Egszsgnevelsegszsgfejleszts Az egszsgfejlesztsi ismeretek megalapozsa 1 Hazai intzmnyrendszer

Egészségnevelésegészségfejlesztés Az egészségfejlesztési ismeretek megalapozása

1. Hazai intézményrendszer n n n Összkormányzati felelősség (EU alapszerződés) Felelős: Eü. miniszter (EU: Népegészségügyi főosztály) Tárcaközi koordináció: Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság Szakmai módszertani és ellenőrző szervei: ¨ OTH ¨ Megyei ÁNTSZ-ok Egészségvédelmi Osztályai Alapellátásban: családorvosok, vnők + civil szféra 2

2. Szemléletváltás Egészségmegőrzés (tradicionális 1. eg. nev. ): § § Adott (optimális állapot) megőrzésére irányul Információközlésre korlátozódik Az információ átadáson túl passzív Victim blaming (= gondozottra hárított felelősség) Egészségnevelés: 2. § § § Általában az életmódi elemek megváltozását célozza Módszertanilag differenciálódott, az információátadáson túlmutató megközelítés Az egészségnevelő mondja meg, mi a helyes 3

3. Egészségfejlesztés: § Az egyén egészségfogalmát veszi alapul (mindenkinek más az egészség) § Az egészséget folyamatnak tekinti (más az egészség 6 és 66 éves korban!) § Maga az eg. fejl. is hosszantartó (élethosszig tartó!) folyamat § Együttműködést jelent két vagy több ember között annak érdekében, hogy a gondozott vagy gondozottak jól érezze / érezzék magukat 4

3. Előzmények § § § 1948. WHO: egészség definíció 1974. La. Londe (Kanada) 1978. Alma Atai Nyilatkozat (WHO + UNICEF) 1986. Ottawai Charta 1997. Dzsakartai Nyilatkozat 5

Az egészség fogalma § 1948. WHO: „Az egészség a teljes fizikai, szellemi (mentális), és társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség illetve képességcsökkenés hiánya. ” § 1974. La. Londe: Az egészségmegőrzésben a környezeti és szociális tényezők nagyobb szerepet játszanak, mint az egészségügy! 6

§ 1978. Alma Ata: A WHO egészségfogalmának kritikáit fogalmazta meg: § § Mindenkinek mást jelent az egészség Azt sugallja, hogy az egészség definiálható egy szervezet által A testi és szellemi jólét állapota kultúránként és koronként mást jelent Dinamikus megfogalmazásra lenne szükség, nem egy statikus, állapotszerűre 7

ü Az egészség alapvető emberi jog! ü A legjobb egészség elérése multiszektoriális együttműködést igényel (eü. + társ. + gazd. ) ü Feladat a fejlett és fejlődő országok közötti különbségek mérséklése ü Az eü. alapellátás kulcsfontosságú (az eü-ben dolgozók felelősségét hangsúlyozza), legyen közel a mindennapi életterekhez! „Egészséges Toronto 2000” Egészséges Városok program Alma Atai Nyilatkozat 8

1986. Ottawai Charta: „Az egészség az élet forrása és nem életcél!” § Beazonosította az egészség előfeltételeit: Ø Béke, lakás, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, erőforrások stb. Ø Mindezek a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődés forrásai Az egyén egészsége feletti kontrollját kell növelni! Módja: A. Kedvező környezet B. Információkhoz való hozzáférés C. Egészséges választást lehetővé tevő képességek és lehetőségek kialakítása § 9

1. 2. 3. 4. 5. Egészséget szolgáló közpolitika (Cél: az egészséges választás váljék a könnyebb választássá) Kedvező környezet kialakítása (természetes és mesterséges környezet védelme) Közösségi tevékenységek erősítése Egyéni képességek fejlesztése (életen át tartó tanulás lehetővé tétele) Eü. ellátás átszervezése (kutatás + képzés, továbbképzés területein) 10

„Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi munka és közösségi szerep, a jóllét érzése, a betegség és korai halál rizikóitól való mentesség jellemez. ” Ottawai Charta 11

