KMIAI BIZTONSG Munkavdelmi Tovbbkpz Kzpont 20142015 1 ELADSOK

KÉMIAI BIZTONSÁG Munkavédelmi Továbbképző Központ 2014/2015 1

ELŐADÁSOK • VEGYI ANYAG SZABÁLYZÁS ÉS VÁLTOZÁSAI (REACH, CLP/GHS/) KOCKÁZATÉRTÉKELÉS, KOCKÁZATBECSLÉS • KÉMIAI FOLYAMATOK, VEGYIPARI ELJÁRÁSOK • IPARI KATASZTRÓFÁK, SEVESO 2

VEGYI ANYAG SZABÁLYZÁS Munkavédelmi Továbbképző Központ 2014/2015 -1

Alapjogszabály: 2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról Kémiai biztonság fogalma: A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége , amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét. Ld. 2000. évi XXV. tv. 1. § (2) bek. Fogalmak a) pontja 4

2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról Hatály: minden vegyi anyag, kivéve gyógyszerek, élelmiszerek, takarmányok, kozmetikai termékek, radioaktív anyagok, növényvédő szerek, pszichotróp anyagok, kábítószerek, veszélyes hulladékok. 5

A vegyi anyag osztályozási szempontjai Anyagveszélyesség fajtái : (44/2000. (XII. 22. ) EüM rendelet) - tűz- és robbanásveszélyesség - toxikus veszély - környezeti veszély 6

Veszélyszimbólumok és jelek E O F+ robbanás- égést tápláló, fokozottan veszélyes oxidáló tűzveszélyes F tűzveszélyes C maró T+ T Xn Xi N nagyon mérgező ártalmas irritatív környezeti 7 veszély

Méregerősség szerinti osztályozás (akut, azonnali hatás) Krónikus, elhúzódó hatású veszélyes anyagok: rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító, teratogén, embriótoxikus anyagok, stb. 8

R- számok és mondatok • Veszélyre utaló R-mondatok: 1 -től 64 -ig R 1 -R 19: tűz- és robbanásveszély R 20 -R 49: toxicitás R 50 -59: környezeti veszély R 60 - vegyes R 40: Rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított R 45: Rákot okozhat (karcinogén hatású lehet) R 46: Öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet) R 49: Belélegezve rákot okozhat 9

S-számok és mondatok • A biztonságos kezelés S mondatai 1 -től jelenleg S 64 -ig S 1 Elzárva tartandó S 15 Hőhatástól távol tartandó S 22 Az anyag porát nem szabad belélegezni S 24 Bőrrel való érintkezés kerülendő S 37 Megfelelő védőkesztyűt kell viselni 10

Biztonsági adatlap • Veszélyes anyag jellemzőinek bemutatása 16 pontban (anyag személyazonossági) személyazonossági • gyártó vagy importáló biztosítja • tartalma: az anyag vagy készítmény azonosítása, CAS szám, EINECS vagy ELINCS szám, összetétel, veszélyek azonosítása, veszélyjelek, R és S mondatok, elsősegélynyújtás, tűzveszélyesség, óvintézkedés balesetén, kezelés és tárolás, személyi védelem, fizikai-kémiai tulajdonságok, stabilitás, toxikológiai információk, ökológiai információk, ártalmatlanítás, , szállítási előírások (ADR, IATA, IMDG), címkézés jogszabályok, stb. ) • Részleteket ld. 453/2010. EU direktíva-OKBI honlap. 11

Új anyag, régi anyag fogalma • EINECS: az 1981. szeptember 18 -án az Európai Közösség piacán jelen lévő valamennyi anyagot tartalmazó Létező Kereskedelmi (vegyi) Anyagok Európai Jegyzéke • ELINCS: a fenti dátumot követően törzskönyvezett új anyagokat tartalmazó Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke. • Új anyag: az EINECS-ben nem szereplő anyag. 12

Bejelentési kötelezettség • ÁNTSZ-nek a tevékenységről. • OKBI-nek, ha nem szerepel a veszélyes anyag jegyzékben. • A tevékenységhez a korábbi engedély 2000. év előtt kiadott- szükséges, és érvényes. 13

Törzskönyvezés, notifikáció • Új anyag esetén, ha nincs EINECS vagy ELINCS száma. • Mennyiségi határok szerinti vizsgálati rend. 1 -10 t/év, 10 -100 t/év, 100 -1000 t/év és 1000 t/év felett. • 100 kg/év felett gyakorlatilag minden új vegyi anyag törzskönyvezendő. 14

