Nemzetkzi zleti krnyezet 3 Termszeti krnyezet 1 Energiaforrsok

Nemzetközi üzleti környezet 3. Természeti környezet 1

Energiaforrások • Alapvetően kétféle energiaforrás van a) Nem megújuló energiaforrások → fosszilis tüzelőanyagok: alatt a szenet, kőolajat és földgázt értjük, amelyek lebomlott növények és állatok maradványai – Problémák: az összes energiaforrások döntő részét ezek adják, felhasználási ütem >> képződési ütem, felhasználásuk környezetkárosító, egyenlőtlen a részesedés a belőlük nyert energiából) a) Megújuló energiaforrások (nap, szél, víz, geotermikus, biomassza) – Problémák: kicsi a részesedésük az összes energiaforrásból (EU kb. 10%, Svédország > 30%, Magyarország < 5%), még sok időre és pénzre van szükség a hatékonnyá tételükhöz (nem koncentrálható, tárolása problémás stb. ) 2

Fosszilis tüzelőanyagok szén kibocsátása, 1800 -2004 (Forrás: Wikipédia) 3

Nem megújuló energiaforrások 1) Elégetésük → szennyezőanyagokat juttat az atmoszférába. a) Egyes ilyen anyagok, mint a szén-dioxid , amelyek erősítik az üvegházhatást, ami globális felmelegedéshez, erősebb viharokhoz, és a szélsőséges időjárás miatt növekvő költségekhez vezet. b) Más szennyezők, mint a kén-dioxid, jelen vannak a savas esőkben. c) Az olajfúrás és olaj szállítása pedig olajszennyezéssel átitatott területeket hagy maga után. 2) Képződési ütem kb. 0 3) Felhasználási ütem 100. 000 -szer nagyobb, mint egykoron a képződési üteme volt. 4) Egyenlőtlen részesedés az energiából (1 amerikai = 60 indiai = 140 tanzániai = 1100 ruandai) 4

Az erdők pusztítása 1) Az erdőirtás mértéke (forrás: www. sulinet. hu) - emlékeztetőül: Magyarország területe 93. 000 négyzetkilométer! 5

Az erdőirtás legnagyobb mértékű az esőerdőkben • A Föld erdeinek 1/3 -át az esőerdők teszik ki. • Az amazóniai esőerdők eredeti területükből már kb. 25%-ot vesztettek. • Ha így megy tovább: 15 -20 éven belül eltűnnek az őserdők. • Az esőerdők irtásának elsőszámú oka: ezáltal mezőgazdasági termőterülethez, illetve az állattartáshoz szükséges legelőkhöz jusson a helyi lakosság. – Az erdőirtás menete: kivágják a nagy fákat, felégetik a növényzetet, majd az így nyert tisztást bevetik. ↓ Három évi művelés után a talaj gyakorlatilag kimerül és az egészet újra kezdik - valahol másutt. ↓ Az erdőnek legalább 30 -40 évre lenne szüksége ahhoz, hogy megújuljon, de a gyakorlatban kb. 10 év után újra vágják, aminek következtében a talaj végképp elsilányul, terméketlenné válik. 6

Az erdőirtás legnagyobb mértékű az esőerdőkben II. • Az esőerdők pusztításának másik oka a haszonfa kitermelés (kb. 15%-os arány). – Pl. Brazíliában óriási összegeket tesz zsebre a mahagóni-maffia. (A mahagóni az Amerikába és Európába kerül, ahol olyan „nélkülözhetetlen” termékek belőle, mint luxus bútorok, yacht-ok, zeneszerszámok és koporsók!) • Az esőerdők gátlástalan pusztításának eredménye: – Az egész bioszféra egyensúlyának felborulása, – számos növény- és állatfajt a kipusztulás szélére sodródása, – az őserdőkben élő népek (pl. a janomami indiánok) kihalásának fenyegetése 7

A vízi ökoszisztémák túlzott kihasználása • A Földön lévő összes vízkészlet kb. 3%-a édesvíz • Az édesvíz – 79%-a hó és jég, – 20%-a talajvíz, – 1%-a ún. felszíni édesvíz (tavak, folyók, légnedvesség, élőlények víztartalma stb. ) • A vízfelhasználás 1950 óta megháromszorozódott Következmények: – Talajvíz szintje csökken (India, Fülöp-szigetek 40 -50 m) – Folyók, tavak vízállománya jelentősen csökken (lásd pl. Aral-tó esete) – Vízhiány (több százmillió embernek van problémája napi ivóvíz beszerzésével) 8

