Vilgtstechnikai alapfogalmak A VIZULIS KRNYEZET SSZETEVI A vilgts

Világítástechnikai alapfogalmak

A VIZUÁLIS KÖRNYEZET ÖSSZETEVŐI • A világítás a környezet láthatóvá tétele, a látható környezet a vizuális környezet. A világítás célja a megfelelő vizuális környezet létrehozása. • A belsőtéri vizuális környezet úgy jön létre, hogy valamilyen helyiséget megvilágítunk. • Ilyen módon a vizuális környezetnek két komponense van • az egyik a fény nélküli, a fényt többé-kevésbé visszaverő felületekkel határolt és berendezett helyiség - ami lényegében egy passzív komponens • a másik a fény, ami mint aktív komponens, a helyiséget láthatóvá teszi.

A FÉNY ÉS MINŐSÉGE • A fény a = 380 -780 nm hullámhossz tartományba eső elektromágneses sugárzás látható része, • jele φe , mértékegysége Watt (W). • Az egyes hullámhosszaknak színek felelnek meg. • A kisebb hullámhosszaknak megfelelő színeket (ibolya, kék) hideg színeknek, a nagyobb hullámhosszúakat (narancs, piros) meleg színeknek nevezik. • Világítás céljára ún. fehér fényt használunk, mert a természetes fény, ami mellett a látásunk kialakult, ugyancsak fehér fény.

A FÉNY ÉS MINŐSÉGE

Fehér fény • A fehér fény jellemzője, hogy a látható tartomány minden hullámhosszán tartalmaz sugárzást és az egyes hullámhosszakon a sugárzás intenzitása csak korlátozott mértékben eltérő. • A fehér fény ily módon különböző lehet, a különböző fehér fények színösszetételükben eltérőek, azaz eltérő minőségűek. • A fehér fény minősége a színösszetétele, ami a sugárzás spektrális eloszlásával definiálható egyértelműen.

Fehér fény • A fehér fény minőségét vonatkozásban értékeljük. a gyakorlatban két • A fehér fény minősége eltérő lehet amiatt, mert a színskála egymást követő színeinek az aránya különböző. Ebből a szempontból a fehér fény minősége a színhőmérséklettel jellemezhető.

Színhőmérséklet, fényszín • Adott fény Kelvinben kifejezett színhőmérséklete a fekete test azon hőmérséklete, amelyen az adott fénynek megfelelő szín-összetételben sugároz, • jele T, egysége Kelvin(K) • Színhőmérséklet helyett a gyakorlatban használt közelítő fogalom a fényszín. • A kisebb színhőmérsékletnek melegebb, a nagyobb színhőmérséklet hidegebb fényt jelöl. A meleg fényben a vörös szín, a hideg fényben a kék szín aránya nagyobb.

Színvisszaadás • A fehér fény minősége különböző lehet abban a tekintetben is, hogy az általa megvilágított felület színe mennyire tér el a felület természetes fény mellett érzékelhető színétől. • Ebből a szempontból a fehér fény minősége a színvisszaadással jellemezhető. Adott fehér fény színvisszaadása annál jobb, minél közelebb áll az általa megvilágított felületek színe a természetes fény mellett érzékelthez. • A színvisszaadás mértéke a színvisszaadási index-szel adható meg, ennek jele Ra, egysége nincs. Tökéletes színvisszaadás esetén Ra =100.

A FELÜLETEK JELLEMZŐI • A felületek fényvisszaverése egzakt módon a fényvisszaverés hullámhossz függésével adható meg. • A felületek a fényvisszaverés szempontjából • nem színes és a • színes felületek csoportjába sorolhatók.

Nem színes felületek • A nem színes felületekre jellemző, hogy minden hullámhosszon közel azonos mértékben verik vissza a fényt. • Az ilyen felületeket fehér fénnyel, megvilágítva fehérnek, feketének látszanak. vagy különböző mértékben szürkének

Színes felületek • A színes felületekre jellemző, hogy fényvisszaverésük a különböző hullámhosszokon, azaz a különböző színű fényekre vonatkozóan nagymértékben eltérőek. • Minthogy a hullámhosszaknak színek felelnek meg, fehér fénnyel megvilágítva ezek a felületek olyan színűek, amilyen színnek megfelelő hullámhossz tartományban fényvisszaverésük lényegesen nagyobb.

