Az rzelmek szocializcija az rzelmi fejlds Az rzelem

Az érzelmek szocializációja, az érzelmi fejlődés

Az érzelem komponenseinek szocializációja (Lewis, Saarni) o Érzelemkiváltók o Érzelmi receptorok (figyelmi folyamatok, arousabilitás, temperamentum befolyásolta viselkedések) o Érzelmi állapotok n n Bizonyos ingerek kiválthatnak érzelmi állapotot (IRM) Az érzelmi állapot nincs előrehuzalozva, kognitív értékelés következménye Nincs speciális érzelmi állapot csak arousal Nincsenek érzelmi állapotok csak kognitív folyamatok

o Az érzelmi élmény a leginkább kognitív, nyelv is szükséges hozzá n A kulturális értékek be vannak ágyazva az érzelemről szóló hiedelmek szocializációjába n Az érzelmi élmény azt a fogalmi hálózatot tükrözi, amelyet a gyerek az élete során beépít. Ellátja a gyereket az okok, célok, értékek, társas kapcsolatok és érzelemkezelési hiedelmek hálózatába illeszkedő forgatókönyvekkel n Az érzelmi élményhez szükséges az én (szelf) kialakulása (Lewis)

o Érzelemkifejezések n Azok a hiedelmek, amelyek arra vonatkoznak, mit helyes és mit nem tenni egy adott érzelem külső kifejezésekor, a kimutatási szabályok (Ekman) n Különböző stratégiák: minimalizálás, maximalizálás, maszkolás és helyettesítés n Több modalitásban fejezzük ki az érzelmeinket n Az érzelemkifejezés és érzelmi állapot közt kezdetben nincs összefüggés, a fejlődés bizonyos fokán kialakul, majd ismét – tanulás hatására – disszociálhat. (Lewis)

Az érzelmek tanítása-tanulása o A szocializáció módszerei: n n n Közvetlen útmutatás Feltételes kondícionálás Utánzás Identifikáció Az elvárások közlése

Az érzelmek népi teóriái o Az érzelmek etnoteóriái arra valók, hogy a normál társas-emocionális tranzakciók megértését és kiváltását segítsék praktikus irányvonalként

Az érzelmek nemi különbségei a szocializáció hatására o Sztereotípiák o Önbeszámolók o Megfigyelések

Az érzelmi élményt illetően o Sztereotípiák: a nők emocionálisabbak o Önbeszámolókban: a pozitív érzelmeket gyakrabban és intenzívebben élik át a nők, a negatív érzelmek közül az önbüntetőket, az empátiában is jobbak. A félelemben (német) és a dühben nincs különbség, megvetés inkább férfiakra jellemző.

Érzelemkifejezések o Sztereotípia: a nők expresszívebbek o Önbeszámolók: a nők expresszívebbnek írják le magukat o Megfigyelés: késői gyerekkor után a nők arckifejezéséből jobban lehet a tartalomra következtetni. A fiúk több dühöt, a lányok több félelmet és örömöt mutattak.

Az expresszív jelzések vétele o Sztereotípia: a nők jobbak. o A vizsgálatok 80%-ában a nők jobbak o PONS-teszttel mérve is a düh kivételével (ezt a férfiak ismerik fel jobban) ugyanezt kapták

A nemi különbségek magyarázata o A kortárs szocializáció szerepe o Családi szocializációs hatások o Intézmények szocializációs hatásai o A nyelv szerepe

A félelem fejlődése

A szeparációs szorongás fejlődése

A gyermek érzelmi fejlődésének modelljei o Lewis modellje az én- tudatos érzelmek kialakulásáról

Malatesta és Wilson modellje o Diszkrét emóciók és kötődés-elméletek összekapcsolása o További mechanizmusok az érzelmi vonások szocializációjában n n Az érzelemkiváltók krónikus vagy ismétlődő előfordulása Speciálisan a mások érzelmeinek krónikus előfordulása (érzelmi fertőzés) Bizonyos élmények reprodukálása képzeletben vagy felidézéssel Szülői útmutatások vagy kulturális sztenderdek A gyermek aktívan konstruál kapcsolatot az érzelmek és bizonyos kimenetelek között.

Az érzelmek funkcionális szemlélete Érzelem Kiváltó Az énrendszeren belüli funkció Az interperszonális rendszeren belüli funkció Düh Cél frusztrálása A cél útjában álló Figyelmeztet a akadály eltávolítása lehetséges támadásra Szomorúság Értékes tárgy elvesztése, hatékonyság hiánya Alacsonyszintű: az empátiát serkenti, erős: immobilizálja a személyt (v. sz. a következő traumát elkerülendő ) Gondozást, empátiát, támogatást vált ki

Félelem Veszély észlelése Azonosítja a Az alávetettséget fenyegetést, elősegíti jelzi, kivédi a a menekülést vagy támadást harcot Megvetés A felsőbbség észlelése A szociális pozíció, dominancia tudatának szervezése és fenntartása Szégyen Annak észlelése, hogy énünk erős kutakodás középpontja Olyan viselkedések, Jelzi a privát szféra melyek megvédik az szükségletét egyént a privát szféra további megsértésétől Másoknak jelzi a dominanciát

Bűntudat Felismeri, hogy Serkenti a jóvátételi rosszat tett, és kísérleteket érzi, hogy nem menekülhet előle Undor Ártalmas anyagok, személyek észlelése Érdeklődés/ Újdonság, eltérés, izgalom várakozás Alávetett magatartásokat vált ki, melyek csökkentik a támadás veszélyét Eltávolítja az Jelzi, hogy a ártalmas anyagokat, személy nem személyeket elfogadó Megnyitja a Jelzi a befogadást szenzoros rendszert az információ felvételére

