A horvt mveldstrtnet vszzadai s magyar kapcsolatai SLA

A horvát művelődéstörténet évszázadai és magyar kapcsolatai SLA 11 -110 A szláv népek kultúrája

Művelődéstörténet • • nehezen definiálható már Voltaire-nél jelentkezik a 19. századtól vált uralkodó irányzattá a történelemtudományban Révai Nagy Lexikona XIV. : „az emberiség társadalmi és szellemi fejlődésének története szemben a tisztán politikai történettel” • Mészáros István: „a legfőbb művelődési javak őrzésének, gyarapításának, kutatásának és továbbadásának a története”

Művelődési javak • • filozófiai–vallási–ideológiai elmélet és gyakorlat területe tudományok elméletének és gyakorlatának területe művészetek elméletének és gyakorlatának területe a művelődéstörténet tárgya „a művelődési javak e három területén végbemenő alakulás-fejlődés fő vonulatának ábrázolása, az egyes területek között szintézist létrehozva, a közös gyökereket és kölcsönhatásokat feltárva”

Horvátország • 56 542 km 2 • 1246 sziget • 4 289 fő – 90% horvát, 4% szerb • 86, 28% katolikus, 4, 44% pravoszláv, 1, 47% mohamedán

Címer • • 25 piros és fehér kocka felül történelmi címerek legrégebbi ismert horvát címer Dubrovniki címere • Dalmácia címere • Isztria címere • Szlavónia címere Köztársaság

Himnusz • Antun Mihanović: Hrvatska domovina (1835) • zeneszerző: Josip Runjanin (1821– 1878) • hivatalosan elismert (1974), megerősítve (1990)

Román kori művészet • 11. sz. elejétől – Dalmácia, szigetek, Tengermellék, Isztria • háromhajós, háromapszisú templomok, különálló torony

Román kori művészet • szobrászat fő feladata az épületek díszítése • bélletes, faragott kapuk • a kor legkiválóbb festészeti remekei Isztrián láthatók

Gótikus művészet • a dalmáciai városok aranykora • urbanizáció • 14. sz. – vitézi kultúra

Gótikus művészet • a román korra jellemző zömök, lekerekített formákat felváltják a szögletes, ég felé törő építészeti megoldások • fejlett a szobrászat

Reneszánsz • 15– 16. század • erős itáliai hatás • Juraj Dalmatinac

Barokk és rokokó • 17– 18. század • barokk városkép: Bjelovar, Koprivnica, Varaždin

19. század művészete • több stílusirányzat: romantika, historizmus, realizmus • szobrászat: Ivan Rendić • festészet: Bela Čikoš-Sesija, Oton Iveković, Celestin Medović, Vlaho Bukovac

Ivan Meštrović 1883– 1962 • • Vrpoljén született, gyermekkorát a dalmáciai Otavicén töltötte Splitben kőfaragó-segéd bécsi tanulmányok 1905: az első kiállítás Bécsben a Szecesszió körrel

Ivan Meštrović • 1908: Párizsba megy, műtermet bérel, az ekkori alkotásaival hívja fel magára a nemzetközi figyelmet • 1911: belgrádi kitérő után Rómába megy • 1911: első helyezést ér el a Művészeti Világkiállításon (Róma) • 1915: önálló kiállítás Londonban

Ivan Meštrović • az első világháború után hazatért Zágrábban és Splitben élt • a második világháború alatt 3 és fél hónapot töltött börtönben • vatikáni segítséggel Velencébe menekült, onnan Svájcba vezetett az útja • a világháború után nem tért vissza Jugoszláviába, 1946 -tól New Yorkban élt

Ivan Meštrović • 1959 -ben látogatott először Jugoszláviába (Horvátországba) • 1962 -ben halt meg az Egyesült Államokban • Meštrović művészetében több stílust egyesített – szecesszió, expresszionizmus

Glagolita irodalom • • ószláv/óegyházi szláv nyelv – horvát redakció Észak-Dalmácia, Kvarner, Isztria, Krbava és Lika ča-horvát népnyelv nyugati egyház szerinti szláv (horvát) nyelvű liturgia

Glagolita irodalom • a szláv nyelvű liturgia a 10. sz. első felére már elterjedt a horvát területeken • kezdetei valószínűleg Domagoj fejedelem uralkodásának idejére tehető (864– 876) • 13. század: kialakult a glagolita írás speciális horvát változata a szögletes glagolita írás • 3 korszak