Tiltott anyagok jegyzéke-1 • PIC eljárás: 8/2004 (XII. 1. ) EüM-FVM-Kv. VM-GKM együttes rendelet egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével ill. behozatalával összefüggő bejelentési eljárás részletes szabályairól. • Rotterdami Egyezmény értelmében PIC eljáráshoz kötött vegyi anyagokat jegyzék tartalmazza: betiltott vagy szigorúan korlátozott vegyszerek, növényvédő szerek: pl. szén-tetraklorid, kloroform, benzol, paration, ólom-tetraetil, azbeszt szálak (lakossági felhasználásuk betiltott, szigorúan korlátozott anyagok). export bejelentés, import engedély, jelentés az anyagok éves exportált/importált mennyiségéről 15

Tiltott anyagok jegyzéke-2 • Korlátozások: 41/2000. (XII. 20. ) EüM-KöM rendelet az egyes veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról. • Pl. ólomvegyületek, halogénezett szénhidrogének nem használhatók üzemanyagok adalékaként. • Polibrómozott bifenilek nem használhatók bőrrel közvetlenül érintkező textíliákban. • Kadmium és vegyületei polimer végtermékek színezésére nem használhatók fel, stb. 16

Veszélyes anyag, -készítmény nyilvántartása • ETTSZ: Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat Cím: 1096 Budapest, Nagyvárad tér 2. Levélcím: 1450 Budapest, Pf. 36. Tel: 06 -80 -201 -199 (24 órás zöld szám) (06 -1)-476 -6464, (06 -1)-476 -1138. • OKBI: Országos Kémiai Biztonsági Intézet – kompetens hatóság az ÁNTSZ-el közösen. 17

• Tárcaközi Bizottság – Kémiai Biztonságot Koordináló Tanács általában negyedévente ülésezik állandó tagokkal, feladata a kémiai biztonsági törvénnyel kapcsolatos problémák előzetes véleményezése a Miniszter részére, a módosítások előkészítése, véleményezése. • Kémiai terhelési bírság jogszabályban előírtak teljesítésének elmaradása esetén alkalmazandó pl. bejelentés elmaradása, biztonsági adatlap hiánya, kockázatbecslés elmaradása stb. 18

Ellenőrző kérdések • A kémiai biztonság alapjogszabály száma és neve? • Milyen tulajdonságaitól válik veszélyessé a vegyi anyag? • Miből áll a veszélyes anyag jelölés? • Mit jelent az LD 50? • Mit jelentenek az R és az S számok? • Miből ismeri meg adott vegyi anyag veszélyességét? • Mi a Tárcaközi bizottság -Tanács feladata ? 19

VÁLTOZÁSOK a kémiai biztonság szabályzásában 20

Tartalom I. Joganyag a REACH előtt II. A REACH bemutatása III. További uniós változások a CLP(GHS) bevezetésével IV. Joganyag változásai a REACH-CLP(GHS) hatálybalépésével (2007 – 2010. május) V. Rákkeltő/mutagén szabályzás módosulása VI. Összefoglalás 21

I. Joganyag a REACH előtt (2001 -2007. június) 2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról - Jelölési és besorolási szabályok - 44/2000. EüM r. - Munkahelyek kémiai biztonsága - 25/2000. EüM-SZCSM r. - Rákkeltő, mutagén anyagok - 26/2000. EüM r. - Veszélyes anyagokkal kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozása - 41/2000. EüM-FVM-Kv. VM-GKM r. - - Veszélyes anyagok kivitele, behozatala – PIC eljárás - 18/2004. EüM-FVM-Kv. VM-GKM r. - Azbeszttel kapcsolatos kockázatok kezelésére – 12/2006. EüM r. 22

I. Joganyag a REACH előtt - 2 - A helyes laboratóriumi gyakorlatról - 9/2001. EüM-FVM r. - Kémiai terhelési bírság szabályai - 189/2000. Kormány r. - Veszélyes anyagok vizsgálati módszerei - Vegyi anyagok kockázatának becslése, a kockázat csökkentése - 12/2001. KöM – EüM r. - 56/2005. EüM-Kv. VM-BM r. - Tárcaközi bizottság – KoordinálóTanács működtetése - 1685/2012. Kormány hat. 23

II. A REACH bemutatása A REACH az EU 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről, korlátozásáról, az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, valamint néhány korábbi EK, EGK tanácsi vagy bizottsági irányelv módosításáról, hatályon kívüli helyezéséről. Hatályos: 2007. június Előregisztráció: 2008. november 30 -ig történt. A szabályzás szószerint és teljeskörüen alkalmazandó az Unió minden tagállamában, amely szükségszerűen vezet a meglévő szabályzás módosításához. 24