Az egészségfejlesztés fogalma „Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A jóllét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport legyen képes azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és / vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal. ” Ottawai Charta 12

n 1997. Dzsakartai Nyilatkozat n az egészségmegőrzés értékes beruházás n demografikus trendek befolyásolása n settingek n akciók új formáira, együttműködésre van szükség n prioritások: társ-i felelősségtudat növelése, eg. fejl. beruházások erősítése, sokpartneres együttműködés megvalósítása (PPP), közösségi kapacitások fejlesztése, infrastruktúra biztosítása 13

4. Az egészség társadalmi, gazdasági meghatározói - feltételei n n n n n Társadalmi rétegződésben elfoglalt hely Társadalmi ÉS gazdasági biztonság Egészségre nevelő és biztonságos gyermekkor Egészséges munka és munkakörülmények Preventív szemléletű egészségügyi ellátás Biztonságos szexuális élet, párkapcsolat Kielégítő fizikai aktivitás Minőségi tápanyagok és kedvező táplálkozási szokások Káros szenvedélyek hiánya ill. csökkentése 14

Szegénység, mint veszélyforrás Társadalmi kirekesztettség n Alacsony életszínvonal n Társadalmi támaszok hiánya, izoláció n Munkanélküliség, hajléktalanság n Migráció n Etnikailag hátrányos helyzet n Erős stressz és a megbirkózás hiánya n 15

Az egyén egészségét befolyásoló tényezők 1. Belső kör (Ön / Én) 2. Második kör 3. Külső kör 16

Belső kör (Ön / Én) n n Személyesen érintik az egyént, ill. az egyénből fakadó egészséget befolyásoló tényezők Tartalma: n Genetikai adottságok, nem, etnikai hovatartozás n Életkor, ismeretek (szocializált és tanult), értékrend n Aktuális lelkiállapot, hangulat, énkép, egészségkép, önismeret n Alkalmazkodó készség, képességek stb. 17

Második kör n n Közvetlen szociális, tárgyi-fizikális környezet Tartalma: n Család (léte / nem léte / teljes / csonka) n Barátok, munkatársak n Munkahely, lakókörnyezet, helyi közbiztonság, infrastuktúra n Iskolai, munkahelyi környezet, stresszfaktor n Anyagi helyzet, relaxációs lehetőségek, oktatáshoz, egészségügyhöz való hozzáférés n Etnikai hovatartozás helyi megítélése stb. 18

Külső kör n n Tágabb értelemben vett szociális, tárgyi-fizikális és politikai környezet Tartalma: n Béke / háború, GDP-gazdasági helyzet, törvényalkotás n Társadalompolitika, kisebbségi politika, foglalkoztatási és lakáspolitika, környezetvédelem, külpolitika, oktatáspolitika… n Társadalom struktúrája, korfája, tömegkommunikáció, éghajlat stb. 19

5. Egészségfejlesztési modellek 1. 2. 3. 4. 5. Orvostudományi megközelítés Magatartásváltoztatást célzó megközelítés Oktató jellegű (nevelési) megközelítés Kliens- (résztvevő) központú megközelítés Társadalmi változást célzó megközelítés 20

5/1. Orvostudományi megközelítés Cél: betegségtől, fogyatékosságtól való mentesség, megszabadulás Érték: informáltság, ismeret Feladat: informálás, az emberek meggyőzése az átadott információk tükrében különböző meggyőzési technikák segítségével. 21

Konkrét feladatok az egészségügyben: n alávessék az emberek magukat a különböző preventív vizsgálatoknak n végezzenek önvizsgálatot n legyenek együttműködők a gyógyítás folyamán Egészségfejlesztői munkában: n immunizálás n szűrésről való tájékoztatás n poz. , neg. családtervezési módszerek ismertetése 22

5/2. Magatartásváltoztatást célzó megközelítés Cél: egészségtelen szokások helyettesítése egészségesekkel Érték: szakember hitelessége, általa meghatározott életmód Feladat: személyes beállítódás és viselkedés megváltoztatása az egészséges életmód kialakítása érdekében 23

