Vitaminok jelentsge kis mennyisgben elfordul biolgiailag aktv anyagok
Vitaminok jelentősége • kis mennyiségben előforduló biológiailag aktív anyagok • esszenciálisak („vital amines”=létfontosságú aminok) • nélkülözhetetlenek a sejtanyagcserében, enzimek alkotói • zsírban és vízben oldódók • a bélcsatorna mikrobái bizonyos vitaminokat szintetizálnak (B 12, folsav, biotin, K vitamin) • a zsírban oldódókat a szervezet több hónapra tudja tartalékolni, a vízben oldódók esetében a tartalékolás limitált
Vitaminok jelentősége • hipovitaminózis: elégtelen ellátás, nehezen diagnosztizálható (rossz közérzet étvágytalanság, álmatlanság, fáradtság, ingerültség, csökkent ellenálló képesség, bőrelváltozások) • avitaminózis: tartós hiány, speciális hiánytünetek (pl. skorbut) • hipervitaminózis: túlzott fogyasztás, elsősorban az A és D viatmin lehet toxikus • Szükségletüket NE-ben (IU) illetve tömegegységben fejezzük ki
Vitaminok jelentősége • a vitaminhiány okai: – csökkent bevitel vagy felszívódás • • tárolási, ételkészítési veszteségek életszínvonal helytelen diéta hiányos ismeretek (gyermekek) finomított élelmiszerek (hántolás) bélfertőzések felszívódást csökkentő anyagok (avidin) – antivitamin hatások • antivitaminok (kumarol, tiamináz) • antibiotikumok, gyógyszerek szedése – fokozott szükséglet (növekedés, fizikai igénybevétel betegségek, láz, terhesség, szoptatás, dohányzás, alkoholfogyasztás)
Zsírban oldódó vitaminok A-vitamin (retinol) – karotinokból képződik ( , , karotinok) a bélhámsejtekben és a májban – a felszívódott és raktározott forma retinilpalmitát (kis molekulatömegű hordozófehérje) – aktív forma: retinol (nagy molekulatömegű hordozófehérje) – a máj képes raktározni – látás (retina, retinol-rodopszin) – hámképződés – ivari folyamatok – érzékeny a környezeti hatásokra (fény, oxidáció)
A -karotin és az A-vitamin szerkezete
Hiány: – szaporodásbiológiai problémák – farkasvakság (a szem sötéthez való alkalmazkodóképessége romlik) – nyálkahártyák kiszáradása – bőr szarusodása – növekedési, csontosodási zavarok Szükséglet: – 1 mg/nap (2/3 karotin, 1/3 A-vitamin) – toxikus lehet (a karotin nem) Forrás: – karotin (zöld növényi részek, termések, sárgarépa) – A-vitamin (állati termékek, máj)
Az A vitamin hiány előfordulása http: //commons. wikimedia. org/wiki/File: Vitamin_A_deficiency. PNG
D-vitamin (kalciferol) – ergokalciferol D 2 – kolekalciferol D 3 ergokalciferol 7 -dehidro-koleszterol UV sugárzás kolekalciferol D 3 ergokalciferol D 2 máj 25 -hidroxi-D 2, D 3 vese 1. 25 -dihidroxi-D 2, D 3 (aktív forma)
– Ca, P felszívódás • bélhám Ca megkötő fehérje képződése • sejtmembrán transzport – Ca, P mobilizáció, ürítés – toxikus lehet D 3 -vitamin
Hiány: – angolkór, rachitis (fiatal gyerekekben) – csontlágyulás (osteomalacia, idősebb emberekben) Szükséglet: – 5 -10 ug/nap – toxikus lehet, megnöveli a vér Ca szintjét, meszesedés a lágy szövetekben, hányinger, fejfájás, depresszió Forrás: –növényekben kevés –sokat tartalmaz a halak mája és a tojás –kevés és változó mennyiség van a tejben –szabadban való tartózkodás –szintetikus kiegészítés
