A kutatsmdszertan alapjai Az j dolgozat elksztshez szksges

A kutatásmódszertan alapjai Az jó dolgozat előkészítéséhez szükséges tényezők: a szakmai felkészültség, az általánosítás és a szelektálás tehetsége, az erős akarat és a kitartás. • • Évfolyamdolgozat kb. 10 20 oldal TDK dolgozat 20 50 oldal Diplomamunka 40 80 oldal Doktori (Ph. D) értekezés 60 150 oldal Forrás: Dr. Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai ISBN 963 394 584 4 Kiadja a Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Részvénytársaság

A hallgatók kutatásait több tényező is befolyásolja: • A kutatási téma határolt • Szigorúan meghatározott időpontig el kell végezni • A kutatási költségeket (utazás, posta, felmérések, kísérletek stb. ) többnyire a hallgatónak magának kell viselnie • A kutatási eredményeket speciális formában kell prezentálni • A konzulens tanár személye általában pozitív hatást gyakorol a kutatómunkára A. az egyetemen általában az elmélyült elméleti tudás B. a főiskolákon a kérdések gyakorlatiasabb megközelítése igényelt

Kompiláció. Önálló, reprezentatív statisztikai adatgyűjtés, szociológiai felmérés használata, elemző kutató módszer. A diplomadolgozat készítés a következő részfeladatokat jelenti: • Pontosan meg kell határozni a témát • Gyűjteni a fellelhető szakirodalmat • Primer kutatást kell folytatni • Rendszerezni kell • Újra tanulmányozni kell a témát, szélesebb összefüggésrendszerben • Rendszerezni kell a témával kapcsolatos gondolatokat, észrevételeket

A következő tényezők határozzák meg a dolgozat sikerét: • A dolgozat eredetisége. A kutatási eredmény új, vagy újszerű tudományos megállapítás, új kutatási módszer bevezetése. • Elméleti megalapozás. Ismerje a kutatott témakörhöz kapcsolódó fő elméleti törekvéseket, ezek képviselőit. • Gyakorlati hasznosság. • Az elmélet és gyakorlat egyensúlya. • A dolgozat szerkezete. Legyen logikus, jól felépített, az egyes részek kapcsolódjanak egymáshoz.

Értékelés • A téma aktualitása, elméleti gyakorlati fontossága • A témakörhöz tartozó hazai és a legfontosabb nemzetközi szakirodalom ismerete • Egyéni primer kutatások • Az alkalmazott kutatási módszer megfelel e a választott témának • Mennyire elmélyült munkát tartalmaz, van e önálló véleménye • A felhasznált statisztikai adatok, ábrák • A dolgozat szerkezete logikus e • A hivatkozási rendszer korrektsége, pontossága • Megfelel e a munka a formai követelményeknek (nyelvezet, stílus, szerkesztés stb. )

Kutatási cél Öt különböző cél: • A tanult kutatási módszerek és technikák gyakorlása. • Az érdeklődési terület felderítése, megismerése. • A legtöbb kutatás célja a leírás. • Gyakori célkitűzés a magyarázat, melynek során a kutató ok okozati viszonyt bizonyít a függő és független változó között. • A tanulmányok egy része cselekvéseket, beavatkozásokat tanácsol, ötleteket ad.

Tanulmánytípusok • az ismertetés tömör, • a kivonatolás egy cikk, tanulmány ismertetése, • az elemző értékelő ismertetés • a tényfeltáró közlés • a kiegészítő, tisztázó bizonyítás • a vita • a kutatási beszámoló • a munkaanyag • a tudományos folyóiratban megjelenő cikk • az összefoglaló monográfia A bírálók feladata a hallgató önállóságának bizonyítása. Stílusa legyen óvatos, visszafogott, szóhasználata egységes, hivatkozási rendszere korrekt, pontos és hivatkozzon a témával foglalkozó minden fontos elődre

A kutatási koncepció Olyan 2 5 oldal terjedelmű írás, amely a kutatási folyamat végén, a szükséges átdolgozással a dolgozat bevezetője lehet. A koncepció azt mutatja meg, hogy mivel akar foglalkozni, milyen eszközökkel, módszerekkel. • pontosan meg kell határozni a kutatás tárgyát • meg kell határozni a kutatás módszerét (hogyan lehet feltárni) Mit tartalmazzon a koncepció? • a témaválasztás indoklását, különös tekintettel: * a téma aktualitására (miért ezt a témát választotta) * a téma szakirodalmi feldolgozottságára (röviden) * a téma gyakorlati hasznosságára (tudományos és gyakorlati jelentősége) • a kutatás céljának meghatározását (mit akar elérni), ezen belül: *a téma fő kereteinek meghatározását, majd ebbe belehelyezve a vizsgált területet, valamint a kutatási problémák (mint kérdések, illetve feladatok) megfogalmazását * az elérendő, a várt konklúziók meghatározását (ez tulajdonképpen egy hipotézis, amelyet a kutatás során kell megerősíteni vagy elvetni) A jó célmeghatározás azért fontos, mert leszűkíti a témát, így a szakirodalom gyűjtést is • a kutatás konkrét tárgyának meghatározását • a kutatás objektumának, alanyának meghatározását • a kutatás elméleti és módszertani eszközeit: az adatgyűjtési és elemzési módszereket, a szükséges primer kutatások rövid leírását, a technikákat, a mérési módszereket • a kutatási ütemezést, az időbeosztást.