Konkrét feladatok az egészségügyben: n statisztikák és empirikus adatok alapján meghatározni, mi az egészséges, milyen életmód a „szakmailag elfogadott” n előzőeknek megfelelően, az emberek viselkedésének módosítására irányulóan informálni az embereket n pl. : dohányzás káros hatásainak ismeretében a „nem dohányzó életmód” kialakítása Egészségfejlesztői munkában: n egészségnevelő tevékenységek, nővédelem egyes elemei 24

5/3. Oktató jellegű (nevelési) megközelítés Cél: az egyének tudásának megfelelő információátadás, ezt követően a megalapozott döntéshozás lehetővé tétele Érték: egyén jogainak tiszteletben tartása, döntéshozás elősegítése Feladat: értékek és beállítódások feltárása, készségfejlesztés 25

Konkrét feladatok az egészségügyben: n állapothoz igazított étrendi tanácsok adott megbetegedésben szenvedő személyek számára n igényhez igazított intézeti ellátás (egyes esetekben) n egészséges egyén esetében nem nagyon valósul meg Egészségfejlesztői munkában: n egészségnevelő munka (döntési alternatívák felvázolása, következmények előrejelzése) n egészségfejlesztő munka egyes elemei 26

5/4. Kliens- (résztvevő) központú megközelítés Cél: az emberek hozzásegítése saját helyzetük, lehetőségeik megismeréséhez; az ennek megfelelő döntés meghozatalához; változtatásra való képessé tevés Érték: egyének jogainak teljes tiszteletben tartása Feladat: módszertani változatosság; önismeret fejlesztése; tudás, tapasztalatok feltárása és felhasználása; kritikai gondolkodás kialakítása; aktivizálás 27

Egészségfejlesztő munkában: n egyéni egészségfogalom feltárása n a feladatok egyénre szabott meghatározása n lehetőségek felvázolása, következmények előrejelzése n motiválás aktív oktatási módszerekkel (szerepjáték, totó, esetelemzés, tesztek, feladatlapok stb. ) n készségfejlesztés n facilitátor szerep a megvalósításban n a sikerek felismerése és elismerése, „ünneplések” 28

5/5. Társadalmi változást célzó megközelítés Cél: olyan fizikai, szociális és gazdasági környezet megteremtése, amely lehetővé teszi az egészséges életmód választását Érték: egészséges környezethez való jog és szükséglet Feladat: az egészséges élethez fűződő lehetőségek hozzáférhetővé tétele; a fizikai, szociális és társadalmi környezet megváltoztatására irányuló tevékenységek 29

Az egészségügyben és az egfejl. munkában: n egészséges környezet - helyi és országos szinten (pl. : szelektív hulladék gyűjtés) n egészségügyi ellátás elérhetősége mindenki számára (pl. : MSZSZ) n szociális juttatások elérhetősége (pl. : családi pótlék) n intézeti ellátottság és azok megközelíthetősége mindenki számára (pl. : mozgássérült feljáró) n közösségi szintű programok szervezése (pl. : anyatejes világnap) 30

Modellek az egészségfejlesztésben n n A gyakorlatban nem válnak szét a különböző megközelítések! Nem alkalmazható mindig ugyanaz a modell még ugyanazon probléma esetén sem! A modellek eltérnek az egyéni és a csoportos egészségfejlesztésben egyaránt! Az alkalmazást meghatározza: egészségfejlesztő személyisége, tudása, jártassága n probléma, megoldási lehetőségek n alany személyisége, tudása, együttműködési készsége n 31

6. Az egészségfejlesztés hatásköre n n n n n Tömegkommunikációs hirdetések Egészséggel kapcsolatos kampánytevékenység Felvilágosítás Önsegélyezés és annak elősegítése Környezeti biztonsági intézkedések Megelőző és gyógyító eljárások propagálása Szabályozás Közösségi és munkahelyi egészségpolitika Szociális jellegű oktatás 6. Egészségfejlesztés dimenziói 32

Egészségnevelési programok = tervszerű lehetőség az embereknek arra, hogy tanuljanak az egészségről, illetve magatartásukban önkéntes változtatásokat vigyenek végbe Beletartozik: n n információátadás érték és beállítódás feltárása (módszerek!) egészséget érintő döntések meghozatala (facilitátor szerep!) készségek elsajátítása, melyek lehetővé teszik a magatartásváltoztatást 33