Új vegyi anyag politika = REACH • Registration (bejelentés) • Evaluation (kiértékelés) • Authorization (engedélyezés) of Chemicals (vegyi anyagok) 25

A REACH időrendje 1000 t/év , R 50/53 ( 100 t/é) , és CMR 1+2 ( 1 t/év) Elő-Regisztráció Reg. 100 t/év 1 t/év Értékelés Bevezetett anyagok vége Regisztráció Értékelés Regisztráció A vizsgálati javaslatok kiértékelése Engedélyezés REACH Hatályba lépése Nem bevezetett (“új”) anyagok 2007 2008 2010 2012 2014 2016 2018 2020 2022 26 2024

A REACH címei (fejezetei) I. Általános kérdések II. Anyagok regisztrálása III. Adatok megosztása és szükségtelen vizsgálatok elkerülése IV. Tájékoztatás a szállítói láncban V. A továbbfelhasználók VI. Értékelés VII. Engedélyezés VIII. Egyes veszélyes anyagok és készítmények gyártásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos korlátozások IX. Díjak X. Az Ügynökség XI. Osztályozási és címkézési jegyzék XII. Információk XIII. Illetékes hatóságok XIV. Végrehajtás XV. Átmeneti és záró rendelkezések • Továbbá 17 melléklet Összesen 280 oldal többnyire 3 -4 hasáb oldalanként 27

A REACH bemutatása – folyt. A szabályzás fontosabb elemei: - gyártói, importálói felelősség érvényesítése, - felhasználók bevonása az információs láncba - veszélyesség és mennyiség szerinti előírások, - teljesítési határidők hozzáigazítása, - veszélyesség szerinti anyaglisták kiadása több különféle szempont alapján, - vizsgálati módszerek rögzítése. 28

III. További uniós változások a CLP/GHS/ hatályba lépésével A CLP/GHS/ az EU 1272/2008/EK számú rendelete, amely az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról tartalmaz előírásokat. Felváltja a 67/548 EGK irányelvet. Hatályba lépett: 2009. január A szabályzás szószerint és teljeskörüen alkalmazandó az Unió minden tagállamában, amely szükségszerűen vezet a meglévő szabályzás módosításához. A szabályzás Magyarországon is hatályos. - 2010. december tiszta anyagok átsorolása, - 2015. júniusáig keverék anyagok is átsorolandók. 29

III. További uniós változások a CLP/GHS/ hatályba lépésével - 2 • A szabályzás az ADR vegyianyag jelölési rendszeréhez hasonlít némi változtatással. A GHS rendszerrel azonban nem teljesen azonos, bár úgy indult, hogy azt veszi át az EU, de a változtatások miatt nem kaphatta a GHS megnevezést. • Az elnevezés az osztályozás, címkézés, és csomagolás angol szavainak kezdőbetűiből alkotott mozaik szó. • Bevezetését követően a vegyi anyag jelölés egységes lesz a világon. 30

IV. Joganyag változásai a REACH – CLP/GHS/ hatályba lépésével (2007 – 2010. május) - 2000. évi XXV. tv. a kémiai biztonságról Kiegészült a REACH vonatkozó előírásaival – ld. a 2008. évi XXVIII. törvényt. REACH elérési lehetősége pl. OKBI honlap. - Jelölési és besorolási szabályok - 44/2000. EüM r. Módosult a CLP/GHS/ előírásaival (25/2010. EüM r. ) - Munkahelyek kémiai biztonsága - 25/2000. EüM-SZCSM r. Ellenőrző hatóságok közötti hatásköri problémák tisztázandók /13. § (1)/ - Rákkeltő, mutagén anyagok - 26/2000. EüM r. A rendelet mellékletét rákkeltő anyagokra vonatkozóan a REACH XVII. mell. 1. és 2. függeléke, mutagén anyagokra 31 vonatkozóan a 3. és 4. függelék vette át.

IV. Joganyag változásai a REACH –CLP/GHS/ hatályba lépésével - 2 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozása - 41/2000. EüM-FVM-Kv. VM-GKM r. Módosítva - Veszélyes anyagokkal kapcsolatos kivitel és behozatal – PIC eljárás - 8/2004. EüM-FVM-Kv. VM-GKM r. Módosítva 2009 -ben jelentős kiegészítéssel. - - Azbeszttel kapcsolatos kockázatok - 12/2006. EüM r. Betiltott anyag 2005 óta minden változatában. - Vegyi anyagok kockázatának becslése, a kockázat csökkentése - 12/2001. KöM – EüM r. Hatálytalanítva 2008 -ban. 32