A koncepció szerkezete 1. 2. 3. 4. A hallgató neve. A belső konzulens tanár neve, beosztása. A szakdolgozat tervezett címe (munkacíme). A dolgozat, a kutatás célja: ez legyen a koncepció leghosszabb része, mert ebben kell írni a témaválasztás indokairól, a kutatási célokról (kérdésenként megfogalmazva), a hipotézisről (ha van), a kutatás tárgyáról és objektumáról. 5. A szerző korábbi tanulmányaival, munkásságával való kapcsolat (vagyis milyen tantárgy során találkozott a kutatási témával, írt e korábban házi dolgozatot, TDK dolgozatot e tárgyban). 6. Az adatgyűjtés, az alkalmazandó primer kutatási technikák rövid felvázolása. 7. A kutatás tervének, menetrendjének bemutatása. 8. A szükséges források bemutatása (könyvtári kutatás, számítógépes információkutatási igény stb. ) 9. A téma szakirodalmi megalapozottsága. Bibliográfia – a témakörben eddig olvasott és relevánsnak tartott források felsorolása. 10. A dolgozat megjelenítése – erről csak akkor kell írni, ha valamilyen speciális formát választ.

Konzulens tipusok A konzulenseket hallgatói szemmel a következő csoportokba lehet sorolni: • a tökéletes konzulens • a jó konzulens • a szakbarbár konzulens • a szőrszálhasogató konzulens • a laza, vagy nemtörődöm konzulens • a feudális konzulens

Forrástípusok Elsődleges források Másodlagos források Un. „szürke irodalom” Néhány módszer az irodalomfeltárás megkönnyítésére: a) Könyvtári katalógusok alapján b) Irodalomkövetéssel c) Szerzők szerint d) Szaksajtóból e) Másodlagos forrásokból Milyen módszert célszerű alkalmazni ebben a munkaszakaszban? Szerző, a cím, a kiadó, a kiadás éve és helye. Tartalomjegyzéket, az elő és utószót (bevezetést, befejezést) és a felhasznált irodalom jegyzékét. A bibliográfiakészítés a kutatómunka első lépése, a feltárt források szelektálása.

Adatbázisok PRESSDOK adatbázis: http: //www. ogyk. hu/konyvt/allomany/pressdok. html HUNDOK adatbázis: http: //www. ogyk. hu/konyvt/allomany/hundok. html Angol nyelvű EBSCO adatbázisrendszer két önálló, az Academic Search Premier, valamint a Business Soruce Premier. CD ROM adatbázisokról: http: //www. neumann haz. hu/scripts/CDxcgi? infile=main_frame. html További könyvtárak: http: //www. konyvtar. lap. hu http: //www. mek. iif. hu/porta/virtual/magyar/opac. htm http: //www. mek. oszk. hu/porta/virtual/magyar/opac. htm http: //www. bibl. u szeged. hu/mke_eksz/opac. htm http: //www. webkat. hu http: //www. nkom. hu/infoteka/konyv

Forráskutatás számítógépes eszközökkel Kétféle kereső létezik: a kulcsszavas és a tematikus kereső. Néhány kulcsszavas, általános célú a keresők közül, a teljesség igénye nélkül: • Google • Yahoo • Lycos • Alta Vista • Excite • Hotbot • Infoseek

HEURÉKA kereső program, amely magyar menüvel, magyar anyagokban keres: http: //heureka. net. hu vagy http: //www. hungary. com Goliat: http: //goliat. hu www. kereso. lap. hu

A leggyakrabban előforduló mezők nevei és rövidítései: • au • ti • su • tw • kw author title subject titleword keyword szerző cím tárgyszó címszó kulcsszó

Keresőszavak, keresők Érdemes minél több adat, és minél pontosabban megfogalmazott keresőszavak alapján dolgozni. A www. sztaki/hu/services oldalon angol magyar, német magyar és francia magyar szótár is található Az online fordítókról bővebb információt kaphat: http: //www. free translator. com A két legismertebb internetes eszköz a SYSTRAN (http: //www. systransoft. com és a Babelfish (http: //babelfish. altavista. com)

Keresők, kereső szavak Magyar Elektronikus Könyvtár: http: //www. mek. iif. hu/ Elektronikus könyvesboltok az interneten; a két legnagyobb az Amazon (www. amazon. com) és a Barnes&Noble (www. barnesandnoble. com) A tematikus, vagy specializált keresők, adatbázisok többnyire nem ingyenesek. A magyar tematikus keresők közül a Hu. Dir t kell első helyen említeni (www. hudir. hu), a Vizsla tematikus keresője a www. origo. hu oldalról érhető el. Célszerű a forrás helyének megjelölése mellett megadni az időpontot is, amikor az interneten találtuk.

