A hztartsok letsznvonala Tartalom 1 2 3 4

A háztartások életszínvonala

Tartalom 1. 2. 3. 4. 5. Bevezetés Jövedelmi helyzet Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés A háztartások fogyasztása Összegzés

Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel • Adatforrás: Háztartási Költségvetési és Életkörülmények Adatfelvétel (KSH, lakossági) • Célsokaság: magyar magánháztartásokban élő lakosság • 2015 Adatfelvétel: jelenleg előzetesek • Mintaméret: 7 774 háztartási kérdőív, 15 698 személyi interjú készült. • Módszertan: Európai Uniós egységes, közös kérdések, nagy minta, reprezentativitás. • Validálás: Eurostat validálja a tagországok adatait – a hivatalos számokat a jövedelmekre, szegénységre a KSH adja. (az Eurostat nem számol semmit, adatközlési gyakorlata is eltérő (felvétel éve)).

Jövedelmi helyzet • 2014 -ben a háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelme 1 millió 373 ezer forint volt, 3, 8 százalékkal magasabb az előző évinél. • A nettó jövedelem egy főre jutó 1 millió 100 ezer forintos éves átlagos értéke 4, 8 százalékkal haladta meg a 2013. évit. Az 0, 2 százalékos fogyasztói ár-csökkenést is figyelembe véve a háztartásokban mindez 5 százalékos reáljövedelem-növekedésben realizálódott 2014 -ben.

Az egy főre jutó éves bruttó jövedelmek alakulása

Az egy főre jutó bruttó jövedelmek megoszlása 28. 8% 31. 9% 32. 4% 32. 5% 31. 6% 30. 2% 29. 8% 66. 4% 66. 0% 65. 3% 66. 0% 66. 3% 67. 6% 68. 2% 2. 0% 69. 6% 2. 3% 29. 3% 2. 2% 69. 7% 2. 3% 27. 2% 2. 2% 71. 0% 1. 7% 27. 5% 1. 7% 70. 8% 1. 6% 27. 1% 1. 1% 71. 6% 1. 8% 27. 9% 1. 7% 71. 0% 1. 2% 28. 1% 1. 1% 70. 4% 80% 1. 5% 29. 0% 90% 1. 7% 69. 2% 100% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2000 2001 2002 2003 munka 2004 2005 2006 társadalmi 2007 2008 2009 2010 egyéb 2011 2012 2013 2014

Az egy főre jutó bruttó jövedelmek források szerinti összetétele a jövedelmi decilisekben, 2014 Ezer Ft 3, 500 70 3, 000 690 2, 500 32 2, 000 35 1, 500 1, 000 500 - 9 192 148 1. 13 197 418 2. 24 20 383 30 452 27 484 589 16 206 254 625 699 756 825 920 1, 068 3. 4. 5. 6. 7. 8. Munkajövedelem Társadalmi jövedelem 641 2, 531 1, 380 9. 28 409 937 10. Egyéb jövedelem Országos összesen

Jövedelmi egyenlőtlenségek 30 5 29 28 26 25 4 24 23 22 21 20 2006 2007 2008 2009 Gini 2010 S 80/S 20 2011 Gini-mutató 3 2012 2013 S 80/S 20 -mutató 2014 S 80/S 20 Gini 27

Gini-mutató európai összehasonlításban, 2014 Norvégia Szlovénia Csehország Svédország Finnország Belgium Szlovákia Hollandia Dánia Ausztria Málta Magyarország Luxemburg Franciaország Horvátország Németország Lengyelország Európai Unió átlag Egyesült Királyság Olaszország Portugália Görögország Románia Spanyolország Ciprus Litvánia Bulgária Lettország 0 5 10 15 20 25 30 35 40

Kit tekintünk szegénynek? Kikhez képest szegény? Mire nincs pénze? (létfenntartás, emberi szükségletek) Relatív szegény Abszolút szegénység

Szegénységi küszöbök típusai A) Abszolút szegénységi küszöbök B) Szubjektív szegénységi küszöbök C) Relatív szegénységi küszöbök

B) Háztartások jövedelemelvárásai, 2014 (szubjektív szegénységi küszöb)

C) Szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, AROPE • Európa 2020 stratégia eleme • A lehető legtágabb módon értelmezi a szegénységet három dimenzió mentén: 1. Relatív jövedelmi szegény 2. Nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élő 3. Súlyos anyagi deprivációban élő Azok a személyek vannak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának, akik a három dimenzió közül egyben vagy többen érintettek. A mutató a jövedelemhiányon túl számba veszi az anyagilag elérhető javak körét, valamint a munkaerőpiaccal való kapcsolatot is.