IV. Joganyag változásai a REACH – CLP/GHS/ hatályba lépésével - 3 - A helyes laboratóriumi gyakorlatról - 42/2014. (VIII. 19. ) EMMI rendelet (MK 113. szám) - Kémiai terhelési bírság szabály - 224/2008. Kormány r. A legutóbbi módosítás - 145/2010. Korm. r. a felső határt tovább emelte. - Veszélyes anyagok vizsgálati módszerei - 56/2005. EüM-Kv. VM -BM r. Hatálytalanítva 2008 -ban. - Tárcaközi bizottság új nevén Koordináló Tanács működtetése - 1685/2012. Kormány h. Működését a REACH – CLP/GHS/ nem befolyásolja. 33

V. Rákkeltő/mutagén szabályzás módosulása Engedélyköteles anyagok Magyar alaprendelet: 26/2000. EüM r. (MK 2009/189. sz. -46095 oldal)Hét módosítása volt, a legutóbbi hozza be a REACH-et. Átveszi a REACH-ből a rákkeltő/mutagén anyag deffiniciókat és a XVII. mell. 1, 2, 3, 4. függelékeit. A XVII. melléklet címe: Egyes veszélyes anyagok, készítmények és árucikkek, forgalomba hozatalával és felhasználásával kapcsolatos korlátozások A jelenlegi helyzet átmeneti, mert még nem teljes a XIV. melléklet, az engedélyköteles anyagok REACH listája. A XIV. melléklet címe: Engedélyköteles anyagok listája - PBT anyagok (perzisztens, bioakkumulatív és mérgező) perzisztens = nehezen lebomló – DDT, aldrin, HCH, PAHok, stb. 34

V. Rákkeltő/mutagén szabályzás módosulása – 2 Engedélyköteles anyagok – PBT-hez, v. Pv. B-hez hasonló tulajdonságokkal bíró anyagok, pl. endokrin rendszert károsító(ED) – v. Pv. B (nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív) – 1, 2 kategória CMR (rákkeltő, mutagén, reprodukciót károsító) anyagok. Ezen anyagok használata egy adott időpont után tilos, kivéve, ha a felhasználó engedélyt kért - 18 hónappal korábban - és kapott az EU Bizottságtól. A XV. melléklet címe: SVHC anyagok. A rövidítés az aggodalomra okot adó anyagok listáját jelenti. Ez még nem engedélyköteles, de megfigyelés alatti helyzetet jelez. Veszélyesség csökkenése: REACH XIV. , -XVII. , -XV. mellékletek. 35

V. Rákkeltő/mutagén szabályzás módosulása – 3 Engedélyköteles anyagok Az engedély megadásának feltétele: – Általános szabály: a kockázat hatékonyan ellenőrzött. – Küszöbértékkel nem rendelkező 1, 2 kat. CMR és ED anyagok, valamint PBT, v. Pv. B anyagok esetében: a társadalmi, gazdasági előnyök jelentősebbek, mint a kockázat, és nincs alkalmas helyettesítő anyag. – Kis mértékben módosult az OMMF bejelentő nyomtatvány. – Változatlanul probléma az expozició mértéke, mert a magyar szabályzás nem tesz különbséget pl. a laboratóriumi egyszeri és az üzemi rendszeres expozíciós mérték között. – Akkreditált koncentráció mérési kötelezettség, 2 évenkénti kockázatbecslés, stb. változatlan. 36

VI. Összefoglalás • A magyar szabályzás 2000 -től kezdődően kezdte meg a felzárkózást az EU szabályzásához. • A magyar szabályzás szigorúbbra sikeredett, mint az EU szabályzása, amelynek részleges feloldása megkezdődött. • A REACH hatálybalépése átírta az eddigi tempót, amely némileg gyorsult. • A rákkeltő/mutagén anyagok mellett – a REACH hatására megjelent az engedélyköteles anyagok listája is. • Jogtechnikai szempontból a változtatások/felzárkózások során a magyar szabályzás súlyát, joganyagát indokolt csökkenteni átadva a helyet az EU szabályzásának, elkerülendő a jelenlegi kettős szabályzást, és helyenként a kettős ellenőrzés lehetőségét. • A változások folyamatos követését az OKBI Honlap és a Hírlevele valamint az ECHA Honlapja is biztosítja. 37

Ellenőrző kérdések • Mire vonatkoznak a 25/2000 -es, valamint a 26/2000 -es számú EüM. rendeletek? • A radioaktív anyagok a REACH hatálya alá tartoznak? • Engedélyezett Magyarországon az azbeszt használata? • Mit jelent a REACH szó? • Hol keresi a REACH előírásait? • Mit jelent a CMR rövidítés a vegyi anyagoknál? • Hol keresi a rákkeltő/mutagén hatású anyagokat? • Hol keresi az engedélyköteles anyagokat? • Mit jelent az SVHC anyagjelölés? 38