Glagolita irodalom • 1. korszak: a kezdetektől a 13. sz. közepéig – első horvát nyelvemlék (Baškai kőtábla, 1100 körül) • 2. korszak: 13. sz. közepétől a 16. sz. második feléig – a horvát glagolita irodalom virágkora, szögletes glagolita írás, 1483: első nyomtatott horvát glagolita könyv, nyomdák (Kosinj, Senj, Rijeka, Velence) • 3. korszak: 16. sz. második felétől 1905 -ig – szlovén-horvát együttműködés, közös nyomdák német földön (Urach, Tübingen), keleti szláv elemek beemelésének kísérlete (17– 18. sz. )

Bartol Kašić 1575– 1650 • első horvát grammatika (1604) • első horvát bibliafordítás – kéziratban maradt (1622– 1637)

Horvát nemzeti megújhodás, illírizmus • • • 19. sz. első felétől a 60 -as évekig szűkebb értelemben 1835– 1848 szorosan összefügg az irodalmi nyelv kérdésével kulturális és nemzeti intézmények irodalmi lapok

Ljudevit Gaj 1809– 1872 • 1830: Kratka osnova horvatsko-slavenskoga pravopisaňa • 1835: Novine Horvatske, Danicza horvatzka, slavonzka y dalmatinzka • 1836: Ilirske narodne novine, Danica ilirska

Irodalmi nyelv • 3 nyelvjárás: kaj-, što- és čahorvát • nincsen egységes irodalmi nyelv – regionális irodalmi nyelvek • nincs egységes helyesírás sem

Irodalmi nyelv • illírizmus – egységes déli szláv nyelvi koncepció → horvátok, szerbek, što nyelvjárás • nyelvi koncepció – nyelvtanok, szótárak • Ignjat Alojzije Brlić: Grammatik der Illyrischen Sprache, wie solche in Bosnien, Dalmatien, Slavonien, Serbien, Ragusa gesprochen wird (1833) • Antun Mažuranić: Temelji ilirskog i latinskog jezika za početnike (1842) • Ivan Mažuranić–Jakov Užarević: Deutsch–illyrisches Wörterbuch/Němačko–ilirski slovar (1842)

Bécsi egyezmény • • • 1850. március 28. što nyelvjárás az alap helyesírási, hangtani, alaktani kérdések két ábécé, két kiejtési mód horvátszerb, szerbhorvát nyelv

Magyar-horvát szellemi kapcsolatok • Szent László király 1094 -ben megalapítja a Zágrábi püspökséget • a liturgikus könyvek Magyarországról, magyar közvetítéssel Zágrábban • királyi udvar fontos szerepet töltött be – vitézi kultúra • Nagy Sándor- és Trója regény • népköltészet – magyar történelmi alakok felbukkanása: Szilágyi Mihály (Mihajlo Svilojević/Svilojin), Hunyadi János (Janko Sibinjani, Ugrin Janko, Janko vojevoda)

Magyar-horvát szellemi kapcsolatok • • • humanizmus és reneszánsz Dalmácia felől érkezik Vitéz János, Janus Pannonius Ivan Pergošić: Tripartitum-fordítás (1574) Verancsics Faustus/Faust Vrančić magyar témák horvát szépirodalmi feldolgozásai, pl. Mavro Vetranović Čavčić: Tužba grada Budima; Petar Kanavelović: Sveti Ivan biskup trogirski i kralj Koloman; Brne Karnarutić: Vazetje Sigeta grada; Petar Zrinski: Adrianskoga mora Syrena (1660)

Magyar-horvát szellemi kapcsolatok • Zrínyi Miklós (1620– 1664) • Matija Petar Katančić (1750– 1825) • 1790: változás áll be a magyar-horvát, horvát-magyar kapcsolatokban • hivatalos nyelv körüli vita • Ivan Mažuranić (1814– 1890): A horvátok a magyaroknak

Irodalomjegyzék • Lukács István: A horvát irodalom története. In: Szláv civilizáció http: //szlavintezet. elte. hu/szlavanyagok/slav_civil/horvat-irodalom. htm • Vig István: A horvát nyelv. In: Szláv civilizáció http: //szlavintezet. elte. hu/szlavanyagok/slav_civil/documents/horvat-nyelv. pdf • Sokcsevits Dénes: A horvátok története. In: Szláv civilizáció http: //szlavintezet. elte. hu/szlavanyagok/slav_civil/horvat-tortenelem. htm • Lőkös István: Kilenc évszázad horvát-magyar irodalmi kapcsolatai. In: Lőkös István: Horvát-magyar és szerb-magyar irodalmi interferenciák. Budapest, Lucidus Kiadó. 2007. 85– 98. • Hadrovics László: Magyar és déli szláv szellemi kapcsolatok. Budapest, Magyar Szemle Társaság. 1944.