Petfi Sndor Az alfld A m bemutatja az

Petőfi Sándor: Az alföld

A mű bemutatja az alföldi táj jellegzetes helyeit, lakóit, állat és növényvilágát. A bevezető és befejező szakaszban a költő személyes vallomást tesz, melyben a táj iránti szeretetét fejezi ki.

• Rímelése: félrím (a x a x). • Szereplői: csikósok, betyárok, gyíkok, vadludak, gulya, vércse, királydinnye, árvalányhaj, szamárkenyér… • Legfőbb költői kifejező eszköze: megszemélyesítés. • Keletkezése: Pest, 1844. július.

„Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kúnságnak száz kövér gulyája” Petőfi Sándor: Az alföld

„A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza. ” Petőfi Sándor: Az alföld

„Ott tenyészik a bús árvalányhaj” Petőfi Sándor: Az alföld

„S kék virága a szamárkenyérnek” Petőfi Sándor: Az alföld

„Szép vagy alföld, legalább nekem szép!” Petőfi Sándor: Az alföld

Feladatok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Kérdések 1. A pázsitfűfélék családjának egyik, hosszú szálkás toklászú nemzetsége 2. Szúrós levelű, (kék) fészkes virágzatú gyomnövények nemzetsége 3. Ilyennek ábrázolta a költő az alföldet. 4. Ezek a költöző madarak járnak a szomszéd nádasokból a búzatáblákba 5. Olyan kút, amelyből a vizet kútágasból, kútgémből és kútostorból álló szerkezettel emelik ki. 6. Ilyen a versben szereplő vályú. 7. Homokos talajon tenyésző, sárga virágú, tüskés termésű kétszikű növény. 8. Zöld drágakő. 9. Ide mennek vásárba a szomjas betyárok. 10. A költő neve. 11. Ez volt a csárdánál. 12. Ilyen vércse fészkel a királydinnyés homokba.

1. Á R V A L Á 2. N Y H A J S Z A M Á R K E S Z É P N E K 3. 4. V A 5. D L U D A K G É M E S K Ú T S Z É L E 6. 7. K I R Á L Y D I 8. 9. K E 11. 12. N Y E S M A R A G D C S K E M É T R E P E T Ő F I S Á D Ő Á R F A E R V I S Í T Ó Y É R N D O R S N 10. N

Keresd a párját! 1. Alföld a. pattogás 2. város b. kurjantás 3. rónák c. futás 4. csikósok d. templomtorony 5. ostor e. tengersík vidék 6. ménesek f. végtelen

Köszönöm a figyelmet!