Színes felület • A felületek színe a felület és az azt megvilágító fény minőségétől egyaránt függő sajátosság. • Tehát az, hogy egy felület milyen színűnek látszik attól is függ, hogy milyen a megvilágító fény színösszetétele azaz minősége. • • Fű+fehér fény=zöld Fű+piros fény=? Tej+ fehér fény=fehér Tej+piros fény=?

A VIZUÁLIS KÖRNYEZET JELLEMZŐI • A felületeket valamilyen mértékben "világosnak" és valamilyen színűnek érzékeljük. • A felület "világossága"a felület un. L fénysűrűsége. Minél világosabb a felület, annál nagyobb a fénysűrűsége. • Végeredményben tehát az egyes felületelemek L fénysűrűségét és színét érzékeljük. • Egy felületet annál világosabb, minél nagyobb a fényvisszaverő képessége és minél nagyobb a megvilágítása.

Megvilágítás • A megvilágítás az egységnyi felületre eső fényáram. A lámpatestből kilépő fény által megvilágított belső tér felületét jellemzi. • jele: E, egysége: lux (lx)

Fényáram • A fényáram a fényérzetként felfogható része. • jele (nagy phi), mértékegysége a lumen (lm).

Fényerősség • A fényáram adott irányú elemi térszögbe sugárzott része az I-vel jelölt fényerősség, egysége a kandela (cd). • jele: I, egysége : candela, [cd].

Fénysűrűség • Az fénysűrűség felület adott irányú fajlagos fényerőssége. (Az adott irányból néző szem a felületelem látható, virtuális nagyságáról I fényerősségű hatást érzékel, ennek alapján a felületelemet valamilyen mértékben világosnak látja. Amit lát az a felületelem fénysűrűsége. ) • jele: L, egysége: cd/m 2

Káprázás Általanossagban annyi mondhato el a káprázásrol, hogy két fajtája létezik: a fiziologiai vagy rontó káprázás, amely az egyes személyek látási teljesítményét mérhetően rontja. A pszichologiai vagy zavaró káprázásnál ilyen látásromlás nem mutatható ki, de a megfigyelő a világítást kisebbnagyobb mértékben kellemetlennek, zavaronak tartja. A kápráztató hatás értékelésére különféle mutatók léteznek, a legújabb szabványok a beltéri vilagitások esetén az UGR értéknek, kültéri világítások esetén a TI értéknek nevezett mutatokat használják. Az angol rövidítések megfejtése: Uniform Glare Rating – egyseges káprázási osztályozás, Threshold Increment – küszöbérték növekmeny. Az előbbi a zavaró, az utóbbi a rontó káprázás merőszáma.

Színhőmérséklet A fényforrások világítastechnikai értékelésekor a sugárzott fény erősségén kívül annak színe is fontos jellemző. Egy izzó fekete test színe a színhőmérséklettel, vagyis a fekete test izzási hőmérsékletével írható le, (egysege a Kelvin, K). A normál izzólámpa izzószálának hőmérséklete kb. 2800 K. Ha egy valóságos fényforrás fényének spektruma nem egyezik meg pontosan valamely izzó fekete testével, de attól nem tér el nagy mértékben, akkor a fényforrást a hozzá megjelenésében leginkább hasonlító fekete testtel jellemezhetjük. Ennek a fekete testnek a hőmérsékletét hívjuk korrelált színhőmérsékletnek.