A programok keretei n Face to face kapcsolat (pl. : vnő - kismama) n Csoportban (pl. : kismama klub; csecsemőgondozási tanfolyam stb. ) n Rendezvények, kiállítások keretében (pl. : Anyatejes Világnap) 34

1/A. Elsőfokú egészségnevelés Egészséges emberekre irányul n Elsődleges célja az egészség leromlásának megakadályozása n Másodlagos célja az egészség és életminőség pozitív irányba történő előmozdítása n Pl. : egészségfejlesztő programok az iskolás korosztályban n 35

1/B. Másodfokú egészségnevelés Reverzibilis állapotok n Cél: gondozott felvilágosítása állapotával kapcsolatosan; információátadás arról, hogy mit tegyenek állapotuk javítása érdekében n Magatartásváltoztatásra törekvés jellemzi n Pl. : dohányzásról való leszokás n 36

1/C. Harmadfokú egészségnevelés Irreverzibilis folyamatok esetén n Cél: a gondozott és családjának megtanítása arra, hogy miként éljenek a megmaradt lehetőségekkel, rendezzenek be egy állapothoz igazodó életmódot és napirendet n Megmaradt egészséget hangsúlyozzuk n Pl. : rehabilitációs programok - A gyakorlatban a három keveredik!n 37

2. Megelőző jellegű egészségügyi szolgáltatások n n Prevenciós intézkedések a védőnői munkában Egészség megőrzésére irányuló egészségügyi szolgáltatások Pl. : immunizáció, családtervezés, önvizsgálatok stb. Tágabb értelemben: a gyermekvédelmi szolgáltatás is 38

3. Közösségi szintű munka n n n Az egészségfejlesztés „lentről-felfelé” megközelítési módja az emberekkel az emberért való munka Vezérlő elv: Problémaháromszög Fontos a civil szférával való együttműködés Magában foglalja a közösségfejlesztést is Cél: közös(ségi) szükségletek, érdekek felismertetése és lépések megtétele azok megvalósítására 39

Problémaháromszög n n n Mit akarok? Mit akarnak? Mit akarunk? 40

4. Szervezeti szintű fejlesztések Szervezeten belül dolgozók és az általuk nyújtott szolgáltatást igénybe vevők egészségét támogató tevékenység n Cél: a szervezeten belüli egészséges körülmények megteremtése n Pl. : természetes fény, bútorzat, dohányzásra kijelölt hely stb. n 41

5. Egészséges közérdekű intézkedések n n n Egyes a társadalomban lecsapódó jelenségek egészségre gyakorolt hatásait ismeri fel (pl. : lakáspolitika lakáskörülmények) Cél: olyan intézkedések, tevékenységek rendszere, amelyek csökkentik vagy megszűntetik fentieket Pl. : lakáspolitika befolyásolása, infrastruktúrafejlesztés, lakáshoz jutási rendszer stb 42

6. Egészséggel kapcsolatos intézkedések Fizikai környezetünk egészségesebbé tételét szolgáló tevékenység n Egyrészt hagyományos közegészségügyi intézkedések n Másrészt környezetvédelem, természetes és mesterséges környezetünk védelme n Pl. : szeméttárolók kihelyeztetése, ivóvízellátás minőségének ellenőrzése stb. n 43

7. Gazdasási és szabályozási tevékenységek n n Országos vagy nemzetközi szintű intézkedések rendszere, amelyek a helyi viszonyokat is befolyásolják Politikusokkal, országgyűlési, önkormányzati képviselőkkel, döntéshozókkal kapcsolatos tevékenység Fontos tevékenység: lobbizás (célok, érdekek eladása) Pl. : önkormányzati képviselők meggyőzése egy szociális segély bevezetéséről 44

Az egészségfejlesztő feladatai Alapvető jártasságok: § Menedzselés, tervezés, értékelés § Kommunikáció § Oktatás § Marketing és propaganda § Faciliting és hálózatszervezés (networking) § Irányelvek és gyakorlati eljárásmódok befolyásolása 45

