Transzformatv szolgltatskutats Rgij dimenzik s hazai perspektvk Marketingtudomnyi

Transzformatív szolgáltatáskutatás Régi-új dimenziók és hazai perspektívák Marketingtudományi Disputa, Budapest, 2016. december 5.

Milyen a JÓ ÉLET?

A fejlődés célja nem a mindenáron való gazdasági növekedés, hanem az emberek életminőségének javítása! 2008/2009: Stiglitz-Sen-Fitoussi jelentés, 2009: Jackson-jelentés - Prosperitás növekedés nélkül, 2009: Európai Bizottság - GDP and Beyond

1 _ JÓLÉT VS. JÓLLÉT

Alapfogalmak Jólét JÓLLÉT ÉLETMINŐS ÉG(Qo. L) Fejlődés – Fenntartható Fejlődés – Emberi fejlődés – Élhetőség – Boldogság …. .

Objektív életminőség=Jólét jólét, welfare • adott kulturális vagy földrajzi egységben élők életkörülményeit számszerűsítő (jellemzően) gazdasági és társadalmi indikátorokban ragadható meg. • indikátorai akkor használhatóak, ha pontosan definiálhatóak, objektíven, pontosan és egyszerűen mérhetőek • a társadalom általánosan elfogadott értékeit, céljait jól tükrözik, és meglehetősen jól használhatóak összehasonlításra is.

Szubjektív életminőség=Jóllét jóllét, • wellbeing, ahhoz, hogy megismerjük az egyén életminőségét, az a fontos hogy azwellbeing, egyén saját subjective életének egészére vagy egyes részeire vonatkozó vélekedését mérjük, happiness • az életminőségtől, az élettel való elégedettségtől, a boldogságtól vagy más egyéb, a „jó élet”-tel kapcsolatos fogalmaktól való elkülönítésére és mérésére számtalan tanulmány vállalkozott.

Az életminőség pillérei Objektív tényezők = Jólét Szubjektív tényezők = Jóllét

1. konklúzió A jólét és a jóllét fogalma – még ha kapcsolat van is közöttük – fentiekből következően meglehetősen eltér egymástól, éppen ezért a „jó élet” felé vezető úton elért pozíció meghatározásában mindkettő nyújt olyan információt, ami a másikból hiányzik, s épp ezért a transzformatív szolgáltatáskutatásnak is tárgyát képezheti.

2 _ HOGY KERÜL A CSIZMA AZ ASZTALRA?

Kapcsolódó tudományterületek Pszichológia Földrajz Szociológia Jóllét Közgazdaságtudomány Politikatudomány

Hazai kutatási előzmények • Hankiss Elemér, Manchin Róbert - szociológiai kutatások, az értékek és az életminőség összefüggései, • Utasi Ágnes, Lengyel György, Janky Béla szociológia, • Kopp Mária, Skrabski Árpád egészségtudományok területén tevékenykedő pszichológusok, • Szirmai: társadalmi jól-lét, területi egyenlőtlenségek.

2. konklúzió A marketing és különösen a szolgáltatásmarketing talaján gyökerező, életminőség-fókuszú tanulmányok száma ma még meglehetősen korlátozott, a jólléttel kapcsolatba hozható tényezők közül ugyanakkor csak az attitűd, illetve az értékvizsgálatok területén hatalmas mennyiségű (nemzetközi és) hazai szakirodalom áll rendelkezésre. Napjainkra ezeknek a kutatási eredményeknek a jóllét-fókuszú vizsgálatokba való beemelése is megkezdődött.

Forrás: Dolan et al. 2008

Jóllét tényezői (EC) Anyagi életszínvonal Egészség Oktatás Egyéni tevékenységek Politikai képviselet és kormányzás Társadalmi és személyes jellegű kapcsolatok Környezet (jelenlegi és jövőbeli feltételek Gazdasági és fizikai jellegű bizonytalanság

3 _ VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK VS. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK

Forrás: Dolan et al. 2008

A jóllét és szabadidő, turizmus kapcsolatának vizsgálata • Maslow, A. , Csíkszentmihályi M. , Veenhoven R. • Uysal, M. , Budruk, M. , Phillips, R. , Bushell, R. , Sheldon, P. , Payne, L. , Ainsworth, B. , Godbey, G. , Pearce, P. , Filep, S. , Ross, G. • Syrgi, J. • Hankiss E. , Kopp M. • Michalkó G. , Puczkó L. , Rátz T. , Smith, M. xbfgbbbbb K.

Jóllét – szabadidő 1. Csíkszentmihályi: a flow legtöbbször nagy koncentrációt igénylő munka kapcsán jelenik meg, a szabadidős tevékenységek közül különösen a zenélés és a mozgással kapcsolatos tevékenység hozható kapcsolatba a flow speciális jelenségével. PINE és GILMORE (1999) szerint szabadidőnkben akár olyan, meglehetősen hétköznapi tevékenységeket is élvezünk, mint a bevásárlás, az egyszerű események is élménnyé válnak. DIENER és SELIGMAN (2002) szerint az emberi kapcsolatok ápolása javíthatja a jóllétet.

Jóllét – szabadidő 2. GREEN et al. (2006) az életvezetési programokon való részvétel szubjektív életminőségre gyakorolt hatását igazolja. FOX (1999) kutatása alapján a fizikai aktivitás, sportolás, BERGER és szerzőtársai (2009) kutatásának tanúsága szerint a jóga hat pozitívan a szubjektív életminőségre. LAUKKA (2007) a zenélés és a szubjektív életminőség pozitív kapcsolatát igazolja. BJÖRK et al. (2008), NEWTON (2008), KINGSLEY et al. (2009), YORK–WISEMAN (2012) a kertészkedés szubjektív életminőségre gyakorolt pozitív hatásaira mutat rá. Orsega–Smith et al. (2004) vizsgálata értelmében a tematikus parkok látogatása is kedvezően hat a közérzetre. SILVERSTEIN és PARKER (2002) a szabadidőnek a „jól megélt” időskorban játszott szerepét kutatta. Mindezen vonalhoz csatlakozik HAWORTH (2010), aki kiemeli, hogy ezen szegmens számára az aktivitás nem csupán az anyagi megélhetés szempontjából, hanem a mentális jóllét tekintetében is hasznos.

Összefoglalóan • A szabadidős tevékenységeknek a szubjektív életminőségre számos pozitív hatásuk van: segítik a fizikai egészség megőrzését, javítását, csökkentik a stresszt, és mentálisan is érintik a tevékenységet végzőket, önbecsülésük, közérzetük, érzelmi kötődésük mentén. • Mindez hozzájárul a fizikai egészséget, a pszichológiai és a társas jóllétet magában foglaló holisztikus egészség javulásához, és hosszabb, egészségesebb élethez vezet. • Kiemelendő ugyanakkor az egyéni „szűrők” szerepe: a szabadidős tevékenységek hatásosságát a személyes erőforrások és körülmények szabják meg.

Jóllét - turizmus • Az életminőség és a turizmus kapcsolatát az elmúlt A turizmusnak néhány évtizedben számos kutatás vizsgáltaaésbenne igazolta. résztvevő turisták • Az utazásokfogyasztóként előtti, alatti és utáni jóllét-specifikus turisztikai kutatások egy része az utazások stresszéletminőségére gyakorolt hatása csökkentő és/vagy egészségi állapot javító hatásáról számol be. relatíve ismeretlen terület, amelyről • Bár az utazás ténye fontos szerepet játszhat az kevés nagymintás életminőségbenkifejezetten és a jóllétben, ezekre hosszú távon csak néhány turisztikai terméktípus képes hatni. megkérdezés készült. • Az egészségturisztikai definíciókban gyakran megjelenik a jóllét fogalma, ami arra utal, hogy a két téma közötti kapcsolat nem elhanyagolható.

3. konklúzió A jóllét és a szabadidős tevékenységek összefüggésének vizsgálatára vállalkozó tanulmányoknak se szeri, se száma, ezek közül azonban azoknak az aránya, amelyek a jóllét és a szolgáltatások igénybevételével zajló szabadidős tevékenységek összefüggését vizsgálják, meglehetősen alacsony mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban.

4 _ MINDENKI HASZNÁRA?

A szabadidős szolgáltatásokhoz kapcsolódó jóllét-specifikus kutatások lehetséges felhasználási területei: a kézzel fogható jövő OSTROM és szerzőtársai (2015) > nyolc terület a transzformatív szolgáltatáskutatás eredményeinek hasznosítására: ezek, az egyes szolgáltatások fenntartható módon történő tervezésétől és nyújtásától, az egyénen túlmutató, a közösségek vagy annak leszakadó csoportjai érdekeit is figyelembe vevő szolgáltatásdesign-on keresztül a jobb közpolitikák kialakításáig, számos területet ölelnek fel.

Konklúziók • A transzformatív szolgáltatáskutatás területén az életminőség szubjektív pillére mellett az objektív pillér vizsgálatának is lehet létjogosultsága. • A jólléttel kapcsolatba hozható tevékenységspecifikus kutatásokban a szolgáltatásszempontúság eddig szinte egyáltalán nem jelent meg. • A transzformatív szolgáltatáskutatás eredményei számos területen, a vállalat és a közösség szintjén is jól hasznosíthatók, a szolgáltatásmarketing talaján készülő jóllét-kutatásoknak a jövőben komoly szerep juthat.