Vizulis megismers vizulis kommunikci 1 FORMLS FORMLTSG FORMLATLANSG

Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció 1. { FORMÁLÁS, FORMÁLTSÁG, FORMÁLATLANSÁG

Mottónk: Ne csak nézzünk , lássunk is ! A vizuális megismerés vizuális kommunikáció kurzus a tankönyv ( Bálványos. Sánta: Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció) dokumentumára, terminológiájára épül annak szemléletessé tételét célozza nagyrészt képelemzések segítségével. A bemutatott képek a vizsga részét is képezik, valamint a későbbi iskolai gyakorlatban is hasznosíthatók elemző szemléletük és témáik egyaránt. A tantárgy céljai a tankönyv alapján: Értelmezni a vizualitás szerepét a megismerésben. Értelmezni és rendezni a vizuális kommunikáció jelenségeit. Leírni és értelmezni a kommunikációban működő képjelenségek sokféleségét.

A képlátás lényege A vizuális észlelet ( észlelés ) viszont ingerületek és belső válaszok komplexitása. Az értelmezett kép ( látvány ) az agykéregben jön létre A vizualitás lényege a képlátás. A képlátás optikai és vizuális egyszerre. Az optikai inger érzékleti ( érzékelés a retinán )

A kép mindig informál, de nem válik feltétlenül információvá. Ugyanis a kép nem tud elvonatkoztatni a közlés alanyától, annak vizuális felkészültségétől, képességeitől képzeteinek minőségétől, képi technikai ismereteitől, készségeitől. A képi információ értése pedig nagyban függ a vevő készültségétől, annak képzetgazdagságától, korábbi vizuális ismereteitől. Adó és vevő feladata viszont tanulható képelemzésekkel, képalkotással, melynek során vizuális műveltséget szerez. A vizuális műveltség ismeretek, képességek, készségek rendszere Mindezekből következik vizuális nevelésünk fejlesztési iránya , programja:

Formálatlanság és formáltság Az érintetlen természeti tárgy ( kődarab ) emberi szükségletek ( eszköz a vadászathoz, életben maradáshoz ) kielégítése által alakul formált eszközzé , szakócává. Alakítója ember lényegűséget vetít a természeti formába. A kő a formáltság által új funkciót vesz fel.

Stanley Kubrick: Űrodüsszeia ( filmrészlet ) A formálás első pillanatához valószínűleg asszociációk ( ráismerés, felismerés ) sora vezetett amely már absztrakt gondolkodást igényelt. A híres filmrészlet azt a pillanatot ábrázolja amikor a majomember az állati csontok között kutatva véletlenül balta funkcióként kezd használni egy lábszárcsontot. A felismerés hogy ezzel ütni lehet tudatos eszközhasználathoz vezet. A későbbiekben már hasonló funkciójú tárgyakat formálással készít ( kőbalta ).

A belelátás a humán tárgyi világba vonja a természeti formát. Új funkciókkal ruházza fel. Ez a mozzanat napjainkban is alkotások sorához vezet. A képen látható doboz ötletét az iparművész alkotó számára a kavicsforma adta, amelyről papírmasé technikával lenyomatot készített.

További képi példánk a kobak tök ( természeti forma ) eszközzé ( lopótőkké) alakulásának lépéseit mutatja. A tök belelátás útján vált borszívó eszközzé. A természeti forma mintája lehetett az üvegből készült tárgynak ( amely már tudatos formálás ). Az eredeti forma idővel elveszítette funkcióját és dísztárggyá alakult.

A következőkben vizsgáljuk meg ugyanazon anyag eltérő formáltságából adódó információit és vizuális nyelvi jellemzőit : Az egyiptomi piramis durván formált kőkockái ( mint vizuális nyelv ) és kompozíciós rendjük építészeti célú üzenetet hordoznak, funkcióról beszélnek. Grandiózus együttese a kor szemléletéről is árulkodik mint kifejezés ( monumentalitás, időtlenség ).

Az egyiptomi nyakék érzékenyen alakított, csiszolt, színes kő elemei ( mint vizuális nyelv ) és ritmikus rendezettsége mint kompozíció díszítő jellegű és valószínűleg társadalmi hovatartozást is jelez, kifejez.

