A fizika tantsa 2 lecke A fizika szakmdszertan

A fizika tanítása 2. lecke A fizika szakmódszertan modelljei 1

A fizika szakmódszertan modelljei a fizika tanítása során valójában a gyakorlatban „vizsgáznak”, működnek, taníttatnak Irodalom: 1. Radnóti Katalin, Nahalka István, Poór István, Wagner Éva: A fizikatanítás pedagógiája, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. http: //members. iif. hu/rad 8012/fizikatanitas_pedagogiaja. pdf 2. Szerkesztő: Radnóti Katalin A természettudomány tanítása, szakmódszertani kézikönyv és tankönyv, Mozaik Kiadó, 2014. 3. Knausz Imre: A tanítás mestersége, egyetemi jegyzet http: //mek. oszk. hu/01800/01817. htm 2

Ha valamit osztályozunk, akkor szempontot kell választanunk. Az eredmény mindig a választott szempontok függvénye! Szempontjaink: A tanulásfelfogás és a cél kettőssége • Középpontban a Tanulás fogalom – „milyen elkötelezettség alakul ki a tanulás folyamatának értelmezésével kapcsolatban” • Milyen jó fizika óra? • Középpontban a Fizikaoktatás célja – fizikai ismeretek alkalmazása • Hasznos-e a fizika óra (társadalmi haszon) 3

Az előbbi szempontok mentén haladva négy szakmódszertani modellt különböztetünk meg: 1. A „szavak és könyvek” pedagógiájára épülő szakmódszertan 2. A „szemléltetés” pedagógiájára épülő szakmódszertan 3. A „cselekvés” pedagógiájára épülő szakmódszertan 4. A konstruktivista pedagógiának megfelelő fizika szakmódszertan 4

A „szavak és könyvek” pedagógiájára épülő szakmódszertan A középkorig (16. századig) uralta a fizikai világ megismeréséről kialakított felfogást, és sajnos a mai napig egyedülállóan is létezik. Jellemzői: • Tankönyv, benne jól magyarázó szöveg… • Könyvekben szemléletes ábrák… • Feladatok… • Tökéletes tanári magyarázatok Tanár feladata: Közvetítés, az eszmény a tudós tanár Tanuló feladata: passzív befogadás és a „tanuld meg”!!! Cél: korrekt, visszaadható tudás Probléma: A tanuló nem a fizikai valósággal kerül kapcsolatba, hanem a fizikai valóság elemeinek „mások általi interpretációjával”. 5

A „szemléltetés” pedagógiájára épülő szakmódszertan/A 16. sz. vége: Kialakul az előzőtől eltérő felfogás a tanulásról, amely szerint az emberi megismerés forrása maga a valóság, benne a tapasztalatszerzés a legfontosabb. • Minta: Comenius és a szemléltetés pedagógiája, amely szerint a gyerekeknek az érzékszerveiken (szem-látás, fül-hallás, orr-szaglás) keresztül kell szemlélni a világot Jellemzői: A fizikai jelenség kutatásában a kísérlet, a megfigyelés és a mérés lesz a meghatározó módszertani kérdés. Galilei szerepe… A tanári munka középpontjába a kísérletezés kerül, amely magával hozza a fizikatanítás és a körülöttünk lévő természet iskolai megismerésének forradalmát. A tanuló a megfigyelésekből azonosságokat és különbségeket, valamint összefüggéseket vesz észre, ezek alapján csoportosíthat, osztályozhat és sorrendet alakíthat ki. Ez utóbbival megteremtődik a fogalomalkotás (absztrakció és általánosítás). 6

A „szemléltetés” pedagógiájára épülő szakmódszertan/B Tanítás-tanulás folyamata Másolja az empirista kutatás lépéseinek sorrendjét: 1. kísérletezés (tanár!), 2. mért adatok, megfigyelt jelenségek állnak a rendelkezésünkre 3. induktív következtetés: elemi tapasztalatok rendszerezése, összefüggések keresése 4. elvonatkoztatás, fogalomalkotás 5. általánosítás 6. a vizsgált jelenségre vonatkozó elmélet megfogalmazása 7

A „szemléltetés” pedagógiájára épülő szakmódszertan/C Tanár feladata: itt is a közvetítés, de tapasztalatokon keresztül, az eszmény a kísérletező tanár Tanuló feladata: a valóság megfigyelése érzékszervek (lehető legtöbb) által Probléma: A tanuló nincs bevezetve a felfedezés gyakorlati folyamatába, ennek a pedagógiának köszönhetően is passzív módon sajátítja el az ismeretanyagot A fizikatanítás célja (továbbra is): tudományos ismeretrendszereket kell elsajátítani és visszaadni, bizonyos feladatokat kell tudni megoldani 8