Kibocsátások visszajuttatása a természetbe I. • Alapprobléma: a hulladékok természetbe juttatásának sebessége >> a természet feldolgozó képességének a sebessége • Levegőszennyezés – – Üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, nitrogén-oxidok stb. ) Ózonpajzsot ritkító gázok (CFC-k) Radioaktív anyagok (Csernobil, NASA-műhold 1964) Levegőbe kerülő por, korom, apró részecskék (erdőtüzek, közlekedés stb. ) → asztma, tüdőrák stb. – Kipufogógázok (kb. 816 millió motoros jármű) – probléma: a légkörbe kikerülő és elkeveredő anyagokat nem lehet visszavenni (és hosszú a lebomlási idejük) 9

Kibocsátások visszajuttatása a természetbe II. • Talajok elszennyezése – Fejlett országok 2 -3 kg háztartási hulladék/fő/nap – Szeméttelepek, szemét „hegyek”, szemét „szigetek” (New York) – Hulladék exportálás (Világbank biztatásával!) – Radioaktív hulladékok „elásása” → problémák – Vegyszerek, permetező szerek, növényvédő szerek talajba kerülése → talajpusztulás, nitrátos vizek stb. 10

Kibocsátások visszajuttatása a természetbe III. • Vizek szennyezése – Óceánokba jutó kőolaj (évi 4 -8 millió tonna, Exxon Valdez: 1989, 50 millió liter olaj a tengerbe, kb. 200. 000 db madár és vízi emlős és megszámlálhatatlan sok hal pusztult el) – Folyók, tavak szennyezése – Tiszai ciánszennyezés (2000, Nagybánya, AURUL, kb. 1241 tonna halpusztulás, Verespatak) – Minamata-kór (1950 -es évek, higanymérgezés) • Hulladékok problémájára megoldás: 1) drasztikusan csökkenti kell a keletkezésüket 2) meg kell oldani az újrahasznosításukat (a természet saját anyagait 100%-ig újrahasznosítja!) 11

Az üvegházhatás jelensége I. (forrás: E. Uherek, www. atmosphere. mpg. de) 12

Az üvegházhatás jelensége II. (forrás: E. Uherek, www. atmosphere. mpg. de) • Először nézzük meg mi történik a Napból érkező sugárzással. • (1) A Nap lényegében minden sugárzás, és energia forrása, ami a Föld felé jön az űrből. (2) A napfény egy része eléri a felszínt, különböző felszínformákat: erdők, óceánok, sivatagok, szavannák, városok, jég és hó. (3) A földfelszín nem nyel el minden, hozzá érkező napsugárzást, hanem egy részét azonnal visszaveri (reflekció). Főleg a nagyon fényes felszínek, mint jég és a hó kiváló visszaverők. (4) A reflekció nemcsak a földfelszínen fordul elő. A napsugárzás egy részét már a felhők is visszaverik. (5) A napfényt nemcsak a földfelszín nyeli el (abszorpció), hanem a levegőben lévő molekulák és részecskék is. 13

Az üvegházhatás jelensége III. (forrás: E. Uherek, www. atmosphere. mpg. de) • A sugárzás felszínt elérő része melegíti azt. A Föld ezt a hőt infravörös sugárzás révén kisugározza. Nézzük meg, mi történik ezzel a hősugárzással! • (6) A Nap által felmelegített felszín a hősugárzás forrása (hosszúhullámú infravörös sugárzás). (7) Az energia egy része arra kell, hogy elpárologtassa a vizet. A saját tapasztalatodból tudod, hogy amikor vizet melegítesz, energia szükséges ahhoz, hogy a víz a folyékony állapotból (pl. óceánok), gőzfázisba kerüljön (vízgőz a levegőben). (8) Az infravörös sugárzás egy része azonnal kisugárzódik az űrbe. De ez nem nagy hányad. (9) A felhők nemcsak visszaverik a sugárzást, hanem elnyelik és újból kisugározzák hosszúhullámon, a Föld felé is. A felhős ég melegen tartja a Földet, mint egy takaró. (10) Végül vannak részecskék, gázok a levegőben, melyek elnyelik a infravörös sugárzást. Ezeket a gázokat nevezzük üvegházgázoknak. Ezek a hősugárzásból származó energiát a felszín közelében tartják. 14

