Az rzelmek Az rzelem jellemzi Carlson s Hazfield

Az érzelmek

Az érzelem jellemzői (Carlson és Hazfield, 1992 nyomán) • az ingerek gyakran megfigyelhetőek, mert az érzelemkiváltó ingerek többsége a környezetből származik; • általában nem ciklikusan jelennek meg; • befolyásolhatják, esetleg akadályozhatják a mindennapi viselkedést; • a válasz „belülről” irányított; • érzésként, érzelemként élik meg; • passzív: inkább a környezet hatására adott reakciók (az érzelmeket inkább átéljük, „elszenvedjük”).

Az érzelem fogalma • több objektív és szubjektív tényező összjátéka, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek; • az objektív valósághoz fűződő szubjektív viszonyunk tükröződése közvetlen átélés formájában; • a bennünket érő környezeti hatásokat értékelő, minősítő lelki jelenségek.

Az érzelem meghatározása 1 (Oatly és Jenkins, 2001) 1. Az érzelmet az okozza, hogy a személy egy fontos dologgal, céllal kapcsolatban tudatosan vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy eseményt; az érzelmet pozitívnak érzi, ha az eseesemény segíti és negatívnak, ha gátolja az ügy előrehaladását. 2. Az érzelem magja a cselekvéskészség és a tervek beindítása; az érzelem elsőbbséghez juttatja azt az egy vagy néhány cselekvést, amelyeket sürgősségérzettel ruház fel – így megzavar-

Az érzelem meghatározása 2 (Oatly és Jenkins, 2001) hat más mentális folyamatokat és cselekvéseket, vagy versenghet velük. 3. Az érzelmet általában jellegzetes típusú mentális állapotként éljük át, amelyet néha testi változások, kifejezések, cselekvések kísérnek. Az érzelem összetett, többkomponensű esemény, amely cselekvésre sarkall.

Az érzelmek fiziológiai alapja • • Thalamus és hypothalamus Limbikus rendszer (amygdala) Agykéreg Vegetatív idegrendszer

Az érzelemkiváltás útjai (Le. Doux, 1989) • Alsó út: inger – amygdala – érzelmi reakció. • Felső út: inger – thalamus – szenzoros kéreg (tudatosulás) – amygdala – érzelmi reakció E kettősség felelős azért, hogy elszakadhat egymástól az értelmezés (érzelem) és az értékelés (értelem).

Az érzelmi folyamat összetevői 1 • Kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott esemény az adott pillanatban számunkra milyen jelentést hordoz (fontos/nem fontos). • Szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott affektív állapot vagy érzés. • Gondolkodási és cselekvési tendenciák: gondolatok a tervekről, arról hogyan küzdjünk meg az érzelmet kiváltó eseménnyel (kontextusértékelés) és a tervek beindítása (cselekvéskészség). • Fiziológiai változások: elsősorban a vegetatív idegrendszerből kiinduló változások.

Az érzelmi folyamat összetevői 2 • Érzelemkifejezés: testi változások. • Az érzelemre adott válasz: a saját érzelmi állapotunkra és az azt kiváltó helyzetre adott reakciók. Személykörnyezet érintkezés (kiváltó esemény) Érzelmi válaszok: 1. Kognitív 2. kiértékelés 2. Szubjektív élmény 3. Gondolkodási és cselekvési tendenciák 4. Fiziológiai változások 5. Érzelemkifejezés Az érzelmi folyamat vázlatos rajza Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 417. o. 6. Az érzelemre adott válaszok

Az érzelmek klasszikus elméletei 1 1. Az érzelmek perifériás elmélete – (James-Lange-elmélet) inger (S) KIR (agykéreg) – ingerület tárgya (érzékelt tárgy) az érzelemre jellemző vegetatív arousal az érzelem szubjektív élménye (érzés) emocionálisan észlelt tárgy – észlelt arousal James-Lange érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 205. o. Az elméletből az következik, hogy a különböző érzelmekkel más-más mintázatú testi válaszok járnak együtt.

Az érzelmek klasszikus elméletei 2 2. Az érzelmek centrális elmélete – (Walter B. Cannon) A James-Lange-elmélet legfőbb kritikusa: - a vegetatív változások túl lassúak ahhoz, hogy az érzelmek forrásai legyenek; - a zsigerek viszonylag érzéketlenek, mivel az érzőidegekkel való ellátottságuk alacsony; - a belső szervi változások mesterséges előidézése nem eredményez érzelmeket; - a zsigerek és a KIR kapcsolatának megszüntetése nem okoz változást az érzelmi viselkedésben; - a nagyon különböző érzelmi és nem érzelmi állapotokban hasonló visceláris reakciók vesznek részt.

Az érzelmek klasszikus elméletei 3 inger (S) KIR (szubkortikális agyi területek) periféria – specifikus zsigeriszomatikus változások kéreg az érzelem szubjektív élménye az agykéregben Cannon-Bard érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 206. o.

Az érzelmek klasszikus elméletei 4 3. Az érzelem kéttényezős elmélete – (Schachter és Singer) az arousal más forrásai általános vegetatív arousal inger (S) más információk az arousal kognitív kiértékelése az érzelem szubjektív élménye (érzés) Schachter-Singer érzelemelmélete Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai. Tercia Könyvkiadó, Budapest, 207. o.