Színhőmérséklet A természetes világítást adó derült északi égbolt színhőmérséklete 6000 K feletti értékű, a normal izzolámpáé 2800 K körül van. A különböző színhőmérsékletű fényforrások egymás melletti alkalmazását kerülni kell, mert megnehezíti a szem alkalmazkodását, a színes tárgyak megjelenését kedvezőtlenűl változtatja meg és zavaró, színesnek látszó árnyékok is keletkezhetnek. A mesterséges világításra használt fényforrások színmegjelenesük alapján az alábbi táblázat szerinti három nagy csoportba oszthatók.

Színhőmérséklet

Színvisszaadási fokozat A mesterséges fényforrások kisebb-nagyobb mértékben eltorzítják a természetes színeket. Ezt a színtorzulást jellemzik a színvisszaadási indexszel, melynek skáláját úgy alakították ki, hogy a természetes fényforrás, a fekete test sugárzó színvisszaadási indexet vettek 100 - nak (a Nap is fekete test sugárzónak tekinthető). A skála 0 -tol 100 -ig terjed. Minel kisebb valamely fényforrás esetén az index értéke, annál inkább torzulnak az általa megvílágított felületek színei. Az izzólámpa fekete test sugárzónak tekinthető, ezert színvisszaadási indexe gyakorlatilag 100. A színvisszaadási index szokásos jelőlése Ra.

FÉNYFORRÁSOK • A fényáram előállításának eszközei a fényforrások. Fényforrás az a technikai berendezés, ami valamilyen, jelenlegi gyakorlatban többnyire villamos energia felhasználásával fényt állít elő. • A fénykeltésnek két gyakorlati lehetősége van • az egyik a hőmérsékleti sugárzáson, • a másik a lumineszkáláson alapuló fénygerjesztés.

Hőmérsékleti sugárzáson alapuló fényforrások • A hőmérsékleti sugárzáson alapuló fényforrásokban a fényt hevített izzószál állítja elő. • Az így előállított fény színképe folytonos (minden hullámhosszon tartalmaz sugárzást) és monoton, a fény előállítás jelentős hőfejlődés mellett történik. • Hőmérsékleti sugárzáson alapuló fényforrások gyakorlatban • az izzólámpák, • a kisfeszültségű halogén izzólámpák, • a törpefeszültségű halogén reflektorlámpák a

Lumineszkáláson alapuló fényforrások • A lumineszkáláson alapuló fényforrásoknál a fénykeltés az atom gerjesztett állapotának eredménye. A fényt a villamos ív gerjeszti az ún. kisülőcsőben illetve esetenként a lámpabúra belső felületén lévő lumineszkáló anyag segítségével. • A lumineszkáláson alapuló fényforrások a gyakorlatban: • fénycsövek, • kompakt fénycsövek, • higanylámpák, • kevertfényű lámpák, • fémhalogén lámpák, • nátrium lámpák.

A fényforrások jellemzői • A fényforrásokat felhasználhatóság szempontjából a következők jellemzik: • felépítése és működése, • műszaki adatai.

Fényforrások műszaki adatai • névleges feszültség: amire a fényforrást csatlakoztatni lehet, ez olyan esetekben, amikor a működéséhez segédberendezés szükséges nem azonos a hálózati feszültséggel. • névleges teljesítmény: amit maga a fényforrás ( az egyes fajtáknál szükséges segédberendezések nélkül) működése során a hálózatból felvesz, a fényforrássegédberendezés egység a hálózatból a fényforrás névleges teljesítményénél többet vesz fel. • fej típus: a fényforrás hálózathoz illetve segédberendezésekhez történő csatlakozásának megoldás módja.

Fényforrások műszaki adatai • méretek: a fényforrás beépítés szempontjából lényeges geometriai méretei, • fényének minősége: • spektrális eloszlás: a fény eloszlása, • színhőmérséket: T(K), • színvisszaadás: Ra, • gazdaságossági mutatói, • fényhasznosítás

I. Témazáró dolgozat

Fényforrások típusai

IZZÓLÁMPÁK • Az izzólámpában villamos áram által melegített wolfram spirális szál szolgáltatja a fényt. A kb. 2800 C°-on izzó wolfram szál olyan üvegburában van, amely nemesgázzal töltött. A villamos csatlakozást az üvegbura egyik, vagy mindkét végén speciális fej teszi lehetővé. • A felépítése részben az üvegbura alakjától, részben a csatlakozó foglalattól függően sokféle lehet.