CLP/GHS/: az új veszélyes anyag osztályozási és címkézési rendszer

A GHS története GHS - Globally Harmonized Systems of Classification and Labelling of Chemicals – az ENSZ által készített osztályozási és címkézési rendszer. 1992 – Az ENSZ konferencián meghatározzák egy új vegyi anyag osztályozási és címkézési rendszer szükségességét (UNCED, Rio de Janeiro, 1992, AGENDA 21 Chapter 19): - globálisan egységes veszélyes anyag osztályozás, - jól érthető veszélykommunikáció: címkézés és biztonsági adatlapok, - USA, Kanada, Japán és az ADR előírásait vizsgálták, 2002 - elfogadás 40

A CLP/GHS/ bevezetése CLP: A GHS Európai Uniós változata AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE (2008. december 16. ) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról A rendelet hatályba lépett: 2009. január 20 -án! 41

Transport Pictograms (ADR szállítási jelölések) 42

Osztályozás az anyag okozta veszélyek szerint anyagfajtákra szólóan I. Fizikai veszélyek 1. robbanóanyagok 2. tűzveszélyes aerosolok 3. tűzveszélyes gázok 4. oxidáló gázok 5. nyomás alatt lévő gázok 6. tűzveszélyes folyadékok 7. tűzveszélyes szilárd anyagok és keverékek 8. önreaktív anyagok és keverékek 9. piroforos folyadékok 10. piroforos szilárd anyagok 11. önmelegedő anyagok és keverékek 12. vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek 13. oxidáló folyadékok 14. oxidáló szilárd anyagok 15. szerves peroxidok 16. fémekre korrozív hatású anyagok 43

Osztályozás (folyt. ) II. Egészségi veszélyek 11. célszervi toxicitás – egyszeri 1. akut toxicitás expozíciót követően 2. szájon át 12. célszervi toxicitás – 3. bőrön át ismétlődő expozíciót 4. belégzéssel követően 5. bőrmarás/bőrirritáció 13. aspirációs veszély 6. Súlyos szemkárosodás, III. Környezeti veszélyek szemirritáció 7. légzőszervi szenzibilizáció 1. veszélyes a vízi környezetre vagy bőrszenzibilizáció 2. az ózonrétegre veszélyes 8. csírasejt mutagenitás 9. rákkeltő hatás 44 10. reprodukciós toxicitás

Osztályozás (folyt. ) Az anyagfajtákon belül az anyag veszélyességétől függően kategóriák vannak. 1. Robbanóanyagok Instabil robbanóanyag Robbanó 1. 1 Robbanó 1. 2. Robbanó 1. 3. Robbanó 1. 4. Robbanó 1. 5 Robbanó 1. 6. 2. Tűzveszélyes gázok Tűzvesz. gáz 1. Tűzvesz. gáz. 2. 8. Csírasejt-mutagenitás Muta. 1 A Muta. 1 B Muta. 2 9. Rákkeltő hatás. Rákk. 1 A Rákk. 1 B Rákk. 2 Stb. 3. Tűzveszélyes aerosol Tűzvesz. aerosol 1 Tűzvesz. aeroszol 2. 4. Oxidáló gázok Oxid. gáz 1 45

Az osztályozás további elemei: • Veszélyt jelző piktogramok (9 db. ) • Címkézési kódok: Veszély! (Danger) Figyelem! (Warning) • Figyelmeztető mondatok (H 200 -413) korábbi R mondatok • Kiegészítő figyelmeztető mondatok (EUH 001 EUH 071) • Óvintézkedésre vonatkozó mondatok (P 101 -501) korábbi S mondatok • Egyedi koncentráció határértékek és M-tényezők Mindezek a biztonsági adatlapon és a címkén megjelennek. 46

A CLP/GHS/ szerinti osztályozás anyag jelölései Veszélyt jelző piktogramok CLP 01 CLP 06 CLP 02 CLP 07 CLP 03 CLP 08 CLP 04 CLP 05 CLP 09 47