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma dimenziónként, 2014 AROPE: 2 millió 738 ezer fő Magyarország teljes lakosságának 28, 2%-a

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya, 2014 40 34. 8 35 33. 5 30 25 31. 8 31. 5 26. 3 28. 2 27. 8 24. 0 23. 4 19. 4 20 15 14. 1 10 9. 8 14. 3 10. 3 14. 9 10. 3 15. 0 14. 9 9. 7 7. 1 5 0 2011 2012 2013 Szegénység vagy kirekesztődés Relatív jövedelmi szegénység Súlyos anyagi depriváció Munkaszegénység 2014

A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya iskolai végzettség szerint, 2014 60. 0 52. 1 50. 9 50. 2 46. 9 46. 0 40. 0 30. 0 28. 1 29. 3 31. 0 23. 4 20. 0 11. 3 13. 1 14. 0 9. 7 10. 0 2010 Legfeljebb 2011 alapfok Középfok 2012 Felsőfok 2013 25. 1 10. 5 2014

Szegénység vagy kirekesztődés kockázatának kitettek aránya gazdasági aktivitás szerint, (%) 90. 0 78. 3 80. 0 77. 8 77. 5 77. 6 71. 4 70. 0 60. 0 50. 0 46. 9 40. 0 31. 5 30. 0 21. 3 20. 0 20. 5 47. 6 49. 4 44. 3 33. 5 34. 8 23. 8 24. 9 22. 2 42. 4 31. 8 28. 2 22. 5 25. 2 21. 2 20. 3 19. 5 10. 0 Foglalkoztatott 2010 Munkanélküli 2011 Nyugdíjas 2012 Egyéb inaktív 2013 Összesen 2014

A jövedelmi szegénységi arány társadalmi juttatásokkal és azok nélkül korcsoportonként, 2014 49. 1 25. 7 Összesen 14. 9 48. 1 0 -17 év 43. 7 22. 7 39. 2 18 -64 év 25. 7 15. 5 89. 8 65+ év 6. 7 4. 6 0. 0 10. 0 20. 0 30. 0 Társadalmi juttatások és nyugdíjak nélkül 40. 0 50. 0 60. 0 Társadalmi juttatások nélkül 70. 0 80. 0 90. 0 Társadalmi juttatásokkal 100. 0

Nagyon alacsony munkaintenzitás korcsoportok szerint, 2010 -2014, % 18 16. 4 16 14. 8 15. 1 15. 2 14 12. 3 12. 6 12 13. 5 13. 6 13. 2 12. 8 12. 1 11. 2 10 9. 4 8. 9 8 9. 8 10. 3 9. 7 7. 1 6 4 2 0 0– 17 éves 2010 2011 18– 59 éves 2012 2013 2014 0 -59 éves Teljes népesség

Az anyagi depriváció egyes tételeiben érintettek aránya, 2010 -2014 (%) A depriváció mérésére szolgáló tételek 1) Hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos hátralék 2) Váratlan kiadások fedezetének hiánya 3) Anyagi okból nincs telefonja 4) Anyagi okból nincs színes televíziója 5) Anyagi okból nincs mosógépe 6) Anyagi okból nincs személygépkocsija 7) Évi egyhetes üdülés hiánya 8) Kétnaponta húsételfogyasztás hiánya 9) Lakás megfelelő fűtésének hiánya Súlyos anyagi deprivációs ráta (minimum 4 tétel) 2010 2011 2012 2013 2014 24, 4 26, 3 26, 4 24, 5 21, 6 74, 4 1, 9 0, 6 0, 7 23, 4 66, 3 29, 2 12, 2 75, 0 1, 7 0, 5 0, 7 23, 5 67, 3 32, 4 15, 0 74, 8 2, 3 0, 4 1, 2 25, 7 67, 2 34, 0 14, 6 75, 0 1, 9 0, 4 1, 0 24, 1 59, 4 27, 6 11, 6 70, 7 1, 4 0, 4 1, 0 19, 8 55, 1 23, 7 9, 6 23, 4 26, 3 27, 8 24, 0 19, 4

Háztartások fogyasztása • 2014 folyamán javultak a foglalkoztatási kilátások, a csökkenő fogyasztói árak a növekvő reáljövedelemek pozitívan befolyásolták a lakosság fogyasztását. • 2014 -ban a háztartások egy főre jutó éves, átlagos fogyasztási kiadása 908 ezer forint volt, ami reálértéken 4, 4%-kal növekedett. Így hozzávetőlegesen elérte a gazdasági válság előtti szintet.

A háztartások fogyasztásának szerkezete (2014)

Háztartások fogyasztása jövedelmi ötödök szerint, 2014 1, 400, 000 1, 200, 000 1, 000 800, 000 600, 000 400, 000 200, 000 Élelmiszerek és alkoholmentes italok Lakásfenntartás, háztartási energia Hírközlés Vendéglátás 0 Egészségügy 1. ötöd 2. ötöd Egyéb 3. ötöd Közlekedés Kultúra, szórakozás 4. ötöd 5. ötöd

Összefoglalás • Az egy főre jutó éves, átlagos bruttó jövedelmek 3, 8%-kal, a nettó 4, 8%-kal emelkedett, ami 5%-os reáljövedelem emelkedést jelent. • A szegénység, vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya jelentősen, 359 ezer fővel (3, 6 százalékponttal) csökkent egy év alatt. • A teljes lakosság 28, 2%-át, azaz 2 millió 738 ezer embert érint a szegénység, vagy kirekesztődés kockázata. • A szegénység kockázatának leginkább kitett csoportok: az alacsony végzettségűek, a többgyermekes családok, az egyszülős családok, a munkanélküliek, a falusi lakosság, különösen a kistelepüléseken élők, az ország elmaradottabb térségeiben élők, és a cigány népesség. • 2014 folyamán javultak a foglalkoztatási kilátások, a csökkenő fogyasztói árak a növekvő reáljövedelemek pozitívan befolyásolták a lakosság fogyasztását. • Folytatódott a háztartások fogyasztásának bővülése, reálértéken 4, 4%-kal növekedtek a kiadások, melyek így a válság előtti szintre emelkedtek.

Köszönöm a figyelmet!