IZZÓLÁMPÁK 1. Üvegbura 2. Semleges gáz vagy vákuum 3. Volfrámszál 4. Árambevezető 5. Árambevezető 6. Állvány 7. Üveg állvány 8. Elektromos kontaktus 9. Menet 10. Szigetelés 11. Elektromos kontaktus

IZZÓLÁMPÁK

REFLEKTOR LÁMPÁK • A reflektor lámpák felépítése és működése lényegében megegyezik a normál izzólámpákéval, eltérés csupán abban van, hogy az üvegbura belső, csatlakozó fej felé eső része tükrösített és paraboloid formájú. Ennek eredményeként a lámpa adott sugárzási szögben világít.

KISFESZÜLTSÉGŰ HALOGÉN IZZÓLÁMPÁK • Felépítése a következőkben különbözik a normál izzólámpáétól. A fényforrás vonalszerű, a bura kvarcüveg cső, amiben jódadalék van, innen az elnevezés. A villamos csatlakozók a legtöbb típusnál a cső két végén vannak, de készül Edison foglalattal is. Működése lényegét tekintve olyan, mint az izzólámpáé.

KISFESZÜLTSÉGŰ HALOGÉN IZZÓLÁMPÁK

TÖRPEFESZÜLTSÉGŰ HALOGÉN REFLEKTORLÁMPÁK • A kis méretű halogén fényforrás egybe van építve a fényelosztást szolgáló tükrös lámpával, ilyen módon kompakt egységként kerül további beépítésre. Működése lényegét tekintve olyan, mint az izzólámpáé.

TÖRPEFESZÜLTSÉGŰ HALOGÉN REFLEKTORLÁMPÁK

FÉNYCSÖVEK • A fénykeltés a fénycső falán lévő fényporokkal történik, ami a cső gázkisülésének UV sugárzását alakítja át látható sugárzássá. • A fénycső csak segéd berendezésekkel (előtét, gyújtó, kondenzátor, elektronikus előtét és gyújtó) képes üzemelni. Ezek teszik lehetővé a gázkisülés megindítását, a gyújtást, továbbá a stabil gázkisülést.

FÉNYCSÖVEK

KOMPAKT FÉNYCSÖVEK • A kompakt fénycső viszonylag kis méretű, segédberendezésekkel teljesen vagy részben összeépített vagy összeépíthető fénycső. Működése elve teljesen megegyezik a normál fénycsőével. • Szokásos típusok: • elektronikus vagy hagyományos előtéttel egybeépített (teljes mértékben kompakt), • gyújtóval és zavarszűrővel egybeépített előtéthez dugaszolható valamit • működtető elemekhez dugaszolható

KOMPAKT FÉNYCSÖVEK

HIGANYLÁMPÁK • Kettős üvegburából áll. Bekapcsoláskor a segédelektróda indítja a kvarccsőben a kisülést. A belső kvarcüveg kisülőcsőben keletkezett, csak részben látható sugárzást a külső bura fénypor bevonata alakítja fénnyé. Működéséhez segédberendezés (előtét) szükséges.

KEVERTFÉNYŰ LÁMPÁK • A kevertfényű lámpa olyan higanylámpa, amelyiknek előtéte a kisülőcső és a külső bura közé épített izzószál, ami izzólámpaként működik. Ily módon működéséhez nincs szükség segédberendezésre, mint az izzólámpa úgy alkalmazható. Bekapcsoláskor a segédelektróda indítja a kvarccsőben a kisülést. A belső kvarcüveg kisülőcsőben keletkezett csak részben látható sugárzást a külső bura fénypor bevonata alakítja fénnyé.