A CLP/GHS piktogramjai anyag megnevezésekkel • Robbanásveszély • Önreaktív anyagok • Szerves peroxidok • Akut toxicitás • Gyúlékony anyagok • Önreaktív anyagok • Pirofóros anyagok • Önhevülő anyagok • Gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok • Akut toxicitás • Bőrirritáció • Szemirritáció • Bőrérzékenység • Égést tápláló (oxidáló) gázok • Szerves peroxidok • Szemkárosodás • Rákkeltők • Bőrkárosodás • Légzőszervi szenzibilizáció • A fémeket korrodálhatja • Reproduktív toxicitás • Célszervi toxicitás • Ivarsejtek mutagenitása • Nyomás alatt levő gázok • Vízi toxicitás 48

A CLP/GHS/-ben alkalmazásra kerülő piktogramok. 1. Akut mérgezés; 2. maró; 3. gyúlékony; 4. környezeti (vízi) veszély! 5. heveny szem-, bőr-irritáció, szenzibilizál; 6. nyomás alatt levő gázok; 7. robbanásveszély, önreaktív, szerves peroxidok; 8. égést tápláló oxidáIó; 9. rákkeltő, reprodukció-károsító, speciális szervkárosító. 49

A 67/548/EGK és a CLP/GHS/ piktogramok Tűzveszély 67/548/EGK direktíva CLP/GHS/ - 1272/2008 EK direktíva Fokozottan tűzveszélyes F+, F Tűzveszélyes gázok Tűzveszélyes aeroszolok Tűzveszélyes folyadékok Tűzveszélyes szilárd anyagok Öngyulladó folyadékok (piroforos folyadékok) Öngyulladó szilárd anyagok (piroforos szilárd anyagok) Önmelegedő anyagok és keverékek Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsájtó anyagok és keverékek 50

A 67/548/EGK és a CLP/GHS/ piktogramok Toxikus veszély 67/548/EGK CLP/GHS/ Nagyon mérgező T+, Mérgező T Akut toxicitás Célszervi toxicitás (STOT) egyszeri expozíció Célszervi toxicitás - ismétlődő expozíció Rákkeltő hatás Csírasejt-mutagenitás Reprodukciós toxicitás Aspirációs veszély Légzőszervi szenzibilizáció Ártalmas Xn 51

A 67/548/EGK és a CLP/GHS/ piktogramok Maró hatás 67/548/EGK CLP/GHS/ Maró C Bőrmarás Bőrirritáció Súlyos szemkárosodás Szemirritáció Célszervi toxicitás (STOT) egyszeri expozíció Bőrszenzibilizáció Irritatív 52

A CLP/GHS/ szerinti osztályozás elemei Besorolás Veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai Figyelmeztető mondatok kódjai (H 200 -413) Cimkézés Veszélyt jelző piktogramok (GHS 01 -09) Címkézési kódok: Veszély! (Danger) Figyelem! (Warning) Figyelmeztető mondatok (H 200 -413) Kiegészítő figyelmeztető mondatok (EUH 001 EUH 071) Óvintézkedésre vonatkozó mondatok (P 101 -501) Egyedi koncentráció határértékek és M-tényezők 53

Mérgezési kategóriák változása Akut orális toxicitás – LD 50 (mg/kg) 67/548/EGK < 25; T+ nagyon mérgező > 25 -200; T mérgező Változás! ! CLP/GHS < 5 1. kat. > 5 -50 2. kategória > 50 -300 3. kategória > 200 -2000; Xn ártalmas 200 -300 mg/kg > 300 -2000 4. kategória > 2000; nem besorolható 2000 -5000 mg/kg EU nem vette át > 2000 -5000 5. kategória 54

55

56

57

CLP/GHS szerinti címke Piktogramok Figyelmeztetés Figyelmeztető H (Hazard) mondatok EUH mondatok pl. EUH 014 Vízzel hevesen reagál Óvintézkedésre vonatkozó P (Precautionary) mondatok 58

Összefoglalás - 2009. január 20 -tól már találkozunk az új CLP/GHS/ besorolással és címkékkel. - 2010. december 1 -től a CLP/GHS/ alkalmazása a tiszta anyagokra kötelező: - biztonsági adatlapokon a régi és új besorolás is jelen lehet, - 2013. júniusig a régi besorolás is jelen lehet - átmeneti időszak- régi csomagolás-polckészlet, - új címkézés az új csomagolásokon. - 2015. június 1 -ig a keverékeket is át kell sorolni, ezután egyedül a CLP/GHS/ lesz érvényben-polckészlet. 59

Ellenőrző kérdések • Mit jelent a CLP rövidítés? • Milyen részekből áll a CLP vegyi anyag osztályozás? (min. 3 rész közlendő) • Írja le a CLP vegyi anyag piktogramjainak megjelenési formáját! • Az anyagkeverékek átsorolása mikorra végzendő el? • A CLP szabályzásban az R és S mondatok helyét mi veszi át? • Mit jelentenek a CLP osztályozásban az M tényezők? • Mennyi az átmeneti időszak, amely alatt mindkét fajta jelöléssel találkozhatunk a veszélyes anyagoknál? 60