A jegyzetelés technikája A jegyzeteket, jegyzetelést csak akkor kezdjék el, ha már átolvasták a tanulmányt. Újra elolvasva lehet eldönteni, hogy érdemes e írott jegyzetet készíteni. Az aláhúzásra eltérő színű ceruzát lehet használni, a lap szélén. „A kezdő kutatók Achilles sarka a lehatárolás” Az írott jegyzet készítésének két alapvető módszere van: a tartalmi ismertetés (kivonatolás) és az anyaggyűjtő cédulázás. A kutató jellegű jegyzetelés legcélravezetőbb és legelterjedtebb módszere az ún. „cédulázás”. A cédulázásának azonban fontos szabályai vannak. Pontosan meg kell jelölni a forrást. Egy cédulán csak egy információ (táblázat stb. ) gondolat szerepeljen, továbbá minden cédulán csak egyetlen forrásból származó információ legyen. A cédulák számának gyarapodásával párhuzamosan a cédulákat rendezni kell. Tartalom szerinti csoportosításuk: az ilyen típusú rendszerezés elengedhetetlen. Ezért célszerű az ún. tárgyszavak kijelölése, melyek a dolgozat főbb tartalmi kérdéseit mutatják. Bibliográfiai cédula, jegyzetelő cédula. Számítógépes jegyzeteit nyomtassa ki (pl. a borítéknyomtató programmal, ami kb. egy cédula méretű), mindegyikhez írja oda a számítógépes fellelési helyét. A rendszer kialakításának alapja a tárgyszó.

Kutatás külföldön. Pályázatírás Sikerességi arány 20% körül. Sansz, Pályázatfigyelő, Országos Ösztöndíj Tanács Az internetes kereséshez a következő kezdőlapot ajánlott http: //palyazatiras. lap. hu/ Times New Roman betűtípust, és 12 es betűméretet. Ne írjon 15 szavasnál hosszabb mondatokat. Ha a pályázat megírása gondot okoz, kezdje a költségvetéssel. A pénz meghatározza a módszereket és a kitűzhető célokat.

Kutatási és elemzési módszerek, technikák A kutatási módszerek, a statisztikák használata azért is fontos, mert lehetővé teszi a vizsgált folyamatot jellemző törvényszerűségek feltárását, a hipotézis bizonyítását. Irodalom: Köves Párniczky: Általános Statisztika. Hunyadi Mundruczó Vita: Statisztika Hunyadi Rappai Vita: Statisztikai elemezések I II. A KSH adatszolgáltatás világszínvonalú! A dolgozat értékét még tovább növeli a saját kutatás, az önálló adatfelvétel. Elsődleges vagy másodlagos adatgyűjtés, kvalitatív vagy kvantitatív módszer. Elsődleges adatgyűjtésre akkor kerül sor, ha a szükséges adat nem létezik. Másodlagos (szekunder) adatgyűjtés lényege, a már feldolgozott anyagok saját szempont szerinti hasznosítása. Kvantitatív kutatás: objektív, számszerűsíthető statisztikailag. A kvalitatív kutatás a problémák azonosítására, hipotézisek felállítására szolgál. Alapkérdései a Mi? , Miért? , Hogyan? , Mitől függ? .

Az elemzés a kutatás, a megismerés módszere, melynek segítségével a társadalmi gazdasági folyamatok és jelenségek közötti kapcsolatokat, a környezet és az egyes elemek közötti hatáskapcsolatokat, a folyamtok kialakulását, fejlődését befolyásolható tényezők összefüggéseit, törvényszerűségeit lehet feltárni. Nem a jelenséget kell a szakdolgozatban bemutatni (hogy pontosabbak legyünk: nem csak azt), hanem a jelenség okait, mozgatórugóit kell feltárni!

