Hlzati Opercis Rendszerek SIEM rendszerek 1 Tartalom Bevezets

Hálózati Operációs Rendszerek SIEM rendszerek 1

Tartalom Bevezetés a SIEM rendszerekbe azok általános bemutatása Tivoli Security Information And Event Manager A szoftver célja (Naplózásból származó adatok össze gyűjtése és elemzése) Működése Előnyei és hátrányai OSSIM 2

Bevezetés a SIEM rendszerekbe, azok általános bemutatása Mit is jelent maga a rövidítés SIEM? SIEM (Security Information And Event Manager) egy olyan rendszert értünk, aminek a célja a szoftverek és hardver eszközök által generált riasztások, figyelmeztetések naplózása és analízise, valós időben. A szakirodalomban megjelenik a SIM (Security Information Manager) és SEM (Security Event Manager) rövidítések is, amiket össze szoktak keverni a SIEM-mel, mivel hasonló célokra használják ezeket is (a SIEM gyakorlatilag a két szoftver típus ötvözése, gyakorlatban nem is szokták külön-külön alkalmazni már őket). A SIEM és hozzá hasonló rendszerek célja gyakorlatilag, hogy a hardver eszközöktől és szoftverekből jövő naplókat (eseményeket) központilag tárolják el és elemezzék ki azokat, ezáltal biztosítva azt, hogy a biztonságot veszélyeztető események, tevékenységek felfedezésre derülnek (illetve kiderüljön az, ha betörnek a rendszerünkbe). A SIEM rendszerek gyakorlatilag biztonsági monitorozást valósítanak meg, amihez társul még részben a kockázat elemzés és a rendszer megbízhatóságának növelése. 3

Mi a motiváció? Miért van szükség SIEM rendszerekre? Nyílván ha egy otthoni kis hálózatra gondolunk, illetve egy kis vállalkozás rendszerére (kevesebb mint 10 -15 eszközt tartalmaz), ott nincs igazán szükség folyamatos valós idejű esemény analízisre (nyilván biztonságra mindenhol szükség van, viszont a költségeket tekintve valahol meg kell húzni a határt és egy SIEM rendszer kiépítése és üzemeltetése nem tartozik a legolcsóbb költségek közé). Itt általában néha beleszoktak nézni a napló fájlokba manuálisan, illetve egyszerűbb rendszerekkel szokás a biztonságot fen tartani. Viszont ha már egy közép vagy nagy vállalati rendszerben gondolkodunk, ahol a rendszer mondjuk tartalmaz 50 -100 (vagy még több) kliens gépet, továbbá különböző szolgáltatásokat nyújtó szervereket (gondoljunk például egyszerűen egy apache szerverre, ami mondjuk naponta 10 ezer embert szolgál ki), nagy földrajzi távolságokat ível át, különböző heterogén rendszerek összekapcsolásával stb. . . . hát ott már igen kevés rá az esély, hogy majd a rendszer adminisztrátorok manuálisan végig nézik minden egyes alrendszer napló fájlját, anomáliák és betörések után kutatva. Itt bizony már szükség van SIEM rendszerek alkalmazására. 4

SIEM főbb funkciói Log consolidation, Log management Log normalization Correlation Incident Management Reporting Asset management 5

Log consolidation, Log management A log consolidation arról szól, hogy a különböző forrásból jövő napló fájlokat, eseményeket egy vagy több központi helyen tároljuk le. Fontos követelmények az adatok tárolásával kapcsolatban: Le legyen tárolva az eredeti formázatlan log is Le legyen tárolva a normalizált log Hatékonyan és gyorsan lehessen keresni adatokat nagy log mennyiségek tárolása esetén is Lehessen a tárolót klaszterezni, külön üzemeltetni a SIEM többi részétől. A gyakorlatban általában ezt relációs adatbázisok segítségével oldják meg. 6

Log normalization A fogadott adatok feldolgozásának első lépése bármely SIEM rendszerben. Normalizáció = A fogadott „nyers” napló adatok és események köztes, a rendszer által használt formába ültetése. Elsőre egyszerűnek hangzik, éppen ezért nézünk meg pár Log formátumot! 7