Az egészségfejlesztés céljai n n n Az egyén vagy a társadalom megváltoztatására törekedjünk? A környezethez igazítsuk az embert vagy az emberhez a környezetet? (Melyiknek mi a jobb? ) Kinek a felelőssége az egészség? Minden helyzetben ugyanaz a felelős? Ki mondja meg, hogy mi az egészséges? Hogyan segítsen, aki segít? 46

Szakember? Mást mondhat az egyik, mint a másik ¨ Nem mindenki hiszi, hogy a szakember mindent tud ¨ Változnak a szakemberek álláspontjai ¨ Néha a szakember is téved ¨ A „fehér középosztály” értékeket erőltetjük ¨ Az erős nyomás ellenállást, bűntudatot, bizalmatlanságot szülhet ¨ 47

Elvek n n n Nem tételezhetjük fel, hogy az egyén egészségi állapotának oka az ő magatartása! Fontos -mélyebb- szempontok maradnak ki, ha „előre gyártott” sémákban gondolkozunk! Nem tételezhetjük fel, hogy mindenkinek meg van a lehetősége az életmód-változtatásra! Vannak meg nem szüntethető tényezők! KOMPROMISSZUMRA kell törekednünk! 48

7. A kommunikáció korlátai 1. 2. 3. 4. 5. 6. Társadalmi, kulturális szakadék Csökkent befogadóképesség Az egészségfejlesztővel szembeni negatív beállítódás Korlátozott megértés ill. memória Nem kellően nyomatékosított, hangsúlyozott mondanivaló Ellentétes üzenetek 49

7/1. Társadalmi és kulturális szakadék n n Eltérő etnikai háttér Eltérő társadalmi osztály öltözködés, nyelvhasználat, akcentus elemein keresztül meghatározó Eltérő kulturális vagy vallásos meggyőződések higiénén, táplálkozáson, fogamzásgátlási módszeren keresztül (is) megnyilvánulnak Eltérő értékkészlet pl. : egyéni egészséghiedelmeken keresztül (miként vélekedik az egészségről, saját életmódjáról, az azt alakító rizikótényezőkről stb. ) 50

7/2. Csökkent befogadóképesség Mentális retardáltság n Zavarodottság n Betegség, fáradtság, fájdalom n Emocionális distressz n Önértékelési problémák és/vagy saját kompetenciájának lebecsülése n Érdektelenség a téma iránt n 51

7/3. Az egészségfejlesztővel szembeni negatív beállítódás n n n Korábbi rossz tapasztalat Általános bizalmatlanság Egészségfejlesztő szavahihetőségének hiánya (pl. : helytelen ill. meg nem valósítható tanács) A gondozott kritikára, ellenőrzésre vagy ítélkezésre számít a „hivatalos” személy részéről Gondozott meggyőződése a saját mindentudása felől A kellemetlen kérdésekkel, igazságokkal való szembesülés kerülésének szándéka 52

7/4. Korlátozott megértés és memória n n Nyelvi korlát Intelligencia-problémák, aluliskolázottság (elvileg nem szabadna korlátot jelentenie!!!) Szakkifejezések, szakzsargon használata, amit a gondozott nem ért meg Rossz vagy hiányos emlékezőképesség vagy a felidézés nehézségei 53

7/5. Az egészségfejlesztő által nem kellően nyomatékosított dolgok Nem a megfelelő idő és figyelem ráfordítása a beszélgetésre n Önbizalom, készségek és ismeretek hiánya bármely fél részéről n Az esetleges időhiány figyelmen kívül hagyása az egészségfejlesztő részéről n Támogatottság hiánya n Megfelelő környezet!! 54

7/6. Ellentétes üzenetek A különböző szakemberek eltérő tanácsokat adnak n A gondozott számára fontos személy (családtag, barát/barátnő, szomszéd stb. ) eltérő véleményt képvisel, mint az egészségfejlesztő n Adott szakember az ismeretek korszerűsödésével megváltoztatja nézeteit n 55