Az elemzés fajtái a) Jellege alapján lehet: • leíró bemutató, prognosztizáló • döntés előkészítő (a döntés előkészítése, megalapozása) b) A vezetési folyamatban betöltött funkciója alapján: • célja szerint • az elemzés tárgya szerint • periodicitás szerint c) Terjedelme szerint: • átfogó elemzés • részleges elemzés d) Megközelítés módja szerint: • folyamatok mennységi oldalait vizsgálja • mind mennyiségi (reál), mind pedig érték oldalról vizsgálja a folyamatot e) A vizsgált folyamat időbeli helyzete, állapota szerint: • statikus elemzés • dinamikus elemzés

Az elemzés formái a) történelmi áttekintés és elemzés b) esettanulmány c) jelentés, tanulmány: a jelent vizsgálja d) helyszíni (terep) kísérlet

Információgyűjtés – statisztikai adatgyűjtés Adat: a valóság valamely szeletének, aspektusának számszerű kifejezése Elsődleges forrású adat az, amit a kutató maga gyűjt. Minden olyan adat, amely nem korábban publikált forrásból származik. Másodlagos forrású adat, amelyet mások gyűjtöttek, rendszerezetek, elemeztek és eredményeiket publikálták. Adatok a következő típusúak lehetnek: • mérhető, pontosan számszerűsített adatok • rangsorolható adatok • arányszámok

Információgyűjtés – statisztikai adatgyűjtés Az ENSZ és OECD statisztikák gyűjtőkönyvtára az Országgyűlési Könyvtár. Európai Unió, OECD, WTO és az ENSZ adatbázisok. (Ezek és más statisztikai adatforrások részleteit a következő internet címen találhatja: http: //statisztika. lap. hu) http: //www. dialog. com, http: //www. lexis nexis. com Adatbányászati (data mining) technikákra specializálódott szoftverek (pl. SPSS, CART, SAS stb. ) http: //www. twocrows. com/index. htm http: //www. intelligententerprise. com http: //www. kduggets. com http: //www. acm. org/sigkdd

A mintavétel Egy mintából akkor vonhatunk le használható következtetéseket a teljes sokaságra vonatkozóan, ha a mintának lényegében ugyanolyan az összetétele, mint az alapsokaságnak. A mintavétel alapkérdései: • Kell e egyáltalán mintát venni? • Ha igen milyen módszerrel, milyen mintavételi eljárást kell választani? • Van e segítsége az eljárás lebonyolításában? • Milyen anyagi lehetőségei vannak? • Mekkora legyen a minta nagysága? • Hogyan oldható meg a nem válaszolási hibák ellenőrzése, korrigálása? A mintavételi eljárás lépései: • a sokaság meghatározása • a mintavételi keret listázása • a mindvételi módszer meghatározása • a mintanagyság meghatározása • a mintavétel kivitelezése • ellenőrzés

A mintavétel fajtái Valószínűségi mintavétel: a kutató nem tud részrehajlóan beavatkozni a minta kialakításába. Nem valószínűségi mintavételi eljárásokat akkor lehet alkalmazni, ha a valószínűségi minta kiválasztása lehetetlen. Egyszerű véletlen mintavétel Szisztematikus mintavétel Rétegezett mintavétel Többlépcsős csoportos mintavétel Nem valószínűségi mintavételi eljárások • Önkényes mintavétel • Szakértői, vagy elbírálásos mintavétel • Kvótás (kétlépcsős) mintavétel • Hólabda mintavétel

Primer kutatási technikák A megfigyelés lehet strukturált, strukturálatlan. Továbbá a megfigyelés lehet nyílt, lehet rejtett. Pontatlan megfigyelést eredményezhet: • a figyelmetlenség • a szelektív észlelés • a hozzáköltés • a misztifikáció • a megfigyelés korai lezárása

Kísérletek A kísérlet előfeltétele: ki kell alakítani a vizsgált jelenség elméleti modelljét, meg kell határozni a független, a függő és egyéb változókat. Maga a kísérlet a független tényező változtatása, megfigyelés, mérés.

Kérdőíves vizsgálatok A kérdőíves vizsgálat a leggyakoribb primer kutatási, információszerzési technika. A kutatási program tartalma így alakulhat: • a kutatási feladat kitűzése • a kutatási módszer meghatározása: kérdőíves felmérés • a kutatás tárgyát jelentő populáció (alapsokaság) definiálása • az alapsokaságon belül ismert (objektív adatok alapján tudott) megoszlások számbavétele • mire kíváncsi, hogy mit szeretne a kérdőív révén megtudni • a kutatni kívánt területek alapkérdéseinek összeállítása • a kérdőív megszerkesztése • a reprezentatív minta megválasztása • a kérdőív ellenőrzése • a kérdőív véglegesítse • a konkrét felmérés elvégzése • a kapott információk elvégzése • az adatok kvantifikálása (mérhetővé alakítása) • a használt elemzési módszer(ek) meghatározása • az adatok elemzése, a következtetések felvázolása

A kérdőívszerkesztés technikája • Nyitott és zárt kérdések • Nyitott az a kérdés, amire a válaszadó saját szavaival válaszol. Zárt kérdésről beszélünk, ha a válaszadó a kérdőíven megadott válaszlehetőségek közül választ; az ún. igen/nem kérdés. • Számszerű adatra, tényre vonatkozó kérdések • Sorba rendezési kérdések • Memóriakérdés • Ismereti, tudáskérdés • Ellenőrző kérdések • Értékelő kérdés • Feltételes kérdés Hibaforrások a kérdőíves vizsgálatkor • mintavételi hiba • maga a kérdőív is lehet hibaforrás • a kérdezőbiztos hibája • adatfeldolgozási hiba