E-vitamin (tokoferolok) – legfontosabb az -tokoferol – oxidációra, környezeti hatásokra érzékeny – szaporodási folyamatok (antisterilitásos vitamin, ondó minőség, zigóta megtapadás) – antioxidáns hatás (peroxidok, szabad gyökök semlegesítése) – sejthártyák védelme – Se-E-vitamin -tokoferol
Hiány: –szív és vázizom elfajulás –májnekrózis – ödéma betegség (a sejthártya permeabilitás megváltozása) – agylágyulás (encephalomacia, mozgászavar, a peroxidok agyszövetet és kapillárisokat károsító hatása miatt) Szükséglet: – 10 -12 mg/nap Forrás: –gabonák csíraolaja –pillangós magvak –szintetikus E-vitamin –labilis, lebomlik a tárolás során
K-vitamin – – – fillokinon (K 1, növényi) menakinon (K 2, mikrobiális) menadion (K 3, szintetikus) véralvadás (protrombint aktiváló enzim) a bél baktériumok szintetizálják K 2 -vitamin (menakinon)
Hiány: –vérzési hajlam, vérömlenyek –újszülötteknél (bél mikroflóra, anyatej keveset tartalmaz) –antagonista anyagok jelenlétében – dikumarin (somkóró) – antibiotikumok –rágcsáló mérgek Szükséglet: – 70 -140 ug/nap – 50% táplálék eredetű, 50% bakteriális) Forrás: – zöld növényi részek (paraj, káposztafélék stb. ) –állati eredetű élelmiszerek (máj, haliszt, tojás) –bélbaktériumok –szintetikus kiegészítés (K 3)
Vízben oldódó vitaminok B 1 -vitamin (tiamin) – – szénhidrát anyagcsere (pl. dekarboxiláz enzim) idegrendszer működése nyers halak tiamináz enzimet tartalmaznak Páfrány, zsúrlók antagonista hatású anyagok Hiány: – beri-beri (birka járás) fáradékonyság, gyengeség, ideggyulladás, görcskészség – idegrendszeri tünetek (felhalmozódik a piroszőlősav, intracelluláris acidózis, görcskészség, bénulás) – éhezés, finomított szénhidrátokra épülő egyoldalú táplálkozás – alkoholizmus Szükséglet: – 1 -1, 5 mg/nap; 0, 125 mg/MJ energia felvétel Forrás: – gabonák héj része, élesztő, diófélék, húsok, belsőségek
B 2 -vitamin (riboflavin) – FAD (flavin adenin dinukleotid, H szállító, mintegy 20 enzim prosztetikus csoportja) – sejtlégzés, biológiai oxidáció – aminosavak, zsírsavak anyagcseréje – húgysavszintézis Hiány: – bőr és nyálkahártya elváltozások a szem a száj és az orr környékén – a szem működés zavarai: könnyezés, kötőhártya gyulladás Szükséglet: – 1, 2 -1, 7 mg/nap; 0, 15 mg/MJ energia felvétel Forrás: – gabonák, olajos magvak, korpa, élesztő, tejtermékek, húsok, belsőségek mikrobák előállítják
B 3 -vitamin (nikotinsav, nikotinsavamid) – – pellagra preventív faktor NAD (nikotinsavamid-adenin-dinukleotid) NADP (nikotinsavamid-adenin-dinukleotid-foszfát) reverzibilis H szállítás (szénhidrát-, fehérje-, zsíranyagcsere) – idegrendszer, petefészek működése – bőr, szaruképletek – triptofán nikotinsav, nikotinsavamid Hiány: – pellagra „pelle agra” = fekete láb, a napfénynek kitett bőrfelületek sötét elszíneződése, – érdes tapintású bőr – száj, nyelv nyálkahártya elváltozások – egyhangú kukorica fogyasztás (Mexikó, tortilla)
Szükséglet: 14 -18 mg/nap; 1, 6 mg/MJ energia felvétel Forrás: –gabonákból rosszul hasznosul –máj, élesztő, napraforgó sokat –a kukorica keveset tartalmaz –csírázáskor nő a mennyisége –triptofánból képződik nikotinsavamid nikotinsav triptofán