Log normalization – Window event log 8

Log normalization – Apache access. log fájlból 127. 0. 0. 1 - - [10/Apr/2007: 10: 39: 11 +0300] "GET / HTTP/1. 1" 500 606 "-" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en -US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 127. 0. 0. 1 - - [10/Apr/2007: 10: 39: 11 +0300] "GET /favicon. ico HTTP/1. 1" 200 766 "-" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en-US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 139. 12. 0. 2 - - [10/Apr/2007: 10: 40: 54 +0300] "GET / HTTP/1. 1" 500 612 "-" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en-US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 139. 12. 0. 2 - - [10/Apr/2007: 10: 40: 54 +0300] "GET /favicon. ico HTTP/1. 1" 200 766 "-" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en-US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 127. 0. 0. 1 - - [10/Apr/2007: 10: 53: 10 +0300] "GET / HTTP/1. 1" 500 612 "-" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en -US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 127. 0. 0. 1 - - [10/Apr/2007: 10: 54: 08 +0300] "GET / HTTP/1. 0" 200 3700 "-" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en-US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 127. 0. 0. 1 - - [10/Apr/2007: 10: 54: 08 +0300] "GET /style. css HTTP/1. 1" 200 614 "http: //pti. local/" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en-US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 127. 0. 0. 1 - - [10/Apr/2007: 10: 54: 08 +0300] "GET /img/pti-round. jpg HTTP/1. 1" 200 17524 "http: //pti. local/" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en-US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 127. 0. 0. 1 - - [10/Apr/2007: 10: 54: 21 +0300] "GET /unix_sysadmin. html HTTP/1. 1" 200 3880 "http: //pti. local/" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en-US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 217. 0. 22. 3 - - [10/Apr/2007: 10: 54: 51 +0300] "GET / HTTP/1. 1" 200 34 "-" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en -US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 217. 0. 22. 3 - - [10/Apr/2007: 10: 54: 51 +0300] "GET /favicon. ico HTTP/1. 1" 200 11514 "-" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en-US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 217. 0. 22. 3 - - [10/Apr/2007: 10: 54: 53 +0300] "GET /cgi/pti. pl HTTP/1. 1" 500 617 "http: /contact. local/" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en-US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 127. 0. 0. 1 - - [10/Apr/2007: 10: 54: 08 +0300] "GET / HTTP/0. 9" 200 3700 "-" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; en-US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)" 217. 0. 22. 3 - - [10/Apr/2007: 10: 58: 27 +0300] "GET / HTTP/1. 1" 200 3700 "-" "Mozilla/5. 0 (X 11; U; Linux i 686; 9 en-US; rv: 1. 8. 1. 3) Gecko/20061201 Firefox/2. 0. 0. 3 (Ubuntu-feisty)"

Log normalization – Syslog Aug 18 10: 23: 57 server 1 syslog: [0]: Monitor process [389288] has started Aug 18 10: 23: 57 server 1 radiusd[389288]: [0]: Local database (AVL) built. Aug 18 10: 23: 57 server 1 radiusd[389288]: [0]: Authentication process started : Pid= 549082 Port = 1812 Aug 18 10: 23: 57 server 1 radiusd[389288]: [0]: Accounting process started : Pid= 643188 Port = 1813 Aug 18 10: 23: 57 server 1 radiusd[643188]: [0]: Socket created [15] Aug 18 10: 23: 57 server 1 radiusd[643188]: [0]: Bound Accounting socket [15] Aug 18 10: 23: 57 server 1 radiusd[549082]: [0]: Socket created [15] Aug 18 10: 23: 57 server 1 radiusd[549082]: [0]: Bound Authentication socket [15] Aug 18 10: 24: 07 server 1 radiusd[643188]: [1]: *** Start Process_Packet() *** Aug 18 10: 24: 07 server 1 radiusd[643188]: [1]: Code 4, ID = 96, Port = 41639 Host = 10. 10. 10 Aug 18 10: 24: 07 server 1 radiusd[643188]: [1]: ACCOUNTING-START - sending Accounting Ack to User [ user_id 1 ] Aug 18 10: 24: 07 server 1 radiusd[643188]: [1]: Sending Accounting Ack of id 96 to 10. 10. 10 (client 1. ibm. com) Aug 18 10: 24: 07 server 1 radiusd[643188]: [1]: send_acct_reply() Outgoing Packet: Aug 18 10: 24: 07 server 1 radiusd[643188]: [1]: Code = 5, Id = 96, Length = 20 Aug 18 10: 24: 07 server 1 radiusd[643188]: [1]: *** Leave Process_Packet() *** Aug 18 10: 24: 13 server 1 radiusd[643188]: [2]: *** Start Process_Packet() *** Aug 18 10: 24: 13 server 1 radiusd[643188]: [2]: Code 4, ID = 97, Port = 41639 Host = 10. 10. 10 Aug 18 10: 24: 13 server 1 radiusd[643188]: [2]: ACCOUNTING-STOP - sending Accounting Ack to User [ user_id 1 ] Aug 18 10: 24: 14 server 1 radiusd[643188]: [2]: Sending Accounting Ack of id 97 to 10. 10. 10 (client 1. ibm. com)

