálat tárgya közvetlenül nem figyelhető meg

A másik út (társadalomtudományok) l Nincsenek oksági kapcsolatok, csak: l l l szándékok (értékek) célok (érdekek) Gyakorlati érvelés: l l helyes döntés keresése a szükségszerű következmény megállapítása helyett erkölcsi v. pragmatikus szempont A közgazdaságtan mindkét irányba mehet(ne)

A közgazdaságtan típusai célok szerint l Pozitív l Normatív l „Art of Economics” (Keynes után): l l nem tudomány, szélesebb ismeretkört igényel baj, ha absztrakt ismereteket alkalmazunk a valóságra (art normatív)!

A neoklasszikus paradigma kritikái Empirikus alapok hiánya: ( német történeti iskola) „no mere fact ever was a match in economics for a consistent theory” nem falszifikálható! Elefántcsonttorony (haszontalanság? ): léghajós, konzervnyitó Túlzott absztrakció: „an economist is someone who never met a real person, but once had one described to her” Intézményi kritikák: intézményi rövidlátás, túldetermináltság, túlhajtott individualizmus, ignorált bizonytalanság, túlhangsúlyozott egyensúly, pozitív visszacsatolások elhanyagolása a világ elhaladt mellette (csökkenő hozadék és negatív visszacsatolás) – „tudásgazdaság” (kooperáció verseny helyett)

Most már feltehetjük a minket ténylegesen érdeklő kérdéseket: l l l Tudomány-e a közgazdaságtan? Tudomány-e a menedzsment? Összehasonlíthatóak-e egymással a tudományosság szempontjából? Ha igen, mi lesz az eredmény?

Tudomány-e a közgazdaságtan? Igen: l Konzisztens l Empirikus tesztelés (konfirmálható) l Egységes módszertan l Egységes nyelv l Egységes paradigma Nem: l A priori elméletek l Alkalmazott közg. hiánya sok területen l Falszifikálhatatlan → fejlődés visszafogása l Nem a valóságra vonatkozik

A menedzsmenttudományok születése (XIX. sz. ) l Kezdetek: államvezetés, hadvezetés, háztartásgazdaságtan l Közgazdaságtan és előfutárai l Közvetlen előzmények: l l Frederick Winslow Taylor tudományos vezetése Henri Fayol és az általános menedzsment: l Elvek, teendők, képességek, feladatok l Tervezés, szervezés, koordinálás, irányítás, ellenőrzés

A menedzsment attribútumai l l l Alapvető kérdése: szűkös erőforrások (főleg munka) összehangolása célok elérése érdekében Sok iskolára bomlik (nincs egy paradigma) Változékony Alacsony absztrakciós szint Kötődések magas absztrakciós szintű tudományokhoz (alapozás): ált. ezek sem „érettek” → multidiszciplináris (nincs egységes racionalitása) l l Nincs kísérleti résztudománya (kölcsönzi) Guruk hatása alatt áll (jelentős része)

Egyéb általános jellemzői l l l l „Felhasználóbarát” retorika és kérdésfeltevés „Társas tevékenység”: belső vita a tudományosság igényéről Empirikus-induktív elméletek: empíria → feltárás → általánosítás (elmélet, hipotézis) Kísérletezés szerepe Több támadás, vita, kritika Jelentős áltudományos „kíséret” Döntően nem numerizált

Tudomány-e a menedzsment? „Within perhaps five years – certainly not more than ten years hence – a general theory of managementwill be evolved, stated, and generally accepted in management circles. ” Frederick (1963) l l Megosztottság: kell-e? (Guruk ellenzik) Eltérő tudománydefiníciók

Mikor tudomány a menedzsment? Tudomány: törvényszerűségek keresése valamely jelenségek összekapcsolására, magyarázatára, előrejelzésére. 1. 2. • 3. • • Tárgykör, fókuszpont: koordináció (célelérés érdekében) Törvények, szabályosságok keresése: Emberi magatartás szabályosságai, szervezettervezés… Módszer: interszubjektív bizonyítás Publikusság, precíz definíciók, objektív adatgyűjtés, megismételhetőség, szisztematikus és kumulatív megközelítés Cél: Lehet tudomány (nincs kizárva) De sérül még: fogalmak, publikusság, objektivitás, szisztematikusság, megismételhetőség

Mikor nem az? Tudomány: 1. tárgy + módszer + konzisztens, felhalmozott ismeretanyag + egységes elmélet (=normál tudomány) 2. magas absztrakciós szint (általános törvények) 3. numerikusság (kiv. pl. operáció-kutatás)

Közgazdaságtan és menedzsment 1. Alapprobléma: megegyezik Módszertan: eltér Kiképzés: eltér Formális képzés: NY: külön egyetemek (BS-UE) nálunk: közös Intézményi elszigetelődés (akadémia, tudományos alapok, kérdésfeltevés, retorika…) Meg nem értés, meg nem becsülés, kommunikációs gát, kooperáció hiánya

Közgazdaságtan és menedzsment 3. Tudományfelfogások Közgazdaságtan l Absztrakt elmélet, mely predikciókra képes l Cél a belső konzisztencia, algebrai kezelhetőség l Elfogadott az öncélúság (normál tudomány bővítése) Menedzsment l Cél a valószerűség, külső érvényesség l Valós jelenségek magyarázata, leírása, tanácsadás a fő funkciók l Az absztrakcióval való szembenállás (értetlenség, indokolatlanság)

Közgazdaságtan és menedzsment 4. Eszköztár (tendenciák) Közgazdaságtan Numerikus Kvantitatív Ismeretelméletileg egységes Statisztikai Menedzsment Verbális Kvalitatív Eltérő, összemérhetetlen irányzatok (rivalizálnak vagy kiegészítik egymást)

Közgazdaságtan és menedzsment 5. Elméletépítés Közgazdaságtan a priori feltételek modellépítés tesztelés visszacsatolás Menedzsment megfigyelés feltárás általánosítás modellépítés tesztelés visszacsatolás

Fizika Elméletépítés Klasszikus fizika megfigyelés feltárás általánosítás (matematikai) törvények tesztelés visszacsatolás Modern fizika a priori feltételek modellépítés tesztelés visszacsatolás

Mennyire tudomány? Közgazdaságtan Menedzsment Konfirmálhatóság Normál tudomány Predikciós képesség Verifikálhatóság Konfirmálhatóság Empirikus-induktív módszer

Írásos tananyag Tudományfilozófiai jegyzetpótló a honlapról