Pantoténsav (B 5 -vitamin) – acetilezési folyamatok – a koenzim-A alkotórésze, intermedier anyagforgalom (energia- és fehérjeforgalom, zsírszintézis) – befolyásolja a haj pigmentek képződését és a haj növekedést Hiány: – – étvágytalanság, hasfájás, hányinger csökkent immunanyag termelés máj, vese, ivari működés zavara bőrelváltozások, hámregeneráció zavara Szükséglet: 6 -8 mg/nap Forrás: – panthos = mindenütt – hüvelyesek, brokkoli, spárga, földimogyoró, belsőségek, húsok, tojás lucerna, halliszt
pantoténsav koenzim-A
B 6 -vitamin (piridoxin) – aminosavak dekarboxilezése, transzaminálása (piridoxál foszfát) – szénhidrát- és zsír-anyagcsere – immunglobulinok és a hemoglobin szintézise – a vér K és Na szintjének szabályozása Hiány: – – – ajkak fájdalmas berepedezése nyelvgyulladás vérszegénység étvágytalanság mozgásszervi zavarok Szükséglet: 1, 8 -2, 2 mg/nap; 0, 015 -0, 020 mg/g táplálék fehérje Forrás: – növényi zöld részek, magvak, élesztő, száraz hüvelyesek, gabona csíra, belsőségek, húsok
Biotin (H-vitamin) – H (Haut) bőrvédő vitamin – enzim alkotó • zsírsav, aminosav, koleszterin anyagcsere • glükoneogenézis • szteránvázas vegyületek szintézise – vérsejtek, ideg és hámszövetek működése Hiány: – – – avidin (nyers tojás) antibiotikumos kezelés szőrhullás, száraz, pikkelyes bőr nyelv nyálkahártya sorvadás (ízlelőbimbók) vérszegénység Szükséglet: 0, 1 -0, 3 mg/nap Forrás: – A táplálékok biotin-tartalma általában elegendő – belsőségek, sajtok, tojás, élesztő, gomba, mák földimogyoró stb. )
Folsav – – aktív formája: tetrahidro-folsav vérképzés intermedier anyagcsere (glicin, purin, hisztidin forgalom) nukleinsav szintézis (DNS, RNS) Hiány: – – – – ritkán alakul ki antibiotikumok, gyógyszerek szedése krónikus alkoholizmus vashiány emésztési zavarok, nyálkahártya elváltozások gyermekek növekedése, magzatvédő vitamin Szükséglet: Forrás: 0, 4 mg/nap – a növények levelei (folium=levél), szója, élesztő, máj, vese, tojás – bélbaktériumok előállítják
B 12 -vitamin (kobalamin) – – nukleinsav szintézis, sejtosztódás vér- és hámképződés szénhidrát-, zsíranyagcsere csak baktériumok tudják szintetizálni Szükséglet: 1 -3 ug/nap Hiány: – – kobalt hiány antibiotikumok, gyógyszerek szedése vegetáriánus táplálkozás vészes vérszegénység Forrás: – növények csak nyomokban (talaj baktériumok) – belsőségek, hús, tej, tojás, sajt
B 12 vitamin (ciano-kobalamin)
C-vitamin (aszkorbinsav) – Szentgyörgyi Albert izolálta (19281932) – emlősök májában, madarak veséjében szintetizálódik (kivétel: ember, majom, tengerimalac, halak) – a redoxrendszer tagja – reverzibilis H felvevő – szövetszintézis (kollagén, porc, csont) – májsejtek védelme – általános ellenálló képesség
Hiány: – – a nikotin gyorsítja az ürülését zavart hám-, csont- és porcképződés csökkent ellenálló képesség lassú sebgyógyulás (emberben skorbut, nyálkahártya vérzések) – csökken a folsav szintézis – a vasforgalom zavara, anémia Szükséglet: 60 -90 mg/nap Forrás: – zöldpaprika, káposzta, citrusfélék, zöldségek, gyümölcsök, savanyú káposzta, burgonya – környezeti hatásokra érzékeny, hőkezelés, tartós tárolás, áztatás hatására jelentős hányada lebomlik, kioldódik – túlzott bevitele fokozott oxalát ürítést okoz, vesekő kialakulására hajlamosít
Biztonsági tartalékkal megnövelt vitaminbeviteli értékek
- Slides: 28