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS KOCKÁZATBECSLÉS

Kockázatértékelés (jelentésvizsgálat) Veszély: fenyegető helyzet, olyan Kockázat: Veszély lehetősége, állapot, amely kárral, bajjal, kár, baj, kellemetlenség romlással jár, vagy fenyeget; lehetősége. romboló hatásoknak kitettség Kockázatkezelés: Döntési és állapota. cselekvési folyamat, amelynek Veszélyes üzem: Olyan során a személyek vagy gazdálkodók felmérik és minősítik tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, saját kockázataikat, illetőleg vegyi anyagok vagy sajátos védelmi eszközöket rendelnek technológiák, stb. alkalmazása mellé. miatt az esetleges károkozás Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás szempontjából fokozott valószínűségének és súlyosságának veszéllyel jár, a fokozott veszéllyel járó tevékenység együttes hatása. (Mvt. 87. § 1/F. pont) folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel (biztosítás). Konkluzió: a kockázat és a veszély szavak szinonim fogalmak. 62

Kockázatértékelés-2 • Veszély, kockázat különbözősége, azonossága, terminológiai zavarok. • Veszélyértékelés, kockázatbecslés célja, biztonságtechnikai szakember feladata. • Veszélyértékelési, kockázatértékelési lehetőségek vizsgálata. 1. Ragaszkodni a bevált, jó gyakorlathoz. 2. Jóslásos veszélyértékelés. 63

Kockázatértékelés-3 1. Ragaszkodni a bevált, jó gyakorlathoz A jó gyakorlatot az eltelt idő alakította ki és igazolja. A szabványok a jó gyakorlat eredményei. Két lehetséges megvalósítása: - ellenőrző jegyzék módszere Pl. MSZ 172, KLÉSZ, OTSZ, stb. - biztonságtechnikai felülvizsgálat – Mvt 23. §. Pl. Nyomástartó edények kazánbiztosi ellenőrzése, a különböző hatósági felülvizsgálatok pl. atomerőműveknél, stb. 64

Kockázatértékelés-4 2. Jóslásos veszélyértékelés Nem mindenütt van azonban a múltra vonatkozóan tapasztalat, pl. új eljárások, új berendezések vagy méretnövelés esetén. Ilyenkor a jövőbe kell látnunk, meghatározva a lehetséges veszélyforrásokat, kockázatokat, és a megelőzésük módját. Módszerek: - Relatív rangsorolás v. Dow index: a felismert veszélyes hatásokat számszerüsítik, összegzik és az index nagysága határozza meg a veszélyesség mértékét. - Előzetes veszélyelemzés: az üzem fő elemeire összpontosítva határozza meg a különböző lehetséges veszélyeket. Pl. nyersanyagok, intermedierek, végtermékek tulajdonságai, reaktivitásuk; üzemi berendezések meghibásodási lehetőségei; biztonsági 65 berendezések, stb.

Kockázatértékelés-5 -„Mi van akkor, ha …” típusú elemzés: a vizsgált rendszert szakterületekre bontják és az adott szakterületet ismerőinek teszik fel a kérdéseket. Pl. a villamos biztonság, tűzvédelem, személyi biztonság, stb. Kérdések: Mi van akkor, ha a kezelő rossz szelepet nyit, … a szivattyú leáll, … rossz anyagot szállítanak. - Veszélyességi és üzemeltetési (HAZOP) vizsgálatok: Kulcsszavak segítségével – igen-nem, magas-alacsony, van-nincs, stb. - vizsgálják a technológiai rendszer viselkedését, és határozzák meg a lehetséges veszélyhelyzeteket. - Hibamód, hatás és kritikussági elemzés: az adott berendezés meghibásodási lehetőségeiből kiindulva meghatározza a következményt – hatás – és annak kritikusságát. 66

Kockázatértékelés-6 - Hibafa elemzés: a módszer egyetlen következményre, a meghibásodásra koncentrálva határozza meg a különböző okokat. Elkülöníthető egymástól a technikai hiba – berendezés – az emberi hibától. - Eseményfa elemzés: a kezelőszemélyzetnek valamint a biztonsági rendszernek adott eseményre pl. tűz, áramkimaradás, meghibásodás, stb. történő reagálását vizsgálja. Az eseményfa tehát egy olyan eseménylánc, amely meghibásodásokból és emberi hibákból áll és végeredménye valamilyen elkerülendő következmény. - Ok-okozat elemzés: az ok-okozat diagrammok bemutatják a következmények és alapvető okaik közötti kapcsolatokat. Az elemzés az előző két módszer keveréke. -Emberi hiba elemzés: az elemzés a következményekkel járó emberi hibákat képes feltárni. 67

