A magyar klpolitika cljai s kapcsolatai a kt

A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között ● Magyarország a náci birodalom árnyékában( pl. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). ● A területi revízió lépései

1920. június 4 Trianon Győri fegyverkezési program Darányi Bethlen István 1938. nov. 2 Sopron 1927 Imrédy első bécsi döntés Gazdasági világválság 1939. márc. 15. Gömbös Gyula Kárpátalja 1940. aug. 30. Piac szerzés Békés revízió Fegyverkezésű egyenjogúság Második bécsi döntés Erdély

1920. június 4. Trianon Magyarország elvesztette területének kétharmadát és a magyar népesség egyharmadát 1921 Teljesítési politika Sopron Népszövetség

Kisantant Franciaország Anglia Revízió a kisantant országait támogatta, nemzetközi stabilitás fenntartása érdekében nem feszegette ezt a kérdést Weimari Németország 1927 nem akarta a Romániához, Jugoszláviához fűződő kapcsolatait veszélyeztetni A magyar elszigeteltséget megtöri az: Olasz-magyar örökbarátsági szerződés

Gazdasági világválság Bethlen István Közép Európa Károlyi Gyula 1932 -36 Gömbös Gyula - Piac szerzés - 1932 eltörölték Magyarország jóvátételi kötelezettségét 1934 megnyílt a német és az olasz piac a magyar mezőgazdasági kivitel előtt Békés revízió Fegyverkezésű egyenjogúság

Darányi 1936 -38 Győri fegyverkezési program Imrédy pénzügyminiszter 1938 -39 től miniszterelnök 1938 -tól Mussolini kénytelen a térségben a vezető szerepet átengedte Hitlernek, ami tovább növelte a német befolyást Magyarországon, annak ellenére, hogy a kormányzó és kormányai lazítani igyekeztek a függőségen.

Horthy és Imrédy Béla miniszterelnök ugyanis 1938 augusztusában hivatalos látogatáson járt Hitlernél, aki tudatta velük Csehszlovákia elleni terveit. A jelen lévő Kánya Kálmán szerint a náci vezér azt akarta, hogy Magyarország robbantsa ki a konfliktust, cserébe Szlovákia teljes területét ígérte. A kormányzó visszautasította. . . A magyar külpolitika megpróbált távolodnia a német befolyástól. Felújítottták a tárgyalásokat a Kisantanttal. . Augusztus végére elértük azt, hogy elismerték Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát, cserébe Magyarország lemondott az erőszak alkalmazásáról. Viszont az egyezmény életbelépése a kisebbségi kérdés kétoldalú rendezésétől függött, ami megoldatlan maradt. Ebbe a helyzetbe robbant bele München A müncheni kézfogás. Chamberlain angol miniszterelnök és Hitler

Ünneplő tömeg fogadja a bevonuló magyar katonákat Kassán. 1938. nov. 2 Felvidék I. bécsi döntés Első zsidó törvény. Imrédy viszont, akarva-akaratlan, egyre inkább német bűvkörbe került. Horthy leváltotta, s egy közismerten mérsékelt politikust, a tragikus sorsú Teleki Pált nevezte ki helyére.

1939 -41 Teleki Pál - Revízió önerőből - Fegyveres semlegesség 1940. aug. 30. II. bécsi döntés 1939. márc. 15. Kárpátalja Erdély

Revízió -1938 -1941 között Magyarország visszaszerezte a trianoni békében elcsatolt területek csaknem felét - kb 5 millió nemzetiségi is Magyarországra került, a magyarság aránya 77, 5 % csökkent Teleki Pál

Érettségi

2013/ május 9. A feladat a magyarországi nyilas mozgalomhoz kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei segítségével!

„ 4. Akarjuk és követeljük a Hungária Egyesült Földek alkotmányos államtestének, társ és sorsközösségének felépítését, megszervezését, a Magyarföld részéről történő központi állami irányítását; a Magyarföld, Tótföld, Ruténföld, Erdélyföld, Horvát. Szlavónföld és Nyugatgyepű politikai és gazdasági önkormányzatát a Hungária Egyesült Földek államrendszerében. 22. Akarjuk és követeljük a zsidókérdésnek az állam érdekeivel egyező rendezését, a zsidónak, mint fajnak alkotmányos meghatározását, az állam életébe és munkájába való számarányos bevonását, a zsidó bevándorlásnak mindenkorra való beszüntetését, azoknak a zsidóknak a kiutasítását, akik 1914 után kaptak települési engedélyt, akik a világháborúban harcvonalban nem voltak, akik az állam törvényeit megszegik, gátolják, tekintet nélkül arra, hogy mikor települtek meg az Ősföldön. A minden téren megnyilvánuló zsidószellem könyörtelen kiirtását, a megalkuvás nélküli keresztény szellem felépítését követeljük. 23. Akarjuk a munkáskérdés nemzeti, szociális, a munkaadó és a munkás érdekeinek kölcsönös védelmében történő megoldását, a munkásnak az üzem hasznából részhasznot élvező, nyugdíjjogosultsággal rendelkező személyként való kezelését, a szakszervezetek és a sztrájk eltörlését. 27. Akarjuk és követeljük hiteléletünk újjászervezését, a hitelintézetek összevonását állami felügyelet alá helyezés mellett. ” (A Nemzeti Akarat Pártjának programja; 1935)

a) Milyen területre vonatkozik a Hungária Egyesült Földek kifejezés? ………………………. (1 pont) b) Mit jelent valójában „az állam életébe és munkájába való számarányos bevonás”? (1 pont) ………………………………………………………………………………………………… c) Nevezzen meg egy követelést, ami a munkások helyzetén javítana, és egyet, ami rontana! javítana: …………………………………. . (0, 5 pont) rontana: …………………………………. . (0, 5 pont) d) Nevezzen meg két korabeli európai politikai ideológiát, ami szoros rokonságban áll a nyilasok eszméivel! ……………………………………………………… (0, 5 pont)