KEVERTFÉNYŰ LÁMPÁK

FÉMHALOGÉN LÁMPÁK • A fémhalogén lámpa kettős üvegburából áll. A belső un. kvarcüveg kisülőcsőben higanyon kívül fémhalogének vannak. A kisülőcsőben vagy segédelektróda vagy gyújtó impulzus segítségével indul meg a fényt gerjesztő kisülés. A külső üvegbura készülhet fénypor bevonattal vagy anélkül.

FÉMHALOGÉN LÁMPÁK

NAGYNYOMÁSÚ NÁTRIUMLÁMPÁK • A nátriumlámpa kettős burából áll. A belső nagyon jó fényáteresztő alumíniumoxid kerámia kisülőcsőben nagynyomású nátriumgőz szolgáltatja a fényt. A kisülőcsőben általában nagyfeszültségű gyújtó impulzus segítségével indul meg a fényt gerjesztő kisülés. Van olyan típus is amelyik gyújtót nem igényel.

Led. LÁMPÁK A képen egy LED ( Light Emitting Diode ) általános felépítése látható. A LED tulajdonképpen egy dióda, amelyre ha feszültséget kapcsolunk fényt bocsájt ki. A fény színe a dióda alapanyagául használt félvezető összetételétől függ. A LED TV-k háttérvilágításához nagyfényerejű fehér LED-eket használnak. Az LCD TV-k esetén használt hidegkatódos fénycsövekhez képest a LED-eknek szinte csak előnyeik vannak, az egyetlen jelentős hátrányuk a technológia jelenleg még magas ára.

Led. LÁMPÁK • • Előnyei: Alacsony fogyasztás. (akár 90%-al kevesebb energiafelhasználás) Extra hosszú 50. 000 órás élettartam. (nap 6 óra/365 nap világítással) Nincs felmelegedés. (egy óvatlan gyermek nem égeti meg vele a kezét) Csereszabatos a ma használatos foglalatokkal, így átalakítás nélkül beépíthetőek. Az európai szabványoknak megfelelnek (bármely lámpatestbe beszerelhető) Több féle színben kaphatóak (meleg-fehér, hideg-fehér, színesek) Érzéketlenek a fel-le kapcsolgatásra

Led-LÁMPÁK

II. Témazáró dolgozat

A lámpatestek biztonságtechnikai jellemzői

A lámpatestek biztonságtechnikai jellemzői Az érintésvédelmi osztályok és jelöléseik

A lámpatestek biztonságtechnikai jellemzői Érintésvédelem szempontjából legkedvezőbbek a kettős vagy megerősített szigeteléssel készülő, II. érintésvédelmi osztályú lámpatestek. Itt az alapszigetelésen kívül egy további biztonságot adó második, védő szigetelés is található. Mivel védővezető csatlakoztatására az ilyen lámpatestek esetében nincs szükség, a biztonság független a hálózati csatlakozástól. Az I. érintésvédelmi osztály esetében az alapszigetelésen kívül az ad további biztonságot, hogy a megérinthető fémrészek össze vannak kötve a hálózat földpotenciálon lévő védővezetőjével. Az alapszigetelés esetleges hibája esetén a védővezető megakadályozza, hogy a megérinthető fémrészek veszélyes feszültségre kerüljenek.

A lámpatestek biztonságtechnikai jellemzői A III. érintésvédelmi osztály esetében a lámpatestet biztonsági szigetelő transzformátorral előállított, érintésvédelmi szempontból veszélytelen, általában 12 Vos feszültséggel táplálják és ennél nagyobb feszültség a lámpatest belső áramköreiben sem keletkezik. A transzformátor elhelyezéséről és védelméről ilyenkor külön kell gondoskodni. A III év. osztályú lámpatestek jellegzetes képviselői a halogénlámpás lámpatestek. A lámpatestek IP osztályozási rendszere Ld: érintésvédelmi témakör!!!