Az interjú A kvantitatív interjú jellemzői: • célja statisztikailag értékelhető adatok gyűjtése, • hipotézis alátámasztása, trendek feltérképezése, • objektív, számszerűsíthető adatokat, információkat ad, • általában formális, előre rögzített kérdéseken alapul, • a meghízhatóság érdekében nagyobb mintára épül, • komplex kérdések kezelésére alkalmas. A kvalitatív interjú jellemzői: • a problémák azonosítására, hipotézisek felállítására szolgál, • a koncepciók, lehetséges megoldások értékelésére, • fontos lehet előzetes felmérésként a kvantitatív vizsgálati kérdések kialakításakor, • általában kötetlen, beszélgetés jellegű, interaktív, • objektív, számszerűsíthető adatok gyűjtésére általában alkalmas, • a tartalomelemzés, az elhangzottak számszerűsítése problémás, • komplex kérdések kezelésére is alkalmas.

Az interjú módszert akkor kell használnunk, ha • szükség van a válaszadók gondolkodásának, szokásainak megértésére • ha a válaszadó kreativitását, ötleteit, meglátásait akarja felhasználni • ha nem érti, miért alakul egy folyamat éppen úgy ahogy alakul • ha konkrét információt szeretne szerezni • ha több megoldás közül kell választani. Általános tudnivalók az interjúról • „puha” interjú • „semleges” interjú • „kemény” interjú • irányított interjú • kötetlen interjú • személyes beszélgetés • telefonos interjú • számítógép közvetítette interjú általában e mail ek segítségével valósul meg.

Felkészülés az interjúra • Legyen felkészült az interjú témájából, az adott szakterületről. • Készítsen részletes interjúvázlatot, de ne ragaszkodjon mereven hozzá! • Tesztelje az interjú tervezett anyagát! • Az interjú során elhangzottak rögzítése.

Mire vigyázzon az interjú során? • Öltözködésében igyekezzen alkalmazkodni az interjúalany igényeihez. • A beszélgetés kezdetén tömören fogalmazza meg a kutatás célját. • Vázolja fel az interjú vezérfonalát. • Biztosítsa az interjúalanyt, hogy válaszait bizalmasan kezeli. • Ajánlja fel, hogy kutatási eredményeiről tájékoztatja. • A környezetre tett néhány pozitív megjegyzéssel kellemes hangulatot teremthet. • Teremtsen bizalmat önmaga és az interjúalany között. • Az interjú indítása sok mindent meghatároz, ezért az első kérdést mindig alaposan gondolja át. • Egyszerre mindig csak egy kérdést tegyen fel. • Kérdéseit érthetően, egyértelműen fogalmazza meg. • Csak a lehető legszükségesebb esetben szakítsa félbe az interjúalanyt. • Tisztelje az alany hallgatását, ne sürgesse. • Helyezkedjen a jóindulatú, semleges kérdező szerepébe. • Ne akarja kérdés helyett a saját elméletét, modelljét előadni. • A „nem tudom” válasz nem mindig jelenti, hogy tényleg nem tudja, a kérdést más módon megfogalmazva újra célszerű feltenni. • Ha szokatlan vagy furcsa választ kap, feltétlenül kérdezzen rá. • Ha a megkérdezett túl elvontan beszél, kérje meg, hogy mondjon példákat. • Nem célszerű magánjellegű beszélgetést beszúrni. • Számszerűsíthető adatok esetében kérje, hogy minél pontosabb fejezze ki magát. • Ha a kérdezett ellentmondásba keveredik, udvariasan tárja ezt fel, és kérje a tisztázást. • Ha nagyon elkalandozik a témától, próbálja meg visszaterelni a kérdésekhez. • Előfordulhat, hogy a kérdezett ellenszenves formában nyilatkozik. • Ha az irányítás kicsúszik a kezéből, akkor valamilyen indokkal szakítsa azt félbe. • Meglepően tartalmas információt kaphat, ha „van e még valami, amiről tudni kellene” kérdést felteszi. • Utalás történik írott dokumentumokra • A beszélgetés végén feltétlenül köszönje meg az információkat.

Az interjú fajtái • Elbeszélés, beszélgetés • Személyes (face to face) interjú • Strukturált interjú • Stresszinterjú • A legfontosabb (kulcs) adatközlővel való beszélgetés • Mélyinterjú • Kiscsoportos interjú • Fókuszcsoportos interjú • Szakértői fókuszcsoportos interjú • Interjúsorozat

Néhány nagyobb közvélemény-kutató cég honlapja: http: //www. bellresearch. hu http: //www. gallup. hu http: //www. modus. hu http: //www. szondaipsos. hu Továbbá egy érdekes portál: http: //statisztika. linkcenter. hu/#kozvelemenykutatok

Terepkutatás A terepkutatás a társadalmi jelenségek közvetlen megfigyelését jelenti saját természetes környezetükben. Az esettanulmány nagy előnye a többi módszerrel szemben, hogy megpróbál átfogó lenni, és arra készteti az embert, hogy a kérdéses szervezet vagy részleg eseményeit és problémáit azok teljes részletességében leírja és elemezze.