8. Az egészségmagatartás n n Egészségmagatartás = általában tudatos döntéshozás nélkül, csoport követelményeire ill. külső hatásokra létrejövő passzív válasz Egészségfejlesztés = az egészségmagatartás megváltoztatása idő- és energia ráfordításával (aktív!) gondozott és egészségfejlesztő részéről egyaránt 56

Az egészségmagatartás megváltozásának fázisai 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Fontolgatást megelőző stádium Fontolgatás stádiuma Állásfoglalás stádiuma Cselekvés stádiuma Fenntartás stádiuma Visszaesés stádiuma Kilépés stádiuma 57

Modell: „forgóajtó” Cselekvés: Változások végrehajtása Fenntartás: A változás fenntartása Állásfoglalás: Készen a változásra Visszaesés: Régi szokások Fontolgatás: a változás gondolata 58

Stádiumok jellemzői § § Fontolgatást megelőző stád. : az egyén nincs tudatásban a változás szükségességének vagy nem fogadja el azt. Nem motivált a változtatásban. Fontolgatás stád. : belépés a forgóajtón. Motiváció a változtatásra, a szokásrendszer átalakításának szükségességét felismeri Állásfoglalás stád. : a valódi döntés meghozatala vmely szokás megváltoztatására (pl. : dohányzásról való leszokás) Cselekvés stád. : aktív szokás-, életmódváltoztatás, „tettek” 59

Stádiumok jellemzői § § § Fenntartás stád. : harc a megváltozott szokásrendszer fenntartására, különböző küzdelmi stratégiák alkalmazása Visszaesés stád. : vizsgálatok szerint egy ember minimum 3 -szor esik vissza! Fontos, hogy az egyén ne sodródjon messze a forgóajtótól, újból a körbe lépjen! Kilépés stád. : az új szokásrendszer, életmód rögzülése, fenntartása. Általában 1 év után. 60

Mi az egészségfejlesztő feladata? n n n n Felmérni, melyik stádiumban van az egyén megfelelő légkör megteremtése Probléma feltárása Reális célok kitűzése Segítség a lehetőségek közötti választásban (alternatívák, következmények előrejelzése) Közös cselekvési terv kidolgozása Facilitálás – végigkísérés a folyamaton Ha szükséges, „visszavezetés” Carl Rogers tanácsadási módszertana 61

9. Csoportok az egészségfejlesztésben 1. Nagyság szerint: § § § 2. Alakulás módja szerint: § § 3. Kiscsoport Nagycsoport Tömeg Formális Informális Funkció szerint: § § Természetes Szerveződött 62

Kiscsoport § § Kiscsoport: elméleti szempontból 3 -20 fő, gyakorlati szempontból 5 -20 fő, optimálisan 7+2 fő Létszámon túl 3 kritérium: Csoporttagok érzelmi kapcsolatban vannak egymással ü A tagoknak kognitív képe van a többiekről és önmagáról ü A tagoknak kognitív képe van a csoport egészéről ü 63

§ Nagycsoport: létszámát tekintve 20 fő feletti csoport, aminek tagjai között nem feltételezünk személyes kapcsolatot – kölcsönös függés, közös tevékenység köti össze őket § Tömeg: általában 40 fő fölötti létszám § Egészségfejlesztő munka NEM VÉGEZHETŐ tömegben!!! § Módszertanilag kizárólag az előadásra korlátozható ismeretátadás! § Nehézkes az eredmények lemérése, kisebb vagy hiányzó kooperáció! 64

§ § Formális csoport: § szervezetten, jogi alapon létrejövő csoport, amely illeszkedik a társadalmi rendszerbe Informális csoport: § Tagjai saját elhatározásból lépnek be és maradnak a csoportban § Az odatartozás igénye valósul meg Szerveződött csoport: § Valamilyen határozott feladat elvégzésére, cél elérésére vagy döntéshozásra kialakított csoport Természetes csoport: § Spontán érzelmi vonzódásra vagy közös érdeklődésre alapozó társaság 65

