rzelmek s kultra sszefggsei Trtnelmi hatsok Az rzelem

Érzelmek és kultúra összefüggései

Történelmi hatások • Az érzelem felfogásának változásai • Az egyes történelmi korok érzelmeinek elemzése – fennmaradt leírások nyomán

Az érzelem felfogásának változásai – Arisztotelész – Sztoikusok – Középkor – Descartes – Hume

Az egyes történelmi korok érzelmeinek elemzése – fennmaradt leírások nyomán • A családi kapcsolatok változása • Szégyen, bűntudat kialakításának változása • Nemhez kötött érzelmek • Az érzelemfeldolgozás technikái

Az érzelmek társas konstruktivista megközelítése • Bizonyítékok: kulturális különbségek – Utku törzs: nincs düh? – India: lajya érzelme • Definíciók – Biológiai, prototípus, szindróma, folyamat, az érzelmek „népi teóriái”. • A társas konstruktivizmus erős és gyenge formái

A társas konstruktivizmus erős formája szerint • Az emberi érzelmek hiedelmeken alapuló, a nyelv által kialakított, a kultúrából származó társadalmi produktumok.

A társas konstruktivizmus gyenge formája szerint • Van egy sor természetes érzelmi válasz, amit aztán a társadalom valamennyire felépít. Hogy mennyire, hogyan, milyen elemekből és milyen szándékkal, az vizsgálat tárgya.

A társas konstruktivizmus eredményei • Kultúrák közti összehasonlítás • Előírások az érzelmekre, népi „gyógymódok” az érzelmek kezelésére • Az érzelmek fejlődése (szocializálás) • Az érzelmek konstrukciója felnőtteknél

Az érzelmek szociológiai modelljei (Kemper) „Noha az egyén az érzelem helye - csakis őbenne mérhető az érzelem -, a társas mátrix határozza meg, ki, milyen érzelmeket, mikor, hol, milyen alapon és milyen okból fog nagy valószínűséggel tapasztalni, illetve hogyan fejezi ki azokat. ” A szociológiai modellek a társas mátrixot és paramétereit foglalják elméleti keretbe.

A szociális kapcsolatok és az érzelmek • A szociális kapcsolatok két dimenziója: hatalom és státusz • Az érzelmek széles skálája valós, elővételezett, képzelt vagy felidézett társas kapcsolati kimenetelek nyomán jön létre.

A kimenetelek lehetőségei • Én a másikhoz képest ill. a másik hozzám képest hogyan változik a két változó (hatalom és státusz) mentén, ill. ki a felelős a kimenetelért, én, a másik vagy egy harmadik.

Az én hatalmának • Növelése: biztonság érzés • Túlzott növekedés: bűntudat, félelem, szorongás a bosszútól • Csökkenése: félelem, szorongás

A másik hatalmának • Csökkenése: biztonság • Növelése: félelem, szorongás

Az én státuszának • Növelése: elégedettség, öröm, boldogság – Ha az én az ágens: büszkeség – Ha más az ágens: hála • Csökkenése: – Ha más az ágens: szégyen – Ha az én az ágens: depresszió

A másik státuszának • Növekedése: – Ha kedvelem: elégedettség – Ha nem (és más az ágens): irigység, féltékenység • Csökkenése: – Ha szeretem és én vagyok az ágens: bűntudat, szégyen, ha más az ágens: szomorúság, szánalom – Ha nem szeretem: káröröm

Az elvárásokkal kapcsolatos érzelmeket vizsgáló modell • Két dimenzió: optimizmuspesszimizmus és magabiztosságbizonytalanság • ++: derűs bizalom, + -: óvatos optimizmus, - +: rosszindulatú pesszimizmus, - -: depresszió

A 4 negatív érzelemre (bűntudat, szégyen, szorongás és depresszió) • Büntetési paraméterek: – típus (hatalom vagy státusz) – Arányosság (a büntetett cselekménnyel) – A büntető vonzereje

A szeretet-kapcsolatok • Szeretet és szerelem megkülönböztetése: – a szerelemben extrém mennyiségű státuszt adunk a másiknak, miközben hatalmat nem használunk.

A csoportra vonatkozó érzelmek • Durkheim: megosztott érzelmekben áll a kohézió, a rituálék segítik • Goffman: minden interakció rituális természetű, fókuszuk a résztvevők szelfje • Collins: a csoport érzelmi energiája jó esetben az elvégzett rítus után nő. Az ilyen interakcióban közös tárgyra irányul a figyelem, a résztvevők egymásra hangolódtak.

Érzelmi munka • Hochschild: érzési szabályok és kifejezési szabályok • Felszínes és mély érzelmi munka • Viselkedéses és kognitív technikák

Érzelmek és a szelf • G. H. Mead: szimbolikus interakcionizmus • A szelf társas teremtmény: a szerepfelvételen keresztül alakul. Ekkor a másik szerepét vesszük föl és abból nézünk magunkra. • Rosenberg ebből vezeti le az érzelmeket a következő szempontok segítségével: – Ok-okozati összefüggés – Szociális konszenzus – Kulturális forgatókönyvek