A lámpatestek fénytechnikai jellemzői

A lámpatestek fénytechnikai jellemzői Legfontosabb a hatásfok és a lámpatestből kilépő fényáram térbeli eloszlása, vagy röviden a fényeloszlás. Hatásfok alatt két különböző mennyiséget érthetünk és az egyes gyártmányismertetők a hatásfok magadásakor nem minden esetben közlik, hogy melyik mennyiségről is van szó. Az optikai hatásfok alatt a lámpatestből kilépő fényáram és a lámpatestben működő lámpa vagy lámpák fényáramának arányát értjük, míg a fénytechnikai hatásfok esetén a lámpatestből kilépő fényáramot a lámpatesten kívül, referencia körülmények között működő fényforrás fényáramához viszonyítjuk.

A lámpatestek fénytechnikai jellemzői A kétféle mennyiség egyes esetekben akár 20 - 30 %-kal is eltérhet egymástól. Ennek az az oka, hogy a lámpatest zárt terében már a fényforrás kibocsátott fényárama is megváltozhat a referencia körülményekhez képest, elsősorban a zárt lámpatestek belső légterének magasabb hőmérséklete miatt. Bizonyos fényforrások, különösen a fénycsövek fényárama függ a fényforrást körülvevő légtér hőmérsékletétől és az optimális értéktől való bármilyen irányú eltérés a lámpa fényáramát csökkenti. A gyakorlat szempontjából ezért a fénytechnikai hatásfok bír nagyobb jelentőséggel, mert ez az érték a fényforrás fényáramváltozását is figyelembe veszi.

A lámpatestek fényeloszlása

A lámpatestek fényeloszlása Nagymértékben meghatározza azok használhatóságát. A legismertebb osztályozási rendszer azon alapul, hogy a lámpatest teljes kisugárzott fényárama hogyan oszlik meg az alsó és felső térfél között. A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) által kidolgozott rendszerint a lámpatestek 5 csoportba sorolhatók.

A lámpatestek fényeloszlása

A lámpatestek Kiválasztási szempontjai

Lámpatestek kiválasztási szempontjai A lámpatestek kiválasztásánál a műszaki szempontokkal egyenértékű az esztétikai szempontok figyelembevétele. A jó világítás egyik alapvető feltétele, hogy a lámpatest külső megjelenésében is illeszkedjen környezetéhez. A felhasználási terület figyelembevételével határozhatjuk meg a szükséges IP védettséget, érintésvédelmi osztályt, vagy a működési hőmérsékletet. A fényeloszlás jellege szerinti kiválasztás mélyebb világítástechnikai szakismereteket igényel, e tekintetben a szakirodalomra utalunk.

Lámpatestek kiválasztási szempontjai A könnyű szerelhetőséget és karbantarthatóságot szintén célszerű figyelembe venni a lámpatestek kiválasztásánál. Érdemes ügyelni az alkatrészek, különösen a foglalatok csereszabatosságára, hiszen ha egy különleges konstrukciójú foglalattal szerelt lámpatestben nincs módunk az egyébként olcsó alkatrész cseréjére, a teljes lámpatestet kell kicserélnünk.

Világítótestek karbantartása

Világítótestek karbantartása A legtöbb lámpatest az időnkénti tisztításon kívül más karbantartást nem igényel. A tisztítás fontosságát azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni, a piszkos lámpatestek hatásfoka az eredeti érték tört részére is lecsökkenhet. A szennyeződés különösen a szabad térben, vagy poros helyeken működő lámpatestek esetén jelentős. Tisztításra a legtöbb esetben elégséges a semleges kémhatású mosószeres vízzel való lemosás.

Világítótestek karbantartása Huzamosabb ideig történő, több éves használat után főleg a közvilágítási lámpatestek tükrein olyan korróziós hatások léphetnek fel, amelyek eredményeként a tükrök felülete mattá válik, elveszti irányított fényvisszaverő képességét. Ilyen esetekben csak a tükör cseréje segít. Néhány lámpatestgyártótól pótlásként beszerezhetők olyan tükrök, amelyekkel a lámpatest felújítható.

