Petfi Sndor letrajzletm Petfi Sndor Csald 1823 janur
- Slides: 25
Petőfi Sándor Életrajz-életmű
Petőfi Sándor
Család • 1823. január 1. (? ) Kiskőrös • (az anyakönyvben Petrovics néven jegyzik be) • Apa: Petrovics István (kocsmáros, mészáros) • Anya: Hrúz Mária (cselédlány)
Kiskőrösi szülőház
Tanulmányok • • Kiskunfélegyháza Kecskemét Szabadszállás Sárszentlőrinc Pest (evangélikus majd piarista gimnázium) Aszód (1835 -38) Selmecbánya (1838) Pápa (református kollégium) • Iskolai évei alatt műveltsége kiteljesedik, megismerkedett a klasszikus irodalommal, németül, angolul és franciául tanult
Vándorévek • 1838 és 1843 közt bejárja az országot • házitanító Ostffyasszonyfán • 1839 -ben katonának áll (Sopron), de testi gyengesége miatt ezt a tervét feladja • 1841 -42 újra Pápán tanul, itt ismerkedik meg Jókai Mórral • Többször is elszegődik vándorszínésznek (pl. Székesfehérváron, Kecskeméten, Pozsonyban játszik) • Pozsonyban az Országgyűlési Tudósítások másolásából szerez pénzt • 1843 -ban Pesten a Külföldi Regénytár számára fordít • 1843 -44 telén Debrecenben nyomorog, elhatározza, Pestre megy és Vörösmarty pártfogását kéri
Írói pályája • 1842 az Athenaeum-ban három költemény jelenik meg tőle (elsőként A borozó) • 1843 az Athenaeum, Regélõ, Életképek, Szivárvány című lapok számos költeményét közli • Korai verseit (népdalait) Pönögei Kiss Pál álnéven jelenteti meg
1844 -45 • 1844 nyarán szerkesztősegéd a Pesti Divatlapnál Szerkesztő: Vahot Imre
A helység kalapácsa • 1844 -ben születik meg A helység kalapácsa (augusztus-október)
1844 • 1844 -ben jelent meg verseinek első kötete • 1844 áprilisától júniusig Dunavecsén a szüleinél tartózkodik • 1844 János vitéz (november), 1845 márciusában jelenik meg
Dunavecse-Petőfi ház
1845 • 1845 -ben jelent meg a fiatalon elhunyt Csapó Etelkának (1845. január 7. ) emléket állító Cipruslombok Etelka sírjáról című versfüzete • Az 1845 -ös felvidéki körutazást örökíti meg az Úti jegyzetek című útirajz és a Szerelem gyönyörei című versgyűjtemény (utóbbi versek ihletője Mednyánszky Berta) • 1845 megjelenik költeményeinek második füzete
Felhők • 1845 -46 telén pesszimista kedélyállapotban születnek meg a Felhők ciklus epigrammái • (A verscilus veresei a kötetben az alábbi dátumozással szerepelnek: Szalkszentmárton 1846. március 10. előtt
Tigris és hiéna - A hóhér kötele • 1846 elején készült a Tigris és hiéna című dráma, később A hóhér kötéle című regényén dolgozott Petőfi • Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe
Szendrey Júlia • 1846. szeptember 8. a nagykárolyi megyebálon megismeri Szendrey Júliát • 1847 -ben házasodnak össze
1847 • 1847 -ben elolvasta Arany Jánosnak a Kisfaludy Társaság pályázatára küldött Toldiját és szoros barátságot köt Arannyal. • 1847. márciusában megjelenik az Összes költemények című kötete.
1848. március 15. • 1848. március 15. a pesti forradalom és Petőfi napja. • A márciusi ifjak vezéreként az események egyik főszereplője.
Pilvax • Petőfi javaslatára határoztak úgy a márciusi ifjak a Pilvax kávéházban, hogy az eredetileg 19 -re tervezett népgyűlést azonnal meg kell tartani.
A 12 pont és a Nemzeti dal
1848 tavasz-nyár • Petőfi radikális nézeteit újságjában (Március 15. ) és verseiben egyaránt hirdeti • A népképviseleti országgyűlési választásokon azonban éppen emiatt nem választják meg követnek választókörzetében
Az apostol • 1848 nyarán a politikai kudarc hatására születik meg Az apostol című „hosszú költemény” • Az apostol csak a költő halála után, 1851 -ben jelkent meg nyomtatásban
1848 őszétől • 1848 őszétől Petőfi katonai szolgálatba lép • 1848. december 15 -én születik Zoltán nevű fia • 1849 elejétől Bem seregében szolgál, májustól őrnagyi rangot visel
„Szörnyű idő…” • Utolsó versét Mezőberényben írta, ahol feleségével és kisfiával töltött néhány napot • 1849. július 25 -én újra csatlakozik Bem seregéhez
Segesvár 1849. július 31. • Petőfi 1849, július 31 -én a segesvári ütközetben Fehéregyháza határában tűnt el • Barátai, pályatársai és kortárs olvasói még sokáig hittek abban, hogy túlélte az ütközetet és hazatér, feltehetően ebből nőtt ki a manapság is újra megújuló Petőfi legenda