Log normalization És a példákon kívül még sok más log formátumról beszélhetnénk (log a 4 j -re gondoljunk csak, és egyéb szabványokra, ahol a formátum is variálható tetszés szerint). És akkor még nem beszéltünk egyedi alkalmazásokról egyedi logokkal! (Bár manapság már ilyen kevés van). Minden jó SIEM rendszer támogat minden ismertebb napló formátumot, továbbá vagy konfiguráción keresztül, vagy programozható API-val támogatja további napló adatok feldolgozását. Következő probléma itt még: Mi az amit kiemeljünk a naplókból/eseményekből és mi az, ami már haszontalan adat számunkra? Ha túl kevés adat jön be lehet nem detektáljuk a biztonsági incidenst, ha túl sok, akkor meg sok idő, amíg a rendszer feldolgozza az eseményeket. Általánosan 7 értéket „dimenziót” szoktak eltárolni 11

Log normalization – 7 dimenzió WHEN - Mikor történt az esemény WHO – Ki az aki az eseményt kiváltotta WHAT – Mi az esemény (mit csinál? ) WHERE – Melyik eszközön, gépen történt az esemény ON WHAT – Megadja, hogy melyik gépen, fájlon, stb. történt az esemény WHERE FROM – Honnan került kiváltásra az esemény WHERE TO – Hová ment az esemény 12

Correlation A SIEM feldolgozás folyamatának következő lépcső foka. Megvannak a normalizált eseményeink. Ez azonban gyakran nem elég! Például: Egy belső támadás történt a rendszerben egy ismeretlen felhasználói névvel. Ekkor fontos lehet megtudni, hol járt még ez a felhasználó a rendszerben, kihozta létre és így tovább. . Ez csak úgy tehető meg, ha az összefüggő eseményeket összekapcsoljuk, illetve tudjuk azt, hogy mely események kapcsolódnak össze. Ez a korreláció. A korreláció bonyolult statisztikai és mesterséges intelligenciai algoritmusok segítségével jön létre. 13

Incident Management Incident management esetén gyakorlatilag arról beszélünk, hogy mi történjen, amikor a rendszer egy behatolást észlel, illetve hogy szabjuk testre, hogy mi számít behatolásnak és mi nem. Minden SIEM támogatja policyk létre hozását, amik segítségével lehetőség van arra, hogy testre szabhassunk az alapvető biztonsági riasztásokat és újakat hozhassunk létre. Itt általában lehetőség an prioritás megadására is. Ezenkívül lehetőség van beállítani, hogy milyen közegeken történjen riasztás egy-egy incidensnél: e-mailben, sms-ben, stb. Fontos a szabályok pontos letisztázása egy SIEM rendszer kiépítésekor! http: //www. sans. org/reading_room/whitepapers/auditing/successful-siemlog-management-strategies-audit-compliance_33528 14

Reporting Minden jó SIEM rendszerben lehetőség van arra, hogy különféle jelentéseket készítsünk. Ezek lehetnek különböző gyakoriságúak. A jelentések általában a bekövetkezett apróbb incidensekről szólnak, amiknek nem tulajdonítunk olyan nagy jelentőséget. Például egy hónapon belül a hibás bejelentkezések száma stb. Itt is beszélhetünk automatizált jelentés készítésről, kiküldésről és saját jelentések készítéséről – ezek megléte rendszerről, rendszerre változik. 15