Világítótestek karbantartása A lámpatestek avulálása

Világítótestek karbantartása A karbantartáshoz tartozik a fényforrások cseréje is és itt szólnunk kell a csoportos cseréről. Egyes esetekben, ha a fényforrások élettartama a végéhez közeledik, felmerülhet a csoportos csere lehetősége, vagyis az összes fényforrás cseréje, függetlenül attól, hogy egyes lámpák még működőképesek. Ilyen csoportos csere csak akkor indokolt, ha együttesen fennállnak a következő feltételek: • a fényforrások minősége egyenletes, az élettartam szórása kicsi • az egyedi csere költséges, pl. egy magas csarnokot be kell állványozni a cseréhez.

Világítástechnikai előírások

Világítástechnikai előírások Beltéri világítás MSZ EN 12464 -1 szerint

Világítástechnikai előírások Beltéri világítás

A helyes megvílágítás követelményei

A helyes megvilágítás követelményei A mesterséges világítás akkor jó, ha megközelíti a nappali világítást. A nappali világítás jólátási feltételeket biztosít. Belső területeken elegendő méretű és megfelelően elrendezett fényforrásokkal jó világítást lehet létesíteni A jó világítás feltételei: a kellő megvilágítás; a megfelelő árnyékhatás; a káprázatmentesség; a térbeli egyenletesség; a időbeli egyenletesség; a megfelelő színhatás; az egészségre való ártalmatlanság; a gazdaságosság; a formai, esztétikai követelmények kielégítése.

A megvilágítás mérése

A megvilágítás mérése A felsorolt tényezők közül egyedül a kellő megvilágítás mérhető, a többi igény minőségijellegű. A megvilágítás erősségét a kérdéses helyen luxmérővel lehet mérni, és azt össze lehethasonlítani az MSZ EN 12464 -1 szabványban előírt értékkel.

A megvilágítás mérése A mérés során kerülni kell minden olyan körülményt, amely a valóságos fényviszonyok megváltoztatásával befolyásolja a megvilágításmérő érzékelőjére eső fényt (pl. a mérést végző személy ruházatának árnyékolása vagy éppen fényvisszaverése). Ebből a szempontból előnyösebb az olyan megvilágításmérő, amelynél bizonyos hosszúságú hajlékony vezeték van az érzékelő és az alapműszer között, és így az értékleolvasás az érzékelőtől kellő távolságban történhet. Az érzékelő tehetetlenségétől (jelkövetési sebességétől) függően ügyelni kell az érzékelő elhelyezése és az értékleolvasás közötti kivárásra is (pl. szelén fényelemes érzékelő esetén). A mérés alatt a mérési pontban az érzékelőt (a műszert) erre alkalmas eszközzel (pl. ragasztómasszával, tapadókoronggal) kell rögzíteni, nem pedig kézben tartani.

A megvilágítás mérése A világítástechnikai jellemzőket ellenőrizni kell: • az újonnan létesített vagy a felújított világítási berendezések átadás-átvétele során, • a meglévő világítási berendezések időszakos felülvizsgálata során, • a rendkívüli eseményt (balesetet, kvázibalesetet, anyagi kárt) követően, ha feltételezhető világítási jellemző(k) és/vagy a világítási berendezés közrehatása, • a különböző világítási berendezések világítási célú összehasonlításakor. A megvilágítás méréséhez az MSZ 6240 -1. . 4 (visszavonva!) és az MSZ EN 12464 -1: 2003 szabvány tartalmaz előírásokat.

III. Témazáró dolgozat

Világítási ötletek

Tanterem világítása A tantermeket úgy rendezik be, hogy a tanulók balról kapják a fényt, ez a munka szempontjából optimális, azonban a balkezeseknek nem a legkedvezőbb. Minden szempontból ideális fényviszonyokat a többirányú megvilágítással érhetünk el (például mint ezen a képen)

Iroda világítása

Kültéri világítás

Kültéri világítás

Nappali szoba világítása

A parlament megvilágítása

A parlament megvilágítása

A parlament megvilágítása

Abu-Dzabiban épült Nagymecset

Las Vegas

Eiffel-torobny

Köszönöm a figyelmet!