Az esettanulmány kivitelezése 1) A célok ismeretében kezdje az információgyűjtéssel. • a felkészülés csökkenti a látogatás során a vállalattal történő megismerkedéshez szükséges időt; 2) Az információgyűjtés második szakasza a helyszíni, terepkutatás. • Fordítson néhány percet a bemutatkozásra. • Próbáljon meg minél inkább beleolvadni a vállalatba. • Ne akarjon egy látogatási idő alatt túl sok munkát elvégezni. • Problémát okozhat, hogy a megkérdezettek hajlamosak összefoglalni az esetet alapos végigbeszélés helyett. • Ha megkérdezik, hogy kér e példányt valamiből, mindig mondjon igent. • Gyűjtse az intézményről szóló szóróanyagokat is. • Különösen figyeljen a vitás témák körüljárására. • A beszélgetés közben felvetődő gondolatait, további tisztázásra váró kérdéseit írja le. • Délutánonként, esténként feltétlenül rendszerezze a napközben hallottakat. • Gyakran meglepően tartalmas válaszokat kaphat, ha végén megkérdezi „van e még valami, amiről tudni kellene”? 3) Az esettanulmány elkészítése során szükséges lehet, hogy egyes dolgokra több forrásból szerezzen bizonyítékot. 4) Az információ felhalmozás szakaszában és a terepmunka segítségével általában többszörös mennyiségű információt kell összegyűjteni, mint amennyi aztán valóban bekerül az anyagba.

Az esettanulmány megírása 1) A környezetelemzés, a probléma háttere. Próbáljon meg válaszolni a következő kérdésekre: • Honnét jöttek? • Hogyan jutottak ide? Milyen célok, irányelvek, stratégiák vezettek a jelenlegi helyzethez. • Mi miatt tévedtek el? • Hol tartanak most? 2) Fel kell vázolni az alternatív megoldásokat: • Hova mehetnének? Milyen alternatív lépéseket tehetnek? • Merre szeretnének menni? • Merre kellene menniük? 3) Az alternatív megoldások elemzése, és a „legjobb” változat kiemelése. • Merre fognak menni? • Hogyan fognak eljutni oda? • Hol és hogyan tévedhetnek el? • Hogyan fogják tudni, hogy megérkeztek, hogy sikerült teljesíteni a célt? • Mik a várható eredmények • Az esettanulmány megbízhatósága sokkal fontosabb, mint az általánosíthatósága.

A kutatási eredmények elemzése A kvantitatív adatok elemzése A kutatási eredmények nagyobb része mérhető, kvantitatív adat, melyeket összegezni, táblázatba rendezni, elemezni lehet statisztikai, matematikai, számviteli és egyéb módszerekkel. • Főkomponens analízis. A módszer célja a változók mögött meghúzódó tényezők feltárása. • Faktoranalízis • Klaszter analízis. A szegmentálási technikák közé tartozik. Célja a viszonylag homogén csoportok kialakítása, adatredukció. • Diszkriminancia analízis. Előzetesen definiált, egymást át nem fedő csoportokat eredményező klasszifikáció elbírálására szolgáló statisztikai módszer. • Idősorok elemzése.

A kvalitatív információk elemzése – a tartalomelemzés A kvalitatív információ formájában megjelenő adat feldolgozása bonyolultabb. A tartalomelemzés nem beavatkozó technika. A kvalitatív információ feldolgozásának, elemzésének két formáját különböztetjük meg: • A tartalomelemzés Típusai a következők: § pragmatikus tartalomelemzés: okaik vagy hatásaik alapján osztályozzák az adatokat (hányszor említenek a szövegben olyasmit, ami pozitív hatást kelt) § szemantikai tartalomelemzés * megnevezés analízis * attribúció analízis: milyen gyakran utalnak bizonyos jellemvonásokra * kijelentés analízis: bizonyos dolgok egy meghatározott módon szerepelnek • Az elmélethez kapcsolt elemzésben a megérzések, az intuíció szerepe nagyobb. Az adathalmaz belső struktúráját elemzi.