Tanszergyártó cégek alakulnak A CALDERONI taneszközgyárat az olasz származású Stefano Calderoni (1794 -1881) lombardiai optikus alapította, aki a XIX. századi Magyarországon letelepedvén, a hazai taneszközügy neves alakjává vált. A hazai tanszer-kereskedelem, a magyar látszerészet és a műkedvelő fotográfia egykori zászlóshajójának tekinthető, 1819 -ben alapított úttörő vállalkozás, a CALDERONI ÉS TÁRSA 100 év alatt fogalommá lett. Az alapító társa a morva származású, német ajkú Franz Hopp (1833 -1919) látszerész, a későbbi világutazó, akit tanszerkereskedőként alig, de Ázsia szerelmeseként, műgyűjtőként, múzeumalapítóként jól ismerhet a művelt közönség. Részben nekik köszönhető, hogy a közoktatásában akkor használt legmodernebb taneszközök elterjedhettek, és pl. az Eötvös-féle népoktatási törvényben megfogalmazott taneszközi elvárások a gyakorlatban is teljesülhettek. A régi katalógusok ma jelentős értéket képviselnek. Pl. : VATERA-n a 60. számú katalógus 30 000 Ft. 9

Egy Calderoni-katalógus címlapja és belső oldala

Tanszékünk birtokában levő két szép Calderoni-eszköz… 11

Egyköpűs légszivattyú A légszivattyúból készült egyköpűs és kétköpűs változat is. Lásd tanszerkatalógus első oldal…

Hermann-Pfister-féle maximum-minimum fémhőmérő A Hermann-Pfister-féle hőmérő a nevét két svájci mesteremberről kapta. Jakob Hermann (16781733) készítette az első ilyen hőmérőt, amelyet aztán Johann Heinrich Pfister (1810 -1876) órásmester tökéletesített. Az 1910 -es kiadású Calderoni katalógus csak Pfister-féle maximumminimum hőmérőként említi. Hermann and Pfister's metallic thermometer is probably the best adapted for meteorological purposes, and has given satisfactory results at the Zurich observatory. It is a flat spiral of brass and steel, which unrolls and coils up according to changes of temperature, moving an index on a divided horizontal circle and marking the maximum and minimum by light pointers. In order to secure regular results, the instrument must be annealed by heating for some time in boiling linseed oil.

Calderoni István Forrás: Tanszer Múzeum (Nádasi András rovata) Hopp Ferenc és munkatársai az üzletben Forrás: Tanszer Múzeum (Nádasi András rovata)

A „cselekvés” pedagógiájára épülő szakmódszertan/A A 19. és 20. század reformpedagógiai törekvései új szakmódszertan alapjait fektetik le. Középpontban a tanuló cselekvése, a tanulói kísérletezés áll. Jellemzői: • A tanuló aktív részese a tanulási folyamatnak. • A fizikai jelenségeket a tanulók saját maguk idézik elő, tapasztalják meg és vonnak le következtetéseket: felfedeztető oktatás. • Önálló tanulói tevékenység: • kísérletezés, • megfigyelés, • mérés jellemzi. • A tanórán nem a tanár szerepe a domináns. Tanár feladata: biztosítani a megfelelő feltételeket és tanácsokat adni 15

A konstruktivista pedagógiának megfelelő fizika szakmódszertan… válasz arra, hogy a 20. században nem sikerült az egész oktatásban a tanulókat (gyerekeket) felszabadítani A reformpedagógia törekvéseinek egyik megvalósulási formája. A XX. század utolsó harmadában látott napvilágot, elsősorban külföldön népszerű. Jellemzői: A tudás keletkezését igyekszik nem objektív folyamatként leírni. A megismerő rendszer (a tanuló) a döntő tényező, de nem szokásos módon működik, hanem szűr, értelmez, aktívan manipulál és adaptál. • A megismerés valódi kölcsönhatás-rendszerként működik. • Az egyén maga alkotja meg saját tudását, önvilágképe által, a tudás konstrukció eredménye. • A tudás nem igaz vagy hamis, hanem adaptív változások sorozata, a tapasztalatok által épül fel. • A tanuló nem tudattalan, hanem tele van tapasztalati tudással, csak meg kell találni a módját a tudás megkonstruálásához. • Ez a módszer a XX. sz. végén kapcsolódik igazán a természettudományok, ezen belül is a fizika oktatásához, az S. T. S (Tudomány, Technika, Társadalom) rendszerében.

A konstruktivista pedagógiának megfelelő fizika szakmódszertan… válasz arra, hogy a 20. században nem sikerült az egész oktatásban a tanulókat (gyerekeket) felszabadítani Knausz Imre megfogalmazása: „A konstruktivizmus szerint a tanulás során nem az történik, hogy elménket mint üres papírlapot teleírja a tapasztalat, sokkal inkább meglévő sémáink határozzák meg, hogy egyáltalán milyen információkat veszünk fel, és azokból milyen belső modelleket építünk fel. Ezek a belső modellek tehát nem passzív lenyomatai a külvilágnak, hanem személyes konstrukciók. Ha segítik a környezethez való alkalmazkodást, tehát adaptívak, akkor megerősödnek, ellenkező esetben új konstrukcióknak kell átadni a helyüket. ” A társadalom elvárása: A modern társadalomnak használható fizika tudásra van szüksége azért, hogy dönteni és eligazodni tudjanak az emberek tudománytechnológiai és természettudományi kérdésekben. Ellentmondás: A középiskolában főként az irányult csoportok tanultak (eddig) fizikát, (orvos, mérnök, fizikus stb. ). Ezen változtatni kell, ez a módszer képesnek érzi magát erre. v A jó konstruktivista pedagógia a korábbi pedagógiák minden pozitívan értékelhető elemét (nyelv, szemléltetés, cselekvés) ötvözi. v A módszer liberalizmusa kerülendő. 17

Köszönöm a figyelmet! 18