Kockázatértékelés-Összefoglalás A felsorolt módszerek kvalitatív, leíró jellegűek, minőségi eredményt adnak, bemutatva a különböző lehetséges nem kívánatos eseményeket. A módszerek számszerűsíthetők is, ha rendelkezésre állnak a különböző adatbázisok a meghibásodásokról, emberi hibákról, stb. Ebben az esetben mennyiségi kockázatértékelést végeztünk, de változatlanul jóslásos alapon. Az Mvt. a kockázatértékelésről: A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét /54. §. (2) bek. /. A kockázatértékelés tehát a munkavégzés 68 veszélyeinek számbavételét jelenti.

Kockázatbecslés (jogszabályi háttér) • Végzését a 2000. évi XXV. tv. írja elő • Részei: - veszély azonosítása, - expozíció-hatás összefüggés elemzése, - expozíció becslése, - kockázat mennyiségi ill. minőségi jellemzése. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. (Mvt. 87. § 1/F. pont) 69

Kockázatbecslés – 2 (adatgyűjtés) • Determinisztikus és sztochasztikus hatású vegyi anyagok. • Expozíció meghatározásának módjai. Munkahelyi légtér koncentráció - 25/2000. EüM rendelet. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek – az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével - a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni – ld. 25/2000. EüM r. 3. § p) pont q) NOAEL: nem észlelhető kedvezőtlen hatás szintje (No Observed Adverse Effect Level) r) NOEL: nem észlelt hatásszint (No Observed Effect Level) • Munkahelyi légtér koncentráció meghatározás méréssel /ld. Mvt. 54 §. (2) utolsó mondatát/. Ha karcinogén, mutagén hatású az anyag akkreditált mérés szükséges /ld 70 26/2000. EüM r. 22. § (4) bekezdéseit.

Kockázatbecslés – 3 (adatgyűjtés-2) • Biológiai monitorozás-metabolit vizsg. - ld. 25/2000. EüM r. 2. mell. fenol, o-krezol, fémek, m-hippursav, stb. vizsgálata vérben, vizeletben. • Rákkeltő, mutagén hatású anyagok. - külön előírások teljesülésének vizsgálata. • Foglalkozási betegség, fokozott expozíció, stb. mint retrospektív információk. 71

Kockázatbecslés – 4 (Dokumentálás) • Helyszín, tevékenységek bemutatása, veszélyes anyag adatlapok áttekintése, anyaglista elkészítése – rákkeltő, mutagén, engedélyköteles anyagok egy-egy önálló listában. • Veszélyes anyag felhasználás és az ehhez szorosan kapcsolódó expozíció ismertetése. • Expozíció mértékének meghatározása: mérési adatok-engedélyezett expozició - 25/2000. EüM r. • Kockázat értékelése, minősítése, kezelése. • Kockázatcsökkentő intézkedések: védő 72 intézkedések, -felszerelések, stb.

Ellenőrző kérdések-1 • Hogyan definiálná a veszélyt és a kockázatot? Azonos vagy eltérő jelentésű fogalmak? • Milyen veszélyértékelési módszereket ismer? • Mit jelent a jó gyakorlat szerinti veszélyértékelés? • Mikor alkalmazzuk a jóslásos veszélyelemzést? • Soroljon fel két jó gyakorlat szerinti veszélyértékelést! • Soroljon fel két jóslásos veszélyelemzési módszert! • A megismert veszélyelemzési módszerek minőségi vagy mennyiségi információkat biztosítanak? • Mikor kapunk mennyiségi információkat a különböző veszélyelemzési, kockázatértékelési módszerektől? 73

Ellenőrző kérdések-2 • Mi a kockázat? (Mvt. 87. § 1/F szerint) • Mit jelent a determinisztikus és sztochasztikus hatású vegyi anyag fogalom? • Mit jelent az expozició szó? • Mi a biológiai monitorozás? • Rákkeltő, mutagén vegyi anyagok használata esetén hol keresi a külön előírásokat, és melyek azok (min. 2)? • Hol keresi vegyi anyagok használata esetén a munkahelyi légtér engedélyezett koncentrációját? • Mi a NOAEL és a NOEL, és mire használatos? • Mikor kell mérni és mikor kell akkreditáltan mérni a munkahelyi légtér veszélyes anyag koncentrációját? 74

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET