Hazai ftlan trsulsok A ftlan trsulsok klimazonlis terletei

Hazai fátlan társulások A fátlan társulások klimazonális területei az egykori löszpusztagyepek, ma szinte teljes mértékben mezőgazdasági művelés alá vont területek. Maradványfoltjait szigorúan őrzi a természetvédelem. A fátlan társulások kialakulását · az alapkőzet, talajtípus · a domborzat és a kitettség · a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális társulások. Legmagasabb szintje a gyepszint, csak lágyszárú növények jellemzőek. I. Az alapkőzet által befolyásolt társulások 1. Löszpusztarét A nagy közép-ázsiai sztyepek legnyugatabbi maradványaiként fordulnak elő nálunk, szinte minden fajuk védett. · Bókoló zsálya

Pusztai csenkesz Kunkorgó árvalányhaj

Homoki csenkesz 2. Homoki gyepek: A szukcesszió különböző állomásait képviselő homokpusztai társulások. A futóhomok beerdősülésének jellegzetes társulásai a következők: · 15 év: Nyílt homoki pusztagyep. · 50 év: Zárt homokpusztai gyep. · 60 év: Nyílt homoki tölgyes. · 100 év: Zárt homoki tölgyes. Báránypirosító

Szikesek A szikeseken a talaj felső rétegeiben erős a párolgás, nátriumionokban gazdag sófelhalmozódás történik. A magas sótartalom, s a következtében kialakult tömött talaj csak szárazságtűrő növények életfeltételeit biztosítja. A szikesek legjellemzőbb területei a Hortobágyon, a Kiskunságon, a Kőrösvidéken alakultak ki. Mézpázsitos szikfoktársulás Réti ecsetpázsit

Szikesek • Intrazonális • Tavasszal víz borítja->erősen párolog->víz felfelé mozog a talajba->sók, főleg sziksó(szóda) halmozódik fel a talaj felszínén->lúgos kémhatás • Rossz vízháztartás és átszellőzés, nagy hőingás • Sokszor pozsgás növények • Vízborítottság idején kék –és zöldalgák

Orvosi székfű - kamilla Mocsári csetkáka Sziki mézpázsit

Nedves szikes Sziki mézpázsit Sziki cickafark Sziksófű Orvosi székfű

Száraz szikes • Vízborítás csak kora tavasszal • Vakszik: szélsőségesen száraz szikes, a talajfelszín fehér a sótól • Kamilla, cickafarkok Bárányparéj Sóvirág Sovány csenkesz

3. Sziklagyepek: A növényzet hézagosan borítja a felszínt, nyílt sziklagyepek, a hegységek lejtői szukcessziójának kezdeti állapotai Zöld fodorka Borsos varjúháj

Sziklagyepek • Nyílt, az alapkőzet látszik • Fajösszetétel az alapkőzet fizikai-kémiai tulajdonságai erősen meghatározzák • Pionír: zuzmó, moha, deres csenkesz Deres csenkesz

Szilikát sziklagyepek • Vulkáni eredetű kőzet: Balaton-felvidék, Zemplénihegység Aranyos fodorka Fehér varjúháj Hegyi hagyma Kövirózsa Sziklai ternye

Mészkő sziklagyepek • Aggteleki-karsztvidék, Bükk • Deres csenkesz, kövirózsa Kövi fodorka Borsos varjúháj Magyar nyúlfarkfű Fürtös kőtörőfű

Dolomit sziklagyepek • Budai-hegység, Vértes, Keszthelyi-hegység • Endemikus fajok: pilisi len, magyar gurgolya Magyar gurgolya Pilisi len Kövér daravirág Ködvirág Szürke napvirág

4. Lejtősztyepprétek A nyílt sziklagyepek záródása után keletkeznek. Az alapkőzet közvetlen hatását itt már mérsékli a vastagabb, humuszban gazdagabb talajréteg. Mezei iringó Magyar kutyatej

III. A víz által meghatározott társulások 1. Vízi növényzet Az álló- és folyóvizek társulásai tartoznak ide. · Lebegő hínárok: a nyílt vizek társulásai, melyekre leginkább a víz felszínén úszó és alámerült fajok jellemzőek. · Békalencse-fajok· Gyökerező hínártársulások: a sekély vízben gyökerező növények. · Fehér tündérrózsa, vízitök

2. Nádasok Az 1 -2 méteres sekély parti vizeket szegélyezik. · Alacsony diverzitású társulások · A part felől érkező szennyező anyagok kiszűrésében óriási jelentőségük van. · Nád. békabuzogány

3. Magassásos társulások, (zsombékosok) Sekélyvizű, vagy csak időszakosan vízzel borított ártereken alakultak ki. · Zsombéksás.

4. Láprétek Lefolyástalan, pangóvizes területeken, az egykori láperdők helyén találhatók. Az elpusztuló növényzetből a levegőtlen talajban tőzeg képződik. A tőzeges talaj felszínét tőzegmohák borítják.

Gyomtársulások Bunting (1960): „ A gyomnövények a másodlagos szukcesszió pionír fajai. ” A gyomnövények megjelenése a növényi vegetáció alkalmazkodása az ember által alakított környezethez. Az adott körülmények között számunkra káros bármilyen növényt gyomnövénynek tekinthetünk. Élőhelyek szerint: 1. Szántóföldön, legelőn. 2. Vágási területeken. 3. Bolygatott területeken, ruderáliákon, emberi lakóhelyek környékén. A gyomok kártételi formái · A termőhely elfoglalása · A talaj vízkészletének felhasználása · A tápanyagkészlet felhasználása · Élősködés · Betegségek köztes gazdái, kártevők szaporítói · Termelési költség növelése · Termés értékének lerontása · Mérgező gyomok http: //www. agraroldal. hu/gyomnovenyek. php

A gyomtársulásokat alkotó fajok jellemzői: · R-strategisták, · kompetíció tűrésük kicsi, · zavarástűrésük nagy, · N-ben gazdag talajokat kedvelik, · élettelen környezeti tényezőkkel szemben tágtűrésűek, · fénykedvelők, · adventív fajok, özönnövények. · A gyomtársulások elterjedése és fennmaradása folyamatos emberi hatás eredménye: o A vetési társulásokban rendszeres az emberi beavatkozás /szántás, /vetés, /aratás, /növényvédelmi munkák, /műtrágyázás, /ásás, o Az útszéli társulásokban folytonos/gyakori a taposás/ erózió /szennyezés / útkarbantartási munka, o A vágástársulás egyszeri erdővágás / esetleg fatelepítés / után alakul ki / a beavatkozás után tartósan (viszonylag) zavartalan.

1. Vetési gyomtársulások Mezőgazdasági területek gyomtársulásai A kalászosok gyomtársulásai · Pipacs, mezei szarkaláb. Nyári hérics Mezei szarkaláb pásztortáska konkoly

Vetési gyomtársulás Konkoly Búzavirág és pipacs Fekete csucsor Keleti szarkaláb

2. Vágási gyomtársulások Erdőírtások helyén, fény- és nitrogénkedvelő gyomok. · Málna, nadragulya.

3. A ruderális gyomtársulások Parlagterületeken, településeken, utak mentén, mindenféle bolygatott, ún. ruderális vagy romtalajokon fordulnak elő. Romtalajok, a törmeléklerakó helyeken, szeméttelepek környékén. · Kígyószisz, csattanó maszlag (erősen mérgező), parlagfű.

Romtalaj gyomtársulás Fekete üröm Szőrös disznóparéj Csattanó maszlag

Papsajtmályva Nagy csalán Parlagfű Fehér libatop