A Memnon kőkolosszus fáraót ábrázoló egyszerűsített formái és mérete a megközelíthetetlen, időtlen istenkirályi uralom szimbóluma. Formai konvenciókat hordozó üzenete a kor embere ( de napjaink szemlélője számára is ) egyértelmű. Memnon kolosszus III. Amenhotep

Az kor szemlélete számára az anatómiai pontossággal ( mint vizuális nyelvi kifejezés ) megjelenő szépségeszmény a műalkotásban alapkövetelmény, még a nehezen formálható kő esetében is. Kifejezése a természetes mozdulat megválasztásában( mint kompozíció ) rejlik, az egyén és azon keresztül a közösség szabad akaratát méltóságát hirdeti az egyiptomi fáraószoborral ellentétben. Michelangelo Dávid

A két mű, két ellentétes formáltság ( vizuális nyelv ) és rendezettség vagyis kompozíció összehasonlíthatósága méretarányokkal együtt. Vizuális műveltségből adódó szemléleti kérdés hogy ki hogyan értelmezi és azonosul mint vevő a látottakkal, milyen minőségű információk birtokosa lesz. Ebben segítség a tanult látványok sokféle formáltságának ismerete.

A gótikus katedrális esetében a kő formáltsága szigorú térlefedési funkciót szolgál. Ugyanakkor egyéni csúcsíves stílusa mint vizuális nyelv ( hiszen egy tér más módon is alakítható) szakrális szemléleti üzenetet is hordoz, amelyet a kor polgára és a jelen kor embere is meglehetősen egyértelműen értelmez, mivel kulturális konvenció.

Egyes formáltságok ergonóm jellegük miatt állandósultak változó funkciók esetében is. A szakóca , korai mobiltelefon és Vénusz szobrocska esetében egyaránt elvárás volt a kézben tarthatóság, biztos fogás. Különbség az információ jellegéből adódik, más szükségleteket kielégítve. Munkavégzés, információ közvetítés, mágikus szituáció.

A kő és formáltságához vagy éppen formálatlanságához tapadó asszociatív képzeteink kifejező absztrakt információkat is eredményezhetnek. Kő –fej mint keménység, zártság, durvaság, emberi tulajdonságok nélküliség. David Alfaro Siqueiros A Tőke

Az egységes formáltságú utcakövek funkciója ismert. Emberi tulajdonságokkal való felruházása , szokatlan kompozícióban való megjelenése társadalmi üzenet , információ hordozójává válik, melyet csak az ért aki ezen téren , ebben a korban, ismeretekkel, tapasztalatokkal rendelkezik.

A kő tulajdonságaiból a művész szelektív módon elsősorban a felületet ( vizuális nyelv ) és a forma elnagyolt karakterét őrizte meg. Ezen a nyelven közvetít számunkra asszociációinkra építve valamit ősiségről, archaikusról szóló információt szinte a gyerekrajzok nyelvén. Az eddigi példák közül ez tekinthető absztraháltabb képalakításnak, mely próbára teszi képzeteink tárát. Jean Dubuffet Vékonyorrú varázsló 1951 A képek során eljutottunk a kő anyagi formálásából adódó információktól a kő formajellemzőit használó kifejező képi üzenetekhez.

Logikusan vetődik fel ha létezik formáltság és rendezettség akkor a káoszélmény is elképzelhető. A rendezetlenség, káosz érzete viszonylagos. A bútoráruház raktára a külső szemlélő számára a rendezetlenség képzetét is keltheti, de a raktáros bizonyára mindent megtalál itt.

Az autógyár kaotikus?

Megszokások, társadalmi konvenciók döntik el mi a közfelfogás számára ideális rendképzet. A rend az otthonoság érzettel azonos.

A környezetünkben megjelenő véletlenszerűséget látásunk már képkivágás szerűen is komponálja, rendezi. Ritmusokat, ellentéteket, irányokat keresünk.

Képkivágással alakított kompozíció a környezet látványvilágából. Tervezett kompozíció tudatosan választott vizuális nyelv ( vonalak, színek ) alkalmazásával.

Néhány példa hogyan lehet a természet rendje mintája a képi rendezésnek, kompozíciónak.

Termés Fém térelválasztó

Domborzat Nonfiguratív plasztika

Ágak Norbert Kricke térformái

Fal felszíne Alfred Menassier Kompozíció

A humán környezet formarendje és a képi kompozíciók rendje

Város ( fotó) Paul Cezanne: Gardenne A város formált, célirányos építészeti rendezettségével témája a festészeti kompozícióknak. A festői kép a rendképzet erősítésére választ vizuális nyelvet ( színek, vonalak ritmusa). A látványhoz képest egyszerűsít, elhagy és kiemel.

A komponált látvány egészéből képkivágással újabb, hatásában más kompozíciót hozhatunk létre. Városkép, El Atteuf, Algéria

Városkép, Japán Bornemisza László Város a hegy alatt

Városképek vizuális nyelvi és kompozíciós változatokkal Városkép

Fernand Leger Tetők 1911 Georges Braque Sacre-Coreur

Rendteremtő, kompozíciós iskolai gyakorlatok