A kutatások etikai kérdései A témaválasztás etikája A részvétel alapvető etikai kérdése, hogy a kutatásban önkéntes e a részvétel. Kétféle megoldás létezik: a névtelenség és a titkosság. Névtelenség (anonimitás): a válaszadót akkor tekintjük névtelennek, ha lehetetlen beazonosítani. Titkosság: egy titkos felmérésnél a személyek válaszait azonosítani lehet, a kutató azonban lényegében megígéri, hogy nem teszi nyilvánosan. Az értékelés és elemzés etikája • Az alapadatokat tisztességes eszközökkel kell elemezni és megjeleníteni. A kutatási és elemzési módszerek hiányosságait (körülmények, eszközök, adatok pontossága stb. ) feltétlenül nevezzék meg dolgozatukban. • A következtetések tükrözzék a kutatás során feltárt és megjelenített bizonyítékokat: nem szabad megengedni, hogy valaki tudatosan félremagya rázza a kutatási eredményt. • Ismerje be hibáit (téves volt a hipotézis, nem megfelelő a használt kutatási módszer, nem megfelelő az ok okozati kapcsolat stb. ). • A negatív eredmény is eredmény, erről ne feledkezzen meg. Ha vélelmezett valamilyen összefüggést, de bebizonyosodik, hogy nem létezik, tudományos szempontból az is fontos eredmény! • Ne szégyellje a véletlen felismeréseket, sejtéseket. Ha nem is tud mindent bizonyítani, érdemes ezeket leírni, és közölni.

Általános tanácsok az íráshoz A dolgozat végső formába öntése, a megfogalmazás, koncentrált alkotó tevékenység. Javasolt áttekinteni a napi tevékenységet: • Sikerült e betartani a tervezett napi programot? • Mi csúszott át holnapra? • Mihez kellett több idő, mint gondoltam és miért, • Mi nem történt úgy?

Stílus és nyelvhelyesség Írás közben vigyázni kell a stílusra és a magyar nyelv szabályaira. Vigyázzon a mondatok szerkesztésére: • a mondatok legyenek érthetőek, könnyen olvashatók, érdekesek; • kerülje a bonyolult, visszaható szerkezetű, hosszú mondatokat; • egymást követő mondatikban, sőt bekezdésekben ne használja ugyanazokat a szavakat, szófordulatokat; • a mondatnak mindig legyen alanya és állítmánya (no és persze a tárgyas igének tárgya); • vigyázzon a határozatlan névelő használatára; • ne kezdjen mondatot kötőszóval vagy töltelékszóval; • kerülje a melléknévi igeneves és a határozói igeneves szerkezeteket; Vigyázzon a zsurnalizmusra.

Formai követelmények Belső címlap: • az intézmény neve, • a hallgató karának, szakjának, tagozatának megnevezése, • a szerző neve, • a dolgozat címe és alcíme, • a konzulens(ek) neve, beosztása, munkahelye (ha más intézményből való), • a város, ahol a dolgozatot benyújtják, • évszám, amikor a dolgozat készült.

Befejezés megírása. Legyen rövid, velősen, tömören összegezze a dolgozat lényegét. Tartalmazza: • a dolgozat mondanivalóját; • a bevezetésben megfogalmazott kutatási kérdésekre adott válaszokat; • a főbb megállapítások újrafogalmazását; • a dolgozat strukturális felépítését, logikáját; • a vitakérdések kiemelését; • a szerző alapvető következtéseit; • az estleges új tudományos eredményeket; • az eredménye(ek) gyakorlati hasznosságának (alkalmazástechnikai oldalról szemlélt) bemutatását; • az írás közben felvetődött, de ki nem fejtett gondolatokat.

Hivatkozások jegyzéke Tudományos publikációkban gyakori, hogy elkülönül a hivatkozások jegyzéke, a felhasznált irodalom jegyzéke és a bibliográfia. A hivatkozások jegyzékébe a dolgozat anyagában, szövegében szereplő szószerinti és tartalmi idézetek hivatkozásainak forrásmegjelelölése kerül. A felhasznált irodalom fogalma lefedi az irodalomjegyzéket, vagyis azon szakirodalmak jegyzéke, melyeket a dolgozat írója olvasott és felhasznált. A legszélesebb kategória a bibliográfia, melyben a témakör valamennyi releváns szakirodalmát felsorolja a szerző. Fel kell sorolni a táblázatok és ábrák jegyzékét (oldalszámmal együtt). Javasolt a rövidítések jegyzékének készítése.

Az idézés, a hivatkozás szabályai, lábjegyzetek „A tudományos pontosság és tisztaság követelménye. ” A hivatkozás, illetve idézőjel nélküli átvétel plágium. Mikor kell idézni? • ha olyan adat, gondolat, megállapítás van benne, amely nélkülözhetetlen a dolgozat megírásához; • ha alátámasztja vele állítását; • ha kritizál egy szövegrészt, vitatkozik vele; • ha az aforizmaszerű, találó szellemes megfogalmazást beépíti dolgozatába, s ezzel emeli a színvonalát.