Szerepek a csoportban § A csoportok maximális hatékonyságához 8 (+1) szerepkör kialakulása elengedhetetlen: § § § § § Vezető – hatékony működés érdekében összehangolja a munkát Formáló – ösztönző, orientáló személy „Ötletláda” – javaslatok kifogyhatatlan forrása Megfigyelő – analizáló, kritizáló Szervező – szervez és adminisztrál Forrás-kutató – kapcsolatok, összeköttetések megszerzője Csapatmunkás – a másokra figyelő, támogató-vigasztaló Befejező – állhatatos, a munka befejezését szorgalmazza Bűnbak – a „mindenért felelős”, hibákért támadott személy 66

Szerepek § § § Bűnbak szerepben nem szabad sokáig meghagyni egy személyt! csoportvezető felelőssége!!! Egy csoporton belül adott személynek több szerepe is lehet! A csoporttagok hozzászoknak adott szerepet felvállaló ember funkciójához a csoport tagja jogokat kap és felelősséggel tartozik! 67

Csoportdinamika v. A csoport történései a benne résztvevő személyek interperszonális hatásainak következtében alakulnak. v Csoportdinamika: ØA személyek egyéni szükségletei, Ø érvényesülési törekvései, Ø a közöttük keletkező vonzó és taszító érzések állandó belső mozgást idéznek elő a csoportban 68

A csoport fejlődése § A fejlődési cikluson belül 4 szint jelenik meg mindig: I. III. IV. Megalakulás Viszontagságok Normalizálódás Teljesítmény 69

A csoport fejlődése I. II. Megalakulás – első benyomások, általános személyi jellemzők megismerése, kategorizálás, párok vagy klikkek kialakulása érdeklődés vagy személyiségjegyek alapján Viszontagságok – konfliktusok, szerepkonfliktusok, csoportvezető megkérdőjelezése, szempontokról, módszerekről szóló viták. Nehéz, de jól kezelve a csoport érési folyamatához járul hozzá letisztázza a felelősségi köröket 70

A csoport fejlődése III. Normalizálódás – a csoportszerepek, szempontok, célok letisztulnak, a csoport lehiggad, megszilárdulnak a csoportnormák IV. Teljesítmény – a csoport képes a feladatokra összpontosítani, koncentrálni eddig a szakaszig felesleges az érdemi munkát megkezdeni, használjuk ki az időt ismerkedésre, általános elvek / szabályok megfogalmazására 71

Csoportvezetés alapfokon Vezetési stílusok: • Autokrata • Demokratikus • Laissez fair 72

Autokrata n n n Irányító jellegű, konkrét információkat ad Vezető szerep elfogadtatása ált. szaktudásra hivatkozással Alkalmazása: krízisben lévő emberek, betegek, fogyatékosok Előképzettséggel bírók és általában a felnőttek nehezen viselik önálló gondolkodásuk ki nem használtsága miatt negatív érzések maradnak vissza Döntéshozó képesség fejlesztésekor nem eredményes (pl. : szexuális élet, szenvedélybetegségek) 73

Demokratikus n n n Irányadó jellegű, meglévő tudásra alapoz, azt egészíti ki vagy rendszerezi megfelelő nézőpontból „Megosztja hatalmát” a csoporttagokkal Kikéri véleményüket, beismeri, ha újat tanul Aktivizáló módszereket alkalmaz, ügyel a csoportfolyamatokra Alkalmazás: van előzetes tudásanyag, tapasztalat, régóta működő csoport Nem alkalmazható konkrét gyakorlati tevékenységek esetén (pl. : újraélesztés) 74

Laissez fair „Mindent ráhagyó” vezetési elv n Lényegében nem haladja meg a jelenlétet n Szabadjára engedi a csoportfolyamatokat, nem jelöl ki feladatokat, módszereket n Alkalmazás: SOHA nem célravezető nincs feladatmegoldás n Ha van feladat-megoldás, nélküle is lenne!!! Megkérdőjelezi a „vezetőt”! n 75

Mi határozza meg a vezetői stílust? A vezető személyisége – mit tud / mer alkalmazni (rutin!) Hitelesség! n Feladat n A csoport elvárásai – kevés önbizalom a csoporttagokban autokrata kezdés demokratikus folytatás n Tárgyi, fizikális és személyi környezet n 76

