Dinek diolefinek BUTADIN KAUCSUK MGUMI VULKANIZLS EBONIT Din

Diének (diolefinek) BUTADIÉN, KAUCSUK, MŰGUMI, VULKANIZÁLÁS, EBONIT

Dién �A diének, régies nevükön diolefinek olyan nyíltláncú szénhidrogének, melyekben kettő darab kettős kötés található a szénlánc szénatomjai között. Összegképletük: Cn. H 2 n− 2

A diének típusai �A diénekben található kettős kötések egymáshoz képesti elhelyezkedése alapján három típusú diént különböztetünk meg: �kumulált dién �konjugált dién �izolált dién

Butadién (Divinil) C 4 H 6 �A butadién vagy pontosabban 1, 3 -butadién egy szerves vegyület, a legegyszerűbb nyílt láncú konjugált dién. Színtelen gáz, könnyen cseppfolyósítható. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, de jól oldódik etanolban és di etil-éterben. �A butadién könnyen polimerizálódik: �Ekkor egy, a kaucsukhoz hasonló tulajdonságú termék keletkezik. �Felhasználása: Műkaucsuk gyártása. �(A dohányban is megtalálható, rákkeltő hatású anyag címen)

Kaucsuk �A kaucsuk elasztomer, a gumi legfontosabb alapanyaga. Már a kaucsuk is rugalmas bizonyos mértékben, de igazán rugalmassá a vulkanizálás során válik, amikor gumi képződik belőle. �A Közép-dél amerikai indiánok Amerika felfedezése előtt készítettek kaucsukból tárgyakat. �A kecsuák ca-huchunak nevezték, amely könnyező fát, fa könnyét jelent.

Kaucsuk fa �Kaucsuk csapolása: Kaucsuk fa levelei:

A folyamat a gumi készítésénél �Kaucsuk �Műkaucsuk

Fogalmak a gumi készítésénél �(Alapanyagok) �Keverékkészítés �Itatás �Kenés �Kalanderezés �Extrudálás �Felépítés �Vulkanizálás �Fröccsöntés

Vulkanizálás �A vulkanizálás mint fizikai kémiai folyamat azt a folyamatot jelenti, amelynek során a kaucsuk láncmolekulái között keresztkötések jönnek létre. �A vulkanizálás mint gumigyártási művelet azt a műveletet jelenti, melynek során a vulkanizáló berendezésben a megfelelő idő alatt a megfelelő hőmérséklet hatására a nyers termékből vulkanizált termék lesz.

A vulkanizálási eljárások osztályozása A hőmérséklet alapján: � hideg vulkanizálás: szobahőmérsékleten � meleg vulkanizálás: melegítés hatására Az alkalmazott fűtőközeg (hőhordozó) alapján: � telített gőz nagy nyomás alatt � gáz (levegő, nitrogén) � folyadék (víz, glicerin. só olvadék) � fluid ágy � elektromos fűtés � infravörös vagy UHF sugárzás Az alkalmazott nyomás alapján � nyomás nélkül � nyomás alatt A vulkanizálás folyamatossága szerint � folyamatos � szakaszos

Ebonit �Ebonit, (angolul vulcanite), keménygumi, 30 -40 súly % kénnek és a vulkanizáláshoz szükséges anyagoknak nyers gumihoz való keverése után, vulkanizálással előállított, fekete színű, szaruhoz hasonló anyag. � 65 -70 C-on meglágyul és hajlítható. �Régebben gramofonlemezeket és kisebb használati tárgyakat, (fésűket stb. ) is készítettek E. -ból.

Forrás: wikipedia: �Maróthy Miklósné: Kémia (Konspet-H Kiadó) �Marosi - Perczel: Kémia II. (felsőoktatási jegyzet) �Dr. Pfeiffer Ádám: Kémia II. (gimnáziumi tankönyv) �Z. Orbán Erzsébet: Kémia IV. (középiskolai tankönyv) �dr. Porubszky István: Kémia (egyetemi jegyzet) Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret �Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1 -es kötet �Bot György: A szerves kémia alapjai �Furka Árpád: Szerves kémia �Gumiipari kézikönyv I-II. �Michelin Gumiabroncs kalauz