Az érzelmek klasszikus elméletei 5 Az elmélet két sajátossága: - az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel; - amennyiben a megnövekedett arousalra nincs kielégítő magyarázat, akkor a környezetben keressük azt. 4. Kiértékelés elméletek – az arousal semlegességét hangsúlyozzák inger (I) kognitív kiértékelés az érzelem szubjektív élménye (érzés)

Az érzelmek klasszikus elméletei (6) 5. Facialis feedback hipotézise - (Tomkins, 1962) mimikai visszacsatolás elmélete Az érzelem szubjektív élményét meghatározza az arckifejezés által okozott fiziológiai visszacsatolás. (Alátámasztja azt az elképzelést, hogy az érzelemkifejezés fontos az érzelem szubjektív élményének kialakulásában. )

Az érzelmek funkciói 1 (Rolls, 2000, Plutchick) 1. Evolúciós funkció (növelik a faj és az egyed túlélési valószínűségét): felkészítik a szervezetet a válaszra azáltal, hogy egyrészt kiváltják a szervezet fiziológiai aktiválását a cselekvésre (fenyegetettség harc), másmásrészt a kritikus helyzetekben kész, feltehetően adaptív választ hívnak elő; fontos szerepet játszanak a fajtársak közötti kommunikációban (az érzelem kifejezésen keresztül jelzést szolgáltat a jövőbeni cselekvésre vonatkozó szándékról). erősítik és szabályozzák a társas kapcsolatokat.

Az érzelmek funkciói 2 (Rolls, 2000, Plutchick) 2. Befolyást gyakorolnak a kognitív folyamatokra azáltal, hogy elősegíthetik és támogathatják az információfeldolgozást: az aktuális hangulat befolyást gyakorol a figyelemre, az észlelési, tanulási és az emlékezeti folyamatokra; a régi emlékek felidézése is aktiválhatja a hozzákapcsolódó érzelmi állapotot.

Az érzelmek funkciói 3 (Rolls, 2000, Plutchick) 3. Fontos szerepet töltenek be a viselkedésszabályozásban: szerepet játszanak az inger-válasz mechanisztikus kapcsolat lazításában és irányítják, illetve kiválasztják a számunkra kedvezőbb cselekvéseket; cselekvésre késztetnek, azaz motiválnak célirányos viselkedés (az elképzelt jövőbeni lehetőségekhez kapcsolódó érzelmek cselekvésre mozgósítanak, vagy éppen eltántorítanak tőle); szerepet játszanak a viselkedés fenntartásában, a kitartásban és a célok elérésében; az eredményekkel kapcsolatos érzelmek visszajelentést nyújtanak a cselekvésről és annak eredményéről, befolyásolva ezzel a későbbi viselkedést.

Az érzelmek osztályozása 1 • Forrásuk szerint alapérzelmek magasabb rendű érzelmek • Tartalmuk szerint morális érzelmek intellektuális érzelmek esztétikai érzelmek praxikus érzelmek

Az érzelmek osztályozása 2 • Az érzelmek polaritása szerint pozitív-negatív dimenzió aktivitás-passzivitás dimenzió feszültség-kisülés dimenzió • A kiváltó helyzetekkel kapcsolatosan • Az élethelyzetekkel kapcsolatos kognitív kiértékelés elemei szerint

Az érzelmek dinamikája • Hangulat • Indulat • Szenvedély

Az érzelmek kifejezése • Darwin az érzelmek kifejezésének és felfogásának képessége velünk születik az alapvető érzelemkifejezések egyetemesek az érzelmek kifejezését a kultúra, a nevelés erőteljesen befolyásolja • Ekman ún. faciális feedback

Agresszió = fajon belüli , szándékos károkozás. Az agresszió fajtái: a közösség szempontjából: antiszociális (közösség ellen irányuló), proszociális (a közösség és az egyén érdekeit szolgáló - az adott társadalmi normáknak megfelelő), a cél elérésére irányuló – instrumentális, fájdalomokozásra irányuló – indulati.

Agresszióelméletek (1) 1. Hidraulikus elmélet – Freud halálösztön felhalmozódott pszichikus energia énre irányul (autoagresszió) külső tárgyra (valódi agresszió) szorongás agresszió Katarzis: robbanásszerű kitörés, megtisztulás (csökken a feszültség, de teljes mértékben nem lehet megszüntetni az impulzusokat)

Agresszióelméletek 2. Frusztráció-agresszió hipotézis (2)

Agresszióelméletek (3) 3. Az agresszió mint tanult válasz – szociális tanuláselmélet (Bandura) kellemetlen tapasztalatok ösztönzők emocionális arousal A viselkedés elővételezett következményei függőség teljesítmény visszavonulás és lemondás agresszió pszichoszomatikus tünetek „önérzéstelenítés” drogokkal konstruktív problémamegoldás Az agresszió tanuláselméleti megközelítése Forrás: Atkinson-Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 443. o.

Agresszióelméletek (3) Az elmélet jellemzői: a megerősítés + kognitív folyamatok együttes figyelembe vétele; a megfigyelésen alapuló behelyettesítő tanulás jelentősége; az agressziót tanult válasznak tekinti; az agresszió csak egy a frusztráló helyzetekre adott lehetséges válaszok közül; az agresszió, mivel nem rendelkezik a késztetések tulajdonságaival, a viselkedés elővételezett következményei befolyásolják.