10. Egyéni módszerek 1. 2. 3. Rangsorolás, kategorizálás: értékek tisztázására alkalmas módszer (pl. : „Mit jelent az Ön számára egészségesnek lenni? ”) Kiélezett nézőpontok használata: szélsőségesen ellentétes vélemények képviselete, érvelések összegzés Értékskála: két szélsőséges álláspont egy képzeletbeli vonal két végpontjában, saját pozíció kiválasztása, „magyarázat” 77

4. Önmegfigyelés: a probléma folyamatos megfigyelése az egyén által, pontos írásbeli rögzítés – akár napló formájában 5. Áldozatok-előnyök-jutalmak: lista készítése a meghozandó áldozatokról (lehet rangsorolni, értékelni pl. : 1 -5 skálán, hogy mennyire nehéz), elvárt előnyökről, jutalmazás betervezése 6. Küzdelmi stratégiák kidolgozása: mikor, kivel, miben „szövetkezik” az eredmény elérésére (önsegítő csoportok, önismereti tréning, relaxációs csoport stb. ) Csoportos módszerek!! 78

11. Egészséget befolyásoló intézkedések vizsgálata Az Egészség Hatás Vizsgálat (EHV) = eljárások, módszerek és eszközök olyan kombinációja, amellyel vizsgálhatók egyes stratégiák, programok, projektek lehetséges hatásai a lakosság egészségére, továbbá e hatások eloszlása a népesség különböző csoportjaiban Előzmények: KHV (Környezeti HV) SKV (Stratégiai Környezet Vizsg. beruházások vizsgálatára) Forrás: Országos Egészségfejlesztési Intézet 79

Mire használható az EHV? n n Az egészségre gyakorolt negatív hatások ELŐZETES feltárásával segítheti a döntéshozókat elkerülni a közpénzek rossz befektetését Folyamatok esetén alkalmazva képes javaslatot tenni esélyegyenlőségek csökkentésére A negatív hatások csökkentése, ill. pozitív hatások erősítése érdekében jól megtervezhetők változtatások Vizsgálhatóvá válnak ágazatközileg is (nem csak az Eü. M. ) az egészség mutatói WHO Regional Office for Europe, 1999. 80

n Fenntartható fejlődés = „olyan fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy a jövő generációt akadályozná saját igényei kielégítésében” n Az EHV-ok időzítése: ¨ Előrenéző: egy javaslat végrehajtása előtt történik, módot adva az esetleges egészséghatások megfontolására ¨ Jelenbeli: végrehajtás alatt folytatják le, így az a politika azonnali korrekcióját teszi lehetővé ¨ Visszatekintő: a végrehajtás után végzik, ami hasznos lehet a jövőbeli intézkedések fejlesztésében 81

Az EHV szintjei I. III. IV. V. VI. Előkészítés: szükség van-e EHV-ra? Egyeztetés: Hogyan végezzük az EHV-ot? Kiértékelés: Milyen szempontok szerepelnek majd az EHV kiértékelésében? Beszámolás: Milyen eredmények születtek? Döntéshozás: Az eredmények közül melyeket kell foganatosítanunk a döntéshozók körében? Felügyelet, értékelés: Hogyan ellenőrizhetjük a javaslatok elfogadását? 82

I. Előkészítés Szükség van EHV-ra Nincs szükség EHV-ra: • Az egészséghatások ismertek • Az egészséghatások elhanyagolhatóak II. Egyeztetés III. Kiértékelés VI. Értékelés V. Döntéshozás IV. Beszámolás 83

. . és néhány kiemelt szempont! n n n Az EHV-oknál nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi bizonyítékok gyűjtése is szükséges! A minőségi bizonyítékok között súlyozottan szerepeljenek a közösség tagjainak szükségletei, elvárásai és összegzett véleménye! A minőség biztosításához elengedhetetlenek a szakértők, gyakorlati szakemberek (megvalósítók) javaslatai! 84

Jó felkészülést a vizsgára! 85

Köszönöm a figyelmet! Barna Adrienn VIZSGAIDŐPONT!!! 86