Miért nevezzük üvegházhatásnak? (forrás: www. chem. elte. hu) 15

Az éghajlatváltozás 1. Stern-jelentés (az angol kormány megbízásából): ha nem változtatunk, akkor • 99% az esély, hogy 2050 -re legalább 2 °C-kal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete • 50% az esély, hogy 2100 -re legalább 5 °C-kal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete • Összehasonlításul: napjainkban 5 °C-kal van melegebb, mint a legutóbbi jégkorszakban. 2. A felmelegedés nem egyenletes. Pl. egyenlítőn kb. 1 °C, sarkvidéken kb. 12 °C → szélsőséges időjárás (viharok, árvizek stb. ) 3. A grönlandi, a sarkvidéki, a magashegyek és a gleccserek jégállománya rohamosan fogy → tengerszint jelentős emelkedése (úszó jég olvadása nem emeli a vízszintet, de a szárazföldi igen), nagy tengeri áramlatok (pl. Golf-áramlat) pályamódosulása, esetleg leállása 4. Csökken a nyári csapadék mennyisége a kontinentális területeken (pl. Magyarország) 16

Az ózonréteg elvékonyodása • 20 -30 km magasságban → kétatomos oxigénből, ultraibolya sugárzás hatására 500 millió éve keletkezett • Élet fejlődése: élet kezdete az ősóceánban, 10 méter vízréteg ad ott védelmet az ibolyántúli sugárzással szemben (sejtpusztító) • A szárazföldi élet kialakulásának oka az ózonpajzs → az ózon az életvilág fennmaradását segíti elő • A fluor-freon-metán gyors ütemben bontja az ózonréteget → elvékonyodás (ózonlyuk) – 1985. Az Antarktisz felett a légkör ózon-koncentrációja a korábbi szint kétharmadára csökkent. – 1986. Az ózonlyuk mérete akkora, mint az USA területe. – 1994. A légköri ózon-koncentráció már csak 50%-a a 60 -as években mértnek – Fotoszintézis gyengül, emberi és állati megbetegedések (pl. vakság, bőrrák stb. ) • A sztratoférikus ózon védelmére egyezmények születtek. 17

A biodiverzitás csökkenése 1. A felmelegedés nem egyenletes Pl. egyenlítőn kb. 1 °C, sarkvidéken kb. 12 °C ↓ A fajok kihalása, átrendeződése következik be (pl. kártevők eljutnak a korábban hidegebb területekre → erdőpusztulás, költöző madarak érkezése nem esik egybe a táplálék megjelenésével stb. ) 2. WWF 131 gerinces fajra kiterjedő vizsgálata → az egyedszám 1970 óta 30%-kal csökkent 3. A naponta (24 óra alatt) kihalt fajok számát 60 és 140 közé becsülik ↓ Ez a természetes kihalási ráta 1000 -szerese 18

A biodiverzitás csökkenése II. Miért probléma a biodiverzitás csökkenése? • Etikai szemszögből: a természet pusztításával önmagunkat is kevesebbé tesszük, emberi mivoltunk szenved csorbát (különösen hangsúlyos egyes vallásokban) pl. „Az Úristen vette az embert és az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze. ” [Ter. 2, 15] • Gazdasági érdekből: olyan fajok kipusztulását idézzük elő, amelyek közvetlenül gazdasági hasznot jelenthetnének (pl. élelmiszerforrás, ipari vagy gyógyászati alapanyag) • Tudományos szempontból: – a fajok kiirtásával az élet megértésétől is egyre távolobb kerülünk – ha „elromlik” a bioszféra működése → saját létünk is veszélybe kerül → A többi faj nélkül mi sem tudunk életben maradni! – Élővilág hatással van a klímára, globális jelenségekre, ami alapvetően meghatározza az ember életminőségét is. 19

A termőföld eróziója és a sivatagosodás • A talajok természetes termékenységének csökkenése, esetleg a talajtakaró teljes fizikai megsemmisülése • természetes folyamatok is okozzák, emberi hatásra gyorsabb • Fajtái: – – – talajerózió szélerózió talajsavanyodás talajművelés okozta szerkezetrombolás a talajok lefedése, beépítések • A Földön 1, 2 milliárd ha területet veszélyeztet a talajerózió (~130 Magyarországnyi terület) • Évente 75 milliárd tonna termőtalajjal lesz kevesebb a Földön • Körülbelül 1, 2 milliárd embert fenyeget a sivatagosodás: e területek nagysága megközelíti a földi szárazföld egyharmadát az ENSZ becslése szerint. 20

A környezet savasodása • Levegő: kén-oxidok, nitrogén-oxidok vízzel savakat képeznek → savas esők • Talajok, vizek savasodása: műtrágyák, rovarirtószerek, növényvédőszerek, egyéb kemikáliák • Eredmény: – Erdők pusztulása – Vízi élőlények pusztulása (svéd tavak, Temze → hatalmas költség helyreállítani) – termőföldek termelékenységének csökkenése – Cseppkövek oldódása – Ember alkotta környezet pusztulása (fémek korróziója, épületek, műemlékek, szobrok pusztulása stb. ) 21