Öröm Ismerősség, kellemes ingerlés Jelzi a személynek, Elősegíti a kötődést hogy folytassa a a jó érzés jelen megosztása által tevékenységet Meglepődés Az újdonság észlelése, a várakozás megsértése „csatorna-tisztítási” A személy naivitását funkciókat szolgál, mutatja, megvédve hogy a szervezetet őt a támadástól az új élményre felkészítse

Az érzelmi vonások patológiás formái (többletpatológia) Érzelem Többletpatológia Asszociált kogníciók vagy kognitív keret Düh Erőszakos, agresszív viselkedés, antiszociális személyiség Mások megpróbálnak veszélyeztetni vagy keresztbe tenni, én pedig hatékony vagyok velük szemben Szomorúság Anaklitikus depresszió Az értékes tárgy elveszett, erőfeszítéseim eredménytelenek

Félelem Szorongásos neurózis, fóbia Megvetés Patológiás nárcizmus 1. pszeudograndiozitás (elhárítás a kisebbrendűséggel szemben) 2. igazi grandiozitás (diffúz, narcisztikus, egocentrikus grandiozitás) Veszély-anticipáció: mások veszélyeztetni próbálnak és én nem tudom kivédeni 1. 2. Feletted állónak érzem magam, de félek, hogy mégsem vagyok az. Felsőbbrendű vagyok, és te nem lehetsz az.

Bűntudat-vezérelt depresszió Valami rossz fog történni és nincs menekvés. Valamit tettem, amiért meg fogok (kellene) bűnhődni Undor Elkerülő reakciók (pl. anorexia) Valami (pl. étel) visszataszító, ezért kerülendő Szégyen Patológiás szégyenlősség Különlegesen törékeny vagyok, mások könnyen megsértenek, alsóbbrendű vagyok másoknál

Az érzelmi vonások patológiás formában (hiánypatológia) Érzelem Hiánypatológia: fejletlen Kognitív keret Hiánypatológia: elhárított Kognitív keret Düh Inadekvát személyiség Nincs önérvényesítő Elkerülő Nem tudom, hogy képességem személyiség válaszoljak, ha mások fenyegetnek Szomorúság Skizoid Mások nem találják meg a hangot velem, problémáik nem érintenek meg Hipomán A szomorúság túl fájdalmas, jobb, ha a dolgok jó oldalát nézzük Félelem Antiszociális személyiség Nincs mitől félni, a viselkedésnek nincs korlátja Ellen-fóbiás Nincs semmi félnivaló attól, amitől tartok, és ezt be is bizonyítom

Megvetés Az Nincs létező Én Identitás-diffúzió Minden énazonosság (az egyéneket ember elvesztése nem képes ugyanolyan elkülönült énként látni, szervezett vagy rendezett kapcsolatban állóként) Bűntudat Szociopátia Semmi nem rossz, amit csinálok Paranoia (projekció) Valami rosszat tettél, és bűnhődnöd kellene

Félelem Antiszociális személyiség Nincs mitől félni, Ellenfóbiás a viselkedésnek nincs korlátja Nincs semmi félnivaló attól, amitől tartok, és ezt be is bizonyítom Undor Kritikátlan orális kényszerek Minden vonzó, Kényszerés nem tudok neurózis különbséget tenni a szeretett és nem kedvelt dolgok között Valaminek a szimbolikus megfelelője undorít

Szégyen Nincs érzéke a társas hierarchiához, az emberek felcserélhetők. Klinikumban az emberek közti különbségtevés hiányaként jelenik meg, gyerekeknél mint az idegentől való szorongás hiánya Nincs a „Te”től elkülönülő Én, amely viszonyunkat szervezné Gátlástalan személyiség -stílus (mint az elnyomott szégyenlősség túlkompenzálása Semmi nem hoz zavarba, és fontos, hogy ezt megmutassam neked

Az érzelmi vonások ontogenezise Érzelem Fejlődési előzmények Kezdeti érzelmi vonások Düh A célok krónikus, de c-típusú dühös viselkedés az nem teljes Ainswort-féle újratalálkozás alatt frusztrálása (főleg C 1 altípus) Az anya/apa nem hagyja, hogy amit akarok, elérjem Szomorúság Nagy veszteség vagy kis veszteségek sorozata, a célok krónikus és teljes frusztrálása A világ egy rossz hely Félelem Túl intenzív ingerlés A-típusú (szorongó-elkerülő) viselkedés az Ainsworth-féle újratalálkozás alatt (főleg A 2 altípus) Dominálóan szomorú viselkedés az Ainsworth-féle szeparációs fázisban, nem boldogul, anaklitikus depresszió (passzív C 2 altípus) Korai globális kognitív keret Nem érzem jól magam anya/apa közelében

Magai és Hunziker modellje o Az elsődleges kötődés élményei a következő elsődleges érzelmi magokat hagyják maguk után: 1. 2. 3. 4. elégedettség, óvatos ellenségesség, düh, aggódás/szomorúság Ez az eriksoni 1. szakasz végeredménye

o A 2. eriksoni szakaszban: 1. 2. 3. 4. Az elégedett valószínűleg jól boldogul Az óvatos ellenséges ha a szülő hatalomérvényesítő: düh, ha szeretetmegvonó: düh-elnyomás, ha érvelő: megkésett kötődési reakció A dühre hajlamos gyereknél a hatalomérvényesítő szülőnél: düh-szégyen spirál, ha a szülő bűntudatébresztő: bűntudattal színezett düh, érvelő szülő: rehabilitáló hatású A szomorúságra hajlamos gyerek passzív, a szülőnek nem kell hatalomérvényesítő, bűntudatébresztő vagy szeretetmegvonó technikákat alkalmazni.