Asset Management Asset management kapcsán a rendszerünkben lévő gépek és hálózatok nyilvántartásáról van szó. Ez általában minden SIEM rendszerben benne van, hiszem a SIEM kliens programokat managelni kell. 16

Tivoli Security Information And Event Manager céljai és funkciói A szoftver fő célja a számítógépes rendszerek monitorozása és ellenőrzése üzleti és biztonsági szempontból Lehetőség van az üzleti környezetnek megfelelő biztonsági házirend bevitelére és alkalmazására (ezáltal történik a rendszer ellenőrzése is) Kritikus eseményekről jelentések készítése, szükség esetén riasztások kiküldése http: //www 01. ibm. com/software/tivoli/products/security-info -event-mgr/ 17

Tivoli Security Information And Event Manager általános működése 18

Tivoli Security Information And Event Manager általános működése 19

Tivoli Security Information And Event Manager általános működése 20

Tivoli Security Information And Event Manager általános működése A szoftver begyűjti különböző hálózati eszközök, operációs rendszerek és alkalmazások napló fájljait, ezek alapján történik a rendszer eseményeinek feldolgozása. Az adatbegyűjtés folyamata: A rendszer gépein egy ügynök program fut, aminek feladata, hogy a beállított esemény és felhasználói források alapján információt nyerjen ki a rendszerből Az ügynökökkel a kapcsolatot egy standard vagy enterprise TSIEM szerver tartja a kapcsolatot. A kommunikáció titkosítva történik az ügynökök és a szerverek között A szerver eltárolja az ügynöktől fogadott adatokat egy DB 2 adatbázisba, majd ezeket az információkat normalizálja 7 dimenzió szerint: WHEN - Mikor történt az esemény WHO – Ki az aki az eseményt kiváltotta WHAT – Mi az esemény (mit csinál? ) WHERE – Melyik eszközön, gépen történt az esemény ON WHAT – Megadja, hogy melyik gépen, fájlon, stb. történt az esemény WHERE FROM – Honnan került kiváltásra az esemény WHERE TO – Hová ment az esemény A normalizált eseményekhez írt házirendet illeszti az adatokra a szerver, szükség esetén riasztásokat generál és küld ki Lehetőség van jelentések generálására és megtekintésére 21

Tivoli Security Information And Event Manager előnyei és hátrányai Az eseménynormalizálásnak köszönhetően képes a rendszer máshonnan észlelt adatok összekapcsolására Riasztások és jelentések automatizálása (leveszi a rendszeradminisztrátorok válláról a terhet, nem kell állandóan figyelni a szoftvert) Lehetőség van több hónapra visszamenőleg kielemezni az adatokat (rendszerbővítéskor hasznos tud lenni) Nagy erőforrás igényű – az események normalizálása és házirendek vizsgálata időigényes és sok erőforrást igényel Nem lehetséges valósidejű megfigyelés és elemzés Előre meghatározott felhasználói és esemény források – nincs lehetőség bővíteni, saját eseményforrásokat fejleszteni 22

OSSIM OSSIM = Open Source SIEM http: //communities. alienvault. com/community/ Van egy PRO változata is, ez már nem ingyenes. Az egész OSSIM egy nyílt forrású szoftverekből felépülő megoldás (tartalmaz SNORT-ot, MYSQL-t használ, stb. ) Hasonlóan mint TSIEM esetén lehetőség van klaszterezni. Nehezebb konfigurálni (sok heterogén konfigurációs feladat) Nem annyira eszi meg viszont az erőforrásokat, és valós időben elemzi ki az adatokat! Egy iso-val tölthető le, ami gyakorlatilag tartalmaz egy Ubuntu alapú saját operációs rendszert, aminek segítségével feltelepíthető maga a operációs rendszer és a szoftver is. 23

OSSIM Csak Linux platformon fut. Lehetőség van a korrelációt konfigurálni. Dokumentáció nagyon hiányos! 24

Források, további hasznos linkek a témával kapcsolatban http: //en. wikipedia. org/wiki/Security_information_and_event _management http: //en. wikipedia. org/wiki/Security_event_manager http: //en. wikipedia. org/wiki/Security_information_manageme nt http: //www. sans. org/reading_room/ 25