Idézés és hivatkozás Az idézetnek többféle forrása lehet: • nyomtatásban megjelent könyv, cikk, tanulmány; • kézirat, személyes anyagok; • egyéb ún. szürke irodalom; • szóbeli közlés; • hang vagy videofelvétel; • internet, és egyéb számítógépes adatbázisok. Parafrázisra, avagy tartalmi átvételre (magyarul nem szószerinti átvételre) akkor van szükség, ha a szószerinti idézésnek terjedelmi korlátai vannak és /vagy nem teljes egészében van szükségünk az adott szerző mondanivalójára.

A forrásfelhasználás lehetőségei és etikája • Nyíltan: ez az idézés, az idegen mű felismerhetően átvett része. • „Titokban”, az idézés (átvétel) tényének elleplezésével; ez a plágium. Ennek fokozatai: • egy adott mű teljes mértékű átvétele; • más szerző kutatási eredményeinek eltulajdonítása, átemelése; • elfogadhatatlan az is, ha más gondolatait, közleményeit átszerkesztve, átfogalmazva saját munkájaként jeleníti meg; • idegen nyelvű szerző lefordítása, és saját teljesítményként való megjelenítése is plágium; • plágiumnak minősül az is, ha valaki összeollózza dolgozatát – hivatkozás nélkül.

Az idézés legfontosabb szabályai: • A hivatkozás legyen pontos, félreérthetetlen, visszakereshető. • Csak akkor idézzen, ha az idézet a saját megállapítását alátámasztja vagy igazolja. • Lehet idézni bírálandó szöveget is. • Minden idézet szerzőjét és a forrást korrekten, világosan és pontosan meg kell jelölni. • Elsődleges forrás idézése esetén az első kiadásra vagy a legutolsó kritikai kiadásra kell hivatkozni. • Az internetes forrásokból átvett anyagokra is mindig konkrétan és pontosan hivatkozzon. • Jó megoldás a hosszabb idézetek kiemelésére, ha azokat eltérő betűtípussal vagy betűnagysággal írják. • Közhelyeket, közismert megállapításokat ne idézzen! • Ha nem egész mondatot idéz, akkor az idézőjel után kisbetűvel kezdje az idézetet. • Az idézet mindig legyen pontos. • A szó szerinti idézet hossza a fél oldalt ne haladja meg. • A dolgozat ne legyen idézetek egymásutánisága.

Irodalomjegyzék BABBIE, EARL: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata (The Practice of Social Research), Budapest, Balassi Kiadó, 1996. (Ford. : Kende Gábor és Szaitz Mariann) Eco, UMBERTO: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Budapest, Gondolat, 1991, pp. 256. FERCSIK ERZSÉBET: Dolgozatírás felsőfokon, Budapest, Kritika Nova Kiadó, 2002. Hol mi a neten? A keresés művészete 1 2. http: //www. origo. hu/techbazis/internet/20020614 holmi. html és http: //www. origo. hu/techbazis/internet/20020621 akerese. html SZABÓ KATALIN: Kommunikáció felsőfokon (Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? ) Budapest, Kossuth Kiadó, 1997. TOMCSÁNYI PÁL: Általános kutatásmódszertan, Gödöllő, Budapest, Szent István Egyetem, Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, 2000. pp. 475. Z. KARVALl. CS LÁSZLÓ ZSOLDOS ATTILA DEMMLER W ALTERNÉ: Tanulás, kutatás, írás egyetemi szinten (Egységes proszemináriumi háttéranyag), Szerk: Sz. dr. Berki Éva, Budapest, Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 1989.

Könyvtárak, címek A könyvtárak elérhetőségéről, állományáról az interneten pl. http: //www. mek. iif. hu/porta/virtual/magyar/opac. htm vagy http: //konyvtar. lap. hu Könyvtárak Országos Széchényi Könyvtár 1014 Budapest, Budavári Palota, F épület http: //www. oszk. hu Országgyűlési Könyvtár 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1 3. http: //www. ogyk. hu Országos Pedagógia Könyvtár és Múzeum 1055 Budapest, Szalay utca 10/14 Társadalomkutatási Intézet Rt. TÁRKI Könyvtár 1112 Budapest, Buadörsi út 45. http: //www. tarki. hu/adatbank h/konyvtar/index. html

Könyvtárak, címek Az Európai Unióval kapcsolatos információk www. europa. eu. int Minden minisztérium honlapján talál uniós információkat. A minisztériumokat www. meh. hu címről indulva találhatja meg. További netbarangolási lehetőségeket kínálnak e témakörben: http: //eu. lap. hu http: //eucsatlakozas. lap. hu http: //www. eu 2004. hu http: //www. euro. hu A legfontosabb keresők www. kereso. lap. hu EU: www. europa. eu. int OECD: www. oecd. org ENSZ: www. un. org A legfontosabb magyarországi keresők (a http: //www. lib. uni miskolc. hu/hasznos/kereso. html nyomán) az alábbiak: Alta. Vizsla, Góliát, Google, Heuréka, Hu. Dir, Index, Origo, Yahoo!HU.

Köszönöm a figyelmet!